Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 89-103. szám)

1985-04-13 / 101. szám

2 - KÜLPOLITIKA OLASZORSZÁGI POLITIKAI KRÓNIKA Craxt Gorbacsovnak hinni hell Az olasz kormányfő ismét figyelmeztet, hogy tévedés len­ne elutasítani a szovjet vézna javclatot (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, április 12. Az olasz állami televízió teg­nap esti műsorában sugározta Bettino Craxi kormányfő sajtó­értekezletét. Tíz hazai újságíró, túlnyomórészt főszerkesztő tett föl neki kérdéseket, ezek zöme a belpolitikára vonatkozott, né­hány azonban külpolitikai jelle­gű volt. A legidőszerűbb Gorba­csov szovjet vezető javaslatával kapcsolatos, amely az atomraké­ták további telepítésének morató­riumát irányozta elő. Az olasz kormányfő ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy téves és elhamar­kodott dolog lenne azonnal poli­tikai manővernek minősíteni az új szovjet vezető javaslatát, és még kevésbé kell olyan törek­vésnek tekinteni, amely a nyugati­­szövetségesek megosztására irá­nyul. Craxi szavai szerint az olasz kabinet tegnap délutáni ülésén erre vonatkozóan nem alakított ki végleges álláspontot, mert Andreotti külügyminiszter távol volt. A kormánynak mégis van véleménye ezzel kapcsolatban. Bettino Craxi kijelentette, hogy a nyugati szolidaritást már több ízben megerősítették, ezért hiá­bavaló minden szovjet manőver, és ezt bizonyára Gorbacsov is tudja. A Nyugatnak figyelmesen kell tanulmányoznia a javaslato­kat, és konkrét választ adnia az egyoldalú „nem” helyett. Hozzá­tette: „A tárgyalásokon majd ki­derül, hogy a javaslatok mennyire reálisak, és csak akkor lehet politikai propagandának minősíte­ni őket. Az olasz kormányfő válaszolt arra a kérdésre is, hogy az olasz kormány miért halogatja a vá­laszt Amerikának az úgyneve­zett csillagháborús kutatásokban való részvétellel kapcsolatban. „A levél, amelyet az amerikai véd­erőminiszter Brüsszelben kollé­gáinak kiosztott, kereskedelmi le­vélre hasonlít. Különösen, ha meghatározzák, hogy hatvan na­pon belül válaszolni kell rá. Minek ez a korlátozás, amikor több mint egy évtizedig tartó ku­tatásokról van szó? Mi a levelet tudományügyi miniszterünkhöz továbbítottuk, ő majd részletesen kidolgozza válaszunkat. Ez a vá­lasz azonban nem várható a meg­szabott hatvan napon belül.” Az olasz külpolitikáról szólva Craxi hangsúlyozta, hogy Olasz­országnak a Közös Piac elnöklő­jeként most rendkívüli felelőssé­ge van. Meg kell azonban állapí­tani, hogy az olasz külpolitika egyre nagyobb nemzetközi elis­merést szerez magának, például Kína részéről, márpedig a kí­naiak igen bölcsek, amikor vala­mit értékelni kell. „A baráti arab országok is hozzánk fordulnak, ma éjjel pedig Ortega nicaraguai elnökkel folytattam hosszú tele­fonbeszélgetést. Kifejtette aggo­dalmát és ecsetelte Latin-Ameri­­ka helyzetét, én pedig hangsú­lyoztam, hogy véleményem sze­rint jó, ha tárgyal a hazai ellen­zékkel és a külföldi érdekeltekkel, mert a tárgyalások a legjobb út a béke felé” — hangsúlyozta Craxi. Mindez valamelyest eltér a leg­utóbbi amerikai értékeléstől, és az olasz sajtó éppen ezt hang­súlyozta a reggeli kiadásban. Meg kell említeni, hogy Ales­sandro Natta, a kommunisták fő­titkára, tegnap első ízben adó­zott elismeréssel Craxinak a Gor­bacsov javaslatával kapcsolatos álláspontjáért, és felszólította a Közös Piac többi kormányát, hogy alaposan vizsgálják felül a szovjet vezető javaslatait, és esze­rint várjanak az amerikai atom­rakéták telepítésével. A belpolitikai kérdések közül érdekes a válasz, amely a hely­­hatósági szervek választásaira vo­natkozik. Egy újságíró megkér­dezte ugyanis, nem emlékeztet-e minden az utóbbi évekre, amikor az egyház felszólította híveit, hogy szavazzanak a keresztény­­demokratákra? Craxi válasza: „Egyelőre nem tapasztalható, hogy a hívők hasonló álláspont­ra helyezkedtek, mint az előbbi években. Az új konkordátummal szavatoltuk a vallásgyakorlást, és ugyanakkor megállapítottuk, hogy a papok a hívők lelkipásztorai.” Craxi ezúttal is megérte, hogy azonnal cáfolják. Miközben in­terjúját felvételezték, II. János Pál pápa lorettói beszédében fel­szólította az olasz katolikusokat, hogy legyenek egységesek a po­litikában. A pápa ezzel közvetve támogatta a papokat, akik prédi­kációikban már felszólították a hívőket, hogy a következő válasz­tásokon szavazzanak a keresz­ténydemokratákra. