Magyar Szó, 1985. február (42. évfolyam, 30-44. szám)
1985-02-01 / 30. szám
985. február 1., péntek MAGYAR SZD, KÜLPOLITIKA Kapcsolataink példaként szolgálhatnak (Folytatás az 1. oldalról) K£RD£S: Úgy tűnik, az egyetemes megoldás irányába halad a kétoldalú kapcsolatok egy nyílt kérdése, amelyre a jugoszláv népek különösen érzékenyek, éspedig az Olaszországban élő szlovén nemzeti kisebbség helyzetének kérdése. Mit tervez az olasz kormány, hogy felgyorsítása a szlovén kisebbség egyetemes védelméről szóló törvényjavaslat rendkívül vontatottan haladó parlamenti procedúráját? VÁLASZ: Olaszország rendkívül nyílt politikát folytat a kisebbségek iránt, s az alkotmány is előirányozta az etnikai csoportok hatékony védelmét a pluralista rendszer keretében, amely széles körű individuális jótállást nyújt minden polgárnak. A szlovén nyelvi kisebbség védelmét napjainkban két törvény szabályozza, az egyiket 1961-ben, a másikat 1973-ban hozták meg. Jelenleg a parlament megvitatja az e kérdésről beterjesztett törvényjavaslatot. A kormány érdeklődéssel figyeli és értékeli e problémát, tervbe vette átfogóan elemzését, hogy minél előbb meghatározza a procedúrát és álláspontot, amely megfelel az érintett lakosság jogos elvárásainak és sajátos követelményeinek. KÉRDÉS: Miniszterelnök úr, miként értékeli a Kelet-Nyugat kapcsolatot Gromiko és Schultz miniszter genfi találkozója után? Véleményem szerint milyen lehetőséggel kecsegtet a tárgyalás kimenetele és tágabban tekintve, az enyhülés? VÁLASZ: Az a tény, hogy az amerikaiak és a szovjetek ismét tárgyalóasztalhoz ültek, önmagában véve is nagyon fontos eredmény. A Genfben kiadott közlemény az aggodalom eltérő, kiegyensúlyozott megfogalmazása, amelyet a két fél azonos erőfeszítése jellemez, hogy túljussanak az objektív és bonyolult problémákon. Ez kedvező jel, amely a kölcsönös igyekezetet tükrözi, hogy a tárgyalóasztalnál minél előbb szembeállítsák a két fél értékeléseit. Ez bizonyítja a közelmúltban meghozott döntés, hogy március 12-én megkezdik a tárgyalásokat, amelyek bizonyára nem lesznek sem könnyűek, sem zökkenőmentesek. Mi arra törekszünk, hogy támogassuk a Kelet és a Nyugat nyílt párbeszédét, gyakori, folyamatos kontaktust alakítottunk ki a keleti államokkal, hogy bátoríthassuk a nyitás minden jelét, a bizalom összes tényezőit. Ezzel összhangban megelégedéssel üdvözöljük a genfi megbeszélés kimenetelét. Most olyan irányban kell tevékenykedni, hogy az annyira bonyolult tárgyalásokat folytathassák. Ha olyasmit közölhetünk, ami javít a bizalom légkörén, a kapcsolatokon, bátorítja a tárgyalásokat, akkor ezt nem mulasztjuk el megtenni. Arra törekszünk, hogy fokozatosan felszámolják az öszszes fegyverzetet mind a támadó, mind a védekező jellegűt, kezdve az atomfegyverektől. KÉRDÉS: Kormánya igyekszik növelni Olaszország szerepét a nemzetközi színtéren. Mi e politika legközvetlenebb célja, s miben látja hazája tevékenyebb szerepét? VÁLASZ: Olaszország békeszerető ország, amely békében kíván élni és dolgozni egy jobb világ kiépítése céljából, egy olyan világ kialakításán, amely egyre kevésbé alapul bizonytalan katonai erőegyensúlyon, s mind nagyobb mértékben a kölcsönös megértésen, bizalmon, készségen, hogy serkentsék a fejlődést, előrehaladást, s megteremtsék az emberiség igazságosabb jövőjét. Politikánk egyik tartópillére éppen Európa, az olyan Európa, amely nemcsak saját érdekeinek korlátozott horizontjára tekint, hanem nyitva áll a többi néppel való együttműködés előtt. Olyan Európa, amely az együttműködés, a stabilitás és a béke egyre fontosabb tényezőjévé válik. E cél teljesítéséhez