Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-21 / 322. szám

1394. november 21., szerda MOST MÉG NINCS VEVŐ Az egyik kereskedelmi munka­­szervezet igazgatója mondta el a következőket: — Nagy bajban leszünk, ha nem változik a helyzet a haszonkulcsot illetőleg, mert míg a nagykereske­delmi munkaszervezetek dúskálnak a jövedelemben, majdhogynem annyit keresnek, amennyit akar­nak, a kiskereskedelemben egészen más a helyzet. Mondogatják a polgárok gyűlésein, hogy miért nem újítjuk fel egyik-másik üz­letet. Kérdezem, hogy miből, ami­kor a szakképzett kereskedők át­lagfizetése nem haladja meg a ha­vi 14 ezer dinárt. Az élelmiszer árusításából például alig van hasz­nunk, a műszaki áru pedig a nya­kunkon marad, mert méregdrága. Az emberek csak a legszüksége­sebbet veszik meg. Nem kelendő a bútor, a kisgép, sőt, még ruhafé­lék vásárlására is nehezen szánják rá magukat az emberek. Érkezik az üzletekbe az áru és halmozó­dik. Most meg az a baj, hogy nincs vevő. Kölcsönre sem igen vásárolnak, hiszen ki tudja meg­fizetni a több mint 40 százalékos kamatot? Szóval így állunk. A kiskeres­kedelem haszonkulcsán kellene va­lamit változtatni, mert az apatini község üzleteiben dolgozó kereske­dők fizetése olyan kevés, hogy el­megy az emberek munkakedve. K. A. Előkészületek a víztisztító építésére Kupuszinán nem lanyhul a fa-­ luépítés üteme. Ebben az évben­ a legeldugottabb utca is aszfalt-­­ utat kapott, s ezzel pontot tettek­­ az úthálózat korszerűsítésének vé-­­­gére. Igaz ugyan, hogy 1990-ig szóló helyi járulékból kellene még­­ finanszírozni a Kucska nevű ha­­­­térrészbe vezető utat, de eszköz-­ hiány miatt erre az 1985. évben­­ nem kerül sor, habár a helyi kö­­­­zösség lépéseket tett a hiányzó­­ anyagiak előteremtésére. Mivel­­ azonban a beruházás értéke 60­­ millió dinár, egyelőre le kelllett­­ mondani építéséről. A falubeli utak aszfaltozására­ ebben az évben 16 millió dinárt költöttek. Az eszközök egy részét kölcsön formájában a kivitelező munkaszervezet, a zombori Dusán Staničkov Építővállalat útépítő részlege, valamint a községi út­karbantartó érdekközösség terem­­­tette elő. Kupuszinán a napokban meg­kezdték két társada­­lmi lakás, né­hány üzlethelyiség építését. Befe­jezték az egészségház felújítását, sikeresnek mondható a helyi kö­zösség környezetszépítési kezde­ményezése. Folynak az előkészületek a víz­tisztító építésére. A vezetéki víz ugyanis sok vasat tartalmaz. A jelek szerint az 1985. évben ezt a kérdést véglegesen sikerül meg­oldani. A helyi közösség tanácsa és közgyűlése azon van, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Arról is értesültünk, hogy az el­következő évben befejezik a Par­tizán Labdarúgó-egyesület öltöző­jének építését. Az épület alapját már évekkel ezelőtt, lefektették, sajnos akkor nem volt erő és kedv befejezéséhez. Most azonban elha­tározták, hogy a helyi közösség tá­mogatásával befejezik az öltözőt, jobb munkakörülményeket terem­tenek a labdarúgóknak. Az öltöző befejezése mellett az ifjúsági terem kérdésének megol­dásán is fáradoznak. A tervek sze­rint a régi iskolában kapnak majd helyet a falu fiataljai. Ott szeret­nének olyan körülményeket te­remteni, hogy jól érezzék magu­kat a fiatalok. Köztudomású, hogy Kupuszinán nincs megfelelő ter­mük a fiataloknak. Elsősorban vendéglőkben szórakoznak, a disz­kóesteket gyakori verekedések tarkítják. Ezért szeretnék m­egte­­remteni a tartalmasabb szórakozás feltételeit. K. Á. A faluépítés, szép eredményei A szilágyiak ebben az évben régen nem látott szép eredmé­nyeket értek el a faluépítésben. A tavasszal megtartott sikeres referendumon arról döntöttek a