Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)
1984-11-21 / 322. szám
1394. november 21., szerda MOST MÉG NINCS VEVŐ Az egyik kereskedelmi munkaszervezet igazgatója mondta el a következőket: — Nagy bajban leszünk, ha nem változik a helyzet a haszonkulcsot illetőleg, mert míg a nagykereskedelmi munkaszervezetek dúskálnak a jövedelemben, majdhogynem annyit keresnek, amennyit akarnak, a kiskereskedelemben egészen más a helyzet. Mondogatják a polgárok gyűlésein, hogy miért nem újítjuk fel egyik-másik üzletet. Kérdezem, hogy miből, amikor a szakképzett kereskedők átlagfizetése nem haladja meg a havi 14 ezer dinárt. Az élelmiszer árusításából például alig van hasznunk, a műszaki áru pedig a nyakunkon marad, mert méregdrága. Az emberek csak a legszükségesebbet veszik meg. Nem kelendő a bútor, a kisgép, sőt, még ruhafélék vásárlására is nehezen szánják rá magukat az emberek. Érkezik az üzletekbe az áru és halmozódik. Most meg az a baj, hogy nincs vevő. Kölcsönre sem igen vásárolnak, hiszen ki tudja megfizetni a több mint 40 százalékos kamatot? Szóval így állunk. A kiskereskedelem haszonkulcsán kellene valamit változtatni, mert az apatini község üzleteiben dolgozó kereskedők fizetése olyan kevés, hogy elmegy az emberek munkakedve. K. A. Előkészületek a víztisztító építésére Kupuszinán nem lanyhul a fa- luépítés üteme. Ebben az évben a legeldugottabb utca is aszfalt- utat kapott, s ezzel pontot tettek az úthálózat korszerűsítésének vé-gére. Igaz ugyan, hogy 1990-ig szóló helyi járulékból kellene még finanszírozni a Kucska nevű hatérrészbe vezető utat, de eszköz- hiány miatt erre az 1985. évben nem kerül sor, habár a helyi közösség lépéseket tett a hiányzó anyagiak előteremtésére. Mivel azonban a beruházás értéke 60 millió dinár, egyelőre le kelllett mondani építéséről. A falubeli utak aszfaltozására ebben az évben 16 millió dinárt költöttek. Az eszközök egy részét kölcsön formájában a kivitelező munkaszervezet, a zombori Dusán Staničkov Építővállalat útépítő részlege, valamint a községi útkarbantartó érdekközösség teremtette elő. Kupuszinán a napokban megkezdték két társadalmi lakás, néhány üzlethelyiség építését. Befejezték az egészségház felújítását, sikeresnek mondható a helyi közösség környezetszépítési kezdeményezése. Folynak az előkészületek a víztisztító építésére. A vezetéki víz ugyanis sok vasat tartalmaz. A jelek szerint az 1985. évben ezt a kérdést véglegesen sikerül megoldani. A helyi közösség tanácsa és közgyűlése azon van, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Arról is értesültünk, hogy az elkövetkező évben befejezik a Partizán Labdarúgó-egyesület öltözőjének építését. Az épület alapját már évekkel ezelőtt, lefektették, sajnos akkor nem volt erő és kedv befejezéséhez. Most azonban elhatározták, hogy a helyi közösség támogatásával befejezik az öltözőt, jobb munkakörülményeket teremtenek a labdarúgóknak. Az öltöző befejezése mellett az ifjúsági terem kérdésének megoldásán is fáradoznak. A tervek szerint a régi iskolában kapnak majd helyet a falu fiataljai. Ott szeretnének olyan körülményeket teremteni, hogy jól érezzék magukat a fiatalok. Köztudomású, hogy Kupuszinán nincs megfelelő termük a fiataloknak. Elsősorban vendéglőkben szórakoznak, a diszkóesteket gyakori verekedések tarkítják. Ezért szeretnék megteremteni a tartalmasabb szórakozás feltételeit. K. Á. A faluépítés, szép eredményei A szilágyiak ebben az évben régen nem látott szép eredményeket értek el a faluépítésben. A tavasszal megtartott sikeres referendumon arról döntöttek a polgárok, hogy