kormányom mélységes meggyőződéssel közeledik, s erőfeszítéseket tesz, hogy tevékenyen hozzájáruljon. Aggodalmunk és figyelmünk a Földközi-tenger térségére irányul. Senkit sem lepett meg, hogy az olasz kormány következetesen minden alkalommal, amikor ezt kérték tőle, hozzájárult a feszültség csillapításához és a békés megoldások kutatásához, tárgyalások útján. Olaszország hőn kívánja azt is, hogy építtő jellegű, békés kapcsolatokat alakítson ki szomszédaival, hogy együttműködjön velük a barátság, a megértés és kölcsönös méltánylás légkörében. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy példát mutat az együttműködés modelljére kapcsolataink Jugoszláviával, amely hazánkhoz hasonlóan szintén szorgalmazza a biztonság növelését a Földközitenger térségében. KÉRDÉS: A következő hat hónapban Olaszország a koordinátor funkcióját tölti be az Európai Gazdasági Közösségben. Véleménye szerint mit kell tenni, hogy Európa — mind nyugati, mind keleti része, mind a semleges és el nem kötelezett országok — tevékenyebb szerepet töltsön be a nemzetközi kapcsolatokban? VÁLASZ: Az európai országok szava tagadhatatlanul jelentős a nemzetközi kapcsolatokban, s rendkívül nyíltnak kell lennie, függetlenül attól, hogy valamelyik ország a nyugati vagy keleti szférához tartozik, semleges, illetve az el nem kötelezettek mozgalmának tagja. Hogy Európa „hangja” még meggyőzőbb legyen világviszonylatban, miinél egységesebbé kell válnia. Mindez megköveteli az európai országok közötti célszerű kontaktusokat, függetlenül politikai csoportosulásukhoz való tartozásuktól, hogy erősödjön az egyeztetés tényezője, s feltárják a közös érdekek új céljait. Az Európai Gazdasági Közösség keretében Olaszország a jövőben is arra törekszik, hogy mindent megtegyen elnökösködésének időszakában, hogy minél nagyobb egyetértés alakuljon ki a tízek között, és egyeztessék álláspontjukat a külpolitikában, elsősorban azokban a kérdésekben, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot, s ide tartozik a béke, a nagy regionális válságok, a Kelet—Nyugat viszonyának kérdése, a leszerelés problémája, az enyhülés, az Észak—Dél párbeszéd, az éhínség égető problémája és az elmaradottság a világban. KÉRDÉS: véleménye szerint mit kell tenni, felég a közös piac tagországainak, hogy felújuljon Észak és Dél globális tárgyalása, s főleg azért, hogy könnyítsenek az eladósodott fejlődő országok óriási terhén? VÁLASZ: Mi úgy véljük, hogy az ipari demokráciák és a fejlődő országok szoros gazdasági kölcsönös függősége alapul szolgál a fejlődés kölcsönösen hasznos útjának kutatásában. A gazdasági válságból nem lehet tartós a kiút, ha a problémákat és a fellendülés terhét másokra hárítják. Nem vitás, hogy napjainkban a pénzügyi kapcsolat fontos próbatétel a tényleges együttműködési készségben, a törekvésben, hogy az egység, a kölcsönös megértés légkörében kijussanak a jórészt közös nehézségekből. Mindenkinek vállalnia kell a felelősség reá háruló részét, ugyanígy középtávú viszonylatban értékelni kell az Észak és a Dél közös érdekeit, s fel kell tárni az összehangolt és közös stratégiát. Úgy vélem, hogy az eladósodás problémáiról folytatott elmélyült párbeszéd serkentő, hasznos hatótényezővé válhat. Az előbbihez hasonlóan hasznosnak tartom az adósságok átütemezése újabb formáinak kutatását, több éves távlatban gondolkodva, hogy megőrizzék az eladósodott ország termelési lehetőségeit és képességét a gazdaság felújítására. K£RD£S: Kormánya milyen álláspontot képvisel majd Jugoszlávia és a Közös Piac küszöbönálló pénzügyi és gazdasági tárgyalásain? VÁLASZ: A Közös Piac