Magyar Szó, 1985. március (42. évfolyam, 58-72. szám)

1985-03-02 / 59. szám

Nyereményszelvény a 10. oldalon A mezőgazdasági termények védőárának hivatalos kom­mentálása • Sajtóértekezlet a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban Dr. Branko JOVANOVIC, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizott­ság elnökhelyettese és Vera AVRAMOVIĆ szövetségi kereskedel­mi és árügyi segédtitkár tegnap Belgrádban, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács épületében sajtóértekezleten ismertették a küszöbön­­álló tavaszi vetés előkészületeit és magyarázatot fűztek a vele összefüggő új, szavatolt terményárakhoz. Dr. Jovanovic emlékeztetett arra, hogy az ősszel körülbelül 5,5 százalékkal kisebb területet vetettünk be őszi gabonával, mint terveztük, vagyis ennyivel több maradt a tavasziak számára. Kér­désünkre elmondta, hogy a tavaszi búza vetése nem lesz olyan je­lentős, mint amilyen reményeket fűztek hozzá egyesek az ősszel, mert mindössze 10 000 hektárt ve­tünk be vele. Örvendetes, hogy — szavai szerint — az idén idejé­ben megtettük az előkészületeket és biztosítottuk a tavaszi vetés kellő feltételeit. Mint mondta, van elég vetőmag, lesz üzem­anyag, nem lesz akadály a hitel­ellátásban, biztosítva van 82 mil­lió dollár behozatali gépalkatré­szekre, műtrágya alapanyagra, kész műtrágyára (nitrogén tar­talmúra), növényvédő szerekre és a gyártásukhoz szükséges alap­anyagok, valamint az aratáshoz szükséges anyagok behozatalára. Hozzáfűzte még, hogy eddig mindig volt késés a termelési fel­tételek biztosításában, ezúttal, azonban nincs. A Nemzeti Bank az említett hatáskörben március 15-éig köteles rendezni. A mező­­gazdasági termények védőárát is meghatározták, s most csak a köztársaságokra és tartományokra tartozó rendelkezések vannak hátra. Arra az újságíró-kérdésre, hogy a jelek szerint probléma lesz-e a mamuttal (a finomítók 200 000 tonna behozatalát sürgetik), azt válaszolta, hogy erről nincs tudo­mása, s ha előfordulna hiány, a mezőgazdasági munkák zavarta­lan folytatása érdekében a tarta­lékokból fedeznék a szükséglete­ket. A témának ez a része nem is váltott ki különösebb érdeklődést az újságírók körében. A kérdések inkább a szavatolt árakra vonat­koztak. Mindenekelőtt azért, mert úgy tűnik, a szavatolt árak az idén sem szavatolnak semmit. Főleg nem a termelés biztonságát és serkentését — ahogyan a segédtitkár fogalmazott —, hiszen jóval a jelenlegi piaci árak alatt vannak. Jelentéktelenebb infláció esetén sem szavatolnának mini­mális termelési hasznot sem a földműveseknek, sem a munka­­szervezeteknek. (Folytatása az 5. oldalon) Fahd király üzenete Djurasiovicnak Veselin Djuranović, a JSZSZK Elnökségének elnöke üzenetet ka­pott Fahd szaúd-arábiai királytól. Az üzenet a nemzetközi kapcsola­tok és politikai események legfon­tosabb problémáira, valamint az el nem kötelezettek tevékenységére vonatkozik. A szaúdi uralkodó ezzel vála­szolt Veselin Djuranovic nemrégen hozzá intézett üzenetére. Megálla­pította, hogy a jelenlegi nemzet­közi viszonyokban igen jelentős szerepet töltenek be az el nem kö­telezettek a béke megőrzésében, a nagyhatalmak dialógusának felújí­tásában, az Észak—Dél tárgyalá­sok folytatásában. Fahd király kifejtette nézeteit a közel-keleti válság megoldásáról és hangsúlyozta, hogy az ENSZ Alapokmányával és az el nem kö­­telezettség politikájával összhang­ban levő megoldásokat kell keres­ni. Nagyra értékelte Jugoszlávia megértését és álláspontját, ame­lyet az arab világgal, és különö­sen a