Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-23 / 111. szám

12 ­ MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ Neoklasszicizmus ürügyén konzervativizmus A koncepcióváltás következm­én­yei — összefoglaló a Ji!(jos?iá­r Színházak 2'­voi Fesztiváljáról A jelek szerint könnyebb volt megváltoztatni a Kísérleti és Kis­színházak Szarajevói Fesztiváljá­nak koncepcióját, mint eleget ten­ni az elnevezésében foglalt elvá­­­rásnak. Éveken át számon kérték az experimentumot a szelektorok­tól és a főszelektortól — hiába. Többször is nekifutottak a „kísér­let” fogalmának a tisztázására — eredménytelenül. Mindennek az lett a következménye, hogy töröl­tetett az experimentum az elneve­zésből és a szem­éről is. A váltást azért mégiscsak indokolni látszik az össz-színlézi irányulás, amely­nek napjainkban tanúi lehetünk: a klasszicizálás, a neoklassziciz­­­mus. Más kérdés, hogy ennek az irányt adó stílusnak ürügyén sok rendező és társulat újra nekibá­torodva lengeti zászlóként lehúzó konzervativizmusát, amely konzer­vativizmus legalább 40 évre visz­szadobja a színjátszást, amely csakis tévút lehet. Az egyszer már végképp kiüresedett, megfá­radt klassz kus manír nem alkal­mas a megvalósulásra, hacsak nem töltődik fel mai életérzéssel, szellemi nyugtalansággal. A legna­gyobb baja Miroslav Belović Te­metés Terézvárott különben pre­cíz, a színpad törvényszerűségeit csakúgy, mint Krlezát kitűnően ismerő hagyományos rer­s­­zésének, melyet a MBS után a Slerijára is meghívtak: ásítóan üres, nem tud­ni, miért játsszák. Miro Lasic, a Jugoszláv Színhá­zak Szarajevói Fesztiválának fő szelektora egy csomó olyan elő­adást hívott meg az idén a hiper­­trófiában szenvedő szemlére, ame­lyek szokványos kérdésekkel ost­romolják a kort, szokványos mó­don. Ha már elfogadjuk, hogy a művészet­i rejtőzés, alakoskodás akkor legalább rafináltan legyen az. A fesztivál tíz napján zömében közepes színvonalú, hagyományos színjátszást láttunk a fű-, és a peremműsorban egyaránt. (Temetés Terézvárott, A királynak mégsem tetszik a játék, Sarah avagy a languszta sikolya, Moliére, Kár, hogy kurva, Cselédek stb., stb.). A húsz közül csak hat volt iga­zán figyelemre méltó, becsületes, tiszta: Mária az angyalokkal har­col, Anna, Karamazovok (főmű­sor), Kvartett, A játszma vége, Hamlet (peremműsor). Az említet­tek közül az első három dokumen­­taritásra törekvő mind szövegében mind megjelenítési módjában. Ko­runk történelmének két nagy tra­gédiája a sztálinizmus és a fasiz­mus közül az előbbit faggatják, szenvedett. Pavel Kohout emigrá­cióban élő csehszlovák író Mária az angyalokkal harcol című drá­mája, mely különben a 26. MES győztes előadása, szintén valami módon kapcsolódik a sztáliniz­mushoz. A sztálini mechanizmus­nak ma is érezhető ,,maradvá­nyait” mutatja be működés köz­ben, mely „maradványok” megtö­rik egy országos hírű csehszlovák színésznő hitét és öngyilkosságba kergetik. Bár Kohout hangsúlyoz­za: drámájának a befejezése nem hiteles, hiszen a színésznő, aki­ről Máriát mintázta, még ma is él, mégis dokumentumdrámáról beszélünk. Az 1968-as prágai ta­vaszról és szövődményeiről pontot képet nyújt. (Mária aláírta a cseh­szlovák intelligenciának a szovjet tankok elleni petícióját, ezért el­veszíti állását.) Susan Sontag ír­ja: „Van művészet, amely fő cél­jának az igazság kimondását te­kinti, és ezt a művészetet asze­rint kell elbírálni, mennyire hű az igazsághoz, és milyen hatóere­­jű az az igazság, amelyet kimond”. Kohout drámája Ljubomir Draš­­kic rendezésében figyelemre mél­­ó a főszerepet játszó Mira Stu­­pica alakítása