polgárok, hogy módosítják és 1990-ig meghosszabbítják a helyi járulékot. Mint ismeretes, a re­ferendum igen sikeres volt, a la­kosság több mint 90 százaléka támogatta az indítványt, hogy he­lyi járulékból fejezzék be a vil­lanyhálózat korszerűsítését, a kö­­vesutak építését, a gyalogjárdák betonozását, kezdjék meg az utak aszfaltozását és a vízvezeték épí­tését, rendezzék a temetőt és kör­nyékét, továbbá fásításra, falu­­szépítésre, a társadalmi szerve­zetek támogatására is terveztek eszközöket. Ebben az évben 8,5 millió di­náros költséggel aszfaltozták az utak egy részét, 1,5 millió dinárt költöttek a villanyhálózat korsze­rűsítésére, 500 ezret a kövesutak befejezésére, emellett anyagilag támogatták az ifjúsági és a sport­egyesületet.­ A helyi szövetkezet 500 ezer dinárral járult hozzá az utak aszfaltozásával járó költsé­gek fedezéséhez. Az elkövetkező évben, vagyis 1985-ben befejezik a járdák be­tonozását, a villanyhálózat kor­szerűsítését, bekerítik, rendezik a temetőt és környékét, anyagilag is támogatják a társadalmi és más szervezeteket. Helyi járulék címén mintegy 6 millió dinár be­vételre számítanak. Örvendetes, hogy a falu társa­dalmi és más szervezetei is jól dolgoztak. Új otthonba költöztek a vadászok, bekerítették a Törek­vés pályáját, az öltözőt is beme­szelték, a tűzoltók raktárai, a mű­velődési egyesület mellékhelyisé­get épített, befejezés előtt áll az ifjúsági terem, minderre mintegy 2 millió dinárt költöttek. K. A. Kétszázhúsz tonna csöves kikorica a gárékítási A múlt hét végéig a nemesmi­­liticsi társastermelési alapszerve­­zetben 720 tonna csöves és 340 vagon morzsolt kukoricát vettek át a termelőktől. Leginkább a szö­vetkezet iránti tartozásukat törlesztik kukoricával a nemesmi­­liticsiek, szabadon úgymond csak néhány tonnát adtak el. Nyilván a jö­vő évi, még jobb árra várnak. Egyébként a határban több mint 2600 hektár kukorica volt, kilenc­ven százalékát már betakarítot­ták, a hozam átlagos. Zöldell már a 480 hektár ke­nyérgabona is, negyven százalék­kal kevesebb az elmúlt ősszel elve­tettnél. Legtöbb termelő nyilván tavaszra tartogatja a szabad föld­területeket és ismét kukoricát ültet. A műtrágya ellátás jobb mint az egy évvel ezelőtti. Például nitro­gén alapanyagú műtrágya is kap­ható, de csak akkor, ha tonnán­ként 2225 dinárral támogatják a termelőik a műtrágyagyárat. Ezt a pénzt 7,5 százalékos kamattal kapja vissza a földműves. R­M. Versenyláz Szentlászlón Még a kora tavasszal a helyi kö­zösség elnöksége javasolta a Szo­cialista Szövetség helyi szerveze­tének, hogy nevezzen be a Tudás hatalom elnevezésű versenyre. Az elképzelést tett követte, a csepini Népegyetemen jelentkez­tek, azok továbbították a kérést a DNSZSZ községi választmányához. Onnan érkezett a minap a tájé­koztató, hogy az Újvidéki Televízió számít a szentlászlóiakra. Mi több, már a vendéglátó neve is ismert. Az pedig a Krajišniki helyi­ közös­ség, a szécsányi (Bánát) községből. Az időpontot is meghatározták: 1985. január 27-e. A szentlászlói Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­letben máris megkezdődött a mun­ka, mert a televízió 50 perces fel­vételt készít a népi táncosokról és — mint Kovács János, az egyesület elnöke elmondta — hamarosan ér­kezik a forgatócsoport, és a szent­­lászlói helyi közösség életéről ké­szítenek egy összeállítást. Egyébként a szentlászlóiak egy százhúsz főnyi küldöttséget me­­nesztenek majd Krajišnikbe, kö­zöttük lesznek labdarúgók, felde­rítők, népi táncosok, a nőszervezet tagjai szőttesekkel stb. 1 , Sz. F. DUNATÁJ CSONOPLYA Befejezték a művelődési ház korszerűsítését Elsőrangú feladata volt a cso­­noplyaiaknak a művelődési ott­hon korszerűsítésére, amihez köz­ségi forrásból is kaptak pénzt. Ezenkívül számos kommunális vállalkozásba kezdtek.