palesztin nép harcával kap­csolatban tanúsít. (Tanjug) Gazdasági tim­orsierissül a lakáspolitikában is A gazdasági lakbér bevezetése az elosztási politika felelős felülvizsgálatát igényl . A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának üléséről Ha továbbra sem változtatunk a lakásépítés ilyen drága módján, és nem változtatjuk meg a lakáspoli­tikában uralkodó viszonyokat, olyan helyzetbe juthatunk, hogy a lakások keressék a lakókat. Ezt Branko MACIC küldött mondta az Országos Szakszervezeti Ta­nács tegnapi ülésén. Hogy e jóslat ne váljon valóra, mielőbb megfelelő lépéseket kell tenni a lakáspolitika terén. Ezzel összhangban határozták meg a fel­adatokat is, amelyeket a küldöttek a tegnapi ülésen elfogadtak. Franc HAMAR felszólalásában fel­tette a kérdést, szükség van-e egyáltalán külön feladatokat szab­ni, hiszen azokat a hosszú távú gazdasági stabilizációs program már vázolta. A program 12 pont­ba foglalta a feladatokat, mi most 11 pontba akarjuk őket foglalni, azzal a különbséggel, hogy egy ki­csit újabb, másmilyen formában, fűzte hozzá Hamar. Ehelyett in­kább azt kellene felmérni, hogy a lakáspolitikában hogyan érvénye­sül a stabilizációs program. Zdrav­­ko KRVINA ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az operatív program kidolgozása kötelessége a szakszervezetnek, ezt a kötelezett­séget az idevágó társadalmi meg­állapodás aláírásával vállalta. Az ülésen különös figyelemmel hallgatták meg Branko Macié kül­dött felszólalását. Amikor a lak­bérről beszélünk, azt mondjuk, hogy nem gazdasági, elsősorban azért, mert alacsony, mondta Ma­cié. Azt azonban nem mondjuk meg, miért nem gazdasági a lak­bér, és hogy alacsony-e, ha a ke­resetekhez viszonyítjuk. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a la­káspolitika nem a beköltözéssel kezdődik, hanem sokkal korábban, a tervezéssel, a telekrendezéssel, az építéssel. A tervező például té­vesen is használhatja a társadalmi pénzt, a kivitelező pazarolhatja a pénzeszközöket, de a haja szála sem görbül meg, mert a lakó vé­gül mindent meg fog fizetni. Ha gazdasági lakbért akarunk bevezetni, abból kell kiindulnunk, hogy a lakbér már most is olyan magas, hogy a munkás kereseté­ből alig-alig telik rá. A kommu­nális szolgáltatások területén egy­mást érik a drágulások, és csak a gyakorlatilag legalacsonyabbra, a lakbérre mondjuk, hogy nem gaz­dasági. Ezért a kérdés megoldásá­nak megközelítésekor mindig ab­ból a tényből kell kiindulni, hogy a lakbér csupán egy része a lak­hatási költségeknek. Macié nem értett egyet azzal az értékeléssel, hogy egy négyzetméter lakóterület megvásárlásához elegendő kéthavi személyi átlagjövedelem. Ma a la­kás négyzetméterének ára 100 000 —120 000 dinár között alakul, kik azok, akiknek kéthavi személyi jövedelme ezt fedezi, tette fel a kérdést Mačić. Felszólalására egy nem mindennapi reagálás követke­zett. Dusán BOGDANOV, az Or­szágos Szakszervezeti Tanács elnö­ke szót kérve kijelentette, hogy Maciénak a felszólalását sajátja­ként fogadja el. A gazdasági lakbér bevezetésé­nek számos összefüggésére Zdrav­­ko Ervina is rámutatott vitaindí­tójában. Elmondta, hogy a gazda­sági lakbér bevezetése egyszer­smind az egész elosztási politika legfelelősségteljesebb megvitatását és a munka megfelelő értékelését is megköveteli. Az alacsony sze­mélyi jövedelem politikája objek­tíve akadály a gazdasági mércék bevezetése előtt ezen a területen, tehát a gazdasági lakbér beveze­tése előtt is, és ez fordítva is ér­vényes, szögezte le Krvina. Novica STAŠEVIC