Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)
1985-04-23 / 111. szám
12 MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ Neoklasszicizmus ürügyén konzervativizmus A koncepcióváltás következményei — összefoglaló a Ji!(jos?iár Színházak 2'voi Fesztiváljáról A jelek szerint könnyebb volt megváltoztatni a Kísérleti és Kisszínházak Szarajevói Fesztiváljának koncepcióját, mint eleget tenni az elnevezésében foglalt elvárásnak. Éveken át számon kérték az experimentumot a szelektoroktól és a főszelektortól — hiába. Többször is nekifutottak a „kísérlet” fogalmának a tisztázására — eredménytelenül. Mindennek az lett a következménye, hogy töröltetett az experimentum az elnevezésből és a szeméről is. A váltást azért mégiscsak indokolni látszik az össz-színlézi irányulás, amelynek napjainkban tanúi lehetünk: a klasszicizálás, a neoklasszicizmus. Más kérdés, hogy ennek az irányt adó stílusnak ürügyén sok rendező és társulat újra nekibátorodva lengeti zászlóként lehúzó konzervativizmusát, amely konzervativizmus legalább 40 évre viszszadobja a színjátszást, amely csakis tévút lehet. Az egyszer már végképp kiüresedett, megfáradt klassz kus manír nem alkalmas a megvalósulásra, hacsak nem töltődik fel mai életérzéssel, szellemi nyugtalansággal. A legnagyobb baja Miroslav Belović Temetés Terézvárott különben precíz, a színpad törvényszerűségeit csakúgy, mint Krlezát kitűnően ismerő hagyományos rerszésének, melyet a MBS után a Slerijára is meghívtak: ásítóan üres, nem tudni, miért játsszák. Miro Lasic, a Jugoszláv Színházak Szarajevói Fesztiválának fő szelektora egy csomó olyan előadást hívott meg az idén a hipertrófiában szenvedő szemlére, amelyek szokványos kérdésekkel ostromolják a kort, szokványos módon. Ha már elfogadjuk, hogy a művészeti rejtőzés, alakoskodás akkor legalább rafináltan legyen az. A fesztivál tíz napján zömében közepes színvonalú, hagyományos színjátszást láttunk a fű-, és a peremműsorban egyaránt. (Temetés Terézvárott, A királynak mégsem tetszik a játék, Sarah avagy a languszta sikolya, Moliére, Kár, hogy kurva, Cselédek stb., stb.). A húsz közül csak hat volt igazán figyelemre méltó, becsületes, tiszta: Mária az angyalokkal harcol, Anna, Karamazovok (főműsor), Kvartett, A játszma vége, Hamlet (peremműsor). Az említettek közül az első három dokumentaritásra törekvő mind szövegében mind megjelenítési módjában. Korunk történelmének két nagy tragédiája a sztálinizmus és a fasizmus közül az előbbit faggatják, szenvedett. Pavel Kohout emigrációban élő csehszlovák író Mária az angyalokkal harcol című drámája, mely különben a 26. MES győztes előadása, szintén valami módon kapcsolódik a sztálinizmushoz. A sztálini mechanizmusnak ma is érezhető ,,maradványait” mutatja be működés közben, mely „maradványok” megtörik egy országos hírű csehszlovák színésznő hitét és öngyilkosságba kergetik. Bár Kohout hangsúlyozza: drámájának a befejezése nem hiteles, hiszen a színésznő, akiről Máriát mintázta, még ma is él, mégis dokumentumdrámáról beszélünk. Az 1968-as prágai tavaszról és szövődményeiről pontot képet nyújt. (Mária aláírta a csehszlovák intelligenciának a szovjet tankok elleni petícióját, ezért elveszíti állását.) Susan Sontag írja: „Van művészet, amely fő céljának az igazság kimondását tekinti, és ezt a művészetet aszerint kell elbírálni, mennyire hű az igazsághoz, és milyen hatóerejű az az igazság, amelyet kimond”. Kohout drámája Ljubomir Draškic rendezésében figyelemre méló a főszerepet játszó Mira Stupica alakítása