­­ A művelődési ház felújítá­sára 5,5 millió dinárt fordítottunk, amit községi és helyi járulékból, valamint a kommunális illeték eszközeiből végeztünk el. Új öl­tözők épültek, korszerűsítették a színpadot, az egész épület belse­jét átfestették. Társított eszközö­kön bevezettük a központi fű­tést a kultúrházba, a szövetkezet­be, helyi közösségbe. Hamarosan befejezzük a halottasház építé­sét, amire a szükséges pénzt kom­munális járulékból teremtettük elő. Építését községi határozat alapján kezdtük meg. A napokban 300 000 dinárt különítettünk el a főutca fásítására. A helyi közös­ség és helyi hivatal épületét is korszerűsítjük, a pénzt saját for­rásból és a képviselő-testület alapjából biztosítottuk — mondta Dušan PILJA a helyi közösség titkára. Csonoplyán nehéz házhelyhez jutni. Mivel most folyik a falu­ban a tagosítás, sikerült tíz ház­helyet kijelölni, a községi lakás­­építési érdekközösség pályázata útján lehet megvásárolni, P. M. Humánus akcióból sosincs elég Baranyában tevékeny munkát végez a Vöröskereszt szervezete. Horvát Erzsébettől, a Vöröskereszt községi szervezetének titkárától a legutóbbi akciókról érdeklődtünk. — Sokéves szoros együttműkö­dés eredménye a legutóbbi közös akció. Október 25-ét, a véradók napját az idén emlékezetesebbé tettük a régebbi véradóink, és a kiemelkedő aktivistáink számára egy szép közös kirándulással. Köz­tük voltak olyanok is, akik 35, 40 alkalommal­­is adtak vért, mint Josip Bazen, Boško Popovic, Stje­­pan Palušica, Bat Mariján, Ignác Sacer, Kuka Markovic, Stevo Ala­­dic. A kiránduláson 46 véradó és aktivista vett részt. Ellátogattunk Jajcéra, Drvarra, Bosanski Petro­­vacra, a Kozarára. A bihari kór­házban 25 véradó adott vért a kórházi személyzet nagy elisme­résére. Az itt levő Vöröskereszt szervezettel olyan barátságot kö­töttünk, hogy várni fogjuk a lá­togatás viszonozását. — Már iskoláskorban megkezd­­ik tudatosan az emberbarát kö­­telesség fejlesztését. Hogyan? — Az előző témához csak amy­­nyit fűznék hozzá, hogy a fiatalok körében is minden évben meg­szervezzük a véradási akciót —­ a tizennyolc évesnél fiatalabbak körében —, de kevés eredmény­nyel. Baranya minden iskolájában van Vöröskereszt csoport, és ve­zető tanár, akinek lényegében a szervezésétől függ a csoport mun­kája. Van olyan iskola, ahol rendkívül jól dolgoznak, mint a főherceglaki, pélmomostori, dárdai. A dárdai gyerekek összmunkáját is figyelembe vesszük, ha kiemel­jük, illetve az ottani alapszerve­zet is nagyon jól dolgozik. Van­nak azonban olyan iskolák, ahol a vezető tanár gyakran cserélő­dik, s ha csak órakiegészítésnek kapja a csoport vezetését, azt na­gyon megérzi a tevékenység. Éven­te szakaktívát szervezünk a veze­tők számára, tapasztalatcserét folytatunk, így lassan mindenki belejön a munkába. A legkiemel­kedőbb tanulókat megjutalmazzuk az idén azzal, hogy közös kirándu­lást szervezünk Jasenovacra, Zág­rábban pedig megtekintjük a kí­nai kiállítást. A gyerekek tevékenysége közé tartozik az idős emberek istápolá­­sa, segítsége az év minden szaká­ban, de különösen ilyenkor ősz­szel és télen, amikor a betakarí­tás ideje van, és a tüzelő beké­szítése már nehezére esik az idős embernek. A gyerekek számára egy szociális gondozó előadást tart az idős emberek pszichológiájáról, hogy az együttműködés még sike­resebb legyen. A gyerekek fel­adatai közé tartozik a volt har­cosokkal való kapcsolat tartása, illetve az elhunyt harcosok sírjá­nak gondozása is. Ilyen aktív munkával, úgy hiszem, kialakítjuk