és Jugoszlávia kaccsanatainak legidőszerűbb kérdése a pénzügyi jegyzőkönyv felújítása. Abban az időszakban, amíg Olaszország elnököl a közösségben, arra fogunk törekedni, hogy a bizottságot minél előbb tárgyalási megbízatással ruházzák fel, hogy a jegyzőkönyvet felújítsák, ha a jelenlegi érvényessége lejárt. Olaszország mindenesetre támogatja a pénzügyi szerepvállalás fokozását és azokat a javaslatokat, amelyeket a brüsszeli bizottság megfogalmazott. Ami Jugoszlávia és az EGK legtágabb gazdaságii kapcsolatait érinti, úgy vélem, hogy az 1980. évi megállapodást kielégítő módon alkalmazták, s lehetővé tette, hogy csökkenjen Jugoszlávia kereskedelmi hiánya a közösség országaival való globális árucsereforgalomban. Úgy vélem, hogy az EGK eleget tett Jugoszlávia kérdésének, rugalmas álláspontot képvisel az egyeztetett kereskedelmi megállapodás alkalmazásában. Olaszország mindenképpen e rugalmasságot képviselte, noha Olaszország területe olyan piac, amelyre a jugoszláv export nagy része irányul. A szövetségesek nem tanúsítottak megértést Belgium kénytelen befogadni az eurorakétákat . Az első atomfegyverek már júniusban megérkeznek Olaszország, Nagy-Britannia és Hollandia után az NSZK sem tanúsított megértést Belgium óhaja iránt, hogy elhalaszsza a márciusban esedékes elsi tizenhat cirkálórakéta befogadását. Leo Tindemans belga külügyminiszter befejezte tehát konzultációit a NATO tagállamaival, amelyek összesen 572 Pershing-2 és cirkálórakétát fogadnak be. A szövetségesek nem értették meg Wilfried Martens kormányának problémáit, amelyek a közvélemény rakétákkal szembeni ellenállásából adódnak. Az USA brüsszeli nagykövete ugyanakkor kijelentette, hogy Belgium többé nem számíthat a szövetségesek megértésére, hogy elnapolja az első atomrakéták befogadását, ezért több megfigyelő arra a következtetésre jutott, hogy szinkronizált nyomásról van szó. Belgium partnereinek kedvezőtlen reagálása Washington azon megállapításából ered, hogy a lojalitás szálainak lazítása gyengítené az USA pozícióját a genfi tárgyalások folytatásában, ezért száll szembe a NATO egységesen a rakétatelepítés elhalasztásával. Brüsszelben most az a vélemény alakult ki, hogy a belga kormányt falhoz szorították, nem hátrálhat tovább, ha csak meg nem kockáztatja NATO-beli szövetségeseinek bizalmát. Más szóval egyre valószínűbb, hogy márciusban a kormány végre jóváhagyja az amerikai cirkálórakéták befogadását. Ilyen esetben az első rakéták júniusban érkeznének meg. Belgium ugyanis vállalta a kötelezettséget, hogy döntését a konzultációk eredménye alapján hozza meg, a konzultációk pedig szinte parancsolóan a rakétákról szóló határozat realizálása mellett szólnak. Tindemans figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben a NATO kis országai elveszítik jelentőségüket, és többé nem számítanak rájuk. Nehéz megjósolni, hogy a rakéták befogadásáról szóló döntés kedvezőtlenül hat-e a jelenleg uralkodó koalíció népszerűségére a következő parlamenti választásokon (az év végén), de bizonyos, hogy a választási hadjárat a rakéták jegyében telik el. Belgiumban már forr a politikai színtér, miután kiderült, hogy a kormány már 1979-ben beleegyezett, hogy az idén márciusban megkezdi a cirkálórakéták hadrendbe állítását, tehát még mielőtt végső döntés születne befogadásukról. Különösen a flamand szocialisták viselkednek támadóan, követelik, hogy a parlament alakítson különbizottságot az ügy kivizsgálására, mert ez a határozat tudomásuk nélkül született, noha akkor is tagjai voltak a kormánynak. A támadások célpontja Frank Svelen akkori véderőminiszter, a flamand