miatt is. Vonatkozik ez a megállapítás a Dušan Jovanovic rendezte Annára, ahol a dokumentumérték mellett, Milena Zupančič fájdalmasan, tiszta játéka vonja megára a figyelmet, a Karamazovokban pedig a legkisebb Karamazov-fivért, Brankót alakító Meto Jovanovszki emeli csaknem utólérhetetlen magasba a mércét. Az említett három mű stílusa, dramaturgiája különben konvencionális. Terminológiai problémák Nem vitás, a MES főszelektora Miro Basic affinitása az akadémikus rutin szintjén mozgó esztétizáló, cizellált, „irodalmi” előadások felé húzza el a fesztivált. Ezeket kíséri figyelemmel. Így történik meg, a MES alternatív programja pirulás nélkül nem mondhatja ki magáról: alternatív vagyok. Ilyen válogatás esetén, teljesen fölösleges kettéválasztani a fesztiváli műsort. Bárkit is kérdez meg az ember — a szervezőkön kívül — nem lát különbséget a Napjaink színháza és az időszerű színházi vonulatok között. Hogy lehet a napjaink színháza nem időszerű és fordítva? Az időszerű színházi vonulatokat tavaly még különben Születőben levő színháznak hívták. Ez a korábbi terminus feltehetően azért nem felelt meg, mert olyan előadásokat hívtak meg ebbe a peremműsorba, amelyek késnek az időben. Kissé komikus lett volna például az idén a Tabaci Sörgyárat —, ami az egyik legrosszabb előadás volt a szemlén —, vagy például Beckettől A játszma végét —, ami különben jó előadás — a Születőben címke alatt nézni. Arról van szó, hogy ezek már túlhaladott modellek. Ivo Svetina Beckett rendezése Niegel Williams osztályellenségéhez kísérel meg felzárkózni. Beckettet felhasználva egy, azaz több elveszett nemzedékről, a világ végét, a mítoszok lerombolását is túlélt, hit és remény nélküli, mégis élő, vegetáló nemzedékről szól, kemény, önmagát nem kímélő színészi játékkal, korántsem abszurd inkább punk stílusban. A terminológiai problémákkal küszködő MES az idén látottak alapján az ország színházainak reprezentáns produkcióit kívánja begyűjteni, függetlenül attól, hogy azok tudat- és színházi nyelvtágítók-e, önként lemond arról, hogy „avantgardek, új törekvések felsorakoztatásával formálja, előrevigye színházaink ízlésvilágát. Kor: BARTHO G.forella 5, Szarajs Az igazság kimondása Rudi Seligo drámája a rég: Jugoszláviából fiaival együtt a Szovjetunióba menekült, ott ténykedő jugoszláv forradalmárnő, Anna összetűzését írja le a sztálini mechanizmussal. Mindazokért kiált, akik ártatlanul pusztultak el a szibériai GULAGokban. A második felvonás teljes egészében a Moszkvából Szibériába száműzött, szabad szelleme miatt, ártatlanul meghurcolt Anna és ugyancsak ártatlan társnői kínjainak érzékeltetését jelöli meg céljául. Seligo módszerének buktatója épp dokumentaritásában van. Dokumentatívnak lenni egyben korlátot is jelent, látszik ez Dusán Jovanovic Karamazovok című drámáján, melynek első felvonása túlságosan ragaszkodik a dokumentumokhoz. A Karamazovok főhősének, azaz antihősének, az apának a tragédiája Annáéval épp ellentétes előjelű: 1918-ban nem tud egyik napról a másikra leszámolni Sztálinnal, akiről mindaddig azt tanulta, hitte és hirdette újságíróként is, hogy jó irányba, a kommunizmus felé vezeti a világ proletariátusát. Kétszeresen is tragikus a sorsa tehát: tévesen hitt, téves meggyőződéséért állt ki és • A MÁJUS 8-A ÉS 20-A KÖZÖTT MEGTARTANDÓ 37. cannes-i nemzetközi filmfesztivál versenyműsorában be fogják mutatni Emir Kusturica Apám szolgálati úton című új filmjét. A Bizonyos szempont című műsorban is szerepel majd jugoszláv produkció, Matjaž Klopčič Örökség