a fejlődő, alakuló emberben azt, ami elengedhetetlen a sikeres közösségi élethez. M. V. Leégett a cukrászda Vasárnap hajnali három órakor riasztották Nemesmiliticsen az önkéntes tűzoltótestületet, mert a falu központjában levő, alumíni­umból készült cukrászdában tűz keletkezett. Vinteršten Nebojša, a tűzoltóko­csi sofőre elmondta, mire a hely­színre értek, már csak a lángok továbbterjedését akadályozhatták meg, ugyanis a cukrászdát nem lehetett megmenteni. Időközben megérkeztek a zombori hivatásos tűzoltók is. A Džemail Avdija cukrászdájában keletkezett tüzet feltételezhetően a rossz, húsz éve épített villanyvezeték okozta. A tűzoltók becslése szerint a kár eléri a kétmillió dinárt. Az ügy­ben a rendőrség nyomozást foly­tat. Szorgalmas vörösmarti asszonyok Több évtizedes hagyománya van a vörösmarti asszonyok kézimun­­kázásának. Korábban is szerettek kézimunkázni, de ízlésük csak az­után kezdett kifinomulni, miután meghallgattak néhány szakelő­adást népi hagyományainkról, az itt élők tájjellegű népművészeté­ről. Időközben az is kiderült, hogy a Drávaszögnek is megvan a maga jellegzetes motívuma a hímzés­ben, kézimunkában. Szinte alig van Vörösmarton asszony, aki ne kézimunkázna ilyenkor. Hamarosan megkezdő­dik a hetenkénti egyszeri összejö­vetel, egy délután, amikor az ott­honi munkából kikapcsolódnak, hogy beszélgessenek, de dolgoz­zanak is. — Legutóbb Pélmonostorom, a kisiparosok kiállításán vettünk részt. Eszéken is voltunk — mondja Angyal Márta, a nőszer­vezet elnöke. Legalább huszonöt asszonyt sorolhatnék föl csak úgy karpásból, akiknek munkája meg­bízható, akire lehetne alapozni ahhoz, hogy folyamatosan bedol­gozzanak egy-egy munkaszervezet­be vagy eladási központba Ha­marosan fölvesszük a kapcsolatot a községi turistaszövetséggel, hát­ha ott szerencsénk lesz. Talán nem is kellene nagyobb szervezés, csupán működési engedély. A pi­ac, hogy az eladás szakkifejezé­sével­­ éljek, megvan. Naponta megfordulnak a turisták Batinán és Kopácson, azt hiszem, szívesen térnének haza ha egy csekélyke emlékkel is. Mi nem számítunk ebből meggazdagodni, de ez egy lehetőség, hogy munkánkat végre értékelje valaki. Apróságokat sze­retnénk készíteni, egy-egy könyv­jelző, zsebkendőtartót, poháralá­tétet, a mi jellegzetes motívu­munkkal díszítve, olcsón, tekin­tettel a kispénzű turistákra. De ha kell, mást is tudunk csinálni. A választék megvan, az akarat is és természetesen jól jönne az asz­­szonynak a kereset is. Kézimun­kában nincs olyan, amit meg ne tudnánk csinálni. A sokác népmű­vészet is gazdag. Azt is le lehetne egyszerűsíteni az ajándékkészítés szintjére, hiszen Baranyában csak azt adhatunk, ami ennek a vidék­nek a jellegzetessége. Eddig csupán az volt a baj, hogy aki szervezni próbált, a saját elgondolását akarta kiviteleztetni velünk Azt értékeljük, amink van, és nem valami harmadikat kívánunk megvalósítani, hiszem, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Hisszük, hogy nemcsak mi aka­runk dolgozni, hanem Baranya más falujában is hasonló prob­lémával küzdenek az asszonyok, és akkor már közösen hamarabb eljutunk a helyes döntéshez. M. V. s jobb is lehetne az ellátás Nem lehetnek éppen elégedettek az ellátással az apatini község pol­gárai. Elsősorban azért, mert már régóta nincs megoldva a húsellá­tás, de időnként akadozik a tejjel, kenyérrel való ellátás is, friss gyü­mölcs, zöldségféle is ritkán kap­ható az üzletekben. Az a semmivel sem indokolt eset is megtörtént, hogy a liszt is eltűnt a polcokról, habár a községben három malom is van. Időnként akadozott a kávéval, ét­olajjal való ellátás, de mindkét árucikkből, meg cukorból is