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan reagál a töb­bi párt. A pápa mellesleg két nappal ezelőtt fogadta az Olasz Szociá­lis Mozgalom (újfasiszták) veze­tőit, akik megerősítették, hogy a vallásért harcolnak, és ellenzik a válást és a művi vetélést. Miodrag PASKUĆI Nevest ismét megműtötték Állapota válságos Tancredo Neves brazil elnök egészségi állapota válságos, miután tegnapra virradó éjjel a hetedik műtétet is végrehajtották rajta. A Sao Pauló-i kórház orvosai kény­telenek voltak beavatkozni hasüre­­gi fertőzés miatt. A brazil elnök szóvivője kijelen­tette, hogy a 75 éves Neves álla­pota rendkívül súlyos. Emlékezte­tőül: az elnököt március 21-én, egy nappal az első polgári elnök beiktatása előtt műtötték meg elő­ször. Előzőleg 21 éven át katona­tisztek gyakorolták a hatalmat az országban. (DPA, Reuter) A JSZSZK Képviselőh­áza hon­védelmi bizottságának kül­döttsége Franciaországba látogat Franciaország parlamentje hon­védelmi bizottságának meghívásá­ra április 15-étől 20-áig hivatalos látogatást tesz Franciaországban a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa honvédelmi bizottságának küldöttsége. (Tanjug) A GYILKOS ELEFÁNT AZ ELEFÁNT ÁLTALÁBAN BÉKÉS természetű állat, ezért nagy meglepe­tést keltett a hír, hogy Szenegál észak­keleti részében, Sadatou falu közelé­ben egy elefánt megtámadott és agyon­ütött egy pásztort. Annál döbbenete­­sebb az eset, mert azon a tájon évek, sőt évtizedek óta nem láttak elefántot. A pásztor halála után nem sokkal egy távolabbi faluból arról érkezett hír, hogy egy elefánt megtámadott egy nyájat és a juhászt. A lakosság fél, mert a gyilkos elefánt még a környé­ken tartózkodik. Felszólították a ható­ságokat, hogy tegyenek valamit, de eddig még nem jártak sikerrel a haj­csárok. Az állatnak csupán a lábnyo­mára bukkantak rá. Az afrikai állatvilág ismerői arról tanakodnak, miért gyilkol az elefánt Két lehetőség áll fenn: az egyik, hogy, az állatot egykor megsebesítette egy vadorzó, és miután az elefánt memó­riája igen jó, most bosszulja meg ma­gát az embereken. A másik lehetőség, az állat egyszerűen eltévedt, és magá­nyos. A hely, ahol felbukkant a gyilkos elefánt, több mint négyszáz kilométerre van egy rezervátumtól, ahol a nyu­gat-afrikai elefántok utolsó menedéke van. Mintegy 159—200 állat él még itt, és a szenegáli hatóságok minden esz­közzel igyekeznek megvédeni őket. A nyugat-afrikai elefántok agyara ugyan­is a legjobb — állítják a szakemberek. A szenegáli hatóságok a hadsereg be­vonásával nagyszabású hajszát indítot­tak, hogy az elefántot visszatereljék a rezervátumba. Radomir DrKLIC MAGYAR SZÓ Jószomszédi kapcsolat Az osztrák alkancellár Milka Franincnál Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap fogadta dr. Norbert Stegert Ausztria alkancellárját, kereske­delmi, kisipari és gyáripari mi­niszterét, aki az osztrák küldött­ség élén tartózkodik hazánkban, s részt vesz a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság ülésszakán. Szívélyes hangú megbeszélést folytattak a kétoldalú jószomszédi kapcsolatokról és együttműködés­ről, amelyhez jelentős serkentést adott Fred Sinowatz kancellár tavalyi jugoszláviai látogatása. A megbeszélésben részt vett Vlado Klemenčič, az SZVT tagja, szö­vetségi pénzügyi titkár és Norbert Linhart osztrák nagykövet is. A gazdasági együttműködés te­rén elért eredmények felmérése után hangsúlyozták, hogy mind­két fél a kapcsolatok fejlesztésére törekszik, különösen az együttmű­ködés összetettebb formáinak fel­lelésére, amelyek hosszú távon stabil fejlődést szavatolhatnak (Tanjug) КћзЈпш»«. H­ore a győzelemig Irán megismételte feltételeit