Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-21 / 322. szám

■1984. november 21., szerda DUMATAI Baranyában az idén búzából Horvát Ferenc ért el legjobb eredményt. Ez annál inkább meglevő, mert Horvát Ferenc nem fiatal földműves, hanem fiatal, igyekvő dolgozó, aki a hercegszőlős szövetkezetben van alkalmazásban. — Azt hiszem, semmi különöset nem mondhatok a földművesek számára. Tavaly két holdon vetettem búzát. Az előző években jól megszórtam istállótrágyával, a szántáskor is megadtam, az alapozást és természetesen a kétszeri fejtrágyázáshoz sem sajnáltam a műtrágyát. Hozzátenném még, hogy tavaly október 14-én vetettem el a Zagrebčanka magot, a szövetkezetben szereztem be. Azt hiszem mindent megadtam hozzá, ami a jó terméshez szükséges, s talán ezért sikerült elérni, hogy két holdról 9,46 tonna búzát takarítottam be. Természetesen a termeléshez kikértem az agronómusok véleményét a szövetkezetben, ahol dolgozom, és igyekeztem annak eleget is tenni, mert azt tartom, ha valaki csinál valamit, azt jól csinálja. Ez nemcsak a gépek szerelésénél fontos, hanem a mezőgazdasági termelésnél is, hiszen ott élő anyaggal dolgozunk. — Kukoricát is vetett, milyen termést vár? — összesen hat hold földön gazdálkodom, és elég is munka után. Mindig búzát és kukoricát vetek, a vetésforgó betartásával. Kukoricából kései fajtát vetettem 66—Öleset. Ott is megadtam a földnek mindent. — Elégedett-e az árakkal? — Nem. A drága műtrágya nincs összhangban a termény Árával. Pedig bebizonyosodott, hogy igenis lehet, sokat termelni a magánszektorban is, csak meg kell adni a módját. De vajon kifizetődő-e a befektetés a termelőnek, amikor még a szárítási költségeket is levonják. — Az idén elvetette a búzát, milyen maggal kísérletezik? — Tavaly csak azért vetettem Zagrebrankát, mert ezt kaptam a szövetkezetben. Az idén Baravská- val próbálkozom, kitűnő a hozama itt Baranyában. Az idén is meg- trágyáztam a földet, és sikerült két nappal korábban elvetni mint tavaly. Várom az eredményt. — Hogy tudja összeegyeztetni a munkájával a földművelést, hiszen mindkettő fáradságos. — A mezőgazdasági gépekkel állandó kapcsolatban vagyok, így nem idegen, ha működés közben is látom munkám, gyümölcsét. Traktorom, ekém van, műtrágya- s szóróm is. F,s jólesik a szabad le-vegő a műbéllő munka után, no neg a keresetkiegészítés sem jön rosszul". M. V. Horvát Ferenc Javult a termelékenység, a munkafegyelem Szükség van a munkaeszközök korszerűsítésére • Kányszeiigazgatás a Metalac Fémárugárban Miután a zombori társadalmipolitikai szervezetek és a képviselő-testület többszöri figyelmeztetése sem járt eredménnyel, a rossz gazdálkodási eredmények és a megromlott önigazgatási viszonyok miatt elrendelték ez év június 1-jén a kényszerintézkedés bevezetését. Az azóta eltelt öt hónap alatt rendeződött a helyzet, azonban a kényszerigazgatást az eredeti határozat értelmében 1985. június 1-jéig meghosszabbították. Az elmúlt időszakról Mata Maaricíval a rendkívüli intézkedéseket irányító ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. — Új szervezési formát vezettünk be a régi helyett. Most üzemünkben a műszaki, kereskedelmi és a gazdasági-számvevőségi osztály működik. Csökkentettük a rém termelő dolgozók számát, az aránnyal azonban még mindig rem