felszólalásá­ban elmondta, hogy a lakáskérdé­sek gyorsabb megoldása szempont­jából győznie kell annak a felis­merésnek, hogy a személyes esz­közök felhasználása nemcsak poli­tikai követelés, hanem elsősorban gazdasági szükséglet. A tegnapi ülés majdnem minden felszólalója felvetette az e terüle­ten történtekért való felelősség kérdését. Josip KOBAR például (Folytatása az 5. oldalon) Továbbra is nagy a sertéskínálat újabb mennyiséget vásárol fel a Tartományi Árutartalékok Igazgatósága Nikola LAZARAC az Árutarta­lékok Tartományi Igazgatóságának igazgatója közölte, hogy ez az in­tézmény a következő két hét fo­lyamán további 25 000 sertést vá­sárol fel, hogy ily módon enyhít­sék a nagy kínálatot és átvegyék a vágásra alkalmas sertéseket. Sajnos, a vajdasági árutartalékok az egyetlen, amely a jelen pilla­natban igyekszik gyorsabban át­venni a hízókat, a szövetségi, a köztársasági árutartalékok még mindig nem mutatnak érdeklődést, jóllehet ismeretes, hogy a vajdasá­gi vágóhidak óriási húskészlettel rendelkeznek, ami nagy költségek­kel, magas kamatok fizetésével jár. Nikola Lazarac felhívta a figyel­met, hogy a vajdasági vágóhida­­kon az elmúlt héten 36 000 ser­tést vágtak le. A megnövekede­tt kínálat miatt megállapodtak ab­ban, hogy a jövő héten 48 000 ser­tést vágnak le és dolgoznak fel, hogy enyhítsék az állattenyésztés problémáit. Javasolták a vágóhi­­daknak, hogy több hízót is átve­hetnek az árutartalékokból rá­mutatnak annak lehetőségére, hogy további 20 000 hízót vegye­nek át. A sertésekért élősúlyban 195 dinárt fizetnek kilónként, ami az érvényben levő piaci árnak fe­lel meg. A megnövekedett kínálat nem annak eredménye, hogy több ser­tést hizlalnak, hanem annak a kö­vetkezménye, hogy az ország más részeiben működő vágóhidak most nem jelentkeznek, hogy magasabb áron vegyék át a hízat, mint ahogy az a korábbi években meg­történt. A nagyobb sertéskínálat terhét így a vajdasági vágóhidak­ra hárítják, amelyeknek már amúgy is nagy húskészletei van­nak a hűtőházakban hangsúlyozta Lacazac. Fel­tette a kérdést, vajon az ide­genforgalmi idény előtt csak a vajdasági vágóhidaknak kell-e vi­selniük a megnövekedett kereslet terhét és vállalni a kockázatot. Miért nem lehetne ez közös akció és közös kockázatvállalás minden köztársaság és tartomány szerve­zetei és árutartalékai részéről? (Tanjug) A Közel-Kelet hírei (3. oldal) @ Gyógyul a visszavarrt kézfej Mai számunkból: ф „Contadora vagy háború” Közép-amerikai kérdés (3. oldal) ф új frontvonal Kiváló munkát végeztek az újvidéki sebészek (7. oldal) ф Túlnyomóan felhős idő, helyenként esőzések, délkeleti szél Időjárásjelentésünk a 14. oldalon Előkészületek a választási értekezletre A VKSZ Tartományi Bizottságának elnökségi üléséről A VKSZ TB Elnöksége tegnap megerősítette a VKSZ 18. vá­lasztási értekezlete előkészületeiről szóló határozat javaslatát. A dokumentumot a VKSZ Tartományi Bizottsága elé terjesztik meg­vitatásra és jóváhagyásra. A Tartományi Bizottság ez alkalommal határozatot is hoz a megfelelő bizottságok összetételének és fel­adatainak javaslatáról. A VKSZ-ben ezáltal megkezdőd­nek az előkészületek a választási értekezletre. A munkát közvetle­nül szervezi és irányítja a Tar­tományi Bizottság. A 18. választási értekezlet dokumentumainak elő­készítésében és a más idevágó ügyek végzésében a JKSZ XIII. kongresszusa előkészítésének plat­formjából indulunk ki. A választá­si értekezlet dokumentumainak és az ide tartozó más tevékenységek elvégzése előkészületeinek érdeké­ben a Tartományi