módosítják és 1990-ig meghosszabbítják a helyi járulékot. Mint ismeretes, a referendum igen sikeres volt, a lakosság több mint 90 százaléka támogatta az indítványt, hogy helyi járulékból fejezzék be a villanyhálózat korszerűsítését, a kövesutak építését, a gyalogjárdák betonozását, kezdjék meg az utak aszfaltozását és a vízvezeték építését, rendezzék a temetőt és környékét, továbbá fásításra, faluszépítésre, a társadalmi szervezetek támogatására is terveztek eszközöket. Ebben az évben 8,5 millió dináros költséggel aszfaltozták az utak egy részét, 1,5 millió dinárt költöttek a villanyhálózat korszerűsítésére, 500 ezret a kövesutak befejezésére, emellett anyagilag támogatták az ifjúsági és a sportegyesületet. A helyi szövetkezet 500 ezer dinárral járult hozzá az utak aszfaltozásával járó költségek fedezéséhez. Az elkövetkező évben, vagyis 1985-ben befejezik a járdák betonozását, a villanyhálózat korszerűsítését, bekerítik, rendezik a temetőt és környékét, anyagilag is támogatják a társadalmi és más szervezeteket. Helyi járulék címén mintegy 6 millió dinár bevételre számítanak. Örvendetes, hogy a falu társadalmi és más szervezetei is jól dolgoztak. Új otthonba költöztek a vadászok, bekerítették a Törekvés pályáját, az öltözőt is bemeszelték, a tűzoltók raktárai, a művelődési egyesület mellékhelyiséget épített, befejezés előtt áll az ifjúsági terem, minderre mintegy 2 millió dinárt költöttek. K. A. Kétszázhúsz tonna csöves kikorica a gárékítási A múlt hét végéig a nemesmiliticsi társastermelési alapszervezetben 720 tonna csöves és 340 vagon morzsolt kukoricát vettek át a termelőktől. Leginkább a szövetkezet iránti tartozásukat törlesztik kukoricával a nemesmiliticsiek, szabadon úgymond csak néhány tonnát adtak el. Nyilván a jövő évi, még jobb árra várnak. Egyébként a határban több mint 2600 hektár kukorica volt, kilencven százalékát már betakarították, a hozam átlagos. Zöldell már a 480 hektár kenyérgabona is, negyven százalékkal kevesebb az elmúlt ősszel elvetettnél. Legtöbb termelő nyilván tavaszra tartogatja a szabad földterületeket és ismét kukoricát ültet. A műtrágya ellátás jobb mint az egy évvel ezelőtti. Például nitrogén alapanyagú műtrágya is kapható, de csak akkor, ha tonnánként 2225 dinárral támogatják a termelőik a műtrágyagyárat. Ezt a pénzt 7,5 százalékos kamattal kapja vissza a földműves. RM. Versenyláz Szentlászlón Még a kora tavasszal a helyi közösség elnöksége javasolta a Szocialista Szövetség helyi szervezetének, hogy nevezzen be a Tudás hatalom elnevezésű versenyre. Az elképzelést tett követte, a csepini Népegyetemen jelentkeztek, azok továbbították a kérést a DNSZSZ községi választmányához. Onnan érkezett a minap a tájékoztató, hogy az Újvidéki Televízió számít a szentlászlóiakra. Mi több, már a vendéglátó neve is ismert. Az pedig a Krajišniki helyi közösség, a szécsányi (Bánát) községből. Az időpontot is meghatározták: 1985. január 27-e. A szentlászlói Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben máris megkezdődött a munka, mert a televízió 50 perces felvételt készít a népi táncosokról és — mint Kovács János, az egyesület elnöke elmondta — hamarosan érkezik a forgatócsoport, és a szentlászlói helyi közösség életéről készítenek egy összeállítást. Egyébként a szentlászlóiak egy százhúsz főnyi küldöttséget menesztenek majd Krajišnikbe, közöttük lesznek labdarúgók, felderítők, népi táncosok, a nőszervezet tagjai szőttesekkel stb. 1 , Sz. F. DUNATÁJ CSONOPLYA Befejezték a művelődési ház korszerűsítését Elsőrangú feladata volt a csonoplyaiaknak a