Magyar Szó, 1984. december (41. évfolyam, 330-344. szám)
1984-12-01 / 330. szám
1984. december f ., szombat Gandhi üzenete az el nem kötelezettekhez „Az el nem kötelezettek mozgalmának egységéért és szolidaritásáért fogok harcolni, továbbá annak céljaiért: a békéért, a leszerelésért, a fejlesztésért és a függetlenségért” jelentette ki Rajiv Gandhi indiai kormányfő üzenetében, amelyet a mozgalom országainak állam- és kormányfőihez intézett. Amióta egy hónapja betölti a kormányfői tisztséget, Rajiv Gandhi most fordult először a mozgalom tagállamaihoz úgy, hogy megerősítette az elveihez, politikájához és céljaihoz való mélységes ragaszkodását. Aggodalmát fejezte ki az Észak- Dél tárgyalások fennakadása, az atomfegyverek gyarapodása és a „tragikus” iraki—iráni háború miatt. Felsorolta a többi válsággócot is. Gandhi reményét fejezte ki, hogy számíthat a tagállamok együttműködésére. Mint ismeretes, India a mozgalom elnöklője. (Tanjug) Jaruzelski a Kelet—Nyugat tárgyalásokról Wojciech Jeruzelski tábornok, a LEMP KB első titkára, kormányfő kijelentette, hogy a Kelet—Nyugat tárgyalások felújításának viszonylatában egyaránt derűlátó és borúlátó is. A lengyel kormányfő a nemzetközi újságíró találkozó részvevőivel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy a Lengyelországba érkező információk szerint nem várható a fegyverkezési tervek módosítása, elsősorban nem az Egyesült Államokban. Jeruzelski tábornok az 1981 februárjában tartott első sajtóértekezleten kiemelte, hogy nem a Szovjetunió ügyvédje, mert annak nincs rá szüksége, majd elmondta, hogy jól ismeri a Szovjetuniót, és elsősorban a saját országát, és tudja, hogy senki előtt sem hódolnak meg. (Tanjug) JAMANI: Jelentősen megdrágul az olaj Ahmed Zaki Jamani sejk, Szaúd-Arábia olajügyi minisztere kilátásba helyezte a kőolaj árának jelentős emelkedését, mivel egyre nagyobb a kereslet. Kuvaiti sajtóértekezletén elvetette annak lehetőségét, hogy az OPEC tagállamai tovább csökkentsék a kitermelést, amely jelenleg napi 16 millió barrel. ..A termelés további csökkentése rendkívül kedvezőtlen lenne az olajpiac számára” — hangsúlyozta Jamani sejk. (AP) MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA. Eredményes megbeszélések Moszkvában Moszkvában tegnap sikeresen befejeződtek az atomfegyverek terjesztésének meggátolásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások. Hivatalos hír szerint a felek egyetértettek abban, hogy a két nagyhatalom folytatja a véleménycserét „az atomfegyverek terjesztésének megakadályozására irányuló törekvésekkel összhangban”. A szovjet külügyminisztérium szóvivője a hír közlése után kifejezte Moszkva reményét, hogy közös erőfeszítéssel egyetemessé teszik az atomfegyverek terjesztésének meggátolásáról szóló megállapodást. (Tanjug) FRANCIAORSZÁG VESEKÖVE (Munkatársunk levele) Párizs, november 30. Franciaországban ma bombaként robbant a hír, hogy az új-kaledóniai lázadásnak halálos áldozata is van, hogy a fegyveres összetűzésben egy személy, név szerint Emile Mezieres életét vesztette, öt pedig megsebesült. Tehát, amitől itt már napok óta tartanak, hogy a helyzet ennyire elmérgesedik, és hogy véres leszámolások, összetűzések keletkezhetnek, íme, be is következett. S amíg a francia fővárostól 16 743 kilométerre levő Új-Kaledóniában pattanásig feszült a helyzet, itt, Párizsban, a politikai pártok különböző megoldásokat javasolnak vagy követelnek a kormánytól. A jobboldal, mint szerdán a nemzetgyűlés ülésén, majd a szenátus előtt is kifejtette, szigorú intézkedéseket követel. Ezt, Franciaország erélyes beavatkozását, a lázadás fegyveres elfojtását a baloldal ellenzi, neokolonialista beavatkozásnak minősíti, és mint ilyent, ezt a lehetőséget