keresztényszocialisták jelenlegi elnöke, akit viszont támogatnak más pártok tagjai is, és a felelősség egy részét magukra vállalják. A szocialisták sorából azóta már távozott politikusok is azt állítják, hogy a kormányban minden koalíciós partner tudott erről. A vita olyan méreteket öltött, hogy a parlament valamelyik ülésszakát teljesen ennek a kérdésnek fogja szentelni. (Tanjug) Üdvözölik a delhi felhívást Sajtóértekezlet a Szövetségi Külügyi Titkárságon „Nagy figyelemmel kísértük a hat állam-, illetve kormányfő delhi találkozóját. Mi már támogattuk első felszólításukat, és ennek szellemében kedvezően értékeljük új felhívásukat, valamint a nukleáris leszerelésért tett fáradozásukat, mint ahogy minden ilyen irányú kezdeményezést üdvözlünk” — jelentette ki Veljko Jeglič, a Szövetségi Külügyi Titkárság szóvivője a hazai és külföldi újságíróknak adott sajtótájékoztatón. Kijelentette: „Ezekért a célokért harcol az el nem kötelezettek mozgalma is, Jugoszlávia osztja e nézeteket, s ez megnyilvánult a JSZSZK Elnökségének újévi üzenetében is.” A Jugoszlávia nemzetközi tevékenységével kapcsolatos kérdésre Zeljko Jeglič a következő választ adta a szomszédos országok kiemelkedő személyiségeinek eddigi és küszöbönálló látogatásairól, valamint jugoszláv személyiségek látogatásairól. „Az említett találkozók azoknak a törekvéseknek a folytatása, amelyek a jószomszédi együttműködés fejlesztésére, a kapcsolatok fejlesztésére és egy állandó nyílt dialógus folytatására irányulnak, hogy így oldódjon meg minden kérdés, amely a szomszédokkal az egymás mellett élés viszonyaiból adódik.” A leszerelési és bizalomerősítő stockholmi értekezlettel kapcsolatos kérdésekre a Szövetségi Külügyi Titkárság szóvivője azt válaszolta: „Miután a stockholmi értekezlet eddigi munkája során egyetértettek az értekezlet szervezési és munka jellegű kérdéseiben, várható, hogy a küszöbönálló ötödik menetben tartalmas és elmélyült véleménycsere alakul ki a beterjesztett javaslatokról.” Veljko Jeglic válaszolt a Papandreu görög kormányfő felszólításával kapcsolatos kérdésre is. Papandreu tanácskozást javasolt, amelyen az atomfegyverek leszerelésének problémáit vitatnák meg. A szóvivő válasza: „A kiemelkedő személyiségek találkozójának célja, hogy síkraszálljanak az atomfegyverek leszereléséért, a hat ország delhi találkozójáról kiadott felhívás is erről tanúskodik. Elvi álláspontjainkból kiindulva támogatunk minden építő jellegű kezdeményezést, amely hozzájárulhat a leszerelési verseny megakadályozásához és a leszerelési tárgyalásokhoz.” (Tanjug) Súlyos szerencsétlenség a török manővereken A török fegyveres erők vezérkara közölte, hogy szerdán az Égeitengeren a Tengeri farkas ’85 elnevezésű hadgyakorlatok keretében elsüllyedt egy hajó és harminchét katona eltűnt. Csak két holttestet találtak meg, és az ötvenfőnyi legénységből tizenegyet tudtak mindössze megmenteni. Az eltűntek után tovább kutatnak. A súlyos szerencsétlenséget a térségben már több napja fújó viharos erejű szél okozta. A kétéltű jármű öt mérföldre a parttól sülylyedt el, harckocsikat szállított a partraszállási gyakorlathoz. (Tanjug) Lengyel ifjúsági küldöttség Újvidéken Tegnap Újvidéken járt a SZISZ Országos Választmányának vendégeként hazánkban tartózkodó lengyel küldöttség. Kazimierz Chrzanowski, a lengyel ifjúsági szervezet nemzeti tanácsának titkára, Ludwik Kuzynski, az ifjúsági lap fő- és felelős szerkesztője és Marian Gromadski, a lengyel ifjúsági szervezet nemzetközi együttműködési szakosztályának vezetője ellátogatott a SZISZ Tartományi Választmányának székházába. Zlatko Fišer, Jan