művelődési otthon korszerűsítésére, amihez községi forrásból is kaptak pénzt. Ezenkívül számos kommunális vállalkozásba kezdtek. A művelődési ház felújítására 5,5 millió dinárt fordítottunk, amit községi és helyi járulékból, valamint a kommunális illeték eszközeiből végeztünk el. Új öltözők épültek, korszerűsítették a színpadot, az egész épület belsejét átfestették. Társított eszközökön bevezettük a központi fűtést a kultúrházba, a szövetkezetbe, helyi közösségbe. Hamarosan befejezzük a halottasház építését, amire a szükséges pénzt kommunális járulékból teremtettük elő. Építését községi határozat alapján kezdtük meg. A napokban 300 000 dinárt különítettünk el a főutca fásítására. A helyi közösség és helyi hivatal épületét is korszerűsítjük, a pénzt saját forrásból és a képviselő-testület alapjából biztosítottuk — mondta Dušan PILJA a helyi közösség titkára. Csonoplyán nehéz házhelyhez jutni. Mivel most folyik a faluban a tagosítás, sikerült tíz házhelyet kijelölni, a községi lakásépítési érdekközösség pályázata útján lehet megvásárolni, P. M. Humánus akcióból sosincs elég Baranyában tevékeny munkát végez a Vöröskereszt szervezete. Horvát Erzsébettől, a Vöröskereszt községi szervezetének titkárától a legutóbbi akciókról érdeklődtünk. — Sokéves szoros együttműködés eredménye a legutóbbi közös akció. Október 25-ét, a véradók napját az idén emlékezetesebbé tettük a régebbi véradóink, és a kiemelkedő aktivistáink számára egy szép közös kirándulással. Köztük voltak olyanok is, akik 35, 40 alkalommalis adtak vért, mint Josip Bazen, Boško Popovic, Stjepan Palušica, Bat Mariján, Ignác Sacer, Kuka Markovic, Stevo Aladic. A kiránduláson 46 véradó és aktivista vett részt. Ellátogattunk Jajcéra, Drvarra, Bosanski Petrovacra, a Kozarára. A bihari kórházban 25 véradó adott vért a kórházi személyzet nagy elismerésére. Az itt levő Vöröskereszt szervezettel olyan barátságot kötöttünk, hogy várni fogjuk a látogatás viszonozását. — Már iskoláskorban megkezdik tudatosan az emberbarát kötelesség fejlesztését. Hogyan? — Az előző témához csak amynyit fűznék hozzá, hogy a fiatalok körében is minden évben megszervezzük a véradási akciót — a tizennyolc évesnél fiatalabbak körében —, de kevés eredménynyel. Baranya minden iskolájában van Vöröskereszt csoport, és vezető tanár, akinek lényegében a szervezésétől függ a csoport munkája. Van olyan iskola, ahol rendkívül jól dolgoznak, mint a főherceglaki, pélmomostori, dárdai. A dárdai gyerekek összmunkáját is figyelembe vesszük, ha kiemeljük, illetve az ottani alapszervezet is nagyon jól dolgozik. Vannak azonban olyan iskolák, ahol a vezető tanár gyakran cserélődik, s ha csak órakiegészítésnek kapja a csoport vezetését, azt nagyon megérzi a tevékenység. Évente szakaktívát szervezünk a vezetők számára, tapasztalatcserét folytatunk, így lassan mindenki belejön a munkába. A legkiemelkedőbb tanulókat megjutalmazzuk az idén azzal, hogy közös kirándulást szervezünk Jasenovacra, Zágrábban pedig megtekintjük a kínai kiállítást. A gyerekek tevékenysége közé tartozik az idős emberek istápolása, segítsége az év minden szakában, de különösen ilyenkor őszszel és télen, amikor a betakarítás ideje van, és a tüzelő bekészítése már nehezére esik az idős embernek. A gyerekek számára egy szociális gondozó előadást tart az idős emberek pszichológiájáról, hogy az együttműködés még sikeresebb legyen. A gyerekek feladatai közé tartozik a volt harcosokkal való kapcsolat tartása, illetve az elhunyt harcosok sírjának gondozása is. Ilyen aktív munkával, úgy hiszem, kialakítjuk a fejlődő, alakuló