című műve. Ausztráliát pedig Dušan Makavejev Coca-Cola Kid című alkotása képviseli. Az Aranypálmáért versenyző produkciók jegyzéke még nem teljes, de Pierre Viot, a fesztivál igazgatója közölte, hogy a megnyitó ünnepségen Peter Weir ausztráliai rendező A tanú című amerikai filmjét fogják bemutatni. A versenyműsorban egyébként hat amerikai, három francia, két olasz és egy-egy ausztrál, kanadai, egyiptomi, argentin, brazil, magyar, japán és jugoszláv film szerepel. ф A BŰNÜGYI FILMEK COGNACBAN (Franciaország) megrendezett nemzetközi fesztiválján a Nincs többé se büntetés, se feledés című argentin filmet tüntették ki az első díjjal. A tragikomikus történet 1974-ben játszódik egy faluban, s a peronista mozgalom nézeteltéréseiről szól. A zsűri különdíját a Fekete sorozat egy fehér éjszakán című film kapta. A kritikusok díjával pedig A vér című amerikai filmet tüntették ki. FEDERICO FELLINI BEFEJEZTE GINGER ÉS FRED CÍMŰ új filmjét, amelynek már a címe is nyíltan utal a filmtörténet leghíresebb táncospárjára Ginger Rogersra és Fred Astaire-re. A két főszerepet Giulietta Masina és Marcello Mastroianni alakítja. Fellini felesége, Giulietta Masina húsz év után jelenik meg újra a mozivásznon. Fellini barátja, Marcello Mastroianni viszont a mester számos filmjében szerepelt, rendszerint nagy sikerrel. A Ginger és Fred című filmben fellép James Dean, Ronald Reulián, II. János Pál pápa, Liza Minelli, Marion Brando, Erzsébet királynő, Clark Gable és Marty Feldman hasonmása is. AZ IDEI CANNES-I NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON bemutatják Claude Chabrol Csirke mártásban Jean-Luc Godard A detektív és André Techine Találkozás című filmjét is. A csirke mártásban egy vidéki ingatlanügyi botrány körül bonyolódik, amelybe bele van keverve egy rendőr, egy fiatal postás, a postás hisztériás anyja, egy postáskisasszony, néhány gátlástalan burzsuj és egy finomlelkű rendőr. A detektív a hírügynökségi jelentés szerint „egy asszonyról, két férfiről, szerelemről, gyilkosságról, ökölvívó meccsről és a maffiáról szól". A Találkozás főhőse ingatlanügynök, aki társbérlőként befogad egy fiatal színésznőt. A többit sejteni lehet. A jelek szerint Hollywood újra felfedezte a westernt, az igazi filmműfajt, amelyet annak idején a hatvanas években sokak szerint Sergio Leone és Sam Pechinpah temetett el, s azóta feltámasztásának egyetlenegy kísérlete sem sikerült. Most néhány rendező újra megpróbálkozik vele. Clint Eastwood A sápadt lovas címmel kilenc év után újra westernt rendez. Ő alakítja a főszerepet is. Partnere: Carrie Snodgress, Lawrence Kasdan (a Csillagok háborújának munkatársa és a Testi szenvedélyek rendezője) Silverado címmel nagy költségvetésű vadnyugati témájú filmet forgat. Hugh Wilson, akinek a Rendőrakadémia című filmjét most mutatják, de Újvidéken is, az egykori B-filmek mintájára Rustler's Rhapsody címmel westernvígjátékot rendez. Burt Reynolds a Clementina, kedvesem, Walter Hill a Hét mesterlövész John Carpenter a Diabolo új verziójának a forgatására készül. Fritz Manes A sápadt lovas producere szerint az új amerikai öntudatot semmi sem tudja olyan jól kifejezésre juttatni, mint a western. • AKIRA KUROSAWA KÁOSZ CÍMŰ ÚJ FILMJÉT eredetileg a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon akarták bemutatni. Erről azonban le kellett mondani, mert a nagy rendező közölte, hogy az idő rövidsége miatt nem tudja befejezni a montázst úgy, ahogyan elképzelte. AZ OLASZ ÁLLAMI ÉS MAGÁNTELEVÍZIÓK TAVALY 430 000 reklámot