miatt is. Vonatko­zik ez a megállapítás a Dušan Jo­­vanovic rendezte Annára, ahol a dokumentumérték mellett, Milena Zupančič fájdalmasan, tiszta já­téka vonja megára a figyelmet, a Karamazovokban pedig a legki­sebb Karamazov-fi­vért, Brankót alakító Meto Jovanovszki emeli csaknem utólérhetetlen magasba a mércét. Az említett három mű stí­lusa, dramaturgiája különben kon­vencionális. Terminológiai problémák Nem vitás, a MES főszelektora Miro Basic affinitása az akadémi­kus rutin szintjén mozgó esztéti­­záló, cizellált, „irodalmi” előadá­sok felé húzza el a fesztivált. Eze­ket kíséri figyelemmel. Így törté­nik meg, a MES alternatív prog­ramja pirulás nélkül nem mond­hatja ki magáról: alternatív va­gyok. Ilyen válogatás esetén, telje­sen fölösleges kettéválasztani a fesztiváli műsort. Bárkit is kér­dez meg az ember — a szervező­kön kívül — nem lát különbsé­get a Napjaink színháza és az időszerű színházi vonulatok kö­zött. Hogy lehet a napjaink szín­háza nem időszerű és fordítva? Az időszerű színházi vonulatokat tavaly még különben Születőben levő színháznak hívták. Ez a ko­rábbi terminus feltehetően azért nem felelt meg, mert olyan elő­adásokat hívtak meg ebbe a pe­remműsorba, amelyek késnek az időben. Kissé komikus lett volna például az idén a Tabaci Sörgyá­rat —, ami az egyik legrosszabb előadás volt a szemlén —, vagy például Beckettől A játszma vé­gét —, ami különben jó előadás — a Születőben címke alatt néz­ni. Arról van szó, hogy ezek már túlhaladott modellek. Ivo Svetina Beckett­ rendezése Niegel Williams osztályellenségéhez kísérel meg felzárkózni. Beckettet felhasznál­va egy, azaz több elveszett nem­zedékről, a világ végét, a mí­toszok lerombolását is túlélt, hit és remény nélküli, mégis élő, ve­getáló nemzedékről szól, kemény, önmagát nem kímélő színészi já­tékkal, korántsem abszurd inkább punk stílusban. A terminológiai problémákkal küszködő MES az idén látottak alapján az ország színházainak reprezentáns produkcióit kívánja begyűjteni, függetlenül attól, hogy azok tudat- és színházi nyelvtá­­gítók-e, önként lemond arról, hogy „avantgardek, új törekvések felso­rakoztatásával formálja, előrevi­gye színházaink ízlésvilágát. Kor: BARTHO G.for­ella 5, Szarajs­ Az igazság kimondása Rudi Seligo drámája a rég: Ju­goszláviából fiaival együtt a Szov­jetunióba menekült, ott ténykedő jugoszláv forradalmárnő, Anna összetűzését írja le a sztálini me­chanizmussal. Mindazokért kiált, akik ártatlanul pusztultak el a szibériai GULAGokban. A máso­dik felvonás teljes egészében a Moszkvából Szibériába száműzött, szabad szelleme miatt, ártatlanul meghurcolt Anna és ugyancsak ár­tatlan társnői kínjainak érzékelte­tését jelöli meg céljául. Seligo módszerének buktatója épp doku­­mentaritásában van. Dokumenta­­tívnak lenni egyben korlátot is je­lent, látszik ez Dusán Jovanovic Karamazovok című drámáján, melynek első felvonása túlságo­san ragaszkodik a dokumentumok­hoz. A Karamazovok főhősének, azaz antihősének, az apának a tra­gédiája Annáéval épp ellentétes előjelű: 1918-ban nem tud egyik napról a másikra leszámolni Sztá­linnal, akiről mindaddig azt ta­nulta, hitte és hirdette újságíró­ként is, hogy jó irányba, a kom­munizmus felé vezeti a világ pro­letariátusát. Kétszeresen is tragi­kus a sorsa tehát: tévesen hitt, téves meggyőződéséért állt ki és • A MÁJUS 8-A ÉS 20-A KÖ­ZÖTT MEGTARTANDÓ 37. c­annes-i nemzetközi filmfesztivál versenyműsorában be fogják mu­tatni Emir Kusturica Apám szol­gálati úton című új filmjét. A Bizonyos szempont című műsor­ban is szerepel majd jugoszláv produkció, Matjaž Klopčič