lehetünk elégedettek, ugyanis a dolgozók negyed része az íróinkban keresi kenyerét. A felserelés régi, nem felel meg a köetelményeknek, nyolcvan százaléka leírt, elhasználódott. Néhány szerszámot, hegesztőgépet a felszámolt Gorenjéből vettünk meg, de kisült, hogy nincs rá pénzünk. Ezért csak béreljük őket. A munkavédelem is javult. Folyamatban van egy raktár átalakítása, ebéd-lőnek rendezzük be. Termelékenységünk szeptemberben 5,9- szer nagyobb volt, mint júniusban, a kényszerigazgatás kezdetén. Ezt kevesebb munkással, több munkával értük el. Sikerült annyi nyersanyagot beszerezni, amivel az embereket foglalkoztathattuk. Általában acélszerkezeteket állítottunk elő az építőipar részére. Októberben és novemberben újabb, nyolcmillió dináros munkánk volt. Ahhoz azonban, hogy az esetleges nagyobb megrendeléseknek is eleget tehessünk, egy korszerűbb esztergapadra lenne szükségünk — mondta az igazgató. Habár csökkent a betegszabadságok száma, még mindig eléggé sokan vannak táppénzen. A dolgozók legtöbbje azonban elfogadta az intézkedéseket, új szellemben termelnek, javult a munkaidő kihasználása, a fegyelem és a késztermékek minősége, ami miatt csökkent az elégedetlen megrendelők száma. Három termelő és egy adminisztratív dolgozó nem tudott beleilleszkedni a környezetbe, és elbocsátották őket. — Milyen a munkaszervezet fizetőképessége ? — Az intézkedés bevezetése óta folyószámlánk egyszer sem volt zárolva. Minden számlát idejében kifizetünk csak a váltókra kell még fizetnünk 2,1 millió dinár kamatot. Azonban a kamatok összeszámolása után másoknak kell többet kifizetniük, mint nekünk, tehát ezen a téren is kielégítő a helyzet. Időközben a nem befejezett munkák értéke is nyolcszor csökkent, ami azt bizonyítja, hogy folyamatos a termelés. Egyik rövid lejáratú kölcsönünket már visszafizettük, a másik hosszú lejáratút pedig rendszeresen törlesztjük. Az elmúlt több mint öt hónap alatt a Metalacban magukra találtak az emberek. Akik maradtak, azok érzik, hogy a felgyógyulás útján haladnak. Így remélhetőleg egy év alatt helyreáll a rend az üzemben, és megszűnhet a kényszerigazgatás. PM. Teljes kapacitással A Bellyei Kombinát baranyavári Cukorgyár munkatervezetében a kampány második felében járnak már. Mintegy 290 000 tonna cukorrépát dolgoztak fel, 31 000 tonna cukrot állítottak elő. Ebből 28 000 tonna kristálycukor, a többi kockacukor. A cukorrépa folyamatosan érkezik a gyárkörletbe, naponta 4660 tonnal dolgoznak fel, ez 104 sizalékos kapacitáskihasználtsága jelent. A Beljetrans tehergépkocsijai Nyugat-Bácskából, Magyarországra és a bellyei földekről hordják a répát. Egyébként a kampány satt 420 000 tonna cukorrépa felolgozása volt a terv, de már most minden jel arra vall, hogy túl is iljesítik, és a termelési tervet is elteljesítik. Ugyanis az eddig bezámított cukorépa cukortartalma a tervezett 15,50 százalék helyett 16,021 százalék, ez nagyon jó átlag és éppen ennek köszönhető, hogy az idén megdől minden idők termelési rekordja, és a bellyei cukorgyárból 44 000 tonna cukor kerül a kereskedelmi hálózatba. Sz. F. Kevés a szőlő, az is savanyú Míg a korábbi években a szüret volt az egyik legvidámabb betakarítási munka, az idén nagyon csendesek voltak a baranyai szőlőskertek. A legidősebb szőlőtermelőksem emlékeznek