emberben azt, ami elengedhetetlen a sikeres közösségi élethez. M. V. Leégett a cukrászda Vasárnap hajnali három órakor riasztották Nemesmiliticsen az önkéntes tűzoltótestületet, mert a falu központjában levő, alumíniumból készült cukrászdában tűz keletkezett. Vinteršten Nebojša, a tűzoltókocsi sofőre elmondta, mire a helyszínre értek, már csak a lángok továbbterjedését akadályozhatták meg, ugyanis a cukrászdát nem lehetett megmenteni. Időközben megérkeztek a zombori hivatásos tűzoltók is. A Džemail Avdija cukrászdájában keletkezett tüzet feltételezhetően a rossz, húsz éve épített villanyvezeték okozta. A tűzoltók becslése szerint a kár eléri a kétmillió dinárt. Az ügyben a rendőrség nyomozást folytat. Szorgalmas vörösmarti asszonyok Több évtizedes hagyománya van a vörösmarti asszonyok kézimunkázásának. Korábban is szerettek kézimunkázni, de ízlésük csak azután kezdett kifinomulni, miután meghallgattak néhány szakelőadást népi hagyományainkról, az itt élők tájjellegű népművészetéről. Időközben az is kiderült, hogy a Drávaszögnek is megvan a maga jellegzetes motívuma a hímzésben, kézimunkában. Szinte alig van Vörösmarton asszony, aki ne kézimunkázna ilyenkor. Hamarosan megkezdődik a hetenkénti egyszeri összejövetel, egy délután, amikor az otthoni munkából kikapcsolódnak, hogy beszélgessenek, de dolgozzanak is. — Legutóbb Pélmonostorom, a kisiparosok kiállításán vettünk részt. Eszéken is voltunk — mondja Angyal Márta, a nőszervezet elnöke. Legalább huszonöt asszonyt sorolhatnék föl csak úgy karpásból, akiknek munkája megbízható, akire lehetne alapozni ahhoz, hogy folyamatosan bedolgozzanak egy-egy munkaszervezetbe vagy eladási központba Hamarosan fölvesszük a kapcsolatot a községi turistaszövetséggel, hátha ott szerencsénk lesz. Talán nem is kellene nagyobb szervezés, csupán működési engedély. A piac, hogy az eladás szakkifejezésével éljek, megvan. Naponta megfordulnak a turisták Batinán és Kopácson, azt hiszem, szívesen térnének haza ha egy csekélyke emlékkel is. Mi nem számítunk ebből meggazdagodni, de ez egy lehetőség, hogy munkánkat végre értékelje valaki. Apróságokat szeretnénk készíteni, egy-egy könyvjelző, zsebkendőtartót, poháralátétet, a mi jellegzetes motívumunkkal díszítve, olcsón, tekintettel a kispénzű turistákra. De ha kell, mást is tudunk csinálni. A választék megvan, az akarat is és természetesen jól jönne az aszszonynak a kereset is. Kézimunkában nincs olyan, amit meg ne tudnánk csinálni. A sokác népművészet is gazdag. Azt is le lehetne egyszerűsíteni az ajándékkészítés szintjére, hiszen Baranyában csak azt adhatunk, ami ennek a vidéknek a jellegzetessége. Eddig csupán az volt a baj, hogy aki szervezni próbált, a saját elgondolását akarta kiviteleztetni velünk Azt értékeljük, amink van, és nem valami harmadikat kívánunk megvalósítani, hiszem, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Hisszük, hogy nemcsak mi akarunk dolgozni, hanem Baranya más falujában is hasonló problémával küzdenek az asszonyok, és akkor már közösen hamarabb eljutunk a helyes döntéshez. M. V. s jobb is lehetne az ellátás Nem lehetnek éppen elégedettek az ellátással az apatini község polgárai. Elsősorban azért, mert már régóta nincs megoldva a húsellátás, de időnként akadozik a tejjel, kenyérrel való ellátás is, friss gyümölcs, zöldségféle is ritkán kapható az üzletekben. Az a semmivel sem indokolt eset is megtörtént, hogy a liszt is eltűnt a polcokról, habár a községben három malom is van. Időnként akadozott a kávéval, étolajjal való ellátás, de mindkét árucikkből, meg cukorból