Magyar Szó, 1985. február (42. évfolyam, 30-44. szám)

1985-02-02 / 31. szám

XLII. évf, 31. (13534.) szám 1935. február 2., szombat Ára 20 dinár A tervezés csak a társult munka érdekeit szolgálhatja f­­kel­­hárítani a munka- és eszköztársítást gátló tényezőket — Megbeszélés útján tervezzük a fejlődés közös elemeit — A tervezés eszmei-politikai kérdéseiről tárgyalt tegnap a VKSZ Tartományi Bizottsága Vajdaság hosszú és középtávú társadalmi-gazdasági fejlesz­tésének eszmei-politikai kérdéseivel és a kommunisták idevágó feladataival foglalkozott tegnapi, sorrendben 19. ülésén a VKSZ Tartományi Bizottsága. Mint tudjuk, az idén kell min­den szinten — a társult munka­­alapszervezetektől a társadalmi - politikai közösségekig — előké­szíteni, sőt ki is dolgozni az 1­986—1990. évi középtávú, vala­mint 2000-ig terjedő távlati fej­lesztési terveket. Kidolgozásuk­hoz, hangsúlyozta vitaindítójában Marko D.JURICIN, a VKSZ TB Elnökségének tagja, eddigi fej­lődésünk problémáinak, ellent­mondásainak és eredményeinek fölméréséből kell kiindulnunk, egyúttal okulva is persze téve­déseinkből, ügyelve arra, hogy ne ismételjük meg őket. Márpedig mulasztásunk akad bőven — erre mutatott rá a mintegy 20 fölszólalónak csak­nem mindegyike, amikor hangsú­lyozta, hogy a jövőben mindent el kell követnünk a gazdaság tényleges tehermentesítése, az inflációellenes program érvénye­sítése, a kivitelre irányuló élel­miszer-termelés fokozása, az ener­giaforrások jobb kiaknázása, a kapacitások ésszerűbb kihaszná­lása, a termelékenység és a fog­lalkoztatás növelése, valamint a kisüzemi gazdaság erőteljesebb előretörése érdekében. A közép- és hosszú távú tervek kidolgozása lényegében a távlati stabilizációs program operatívvá tételét jelenti, ezért ügyelnünk kell arra, hogy a tervek kidol­gozásakor az eddiginél fokozot­tabban vegyük figyelembe a tu­domány, a szakemberek vélemé­nyét: végérvényesen­ szakíta­nunk kell a voluntarizmussal, hangsúlyozták többen is a fel­szólalók közül. A kommunisták­ra rendkívül nagy felelősség há­rul abban, hogy biztosítsák az önigazgatási folyamatok tovább­fejlesztés­ét, és hogy valóban a dolgozóké legyen a döntő szó az újratermelési folyamatok megha­tározásában. A tervezésnek a tár­­sult­ munka-alapszervezetekből kell tehát kiindulnia, de ügyelnünk kell arra is, hogy megbeszélés útján kifejezésre jussanak a fej­lődés közös elemei is. Egyúttal harcolnunk kell azért is, hogy el­hárítsuk a széles körű eszköz- és munka társítása gátló tényezőket. A gyümölcsöző vita után, amelyben, mint már említettük, mintegy húszan szólaltak fel, a tartományi pártbizottság elfo­gadta a kommunistáknak a ter­vezésből adódó feladataira vo­natkozó álláspontokat. Az állás­pontok közzétételére ugyan csak az elnökség redigálása után ke­rül sor, de mint Boško Krunic, a VKSZ TB elnöke is hangsúlyozta zárószavában: a kommunistáknak nem kell várniuk az álláspontok közzétételére, hanem azonnal ak­cióba kell lendülniük, hogy a nyílt és demokratikus vita során — amely az említett tervek elfo­gadását előzi meg — ténylegesen az önigazgatásilag megszervező­dött dolgozók érdekei jussanak kifejezésre. Az ülésről részletesebben la­punk 6., 7. és 8. oldalán számo­lunk be. A VKSZ Tartományi Bizottsága ülésének részvevői Egységesen a nacionalizmus ellen Alkotói nyugtalanságra van szükségünk, nem hivatalnoki nyugalomra • Hija Djukic beszélgetett az újságírókkal Tegnap Belgrádban a Harcos Szövetség Országos Választmá­nyának Elnöksége sajtótájékoztatót tartott. Ilija DJUKIC, az El­nökség elnöke az időszerű eszmei-politikai kérdésekről, a har­cosok feladatairól beszélgetett az újságírókkal és válaszolt kér­déseikre. Ilija Djukic hangsúlyozta, hogy a harcosok igen tevékenyek vol­tak a JKSZ KB 13. ülésének ha­tározatai javaslatáról folytatott általános pártvita során. Általá­nos vélemény, hogy ilyen és ha­sonló nyilvános vitákat gyakrab­ban kellene szervezni, mert épí­tő jellegűek, általuk igen sok kérdésre választ kapunk, gond­jainkra megoldást találunk. Min­den társadalomnak alkotói nyug­talanságra van szüksége, hogy elő­rehaladhasson, nem pedig hivatal­noki nyugalomra, nemtörődöm­ségre.