Bizottság kü­lön bizottságokat alakít, így lét­rejön a határozatot készítő bizott­ság, azaz a határozat tervezetét készítő, s a Tartományi Bizottság munkájáról szóló jelentést elkészí­tő bizottság, akárcsak a VKSZ két választási értekezlet közötti tevé­kenységének legfontosabb jellem­zőit összegyűjtő bizottság, de meg­alakul a VKSZ szervezési és sta­tútumügyi, valamint a választási értekezlet szervezési és műszaki előkészületeit végző bizottság is. A káderelőkészületekkel a VKSZ TB Elnökségét és a Tartományi Bizottság káderpolitikai bizottságát bízták meg, a tájékoztatási és pro­pagandaügyi tevékenységi program elkészítésével, e program való­ra váltásának megszervezésével pe­dig a VKSZ TB tájékoztatási és propagandabizottságát, összesen 132 tagú munkatestületeket javasoltak, 76 tag a VKSZ, a JKSZ és a Szerb KSZ szerveiben tevékenykedik a VKSZ küldöttjeként. Hogy a vá­lasztási értekezlet közvetlen elő­készületeibe minél több embert bevonjanak, a hivatásos politikai dolgozókon kívül sok tudományos dolgozót, az anyagi termelés sok dolgozóját is bevonják, javasolták, hogy bővüljön a határozatterveze­tet elkészítő bizottság is, azzal a megszorítással, hogy minden más bizottság és munkacsoport kikéri majd a tudományos dolgozók, szakemberek művelődési dolgozók és gazdasági dolgozók véleményét is. Az Elnökség úgy döntött, hogy a VKSZ TB következő ülését márci­us 15-én tartja, megvitatja a vaj­dasági nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága érvényesülésének eszmei-politikai kérdéseit, majd határozatot hoz a VKSZ 18. vá­lasztási értekezletének előkészüle­teiről. A JKSZ KB egy következő ülése előkészítésének keretében a VKSZ TB Elnöksége tegnap megvitatta a Szerb SZK-ban érvényesülő viszo­nyok kérdéseit. A JKSZ KB egyik következő ülésén tárgyal majd a föderáció alkotmányos koncepció­jának érvényesüléséről és tovább­fejlesztéséről. (Folytatása az 5. oldalon) A MT1 hasznosítása közni érdek Félmillió hektárt öntözhetünk A Duna—Tisza—Duna vízrendszer hasznosításával Bácskában és Bánátban több mint félmillió hektár termőföldet lehetne öntöz­ni, ami országos viszonylatban 10 százalékkal, tartományi viszony­latban pedig egyharmadával növelhetné a mezőgazdasági termelést. Épp ez a lehetőség lesz a figye­lem középpontjában a JDNSZSZ Országos Választmánya mezőgazda­­sági szakosztályának áprilisban Belgrádban megtartandó ülésén. Az ülés előkészületeiről tárgyalt tegnap Újvidéken Stevo STANI­­VUKOVIC, a JDNSZSZ említett szakosztályának elnöke Sava VUJKOVVAL, a Duna—Tisza— Duna összetett Társult munka­szervezet ügyviteli bizottságának elnökével, HORVÁTH Józseffel, a VDNSZSZ Tartományi Választmá­nya Elnökségének titkárával, Bra­­nislav SLOVANOVVAL, a Vajda­sági Szakszervezeti Szövetség elnö­kével és más tisztségviselőkkel. Hangsúlyozták, hogy a DTD víz­rendszer hasznosítása az egész or­szág közös érdeke, ezt az ország 1990-ig terjedő középtávú fejlesz­tési terve, a JSZSZK hosszú távú fejlesztési programja és a gazda­sági stabilizációs program is meg­állapítja. A Duna—Tisza—Duna Összetett Társultmunka-szervezet közös programot javasol a pénz­eszközök előteremtésére, százezer hektár öntözésére, a csatorna hosz­­szú távú hasznosítási programjá­nak első szakaszában. A becslések szerint az évtized végéig legalább 100 000 hektáron lehetne kiépíteni az öntözőcsatornák hálózata. Vé­gül úgy határoztak, hogy a szak­osztály ülése előtt minél alaposabb előkészületeket tesznek, s lehető­vé teszik, hogy a társult munka kifejtse érdekeit. (Tanjug)

Next