Örök­ség című műve. Ausztráliát pe­dig Dušan Makavejev Coca-Cola Kid című alkotása képviseli. Az Aranypálmáért versenyző produk­ciók jegyzéke még nem teljes, de Pierre Viot, a fesztivál igaz­gatója közölte, hogy a megnyitó ünnepségen Peter Weir ausztrá­liai rendező A tanú című ame­rikai filmjét fogják bemutatni. A versenyműsorban egyébként hat amerikai, három francia, két olasz és egy-egy ausztrál,­ kana­dai, egyiptomi, argentin, brazil, magyar, japán és jugoszláv film szerepel. ф A BŰNÜGYI FILMEK COGNACBAN (Franciaország) megrendezett nemzetközi feszti­válján a Nincs többé se büntetés, se feledés című argentin filmet tüntették ki az első díjjal. A tra­gikomikus történet 1974-ben ját­szódik egy faluban, s a peronista mozgalom nézeteltéréseiről szól. A zsűri különdíját a Fekete sorozat egy fehér éjszakán című film kap­ta. A kritikusok díjával pedig A vér című amerikai filmet tüntet­ték ki.­­ FEDERICO FELLINI BEFE­JEZTE GINGER ÉS FRED CÍMŰ új filmjét, amelynek már a címe is nyíltan utal a filmtörténet leg­híresebb táncospárjára Ginger Ro­­gersra és Fred Astaire-re. A két főszerepet Giulietta Masina és Marcello Mastroianni alakítja. Fellini felesége, Giulietta Masina húsz év után jelenik meg újra a mozivásznon. Fellini barátja, Marcello Mastroianni viszont a mester számos filmjében szere­pelt, rendszerint nagy sikerrel. A Ginger és Fred című filmben fellép James Dean, Ronald Reu­lián, II. János Pál pápa, Liza Minelli, Marion Brando, Erzsébet királynő, Clark Gable és Marty Feldman hasonmása is.­­ AZ IDEI CANNES-I NEM­ZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON bemutatják Claude Chabrol Csir­ke mártásban Jean-Luc Godard A detektív és André Techine Ta­lálkozás című filmjét is. A csir­ke mártásban egy vidéki ingat­lanügyi botrány körül bonyoló­dik, amelybe bele van keverve egy rendőr, egy fiatal postás, a postás hisztériás anyja, egy pos­­táskisasszony, néhány gátlástalan burzsuj és egy finomlelkű rend­őr. A detektív a hírügynökségi jelentés szerint „egy asszonyról, két férfiről, szerelemről, gyil­kosságról, ökölvívó meccsről és a maffiáról szól". A Találkozás fő­hőse ingatlanügynök, aki társbér­lőként befogad egy fiatal szí­nésznőt. A többit sejteni lehet.­­ A jelek szerint Hollywood újra felfedezte a westernt, az iga­zi filmműfajt, amelyet annak ide­jén a hatvanas években sokak szerint Sergio Leone és Sam Pechinpah temetett el, s azóta feltámasztásának egyetlenegy kí­sérlete sem sikerült. Most né­hány rendező újra megpróbálko­­zik vele. Clint Eastwood A sá­padt lovas címmel kilenc év után újra westernt rendez. Ő alakítja a főszerepet is. Partnere: Carrie Snodgress, Lawrence Kasdan (a Csillagok háborújának munka­társa és a Testi szenvedélyek rendezője) Silverado címmel nagy költségvetésű vadnyugati témájú filmet forgat. Hugh Wilson, aki­nek a Rendőrakadémia című filmjét most mutatják, de Újvi­déken is, az egykori B-filmek mintájára Rustler's Rhapsody címmel westernvígjátékot rendez. Burt Reynolds a Clementina, ked­vesem­, Walter Hill a Hét mes­terlövész John Carpenter a Dia­bolo új verziójának a forgatásá­ra készül. Fritz Manes A sápadt lovas producere szerint az új ame­rikai öntudatot semmi sem tudja olyan jól kifejezésre juttatni, mint a western. • AKIRA KUROSAWA KÁ­OSZ CÍMŰ ÚJ FILMJÉT erede­tileg a cannes-i nemzetközi film­­fesztiválon akarták bemutatni. Erről azonban le kellett mon­dani, mert a nagy rendező kö­zölte, hogy az idő rövidsége mi­att nem tudja befejezni a mon­tázst úgy, ahogyan elképzelte.