Hlavati és Margusics Károly elnökségi tagokkal és Jan Simák szakmunkatárssal az ifjúsági szervezetek szervezeti felépítéséről, valamint idei munkatervéről beszélgettek. Ezután a SZISZ újvidéki választmányának képviselőivel véleménycserét folytattak a Wloclawek lengyel város és Újvidék ifjúsági szervezetei közötti együttműködésről. A vendégek megtekintették a Novkabel munkaszervezetet és Újvidék nevezetességeit is. B. B. Csád panasza a BT előtt Líbia visszautasította az A Biztonsági Tanács szerda este megszakította a Csád panaszát megvitató ülését. Csád azt állítja, hogy Líbia a köztársaság elnökének és a kormányfő eltávolítására törekszik, az ország északi vidékén széles övezetet megszállt, s beavatkozik belügyeibe. Az új ülés időpontját utólag tűzik ki. A szerda esti ülésen Csád külügyminisztere a panaszt a két ország közötti kapcsolat rövid történetével és azzal az adattal támasztotta alá, hogy Líbia még 1973-ban benyomult hazája területére, s elfoglalt 114 000 négyzetkilométer területet. Hozzáfűzte, hogy napjainkban Líbia hozzávetőleg 550 000 négyzetkilométer területet vont ellenőrzése alá. Líbia képviselője erélyesen elutasította a csádi miniszter vádjait. Több mint egy évtizede Csádban időszakonként nemcsak a törvényes kabinet és a lázadók kormányai, hanem a tárgyalások és a háborúzás is váltogatja egymást. Az elmúlt egy évtized világosan megerősítette, hogy sem a legkomolyabb (lagosi), sem a legünnepélyesebb (Mitterrand és Kadhafi) megállapodás nem kelhet életre a szinte örökösnek tűnő belső megoszlás miatt. Bebizonyosodott, hogy a legjobb szándékú kísérletek is, mint amilyen az Afrikai Egységszervezet, kudarcra vannak ítélve, egyrészt a belső megoszlás, másrészt pedig az érintett felek jó szándékának, készségének hiánya miatt, hogy a megállapodást alkalmazzák. Csádban mindenféle megoszlás tapasztalható, kezdve az etnikaitól, a vallásitól a politikai és a gazdasági megoszlásig. Egy részük régi keletű, másik részük újabban keletkezett és szították. Az olyan külső közvetítés, amely csak az egyik hadban álló fél támogatására számított, nem érhetett el sikert, mert magára haragította a másik csoportot. Az előbbi tényt ,tíz év elteltével senki sem tagad ellene felhozott vádakat hatja, s ezért felmerül a kérdés: az első kísérlet után miért nem folytatják a közvetítést, mert akkor legalább kiderülne, hogy a kudarcot a feladat bonyolultsága vagy a közvetítők felkészületlensége, esetleg egyoldalúsága okozza-e. (Tanjug) Kedvezőbb légkörben Nem sok eredményt várnak a bécsi tárgyalásoktól A Közép-Európában levő klaszszikus fegyverzet csökkentéséről szóló bécsi tárgyalások tegnapi folytatása alkalmából a NATO brüsszeli székhelyén úgy vélekednek, hogy szinte semmilyen kilátás sincs a gyors megállapodásra, noha a tárgyalások jobb politikai légkörben folytatódnak az amerikai—szovjet tárgyalások miatt — jelenti a Tanjug. A bécsi tárgyalások új menetéhez a Varsói Szerződés országai új javaslatot készítettek, jelenti a TASZSZ. Akciók és megtorlás (Folytatás az 1. oldalról) Jon, s felkészüljön Izrael kivonulására. Karame damaszkuszi látogatásának eredményéről beszámolt Amin Gemayel államfőnek. Más hír szerint egy nyugat-bejrúti nem azonosított csoport tegnap ismét kilenc ágyúgolyót lőtt ki a kereszténylakta Kelet-Bejrútra. A rendőrség közlése szerint nyolcan megsebesültek. WASHINGTON Rabin izraeli véderőminiszter tárgalt Reagan amerikai elnökkel. Utána kijelentette, azzal a benyomással távozik a Fehér Házból, hogy az Egyesült Államok eleget tesz Izrael kérésének, s növeli a jövő évi katonai és gazdasági segélyt. ITanjug)