is több érkezett az üzletekbe, mint az elmúlt évben. Az apatini község üzleteiben azért nincs elegendő hús, mert még nem sikerült megoldani az árkülönbözetet. A jószág felvásárlási ára ugyanis nincs összhangban a hús árával, kilóján 120— 150 dinárt veszít a vágóhíd. A kérdést most oly módon szeretnék megoldani, hogy a munkaszervezetek tiszta jövedelmük egy részéből alapot létesítenek, és ebből fedezik az árkülönbözetet. Habár senki sem várja, hogy az apatini vágóhíd a maga erejéből fedezze a veszteséget, mégis furcsa a magatartása, ezen változtatni kellene — hangzott el a Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének legutóbbi ülésén. Az is furcsa, hogy habár majdnem egy hónapig nem volt rendszeres a liszttel való ellátás, ezért senkit sem vontak felelősségre. Miután ezzel kapcsolatban is megoldódott az árkülönbözet kérdése, elegendő lisztet vásárolhattak a polgárok. Kávé ugyan lenne elegendő, ha a Podunavlje kereskedelmi munkaszervezetnek lenne elegendő forgótőkéje. Mivel azonban a kávéért előre kell fizetni, nem tudják megvásárolni a szükséges mennyiséget, arra törekednek, hogy legalább a novemberi és az év végi ünnepekre legyen elegendő belőle. A kenyérellátással kapcsolatos gondokról elég gyakran beszélnek az apatini községben. Ugyanis előfordul, hogy kenyér nélkül maradnak a polgárok, s ezért a felelősséget egymásra hárítják a magánpékek és az apatini kenyérgyár dolgozói. Mivel vasárnaponként nem dolgozik a kenyérgyár, a magánpékeknek is ehhez a gyakorlathoz kell alkalmazkodniuk. A legújabb indítvány pedig az, hogy délelőtt és délután is lehessen friss kenyeret kapni az apatini községben. A polgárok gyakran szóvá teszik, kérdezik, miért nem lehet friss gyümölcsöt, zöldségfélét vásárolni az üzletekben. Sürgetik ennek a kérdésnek a megoldásait. Előfordult, hogy az apatini községbe a szükségesnél kevesebb tej érkezett. Ennek egyik oka, hogy a társadalmi szektor egyetlenegy fejőstehenet sem tart, a zombori tejgyár is árkülönbözetet kért a tejért. Általában, az apatini községben javult az ellátás. Jóval több árucikk van az üzletek polcain, mint korábban. Tény azonban, hogy lassan válnak valóra a legszükségesebb élelmiszerrel való ellátás javítására tett indítványok, határozatok. A felelősség elsősorban az apatini Agráripari Kombinátot, az ennek keretében működő Podunavlje Kereskedelmi Munkaszervezetet, az illetékes községi szereveket terheli. K.Á. Még mindig engedély nélküli építkezés Az elmúlt húsz év alatt a zombori községben 2230 építő, kivitelező összesen 3800 különböző méretű házat, épületet emelt engedély nélkül, áll a községi képviselő-testület jelentésében, amelyet a Szocialista Szövetség lakás- és kommunálisügyi szakosztályán ismertettek. Elsősorban a kevés házhely, a lakosság állandó vándorlása faluból városba és az utóbbi években fordítva az oka, hogy az emberek engedély hiányában is bátran nekifognak az építkezésnek. Például Zomborban a régi városrendezési terv szerint lakások építésére a szabad házhelyek háromnegyed részét lefoglalta a lakásgazdálkodási érdekközösség. Az új városrendezési terv másként rendelkezik. Miután áttekintették a város minden érdekelt részét, kidolgozták, hogy melyik részén épülhetnek magánházak. Mivel az ellenőrzés sem volt helyzete magaslatán, különösen a hetvenes évek végén szaporodott meg a törvénytelenül felépített házak száma. Ezt azonban az új városrendezési terv másként határozza meg, vagyis a magánerős építkezéshez biztosítanak házhelyet is, amit persze a lakásgazdálkodási érdekközösség pályázat útján bocsát áruba.