több érkezett az üzletekbe, mint az el­múlt évben. Az apatini község üz­leteiben azért nincs elegendő hús, mert még nem sikerült megoldani az árkülönbözetet. A jószág fel­­vásárlási ára ugyanis nincs össz­hangban a hús árával, kilóján 120— 150 dinárt veszít a vágóhíd. A kérdést most oly módon szeretnék megoldani, hogy a munkaszerveze­tek tiszta jövedelmük egy részé­ből alapot létesítenek, és ebből fe­dezik az árkülönbözetet. Habár senki sem várja, hogy az apatini vágóhíd a maga erejéből fedezze a veszteséget, mégis furcsa a ma­gatartása, ezen változtatni kellene — hangzott el a Szocialista Szö­vetség községi választmánya el­nökségének legutóbbi ülésén. Az is furcsa, hogy habár majd­nem egy hónapig nem volt rend­szeres a liszttel való ellátás, ezért senkit sem vontak felelősségre. Miután ezzel kapcsolatban is meg­oldódott az árkülönbözet kérdé­se, elegendő lisztet vásárolhattak a polgárok. Kávé ugyan lenne elegendő, ha a Podunavlje kereskedelmi mun­kaszervezetnek lenne elegendő for­gótőkéje. Mivel azonban a kávéért előre kell fizetni, nem tudják meg­vásárolni a szükséges mennyiséget, arra törekednek, hogy legalább a novemberi és az év végi ünnepek­re legyen elegendő belőle. A kenyérellátással kapcsolatos gondokról elég gyakran beszélnek az apatini községben. Ugyanis elő­fordul, hogy kenyér nélkül ma­radnak a polgárok, s ezért a fe­lelősséget egymásra hárítják a ma­gánpékek és az apatini kenyérgyár dolgozói. Mivel vasárnaponként nem dolgozik a kenyérgyár, a ma­gánpékeknek is ehhez a gyakor­lathoz kell alkalmazkodniuk. A legújabb indítvány pedig az, hogy délelőtt és délután is lehessen friss kenyeret kapni az apatini község­ben. A polgárok gyakran szóvá te­szik, kérdezik, miért nem lehet friss gyümölcsöt, zöldségfélét vásá­rolni az üzletekben. Sürgetik en­­nek a kérdésnek a megoldásait. Előfordult, hogy az apatini köz­ségbe a szükségesnél kevesebb tej érkezett. Ennek egyik oka, hogy a társadalmi szektor egyetlenegy fe­jőstehenet sem tart, a zombori tej­­gyár is árkülönbözetet kért a te­jért. Általában, az apatini községben­ javult az ellátás. Jóval több áru­cikk van az üzletek polcain, mint korábban. Tény azonban, hogy las­san válnak valóra a legszüksége­sebb élelmiszerrel való ellátás ja­vítására tett indítványok, határo­zatok. A felelősség elsősorban az apatini Agráripari Kombinátot, az ennek keretében mű­ködő Podu­navlje Kereskedelmi Munkaszer­­vezetet, az illetékes községi szer­e­veket terheli. K.­Á. Még mindig engedély nélküli építkezés Az elmúlt húsz év alatt a zom­bori községben 2230 építő, kivite­lező összesen 3800 különböző mé­retű házat, épületet emelt enge­dély nélkül, áll a községi képvi­selő-testület jelentésében, amelyet a Szocialista Szövetség lakás- és kommunálisügyi szakosztályán is­mertettek. Elsősorban a kevés házhely, a lakosság állandó vándorlása falu­ból városba és az utóbbi években fordítva az oka, hogy az emberek engedély hiányában is bátran ne­kifognak az építkezésnek. Például Zomborban a régi városrendezési terv szerint lakások építésére a szabad házhelyek háromnegyed részét lefoglalta a lakásgazdálko­dási érdekközösség. Az új város­­rendezési terv másként rendelke­zik. Miután áttekintették a város minden érdekelt részét, kidolgoz­ták, hogy melyik részén épülhet­nek magánházak. Mivel az ellenőrzés sem volt helyzete magaslatán, különösen a hetvenes évek végén szaporodott meg a törvénytelenül felépített házak száma. Ezt azonban az új városrendezési terv másként ha­tározza meg, vagyis a magánerős építkezéshez biztosítanak házhe­lyet is, amit persze a lakásgazdál­kodási érdekközösség pályázat útj­­án bocsát áruba.

Next