­­ Habár a harcosok kivették részüket a pártvitából, mégis az az érzésünk, hogy a közvélemény jóval többet várt tőlünk, elvárja, hogy az eddiginél szervezetteb­ben lépjünk fel, sokkal többször szóljunk hozzá az időszerű tár­sadalmi-politikai kérdésekhez. Az elmúlt hónapokban, években bi­zonyos körök, egyének kisebb-na­­gyobb sikerrel a Harcos Szövet­ségen keresztül próbálkoztak tár­sadalmunkra káros nézeteiket ki­fejteni. Valamennyi próbálkozás­ra jól reagáltak a harcosok, de néhol bizonyos fogyatékosságokat is észleltünk, amelyek szintén, a már említett szervezetlenségből eredtek — mondta Ilija Djukic. Az elnök beszédének nagyobb részében a nacionalizmusról szólt (Folytatása a 4. oldalon) Mai számunkból: ф Merénylet egy tripoli dzsámi előtt Tízen életüket vesztették (3. oldal) # Mindenre van magyarázat Kihasználatlan lakások Topolyán (10. oldal) # Délelőtt gyenge esőzések, esetleg havazás, délután kiderül Időjárásjelentésünk a 12. oldalon Craxi Belgrádra érkezett A surčini repülőtéren Milka Planinc köszöntötte a Látogatás a Virágházban Bettino Craxi olasz kormányfő tegnap kétnapos hivatalos és ba­ráti látogatásra Jugoszláviába ér­kezett. A surčini repülőtéren Mil­ka Planinc, az SZVT elnöke fogad­ta és üdvözölte. Craxival Belgrádba érkezett Giulio Andreotti külügyminiszter is, aki külön megbeszéléseket foly­tat Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkárral. A katonai tiszteletadás után a római vendégnek bemutatták a fogadására megjelent jugoszláv személyiségeket. Közöttük ott volt Raif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár, Branislav Ikonic, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának elnö­ke, Milenko Bojanic szövetségi külkereskedelmi titkár és Ante Skataretsko hazánk római nagy­követe. Jelen volt még Massino Castaldo, Olaszország belgrádi nagykövete és a nagykövetség tag­jai. Az utóbbi két évtizedben elő­ször tesz hivatalos látogatást Ju­goszláviában az olasz kormányfő. Előtte Aldo Moro akkori olasz kormányelnök járt Jugoszláviában 1965-ben. Az ünnepélyes fogadtatás után Milka Planinc elkísérte vendégét a Beli Dvorba, Craxi szálláshelyé­re. Tegnap délután a Föderáció Pa­lotájában megkezdődtek a hiva­talos jugoszláv—olasz megbeszélé­sek. Craxi kormányfő megérkezése után ellátogatott a Josip Broz Tito Emlékközpontba és virágot helye­zett Tito sírjára, majd megkoszo­rúzta az avalai emlékművet. Olasz sajtóvisszhang Az eltérő társadalmi berendezé­sű országok közötti kapcsolatok jó példája, az Olaszország és Jugo­szlávia közötti barátság és megér­tés áll az olasz sajtókommentárok középpontjában Craxi kétnapos jugoszláviai látogatásával kapcso­latban. (Tanjug) Hasznos és nyílt megbeszélések Veselin Djuranovic és Miska Planinc találkozott Hans-Dietricho Genschesszel­­ A nyugatnémet külügyminiszter elutazott hazánkból Veselin Djuranovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap a Fö­deráció Palotájában fogadta Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet al­­kancellárt, külügyminisztert. A megbeszélésben részt vett Raif Dizdarevic szövetségi külügyi tit­kár is, az NSZK külügyminiszte­rének vendéglátója. Hosszas szívélyes és nyílt meg­beszélést folyt­attak a nemzetközi kapcsolatok időszerű kérdéseiről, különösen a Schultz—Gromiko ta­lálkozó és a jövő hónapban kez­dődő leszerelési tárgyalások tükré­ben. Mindkét