elveti. Napilapok kommentárjai a legtöbb esetben hangsúlyozzák, hogy az új-kaledóniai nem hasonlítható össze az algériai helyzettel, hiszen a szigetvilágban 13 974 európai fehér él, tehát csak néhány ezerrel kevesebb, mint melanéziai. Egyes jobboldali politikusok a kanakákat (melanéziai—polinéziai keverék) vádolják rasszizmussal, ismételik, hogy a karakák nem dönthetnek Új-Kaledónia sorsáról, hiszen csak a lakosság egy részét alkotják, igaz, a többséget, de nem a nagy többséget. Az esetleges népszavazásban pedig, fűzik hozzá, ha valóban mindenki szavazna, akkor állítólag a fehér lakosság a kisebbségek szavazataival együtt többségbe kerülne. A szenátusban a párt képviselői az új-kaledóniai helyzet miatt Mitterrand elnök felelősségét követelik. Jean Marie Le Pen, a szélsőjobboldali párt vezetője pedig Franciaország tengerentúli területei államtitkárának lemondását. A kormány egyelőre a békés megoldást szorgalmazza rámutatva, hogy az erélyesebb beavatkozás még jobban kiélezné a viszályt, még több vér folyna. A francia lapok ott-tartózkodó tudósítói viszont mind nagyobb hangot adnak a francia lakosság követeléseinek, hogy a francia kormánynak kötelessége megvédelmezni biztonságukat. A Kavics — mert a franciák évek óta csak ezen a néven nevezik röviden Új-Kaledóniát — Franciaország veseköve lett. Csakhogy az illetékes „belgyógyászok és sebészek” nem döntöttek róla: operálják-e, s hogyan, mikor, vagy megvárják, hogy a bántalmak elmúljanak. CSORBA Zoltán „Csak végszükség esetén” Weinberger az amerikai intervenció lehetőségéről Caspar Weinberger amerikai véderőminiszter meghatározta, hogy az amerikai katonai alakulatok milyen feltétellel avatkoznának be az Egyesült Államok határain kívül. Hangsúlyozta, hogy Washington ilyen lépésre csak végszükség esetén szánja el magát, illetve akkor, ha minden más lehetőséget kimerítettek. A közép-amerikai drámai helyzetből kiindulva, — ahol a megfigyelők értékelései szerint legelőbb következhet be az amerikai katonai beavatkozás —, Weinberger kifejtette: Reagan kormányzata nem tűri el, hogy csapatai fokozatosan háborúba keveredjenek a világnak ebben a térségében. Hozzáfűzte, hogy ha „a következő hónapokban felélénkül a szovjet—kubai akció e térségben”, akkor a közép-amerikai katonai szövetségeseknek növelniük kell a gazdasági, katonai segélyt, nem kell egységeket küldeni. Weinberger azonban nem zárta ki amerikai csapatok bevetésének lehetőségét az ország határain kívül. Szerinte, ha Amerika úgy dönt, hogy valahol háborúzik, akkor ezt eltökélten kell megtennie, megfelelő felkészüléssel, azzal a céllal, hogy győztesként kerüljön ki. Szerinte akkor kell csapatokat bevetni az ország határain kívül, ha ezt a nemzeti létérdekek megkövetelik. Kifejtette, ha az amerikai kormányzat ilyen akció mellett dönt, számítania kell arra, hogy lépését bizonyos megértéssel fogadja az amerikai közvélemény és kongresszus, s ez nem mindig volt így a múltban. Megállapította, hogy a lépés megtétele előtt fel kell vetni a kérdést: vajon ez az USA nemzeti érdeke-e? Ha igez 1ő a válasz, akkor meg kell tenni. Weinberger kísérletet tett, hogy több módon feltételhez kösse az amerikai haderő esetleges bevetését az USA határain kívül. Ez azonban nem megnyugtató, mert már maga az a tény, hogy az amerikaiak megkísérlik meghatározni a beavatkozás feltételeit, elegendő ok az aggodalomra, hogy ilyen akció bekövetkezhet. (Tanjug) Ismét Arafat a PFSZ VB elnöke Szerdán ismét Jasszer Arafatot választották meg a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökévé, miután visszavonta lemondását. Ammanban a Palesztin Nemzeti Tanácshoz közel álló körök Arafat leköszönését teátrális gesztusnak minősítették, mivel korábban is formálisan