Ali Khamnei iráni államelnök tegnap megismételte, hogy addig folytatják a háborút Irakkal, amin Bagdadiban nem következik be hatalomcsere. A szokásos teherán, pénteki tömeges istentiszteletre egybegyűlt hívőknek mondott be­szédében hangsúlyozta, hogy az Iszlám Köztársaság továbbra is követeli az iraki—iráni háború be­fejezése két feltételének teljesíté­sét. Szaddam Husszein iraki elnök leváltásán kívül a hadi kártérítés kifizetése a másik feltétel — mond­ta. Teherán nemrégen 350 milliárd dolláros összeget, említett. Az iráni elnök, aki egyidejűleg a legfelsőbb védelmi tanács veze­tője is, elmondta, hogy az iraki erőket kiszorították az iráni terü­letről. Emiatt az Iszlám Köztársa­ság többé nem szorgalmazza a har­madik feltételt, amely éppen az iraki csapatok távozása volt. Beszédében Khamnei közölte még, hogy folytatják az iraki vá­rosok bombázását, amíg Irak nem szünteti meg az iráni települések és hajók elleni támadásokat. (Tanjug) 1985. április 13., szombat Újabb ismeretlen tengeralattjáró Hajsza a svéd vizeken Csütörtökön este óta a svéd haditengerészet több hajója ismét hajszát folytat egy „nem azonosí­tott tengeralattjáró” után, Karls­­ham kikötő közelében, az ország délkeleti partjai előtt. A tenger­alattjáró felé tíz víz alatti aknát lőttek ki. A svéd hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva jelenti: nincs biztos jele annak, hogy el­találták a tengeralattjárót. Az incidens Karlskrona közelé­ben történt, ahol tavaly több íz­ben észleltek ismeretlen tenger­alattjárót. E térségben 1984 már­ciusában és ápr­isában óriási hajszát indítottak „ismeretlen víz alatti úszó tárgyak” elfogására, s a víz alatti aknákat is használ­ták. A legutóbbi riadót tegnapelőtt délben fújta egy aknaszedő. Be­rendezései ,,gyanús víz alatti te­vékenységet” rögzítettek Karls­­ham kikötőtől mintegy 500 mé­terre. E térségben jelenleg folya­matban van a svéd haditengeré­szet hadgyakorlata, s az említett kikötőt tengeralattjárók használ­ják. Svéd őrnaszádok az ismeretlen tengeralattjárókra több aknát ki­lőttek, közülük néhány mágneses volt. Ezek az aknák csupán meg­rongálják a tengeralattjárót, de nem semmisítik meg, hogy fel­merülésre kényszerítsék, s azono­síthassák. (AP, AFP) Különleges hangfelfogó berende­léssel ellátott helikopter kutat az idegen tengeralattjáró után. (Reu­ter telefotó) MANŐVEREK HONDURASBAN * Amerikai harckocsik Nicaragua határán öt kilométerre a sandinista állásoktól A Hondurasból érkező legfris­sebb jelentések szerint amerikai csapatok harckocsik, páncélos járművek kíséretében megközelí­tették Nicaragua határait, s mind­össze öt kilométerre vannak a sandinista hadsereg állásaitól. A sandinisták szintén összevonták csapataikat, s hadgyakorlatot tar­tanak a hondurasi határ mentén. Tegnap az amerikai harckocsik átkeltek a hondurasi fennsíkon, a vadászbombázók pedig mély­repülésben gyakorlatoztak a ha­tár mentén. Amerikai katonai képviselők kijelentették, hogy a hondurasi manőver ,,világos jel a sandinistáknak”. Nem részle­tezték, mir értenek ezen. E robbanékony határvidéken olyan a helyzet, hogy a legkisebb szikra tüzet okozhat. A megfi­gyelők szerint az amerikai egysé­gek hondurasi hadgyakorlata bi­zonyítja, hogy Washington egye­lőre nem mond le stratégiai ter­véről, a sandinista kormány meg­buktatásáról. Más jelentés szerint a Nicara­gua Hangja rádióállomás jelenti, hogy Zelaya tartományban az el­lenforradalmárok megsebesítették Salvador Scholaffer nicaraguai ka­tolikus püspököt. A papot a Matagalpa és Puerto Cabezas közötti úton támad­ták meg. Arcán és lábán megsebe­sült, kórházba szállították, élete nincs veszélyben. Két évvel ezelőtt a püspök önkéntesen elkísérte Nicaragua északkeleti őserdein át a mosz­­kitó indiánok egy csoportját Hon­­durasba való szökésükkor. A managuai kormány akkor azt kö­zölte, hogy az ellenforradalmárok elrabolták és megölték a papot, néhány héttel később azonban felbukkant Hondurasban majd hazatért Nicaraguába. (Tanjug, EFE, AFP) VEGYI FEGYVERREL ÉS