fél üdvözölte a le­szerelési tárgyalások folytatásáról szóló szovjet—amerikai megállapo­dást. Elhangzott, hogy e tárgya­­ások bizonyos körülmények között új légkört teremthetnek a nem­zetközi viszonyokban. Kiemelték a világközösség törek­véseinek jelentőségét, hogy hozzá­járuljon e tárgyalások sikeres ki­meneteléhez. Ha ugyanis a lesze­relési tárgyalások sikeresen foly­nak, egyéb súlyos problémák is megoldódnának. Ezzel kapcsolat­­ban hangsúlyozták az európai or­szágok akciójának és külön a stockholmi értekezletnek a jelentő­ségét. Djuranovic és Genscher arra a véleményre helyezkedett, hogy az együttműködési és bizalomerősítő folyamat kezdetének 10. évfordu­lója jó alkalom az európai biz­on­­sági és együttműködési folyamat serkentésére. A nemzetközi gazdasági kérdé­sekre vonatkozó témakörben rá­mutattak a fejlődő országok súlyos helyzetére, és arra, hogy a fegy­verkezési verseny összefüggésben áll a fejlődés problémáival. Ki­emelték, hogy fokozni kell az Észak—Dél dialógust a sürgős rendezést igénylő súlyos gazdasági kérdések közös megoldásának ke­resésében. Mindkét fél rámutatott hogy az európai országoknak hozzá kell járulniuk az Észak—Dél tár­gyalásokhoz. Gazdasági törekvéseink támogatása Milka Planinc, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke tegnap fo­gadta Hans-Dietrich Genschert. Baráti hangú megbeszélést folyta­tak, kedvezően értékelték­­a JSZSZK és az NSZK kétoldalú kap­csolatait, és jónak ítélték meg a ki­látásokat az együttműködés fej­lesztésére. Milka Planinc ismertette Jugo­szlávia törekvéseit a gazdaságsz­i­lárdítás cé­la­inak megvalósításá­ban, és kiemelte az elért eredmé­nyeket, különösen a tavalyiakat. A középlejáratú adósságok rende­zésével kapcsolatos jugoszláv ja­vaslatról és indítékainkról szólva Milka Planinc reményét fejezte ki, hogy az NSZK ezentúl is megér­tést fog tanúsítani a jugoszláv ál­láspontok iránt, és hozzájárul Ju­goszláviának, mint megbízható gazdasági partnernek a megszilár­dulásához­. Hanns-Dietrich Genscher hangsú­lyozta, hogy véleménye szerint Ju­goszlávia helyes úton halad gaz­dasági gondjainak orvoslásában, és tolmácsolta hazájának készsége , hogy ebben továbbra is támogas­sa, ami mindkét ország érdeke. A megbeszélésben részt vett Raif Dizdarevic szövetségi külügyi tit­kár, Drago Rožman, a JSZSZK bonni­­nagykövete és dr. Gisela Rheker belgrádi nyugatnémet nagykövet. Kedvezően alakuló kapcsolatok Genscher sajtóértekezlete Hans-Dietrich Genscher kijelen­tette, hogy Jugoszlávia és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyai kedvezően alakulnak, és megelé­gedését fejezte ki a jugoszláv tisztségviselőkkel folytatott tár­gyalásokkal. A belgrádi vélemény­­cserét hasznosnak, nyíltnak és építő jellegűnek minősítette. Mielőtt elutazott volna hazánk­ból, belgrádi sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy Veselin Djurano­­victyal, Milka Planinccal és Raif Dizdarevictyel folytatott megbe­szélései során érintették a kétol­dalú együttműködést és a nem­zetközi kapcsolatok számos kérdé­sét. Mindkét fél kedvezően érté­kelte a nagyhatalmak leszerelési tárgyalásainak kezdetét. Genscher kijelentette, hogy ez stratégiai döntés és megállapította, hogy nem valamely fél taktikai manőveréről van szó. Szerinte a nagyhatalmak­nak ki kellene bővíteniük a tár­(Folytatása a 3. oldalon) Hajiv Gandhi elküldte Djuranoviénak a delh­i nyilatkozatot Rajiv Gandhi indiai kormányfő elküldte Veselin Djuranoviénak, a JSZSZK Elnöksége elnökének a delhi nyilatkozatot, amelyet az ar­gentin, a mexikói és a tanzániai elnök, valamint a görög, az indiai és a svéd kormányfő fogadott el a nemrégen az indiai fővárosban megtartott találkozóján. A doku­mentum a leszerelés kérdéseivel foglalkozik. (Tanjug)

Next