benyújtotta lemondását, és utána ismét őt választották meg a PFSZ vezetőjévé. Mindössze néhány órával Arafat lemondása után az ammani kongresszusi épület előtt kisebb bomba robbant, nem követelt áldozatokat, nem okozott semmilyen kárt. A Palesztin Nemzeti Tanács 17. ülésszakán elfogadott politikai határozat síkraszállt az Izrael elleni fegyveres harc fokozásáért, a megszállt arab területek felszabadításáért, hogy megalakítsák a független palesztin államot. A határozat sürgette a palesztin nép és a PFSZ egységének megszilárdítását. A határozat elfogadását 12 órás élénk, heves, egyszersmind felelősségteljes, érvszerű vita előzte meg. NEW YORK. — Az ENSZ közgyűlése elé Banglades, Kuba, India, Indonézia, Jordánia, Malaysia, Pakisztán, Vietnam és Jugoszlávia három határozatot terjesztett be a Közel-Keletről. Megállapították, hogy Izrael „nem békeszerető állam, nem tartja tiszteletben az ENSZ alapokmányából eredő kötelezettségeket”. A három határozat felkérte a világszervezet tagjait, hogy szakítsák meg kapcsolatukat Izraellel, s szigeteljék el minden területen. Semmisnek nyilvánította Izrael határozatát, hogy Jeruzsálemre kiterjeszti jogi rendszerét, elítélte a palesztin, arab területek megszállását, követelte Izrael feltétel nélküli kivonulását. (Tanjug, IPL) Amerikai bázis épül Hondurasban Honduras érdeke, hogy az USA állandó katonai támaszpontot létesítsen a területén, és hogy a két ország hosszú távú szerződést kössön a kölcsönös együttműködésről és biztonságról — jelentették ki a hondurasi küldöttség tagjai, akik már negyedik napja Washingtonban tartózkodnak és amerikai tisztségviselőkkel tárgyalnak. Efrain Gonzalez ezredes, a küldöttség vezetője kijelentette, hogy ez mindkét ország számára hasznos lenne. (Tanjug) Társadalmi és gazdasági fejlődésünkről (Folytatás az 1. oldalról) • Az utóbbi időben a Jugoszláviáról szóló jelentésekben első helyet foglal el a hattagú csoport elleni bírósági tárgyalás. E csoportot politikai okokból vonták felelősségre. Mi a véleménye, vajon az eltérő nézet ellen bírósági eljárással kell-e harcolni? — kérdezte a kölni rádió újságírója. — Az utóbbi időben megnőtt a világközvélemény érdeklődése Jugoszlávia és a gazdasági nehézségek felszámolásáért vívott harca iránt. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a világban bizonyos körök érdeklődése nem mindig jószándékú, s nem helyzetünk objektív értékelésén alapul, főleg, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyet az alkotmány és a törvény alapján foganatosítunk olyan egyének ellen, akik forradalmunk alapértékei ellen léptek fel. Ismeretes, hogy a JESZ és egész társadalmunk fejleszti a demokratikus társadalmi kritikát, hogy felszámolja a mulasztásokat, fogyatékosságokat, javaslatot tegyen az élet és a munka területén a további eredményes és hatékony fejlődésre. Hangsúlyozni szeretném, hogy már több hónapja tart az általános pártvita társadalmi fejlődésünk összes döntő kérdéséről. A Központi Bizottság 13. ülésén indította meg e vitát, amelyben a Kommunista Szövetség tagjainak, a dolgozóknak és a polgároknak a milliói vesznek részt. Ez is egyértelműen bizonyítja a szabadságot és a demokráciát. Egyébként is szocialista önigazgatási demokráciánk kifejezésre jut a társadalmi termelőeszközöknek a milliós munkástömegek általi igazgatásában. Ez minden egyén szabadságának a lényege, felelősek vagyunk munkásosztályunknak, nemzeteinknek és nemzetiségeinknek, hogy eltökélten harcoljunk a forradalmunk alapértékei elleni összes támadás ellen. Demokratikus és humánus társadalmunk nem engedheti meg az egyéneknek, hogy visszaéljenek a dolgozók, a polgárok tényleges szabadságával. Az újságíró megkérte Al Shukirut, hogy értékelje az egyéves