­­ AZ OLASZ ÁLLAMI ÉS MAGÁNTELEVÍZIÓK TAVALY 430 000 reklámot sugároztak, töb­bet, mint az összes európai szu­­­d­ók együttvéve. Olaszországban a tévé mindenféle műsort bemutat, de egytől egyig mindegyiket rek­lámmal fűszerezi. A tévészpot hallatlan üzletté növekedett, s lassan már minden hírességet há­lójába sző. Federico Fellini a Camparinak és egy nagy élelmi­szergyár termékének, Michelan­gelo Antonioni a Renault új autó­­modelljeinek a reklámjait rende­zi, az istenfélő, Franco Zeffirelli pedig egy ismert cég bundáiba bújtatja a félmeztelen manökene­­ket. Állítólag egy ilyen produk­­cóért, amelynek a forgatása mindössze néhány napig tart, a hossza pedig csupán 15 méter, akkora összeget fizetnek, mint egy 100 perces játékfilm rende­zéséért. Fi­lm mozaik 1985. április 23., kedd SZABADKAI NÉPSZÍNHÁZ BUBUS Bemutató előadás a Népszínházban MOZGALMAS hetet hirdet a Népszínház szervező irodája. Ma — kedden — a szerbhorvát ta­gozat szerepel Szabadkán. A nagy­színpadon kerül­­ bemutatásra Aleksandar Popovic Krmeci kas (Sertásvágta) című műve, az elő­adás 19.30-kor kezdődik. A fősze­repet a belgrádi Ružica Lokic tol­mácsolja. Aznap a magyar tár­sulat a bezdániak szép művelődési otthonában viszi színre Mikszáth Kálmán—Siklós Olga A Noszty fiú esete Tóth Marival című ro­mantikus szerelmes játékát. Szer­dán a szerbhorvát­ok Bajmokra utaznak, bemutatják Miloš Niko­­l­ić Miško i Mariska című népszín­­művét. Csütörtökön lesz Varzary Gábor—Fényes Szabolcs—Szenes Iván Bubus című zenés bohózatá­nak a nyilvános főpróbája a szín­ház nagytermében. A meghívott vendégek tiszteletére a színészek délelőtt 10 órakor kezdik meg az előadást. A szerbhorvátok csütör­tökön a zrenjanini Ifjúsági Ott­hon színpadán mutatkoznak be Aleksandar Popovic Krmeni kas (Sertésvágta) című darabjával. Pénteken lesz a Bubus című ze­nés vígjáték bemutató előadás a nagyteremben, az előadás 19.30- kor kezdődik. A színházlátogatók jelentős része ma is igényli a zenés víg­játékokat. A színház igyekszik a közönség igényének fokozottabb igénybevételével megkeresni, fel­kutatni azt a darabot, amely meg­felel a célnak. A színház a buda­pesti Vidám Színpad műsorából vette „kölcsönbe” a Bubust, az elmúlt idők egyik sikerdarabját. Vaszary Gábor, regény- és szín­műíró a könnyű múzsa kegyelt­je, aki jelenleg Svájcban él, és a harmincas években több népszerű vígjátékát tűzték műsorra a szín­házak világszerte. Szombaton a szerbhorvátok szerepelnek a ház­ban. Délelőtt 10 órakor viszik színre Jovan Sterija Popovic Kir Janja (A zsugori) című komédiá­ját. Este — ez az előadás 19.30- kor kezdődik — az Új­vidéki Szín­ház színészegyüttese a nagyterem­ben mutatja be Ivo Brešan Anera című színművét. Aznap — tehát szombaton — a Népszínház ma­gyar társulata az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban bemutatja Csáth Géza A varázsló című ze­nés vízióját, amelyet Vicsek Ká­roly rendezett Marjan Berk segéd­letével. Szereplők: Konica Ma­c­k­lós, Jónás Gabriella, Bada Irén, Kerekes Valéria, Földi Lász­ló, Albert Mária, Kotroba Julia, Barácsus Zoltán, Albert János, Szél Péter, Szabó Ferenc és még sokan mások. Lengyel Gábor sze­rezte a muzsikát. A pirosi Szabadság Művelődési Egyesület majd negyven tagot számláló amatőr színtársulata e hó 20- án és 21-én Kacagó estet rendezett az egyesület színháztermében. M­int egyfelvonásos komédia került színre Cerovszki Etelka rendezésében. A fiatalok játékát a népes, közönség viharos tapssal jutal­mazta. Szerepeikben különösen kitűntek: Balog Erzsébet, Pető Hajnalka, Varga Julianna, Gyülvészi Erik­a, Brükker István és Sztanoj­­ovity Iván. (Fotó: Bora VOJNOVIC) (Szöveg PÁLFI Margit)

Next