GYÚJTÓBOMBÁVAL A POLGÁRI LAKOSSÁG ELLEN Felperzselt, megmérgezett föld A Salvador- rezsim kegyetlen háborút folytat ,.A repülők hullámokban érkez­tek, zuhanórepülésben valamilyen furcsa bombákat szórtak, s azok nem robbantak fel, egy helyben forogtak, s valamilyen kékes, csí­pős szagú különös füstöt bocsátot­tak ki, az emberek rosszul lettek tőle, hányinger környékezte őket, 42 fokos lázuk lett. Mint valami lázáromba vergődtünk, nehezen mozdultunk. A vérhas kimerített bennünket, a gyerekek hullottak, mint a legyek.” A fentieket egy salvadori föld­műves mesélte. Kérte, hogy a ne­vét ne említsék, mert retteg a sorsáért. Elmondta, hogy haza kell térnie a San Salvador közelében levő falujába, ahol továbbra is a háború és a rendőrség vár rá. A rendőrök egyáltalán nem külön­böznek a halálosztagok tagjaitól. Története nem egyedülálló. Sal­vadori orvosok egy csoportja a minap megdöbbentette a közvéle­ményt, amikor vegyelemzés alap­ján megerősítette, hogy a salva­dori légierő valóban használt mér­ges gázokat, bakteriológiai fegy­vert és gyújtóbombát a felszaba­dított területek polgári települé­sei elleni támadásban. Az orvosok és a szemtanúk val­lomását alátámasztotta az embe­ri jogok salvadori bizottsága. Eszerint a kormány­csapatok e há­ború pusztította országban tavaly több ízben gyújtóbombákat szór­tak a távoli falvakra, s ha ezzel nem érték el céljukat, nem ret­tentek vissza a mérgesgázok használatától sem. A salvadori or­vosok vallomása szerint, ez a stra­tégia arra emlékeztet, amelyet az amerikaiak alkalmaztak a vietna­mi háborúban. Guillermo Ungo, a Salvadori Demokratikus Front elnöke, teg­nap ismertette José Napoleon Carte elnökkel előirányzott tár­gyalások napirendjének javasla­tát. Közölte, hogy az egyesült fegyveres ellenzék javasolni fog­ja Duarténak a foglyok kicseré­lését, az orvosok mozgásszabad­ságának szavatolását, a gerillák szabotázscselekményeinak csök­kentését, ha korlátozzák vagy megszüntetik a települések bom­bázását. A gerillák képviselői a tárgyalásokon követelni fogják az ostromállapot megszüntetését, és bírósági eljárás indítását a halálosztagok tagjai ellen. A szabadságharcosok Duarté­­val elsősorban az ország politi­kai berendezésének és a külföldi katonai segély csökkentésének kérdését akarják megvitatni. Ungo azt állította, hogy készek beleegyezni a fegyverkezés és a katonai segély csökkentésének nemzetközi ellenőrzésébe. A Farabundo Marti felszabadí­tási szervezet nemrégiben java­solta Duarte elnöknek, hogy április 21-én üljenek tárgyaló­­asztalhoz, a többi fél még nem közölte, részt vesz-e a nemzeti megbékélési tárgyalásokon. (Tan­jug) A repülők kis magasságból, zu­hanórepülésből mérges gázokat és baktériumokat dobtak le. A kato­naság megvárta, hogy a mérgek saját népe ellen hassanak, s amikor a szabadság­­harcosok és a földművesek telje­sen elerőtlenedtek, színre léptek a különleges alakulatok tagjai. E katonák kegyetlenül lemészároltak mindenkit: nőket, gyerekeket, öre­geket ... Az emberek nem tudták, valójában mi is történik körülöt­tük. A mérgek annyira legyengí­­tették őket, hogy még mozdulni is képtelenek voltak, nemhogy véde­kezni. Néhány falura olyan mérges gázt szórtak, amely halálos lázat idézett elő. Máshol baktériumokat használtak, amelyek fertőző sárga­ságot és vérhast okoztak. A szem­tanúk szerint, Számos faluban a meggyilkoltak testhelyzete arról tanúskodott, hogy a hálál meg­váltást jelentett az áldozatoknak. Noha a bakteriológiai fegyve­rek és a mérges gázok használata nem újdonság, ez is bizonyítja a salvadori polgárháború szörnyű méreteit. Az orvosok és a szem­tanúk hangsúlyozzák, hogy a hír­hedt gyújtóbomba használata is rendszeressé vált. Egy salvadori orvos szerint az egész falu óriási tűzlabdára em­lékeztetett, a tűz pillanatok alatt mindent elnyelt. Az orvos testén is nyomot hagy­tak a vegyi fegyverek. Közlése megerősíti: a salvadori rezsim az USA sokoldalú támogatásával el­tökélte, hogy hatalmon marad, még népe megsemmisítése árán is. (Tanjug)

Next