megbízatás eredményét. Ismertette, hogy Tito kollektív munkára és felelősségre vonatkozó kezdeményezésének érvényesítésében jelentős eredményt értünk el a társadalmi kapcsolatok demokratizálásában, a társadalmi közmegbízatások valamennyi hordozója felelősségének növelésében. Meg kell érteni gyakorlatunkat is, amelyben a kollektív munka és felelősség mind nagyobb mértékben a szocialista önigazgatás további fejlesztésért vívott mindennapi harc döntő elemévé válik. Ennek keretében a kérdés nem szűkíthető le csak szervezési módosításra és a megbízatás tartamára. Az egyéves megbízatás elve rendkívül jónak bizonyult a JKSZ KB Elnökségében. A kollektív munka, az elnökség minden tagja közös és egyéni felelősségének erősítésével feltételek alakulnak ki arra, hogy az elnök eredményesen betöltse a statútumban meghatározott funkcióját. Az eddigi tapasztalatból kiindulva e gyakorlatot tovább folytatjuk. A mozgalom igazolta létjogosultságát . Az el nem kötelezettek mozgalmát miként befolyásolja az olyan kimagasló személyiségeknek, mint amilyen Tito, Nehru, Nasszer, Lukarno, Makariosz és Indira Gandhi távozása a történelmi színtérről? — Nem vitás, hogy az el nem kötelezettség jelentős személyiségeinek halála pótolhatatlan veszteség a mozgalom számára. Szem előtt kell tartani azonban, hogy egyáltalán nem véletlenül álltak éppen ilyen kimagasló személyiségek a mozgalom élén. Az el nemkötelezettség világunk igényeként született meg, hogy módosítsa a kialakult nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok rendszerét és megteremtse az új nemzetközi kapcsolatokat, amelyek a szilárd békén, az egyenrangú együttműködésen, az összes ország és nép függetlenségén és biztonságán alapulnak. Ezzel összhangban az elnemkötelezettség politikája a tömbökre osztottság és konfrontációval szembeni történelmi alternatíva. Az utóbbi negyed évszázad igazolta az elnemkötelezettség politikáját. A Belgrádban megtartott első csúcstalálkozón 20 ország jelent meg, ma már száz tartozik a mozgalomhoz. Tagadhatatlan, hogy az elnemkötelezettség az igazságosabb nemzetközi kapcsoltok építésének tényezője, a népek sokoldalú emancipációjának hirdetője. Az említett jelentős személyiségek munkája mindig is az ihlet forrása lesz az el nem kötelezettek mozgalma számára. Szerepének és jelentőségének köszönhetően a mozgalomnak a jövőben is lesznek nemzetközi te,kintcéljú személyiségei. Meggyőződésünk szerint az el nem kötelezetteknek az eredeti elveken és célokon ala-puló folyamatos akciói lehetőséget te-remtenek a mozgalom szerepének növelésére a nemzetközi kapcsolatokban. Eszméink nincsenek válságban, ellenkezőleg . Vajon a JKSZ az 1976. évi berlini értekezlet után bizonyos érdektelenséget tanúsított-e az eurokommunizmus iránt? — Ha maga a kifejezés nem is a legmegfelelőbb, az eurokommunizmust kedvezőnek értékeltük mint a demokratikus szocialista átalakulás saját, önálló útjának kutatását a fejlett tőkés társadalomban. Tito például 1978 elején e jelenséget haladónak minősítette mint a szocializmus új útjának kutatását. Néhány nyugat-európai eurokommunista párt jelentős sikert ért el gyakorlatában, s elősegítette a kapcsolatok további demokratizálását a nemzetközi munkásmozgalomban. — Mi nem hisszük, hogy a szocialis-ta átalakulás demokratikus útjának eszméje napjainkban válságba jutott. Ellenkezőleg, jóval széleskörűbben el- fogadták, mint bármikor, s ez is bizonyítja a társadalmi-történelmi fejlődés marxista elemzésének tartós értékét. Mi még 1941-ben elindultunk saját utunkon, s a nehézségek ellenére az utóbbi évtizedekben kitartottunk ezen. A berlini értekezlet jelentősen hozzájárult a pártok közötti demokratikus kapcsolatok elmélyítéséhez, önállóságuk fejlesztéséhez. A