ilyen gyenge esztendőre, amikor nemcsak a termés volt kevés, hanem a szőlő minősége sem érte el a kívánt szintet, mert késett a vegetáció, kicsi volt a cukortartalom. A Bellyei Kombinát szőlőskertjeiben kevesebb szüretelő dolgozott, mint az előző években. Baranyában mindinkább kibontakozik az év mezőgazdasági mérlege. Búzából rekordtermést értek el, kukoricából és cukorrépából is elég jó a termés. A sorhoz nem csatlakozhat azonban a szőlőtermelés. S amíg az idén a többi növény nemigen sínylette meg a májusi jégverést, a szőlőtermésen még jövőre is érezhető lesz. Szinte az egész baranyai hegyen olyan kevés szőlőt takarítottak be, hogy ilyen gyenge termésre a legidősebbek sem emlékeznek. A Bellyei Kombinátnak több mint ötszáz hektár termő szőlője van. Az idén azonban legnagyobb részét elverte a jég. A kár annál nagyobb, mert jégverés után ugyan bizonyossá vált, hogy a termés nagyobb mennyisége megsemmisült, de fokozott védelmet kívánt a megsérült tőke. A szőlészeti részleg dolgozói napokig azzal foglalkoztak, hogy betemessék a töveket, amelyeket kifordított a lezúduló víztömeg. A permetezés és az egyéb munka sem maradhatott el, ami nagy nehézségbe ütközött, hiszen az, idén tovább csökkent a vegyszerellátás. A szőlészet az őszi hónapokban kzütött a legnehezebb gondhoz. A szőlő későn kezdett érni, a szüretet október 4-én kezdték. S ami ilyenkor amúgy is gondot jelentett, az idén fokozott mértékben érezték a munkaerőhiányt. Míg a korábbi években általában más köztársaságból hoztak idénymunkásokat, az idei gyenge termés ezt nem tette indokolttá. A baranyai idénymunkások azonban szívesebben helyezkedtek el a mezőgazdaság más ágazataiban, mert a szőlőszedés ugyan nem nehéz munka, de az idei gyenge termés nem szavatolta a jó keresetet. Ezért a szőlészeti-borászati részleg az idén igénybe vette az általános iskolák felső osztályainak tanulóit. A Bellyei Kombinát szőlészetiborászati részlege az idén egyharmadát takarította be a tervezett szőlőmennyiségnek. A mintegy 500 hektár területen 250 vagon szőlő termett. Hogy a borászati részleg kielégítse vevőit, Szlavónia területéről vásárolta fel a szükséges mennyiséget. A társastermelők is kevés szőlőt adtak át az idén. Míg korábban egyes termelő elérte hektáronként a 7 tonnát, a társastermelők termése is az idén megfeleződött, vagy még kevesebb lett. A termelők elégedetlenek a szőlő árával is, amely az idén szinte kiegyenlítődött a kukorica árával, ami eddig sohasem történt meg, mivel a szőlővel sokkal több munka van, mint bármely más mezőgazdasági növénnyel. M. V. Nyereség a Trepcában A zombori Trepča Akkumulátorgyár időnként anyaghiány miatt nem teljesíthette több havi termelési tervét, s ez kihatott a kilenchavi gazdálkodásra is. Ennek ellenére is teljesítették pénzügyi tervüket, sőt túlteljesítették. Nyereségük meghaladja a 60 millió dinárt. Októberben ismét ötvözethiány gátolta a tervezett termelést, s ezért csak 97,7 százalékban valósult meg. Az év végéig tehát rendezni kell a nyersanyagellátást, hogy évi tervüket teljesíthessék. VUKOVAR Befejezés előtt az őszi munkálatok A község mezőgazdasági szövetkezetei után a vukovári kombinát is befejezte több mint 5000 hektáron az őszi kalászosok vetését. Csak a magánszektor van lemaradva a vetésterv megvalósításában, s