Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 286-301. szám)
1984-10-16 / 286. szám
XLI. évf., 286. (13429.) szám 1984. október 16., kedd Ara 15 dinár SZUPERHATALMI VISZONYOK Válasz a Pershingekre A fegyverkezési verseny „totális eszkalációja” • Szovjet döntés a bombázók és tengeralattjárók atomfegyverrel való felszereléséről A NATO az amerikai Pershingek nyugat-európai telepítésére adott közvetlen válasznak tartja a Szovjetunió legújabb döntését, hogy bombázóit és tengeralattjáróit nagy hatótávolságú atomrakétákkal látja el. Brüsszeli körök véleménye szerint a döntés következtében „a totális eszkaláció” szakaszába lépett a szuperhatalmi fegyverkezési verseny, s egyidejűleg csökkent a lehetőség bármilyen leszerelési tárgyalásra a közeljövőben. A NATO stratégái számára ez újabb bizonyíték, hogy „a szovjet haditechnika igen gyorsan fejlődik, amivel az USA-nak ezentúl nagyobb gondot kell viselnie”. Mi több, az újabb szovjet rakétáknak olyan technológiai sajátosságokat tulajdonítottak, amelyek miatt, brüsszeli vélemény szerint, túlhaladottabbá vált minden eddigi tárgyalási „keret”. A NATO szakértői ugyanis azt állítják, hogy a szovjet rakéták egyidejűleg stratégiai és taktikai jellegűek -e, s ezért nem lehet szó a genfi START vagy FMI tárgyalások folytatásáról. Rámutattak a szovjet bejelentés kedvezőtlen politikai szempontjaira is. Véleményük szerint a bejelentés részben az SZKP KB küszöbönálló rendkívüli plénuma előtti belső követelések következménye is. Megemlítik, hogy az USA ismételten kijelentette, hogy hajlandó a tárgyalásokra, s megjegyzik, hogy Moszkva olyan lényegi amerikai fordulat feltételéhez köti a tárgyalások folytatását, amely maga után vonná a Pershingek kivonását is Nyugat- Európából. Mivel jelenleg ez kivitelezhetetlen, a NATO véleménye szerint jelenleg csakis a világűri leszerelés lehet „a szuperhatalmi tárgyalások egyedüli oázisa”. Brüsszeli politikai körök kételkednek a Moszkvával fenntartott kapcsolatokra vonatkozó eddigi nyugati stratégiában is. Komollyan feltételezik, hogy a további fegyverkezéssel egyidejűleg történő tárgyalásokra vonatkozó kettős NATO-döntés és más hasonló döntések csak előidézték az általános eszkaláció arányait iltő fegyverkezési verseny folytatását. Brüsszel aggódik, mert a dorlgok ilyen irányú alakulás e fetében nem lát kedvezőbb távlatot. Csak a novemberi amerikai elnökválasztások után számít „a tárgyalások folytatási lehetőségének automatikus növekedésére”. (Tanjng) CEAUSESCU AZ NSZK-BAN sosem szakadt meg a párbeszéd Bonn igen nagy jelentőséget tulajdonít a látogatásnak Az lenne a jó, ha nem került volna sor egyetlen katonai tömb, sem a NATO és a Varsói Szerződés létrehozására, jelentette ki Nicolae Ceausescu román elnök, aki tegnap kétnapos látogatásra az NSZK- ba érkezett. Bonn kivételes jelentőséget tulajdonít a látogatásnak, amelyet óriási hírverés előzött meg és kísér. A Die Weltnek adott interjújában Ceausescu aláhúzta, hogy Románia a KGST egyik alapítója, s ez a szervezet jelentős szerepet tölt be a szocialista országok fejlesztésében és együttműködésében. Arra is emlékeztetett, hogy Románia a Varsói Szerződésnek szintén egyik alapítója, de hozzátette, hogy erről „nem óhajt ugyanakkora lelkesedéssel beszélni”. A kétoldalú együttműködésben való nem csekély érdekeltség ellenére Bonn elsősorban szélesebb körű nemzetközi szempont miatt tulajdonít jelentőséget a látogatásnak. Erich Honecker látogatásának lemondása után ugyanis Todor Zsivkov is hasonlóan járt el, s ezért kétkedések támadtak Ceausescu látogatásával kapcsolatban is. A bonni látogatásnak kettős jelentőséget tulajdonítanak: az egyik a román külpolitika pozícióinak ismételt bizonyítását és annak megerősítését, hogy mégsem szakadt meg a párbeszéd a szocialista országokkal Brandt volt kancellár „keleti politikájának” keretében. Az utóbbi hetekben egyes bonni kijelentések és kommentárok nyilvánvalóan irritálták Bukarestet, egyesek pedig túlmentek minden határon. Ceausescu például válaszolt és aláhúzta, hogy a román politikát „nem a pénz határozza meg”. Megmagyarázta, hogy Románia többé „semmi esetre sem orientálódik