sugároztak, többet, mint az összes európai szudók együttvéve. Olaszországban a tévé mindenféle műsort bemutat, de egytől egyig mindegyiket reklámmal fűszerezi. A tévészpot hallatlan üzletté növekedett, s lassan már minden hírességet hálójába sző. Federico Fellini a Camparinak és egy nagy élelmiszergyár termékének, Michelangelo Antonioni a Renault új autómodelljeinek a reklámjait rendezi, az istenfélő, Franco Zeffirelli pedig egy ismert cég bundáiba bújtatja a félmeztelen manökeneket. Állítólag egy ilyen produkcóért, amelynek a forgatása mindössze néhány napig tart, a hossza pedig csupán 15 méter, akkora összeget fizetnek, mint egy 100 perces játékfilm rendezéséért. Film mozaik 1985. április 23., kedd SZABADKAI NÉPSZÍNHÁZ BUBUS Bemutató előadás a Népszínházban MOZGALMAS hetet hirdet a Népszínház szervező irodája. Ma — kedden — a szerbhorvát tagozat szerepel Szabadkán. A nagyszínpadon kerül bemutatásra Aleksandar Popovic Krmeci kas (Sertásvágta) című műve, az előadás 19.30-kor kezdődik. A főszerepet a belgrádi Ružica Lokic tolmácsolja. Aznap a magyar társulat a bezdániak szép művelődési otthonában viszi színre Mikszáth Kálmán—Siklós Olga A Noszty fiú esete Tóth Marival című romantikus szerelmes játékát. Szerdán a szerbhorvátok Bajmokra utaznak, bemutatják Miloš Nikolić Miško i Mariska című népszínművét. Csütörtökön lesz Varzary Gábor—Fényes Szabolcs—Szenes Iván Bubus című zenés bohózatának a nyilvános főpróbája a színház nagytermében. A meghívott vendégek tiszteletére a színészek délelőtt 10 órakor kezdik meg az előadást. A szerbhorvátok csütörtökön a zrenjanini Ifjúsági Otthon színpadán mutatkoznak be Aleksandar Popovic Krmeni kas (Sertésvágta) című darabjával. Pénteken lesz a Bubus című zenés vígjáték bemutató előadás a nagyteremben, az előadás 19.30- kor kezdődik. A színházlátogatók jelentős része ma is igényli a zenés vígjátékokat. A színház igyekszik a közönség igényének fokozottabb igénybevételével megkeresni, felkutatni azt a darabot, amely megfelel a célnak. A színház a budapesti Vidám Színpad műsorából vette „kölcsönbe” a Bubust, az elmúlt idők egyik sikerdarabját. Vaszary Gábor, regény- és színműíró a könnyű múzsa kegyeltje, aki jelenleg Svájcban él, és a harmincas években több népszerű vígjátékát tűzték műsorra a színházak világszerte. Szombaton a szerbhorvátok szerepelnek a házban. Délelőtt 10 órakor viszik színre Jovan Sterija Popovic Kir Janja (A zsugori) című komédiáját. Este — ez az előadás 19.30- kor kezdődik — az Újvidéki Színház színészegyüttese a nagyteremben mutatja be Ivo Brešan Anera című színművét. Aznap — tehát szombaton — a Népszínház magyar társulata az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban bemutatja Csáth Géza A varázsló című zenés vízióját, amelyet Vicsek Károly rendezett Marjan Berk segédletével. Szereplők: Konica Macklós, Jónás Gabriella, Bada Irén, Kerekes Valéria, Földi László, Albert Mária, Kotroba Julia, Barácsus Zoltán, Albert János, Szél Péter, Szabó Ferenc és még sokan mások. Lengyel Gábor szerezte a muzsikát. A pirosi Szabadság Művelődési Egyesület majd negyven tagot számláló amatőr színtársulata e hó 20- án és 21-én Kacagó estet rendezett az egyesület színháztermében. Mint egyfelvonásos komédia került színre Cerovszki Etelka rendezésében. A fiatalok játékát a népes, közönség viharos tapssal jutalmazta. Szerepeikben különösen kitűntek: Balog Erzsébet, Pető Hajnalka, Varga Julianna, Gyülvészi Erika, Brükker István és Sztanojovity Iván. (Fotó: Bora VOJNOVIC) (Szöveg PÁLFI Margit)