most már úgy néz ki, hogy az egyéni termelők nem is fogják teljesíteni a búza vetéstervét, hisz az, előirányzott 5250 hektáros vetésterületnek eddig csak a mintegy 60%ára kötöttek szerződést a termelők. A cukorrépa betakarítása 1689 hektáron teljes egészében befejeződött. A végleges adatok szerint az átlaghozam 55 tonna hektáronként, 16,5 százalékos cukortartalommal. A magkukorica betakarítása szintén véget ért. A 633 hektáron termesztett magkukorica átlaghozama mintegy 3 tonna hektáronként. Már harmadik egymást követő éve, hogy mind a társadalmi, mind pedig az egyéni termelők Kelet- Szlavóniában rekordhozamokat takarítanak be kukoricából és más egyéb termékből. Ám az idei kukoricatermés minden eddigit felülmúl. A terméshozam eléri, sőt sok termelőnél jóval meg is haladja a 10 tonnát hektáronként, természetesen száraz, szemes kukoricában számítva. Az első osztályú csákováci földeken olyan bőséges az idei termés, hogy egyeseknél elérte a hektáronkénti 15 tonnát. A két testvér, VULICSEK György és Ferenc pedig holdanként 93 mázsás szemes terméshozamot valóti” összeget ért el. Például Vinkoveni a város közelében egy katasztrális hold 1/a osztályú földnek az ára 1 millió (új) dinár ! ! ! Pedig tíz-egynéhány évvel ezelőtt majdhogynem ingyen kínálták sokan a földjüket. B. S. MEZŐGAZDASÁG! FIGYELŐ Környezetünk védelmében Ketrecbe zárt vadállatra emlékeztetnek a mezőgazdaságban alkalmazott különféle mérgek, peszticidek, amelyek, növényre, állatra és emberre egyformán veszélyesek, ha ésszerűtlenül alkalmazzuk vagy tároljuk őket. Nem minden tőlük származó kár kézenfekvő, illetve azonnal észlelhető, mert ha így lenne, akkor talán azonnal reagálnánk és jobban ügyelnénk az előírásokra. Nagy kárt okoz alattomos hatásuk, a környezetszenynyeződés, amely a vegyszerezéskor eldobált göngyölegtől, szeméttelepre dobott vegyszerektől származik, de minden faluban az utcán betegeskedő díszfák is arról árulkodnak, hol mossák szabálytalanul a gyomirtásra használt permetezőgépet. Nem új keletű probléma a lejárt ,, ... . ,, Г határidejű vegyszerek aggasztódított meg. A jó termes jelenek Sorsa az,egyből egyre több van, számít az is, hogy most már a jó termőföld ára szinte „csillagászanemcsak egyéni termelőknél és a földművelő társadalmi gazdaságokban, hanem a mezőgazdasági patikákban és nagykereskedésekben, ahol tonnaszám veszi nyilvántartásba a felügyelőségi titkárság és vonja ki őket a forgalomból, mert nem alkalmasak többé használatra. Eladni nem lehet, kidobni nem szabad... Jó mélyre elásni? Ez sem megoldás, ha arra gondolunk, hogy szennyeződhet miattuk a talajvíz! Valóban talány, mit kezdeni velük, mert ez ideig nincsenek megfelelő előírásaink, hogyan szabad vagy kötelező megsemmisíteni őket. Erről tanácskoztak az elmúlt héten a Zombori Mezőgazdasági Kombinát szakemberei is, amikor a növényvédelmi törvény módosítása volt napirenden. Egyhangúlag javasolják, hogy az új törvénymódosítás kötelezze a vegyipari gyárakat az idejétmúlt vegyszerek visszaváltására, mert csak így lehet hatékonyan elejét venni környezetszennyező hatásuknak. K. E. Nem keresett a tégla A zombori Standard Építőipari Munkaszervezethez tartozó csonoplvai téglagyárban rengeteg tégla van felhalmozva. Mivel megcsappant az építkezés mind a magán-, mind társadalmi szektorban, nem fogy a tégla. Egyébként évi termelésük 4 millió tégla égetése. Nagy részét azonban nem tudják eladni. Mint megtudtuk, a nyáron egy magyarországi külkereskedelmi vállalattal volt szerződésük téglakivitelre. 