külföldi kölcsönök felé”, hanem „saját erejére támaszkodik a gazdaság fejlesztésében és a kereskedelmi árucserében”. Bukarest ezért külön hangsúlyt helyez a kompenzációs kereskedelemre. A román—nyugatnémet kereskedelem drasztikusan csökkent a romániai megszigorító takarékoskodás miatt, 1979-ben értéke 3,6 milliárd márkára rúgott, 1983-ban pedig alig 2 milliárd márkára. A román külkereskedelmi partnerek listáján az NSZK a Szovjetunió utáni második helyről a negyedékre esett vissza az NDK és Lengyelország mögé. A másik érdekes és kényes téma a romániai német kisebbség. A romániai Bánátban és a Kárpátokban még mintegy 300 000 német él, akiknek ősei a régmúlt időkben költöztek oda. Úgy tűnik, Bonn szilárdan szorgalmazza, hogy teljes mértékben települjenek át az NSZK-ba, noha nem hivatalosan más vélemények is hallhatóak Bonnban. Ceausescu elmondta, hogy a romániai németeknek Romániában kell maradniuk. (Tanjug). Reagan kész tárgyalni az űrfegyverek befagyasztásáról Ronald Reagan amerikai elnök kijelentette, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterrel nemrégen folytatott megbeszélései alkalmával kifejezte készségét, hogy tárgyaljon az űrfegyverek kölcsönös befagyasztásáról, mint a fegyverzetellenőrzés első lépéséről. Az U. S. News and World Report folyóiratnak adott nyilatkozatában Reagan részletezte, hogy az amerikai fél feltételek nélkül is hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről, de a szovjet fél még nem adott kedvező választ. Reagan és Gromiko szeptemberi washingtoni tárgyalásai után közölték, hogy a két fél „kapcsolatban marad egymással”. (Tanjug, Reuter) Nem várnak látványos eredményt Kádár Párizsban — Mitterrand első kelet-európai vendége — Jelentős látogatás a feszült világhelyzetben Tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett Kádár János, az MSZMP első titkára. Eleget tett Mitterrand elnök meghívásának. Amióta a szocialisták 1981-ben hatalomra kerültek, első ízben látnak vendégül egy vezetőt keleteurópai szocialista országból. Noha sem Párizs, sem Budapest nem vár látványos eredményt, francia hivatalos források nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy abban a helyzetben, amikor a két szuperhatalom kapcsolatai mélypontra süllyedtek, szükség van, s helyénvaló a nyugati és kelet-európai államok vezetőinek találkozója. Ezzel összhangban Kádár és Mitterrand kétnapos megbeszélését jó jelnek nyilvánították Moszkva és Washington mostani feszült kapcsolata ellenére, illetve kifejezték reményüket, hogy felújulhat a nagyhatalmak közötti enyhülés. Párizsi értékelés szerint Mitterrand és Kádár arra törekszik, hogy a két ország „a híd szerepét töltse be a Kelet és a Nyugat közötti bizalmatlanság felszámolásában, utat törjön a párbeszéd felújítása felé”. A nemzetközi kérdéseken kívül Mitterrand és Kádár véleményt cserél a kétoldalú kapcsolatokról iS. (Tanjug) ф Mérsékelten felhős idő, északi—északnyugati szél • Mai számunkból: Bombák és monopóliumok Kommentárunk a 3. oldalon • Eredménytelen kutatás Hétezer ember keresi az eltűnt katonai helikoptert (5. oldal) Időjárásjelentésünk a 11. oldalon Nagyobb szovjet szerepvállalás a közel-keleti kérdésben Asszad Moszkvába érkezett Tegnap munka jellegű, baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Asszad szíriai elnök. A szovjet vezetőkkel megvitatja a két ország további együttműködésének kérdéseit, s elemzi a jelenlegi közel-keleti helyzetet. Asszad moszkvai útja összefüggésbe hozható a Szovjetunió felélénkített közel-keleti diplomáciai tevékenységével. Moszkvában rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak Asszad látogatásának. A Pravda tegnapi számában az államfőt az arab nemzeti felszabadítási mozgalom kimagasló vezetőjének nevezte, s hozzáfűzte, hogy „irányításával Szíria antiimperialista politikát folytat, s tevékenyen részt vesz az el nem kötelezettek akcióiban”. A szovjet újság hangsúlyozta, hogy Szíria eltökélten szembeszáll „az Egyesült Államok támogatását élvező Izrael agressziójával, igazságos békére törekszik a Közel-Keleten, s ellenzi a különalkut”. Asszad 1980-ban Moszkvában aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési megállapodást, amelyhez olyan záradékot csatoltak, amelyet sokan katonai jellegűnek minősítettek. Látogatását megelőzően több arab vezető tartózkodott Moszkvában, Kuvait véderőminisztere, a két Jemen államfője és mások. Annak ellenére, hogy a két ország több kérdésben egyetért, eltérően tekint több problémára, például másként viszonyul a palesztin mozgalom hivatalos vezetőségéhez. Moszkva továbbra is kapcsolatot tart fenn Arafattal, Szíria pedig a PFSZ-n belüli szakadár csoportot támogatja. Weinberger: Izrael kivonul, ha biztonságossá teszi északi határait Caspar Weinberger amerikai véderőminiszter Kairóban kijelentette, hogy Izrael kivonul Libanonból abban a pillanatban, ha szavatolta északi határainak biztonságát. Tegnap befejeződött az amerikai tisztségviselő kétnapos hivatalos látogatása, s Izraelbe utazott. Kairóban tárgyalt Abu Ghazala véderőminiszterrel, találkozott Mubarak államfővel is. A megbeszélések végén az egyiptomi elnök kabinetirodájának igazgatója úgy ítélte meg, hogy jelentős előrehaladást értek el Izrael, Libanon és Szíria közötti megbeszéléseken Izrael kivonulásáról. Weinberger azonban bizonyos módon cáfolta ezt nyilatkozatával, hogy „nem látja, milyen előrehaladást értek el”. JERUZSÁLEM: — Tegnap négy izraeli gyermek megsebesült bombarobbanásban a megszállt nyugati partvidéken. A bomba egy iskolaautóbusz közvetlen közelében robbant fel, amikor a gyermekek kirándulásra indultak. A sebesülteket helikopterrel egy jeruzsálemi kórházba szállították. BONN. — A formális akadályok ellenére Szaúd-Arábia már jövőre hozzájuthat a nyugatnémet szupertankokhoz és a 120 milliméteres ágyúhoz — állítja a Der Spiegel című hamburgi újság. (Tanjug, Reuter) Mubarak egyiptomi elnök Weinberger amerikai véderőminiszterrel. Termelésnövekedés, infláció, kereset Fejlesztési kérdésekről tárgyalt a Szakszervezeti Szövetség Országos Tanácsának Elnöksége A jövő évi társadalmi-gazdasági fejlesztéspolitika kidolgozásában a legfontosabb kiindulópont a termelés növelése, az infláció megfékezése, valamint a személyi reáljövedelem növekedési folyamatának megindítása kell hogy legyen — ez volt az Országos Szakszervezeti Tanács Elnökségének egyöntetű megállapítása a tegnapi ülésen, amelyen a jövő évi társadalmigazdasági fejlesztéspolitika kidolgozásának legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak. Sztojan SZTOJCSEVSZKI vitaindítójában a személyi reáljövedelem növeléséért való harcot helyezte előtérbe, hangsúlyozta, hogy enélkül semmi sem serkent jobb munkára és nagyobb igyekezetre. Elmondta, hogy a munkások elégedetlensége egyre kifejezetebb, mivel tőlük megkövetelik a stabilizációs magatartást, a társadalom más részeiben viszont egyáltalán nem, vagy csak alig tapasztalható. Lazar ZAZIC felszólalásában elmondta, hogy a jelekből ítélve megfeledkeztünk arról, amiben az idei infláció során megegyeztünk, annál inkább, mert számos nyilatkozatban elégedettséggel állapítják meg, hogy az infláció a tavaszi szinten alakul. Marjan OROZEN véleménye szerint az állam az, amelynek magatartása a legkevésbé stabilizációs jellegű, hiszen a termelési költségekben a leggyorsabban az adók és a járulékok növekszenek. Ezért meg kellene vizsgálni, hogy az adó és a járulékok milyen módon hatnak az inflációra. Annak szorgalmazásával, hogy az életszínvonalról való gondoskodás mindannyiunk, és nemcsak a szakszervezet ügye legyen, nem akarjuk másra hárítani a munkát, mondta Alekszandar DONEV, csupán azt akarjuk, hogy közös akciót folytassunk. Spasoje MEDENICA az életszínvonal védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi években a legkevesebbet tettük ezen a téren, ezért jövőre gyökeres változásra van szükség. Ellenkező esetben jelentős politikai és szociális problémák merülhetnek fel. Az elnökségi ülésen végül megállapodtak abban, hogy a Szakszervezeti Szövetségben minden szinten minél előbb megvitatják a jövő évi tervdokumentumokat. A Szakszervezeti Tanács Elnöksége ezenkívül tárgyalt a társadalmi árellenőrzés rendszeréről szóló törvénytervezetről is, és lényegében támogatta a dokumentumot. (Tanjug)