JKSZ az előbbi értekezlet előtt, alatt és után maradéktalanul elősegítette a pártok politikai függetlenségének erősítését, önállóságra való joguk érvényesítését az adott társadalmi-történelmi helyzetben. A múlthoz hasonlóan ma is azt valljuk, hogy minden forradalmi párt és mozgalom céljainak teljesítéséért saját munkásosztályának és népének tartozik felelősséggé — hangsúlyozta végezetül Ali Shukriu, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. (Tanjug) Denktas kifogadta a ENSZ- főtitkár javaslatait Rauf Denktas ciprusi török vezető közölte, hogy teljes egészében elfogadta Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár legújabb javaslatait, amelyek a ciprusi válság megoldására irányulnak. Denktas úgy látszik, elállt követelésétől, hogy Ciprus elnökét felváltva válasszák a két népközösségből. Denktas azonban követeli, hogy a ciprusi törököknek, mint kisebb közösségnek, legyen vétójoguk a közös kormány minden határozatára, amellyel nem értenek egyet. (Tanjug) PARAGUAY Engedélyezték Mengele üldözésének megfigyelését A Paraguayban járt amerikai küldöttség tagjai közölték, hogy a rezsim végre megengedte a külföldi megfigyelőknek, hogy figyelemmel kísérjék a hírhedt náci bűnöző, Josef Mengele utáni hajszát. Mengele a második világháború idején mintegy 400 000 embert küldött Auschwitz gázkamráiba. Két évtizede kutatnak utána, azóta tudják, hogy Paraguayban él. Az amerikai küldöttség közölte: a paraguayi kormány beleegyezett, hogy a sajtó közzétette Mengele körözőlevelét, és azt ígérte, hogy a nyomravezető bőséges jutalomban részesül. (Tanjug) A La Manche alagút terve Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kinevez egy szakemberekből álló bizottságot, amely három hónapon belül elkészíti a két kormány számára a La Manche-csatorna alatti alagút végleges tervét. Párizs és London nagy jelentőséget tulajdonít ennek az átjárónak, hangsúlyozzák a közös közleményben, amelyet a kilencedik francia—brit csúcstalálkozó végén adtak ki. Az alagút műszakilag kivitelezhető, és gazdaságos is lenne. (Tanjug) Ausztrália ma választ Ausztráliában befejeződött a nyolchetes választás előtti hadjárat, és ma, december 1-jén, megtartják a szövetségi parlament képviselőinek választásait; a több mint 9 millió ausztrál leadja szavazatát. Most dől el, melyik politikai erő fogja a következő három évben irányítani az országot. A szakemberek jóslataiból és a közvéleménykutatások eredményeiből ítélve Hawke kormányfő laburistái a legesélyesebbek, sőt növelni fogják a konzervatív ellenzékkel szembeni előnyüket. A jelenlegi parlamentben a latouristáknak 25- tel több képviselőjük van, mint a liberális-nemzeti koalíciónak. Az új parlamentnek 125 helyett 148 képviselője lesz, és valószínű, hogy akár 50-re is növelik előnyüket. A laburisták esélyei anynyira kifejezettek, hogy még a hagyományosan konzervatív melbourne-i Herald is Hawke-ot tartja a leendő győztesnek. (Tanjug) Ostromállapot Chilében A kétnapos általános nemzeti tiltakozásból, s a rezsim által foganatosított intézkedésekből ítélve, Chile visszakerült a 11 évvel ezelőtti állapotokba, amikor Pinochet tábornok államcsínnyel magához ragadta a hatalmat. Santiagóban ostromállapot uralkodik a többi város utcáin is harckocsik cirkálnak. Ennek következtében az utcai tiltakozások sokkal kisebb arányúak voltak, mint eddig. A leghevesebb összecsapások az egyetemi központok táján voltak. Állítólag 300 személyt letartóztattak. „Pinochet tábornok katonai sikert aratott, de súlyos politikai vereséget szenvedett” — állapította meg a nemzeti tiltakozás után Ricardo Lagos, a Demokratikus Szövetség elnöke. Ez szervezte a tiltakozást a baloldali erőkkel és szakszervezetekkel együtt. (Tanjug)