800 ezer téglát exportáltak. A társadalmi szektor naponta 5000—6000 darabot szállít építőhelyére, ez azonban sokkal kevesebb a tervezettnél. P. M. 3 Baranya legfőbb szarmie. Elhúzódik a kukorica szárítása Baranyában a vége felé közeleb . A munka nehezén túl vannak,arítani. A tároláshoz azonban alik a betakarítás. A mezőgazda- de még nem fejeződött be a beta-szárítás elengedhetetlen, mivel a szűk derekas munkát végeztek,a karítás, mert noha a kukorica kukorica nedvességtartalma 33—35 mintegy 74 ezer hektárt műveltek legnagyobb részét leszedték, még százalék. A szárítók egyelőre azt meg, még mindig javában tart a nincs biztonságban. Amellyel a kukoricát szárítják, amelyet a mélyszántás, csaknem 30 ezer hek- Kombinát a saját kukoricájának termelők átadnak- A kukorica ára táron kell elvégezni, a kukoricát betakarítását a kívánatosnál ko- is ismert, métermázsánként 270.05 ezer hektárról kellett betakar!-jóban kezdte, mert a társasterme tani, és 14 ezer hektáron kellett, tök le fogják foglalni a szárítók szárítás költségeit, elvetni a búzát. A cukorrépa be- kapacitását. A két szárító ugyanis takarítását is befejezték, s naponta 170 tonnát képes megszánnáss fizetnek, ebből levonják a Még dolgoznak a cukorgyárak, de a répa prizmákban vár a földek végén. A társadalmi szektorban gyorsabban ment a répa betakarítása, mert a magánszektorban több helyen is kézzel szedték, illetve a szövetkezetek répaszedőit vették igénybe a termelők. A cukortartalom kitűnő, de a levonás néhol eléri a húsz százalékot is. A magánszektorban az átlagtermés 5,1 tonna hektáronként, a társadalmi szektorban 5,5 tonnát takarítottak be átlag. A pélmonostori cukorgyár naponta 500 vagon répát dolgoz fel. A legnagyobb gondot a kukoricatermés jelenti. A mezőgazdasági szakemberek mindent megtettek, hogy ne ismétlődjön meg a néhány évvel ezelőtti példa. A 33 százalék fölötti nedvességtartalmú kukorica ugyanis a kora tavaszi enyhülésben penészedni kezd. Ezért fölhívták az állattenyésztők figyelmét, hogy silózással nem veszít értékéből a takarmány. Ezt azonban csak azok a termelők végezhetik, akik be vannak rendezkedve silózásra. A többi kukoricát utólag le kell morzsolni, és megszárítani. A Bellyei Kombinát mintegy 11 ezer vagon kukoricát készít takarmányozásra, illetve kivitelre. A szárítással december elején készülnek el. Baranyában nagy gondot jelentett a búza vetéstervének teljesítése. A termelők eddig hagyományszerűen vetettek búzát, az idén azonban úgy tűnt, fölbomlik ez a szokás, aminek az az oka, hogy a kukorica ára jóval magasabb, és nagyobb a termelékenység is. Baranyában mindkét szektorban mintegy 16 ezer hektár búzát kellett elvetni. A kombinát a tavalyi területhez képest csökkentette a területet az ipari növények, illetve a szója javára. A magánszektorban a vetéstervnek csak úgy lehetett eleget tenni, hogy a helyi közösségek koordinációs bizottságai közbeléptek. A falvakban is késett a búza vetése, illetve sok esetben nem tudták betartani a vetésforgót, mert a vetés idején még lábon volt a kukorica. M. V.