Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)
1985-04-24 / 112. szám
1985. április 24., szerda Eredményes és terítékei Szlavóniában és Baranyában nagy gondot fordítanak a földműves munkájának korszerűsítésére. Ebben lényeges szerepet vállal az esztöki községek közössége szövetkezeti szövetsége, a községek ügyviteli közössége és a szövetkezetek. A termelés korszerűsítése mellett a termelékenység növelésével folyamatos feladat az egyéni és társadalmi szektor közötti kapcsolat bővítése. A földműves, amikor négy évtizeddel ezelőtt újrakezdte a munkát, a mai viszonyokhoz mérten, kezdetleges eszközöket használt sok munkaerőt fektetett bele, ée az eredmény csupán szerény volt. Az agrotechnikai eszközök, a termelési folyamatok fejlődése először a társadalmi szektorban érezteti hatását. Innen terjed el lassan az egyéni termelőik körében az előállítási anyagokkal együtt Az elfogadás nem volt zavartalan Melyik idősebb földműves nem emlékszik arra, mennyi rábeszélésre volt szükség ezelőtt harminc évvel, hogy műtrágyát használjanak a vetésre, a jég végül is megtört. A földműves ma már bátran használja azt is, ami számára ismeretlen eredményt hozhat, de bizalma már teljes a szakemberekben. A földművesnek ma már nemcsak a növénytermeléshez kell értenie, hanem a gépekhez is, hogy bátran használhassa a traktorokat, kombájnokat. S az eredmény nem marad el. Szlavóniában és Baranyában minden évben megszervezik a körzet földművesei számára a vetélkedőt, amelyen a legjobb termelőket megjutalmazzák. A helyezés nem is mindenki számára fontos. Eredménynek számít már a részvétel, mert ide csak azok a földművesek juthatnak el, akik környezetükből kitűnnek munkájukkal. Egyes községekben a haladó földművesek klubokba tömörülnek, hogy egymás tapasztalatait is felhasználják. Az idén Szlavóniából és Baranyából 250 termelő és 210 klub vett részt a versenyen. A legtöbben kukoricából értek el jó eredményt. Mintegy 1436 hektáron a versenyzők 11,5 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként. Ez a bizonyíték arra, hogy a falvakban a társastermelők is elérhetnek kimagasló eredményeket, amikor az egyéni szektorban az e múlt évben hektáronként 6,9 tonna kukoricát takarítottak be. A tartalék tehát még óriási az egyéni szektorban. S ha figyelembe veszszük, hogy a termelékenység fokozásával mennyivel lehetne olcsóbb az állattenyésztés is, ami ma elsődleges feladatnak számít a mezőgazdaságban. Az eredményhirdetésen Marijan Strbašić a köztársasági földművelési és erdészeti választmány elnöke minderre rámutatott és felhívta a figyelmet a mezőgazdaság súlyos gondjaira. A termelékenység növelése csak abban az esetben fokozható tovább, ha végrehajtják a tervezett meliorációs munkálatokat, amivel nem csak területet nyerne a mezőgazdaság, de a talaj minőségének javításához is hozzájárulnak a munkálatok Fontos feladat továbbá az állattenyésztés helyzetének rendezése Ha ezt a két feladatot sikerül megoldani, ebből adódik a harmadik feladat rendezése, hogy a társas termelő tevékenyen részt vegyen abban a termelésben amely külföldre irányul. M. V. VITA A FÖLDMŰVESEK NYUGDÍJAZTATÁSÁRÓL A földművesek nyugdíjbiztosításáról készülő törvénnyel kapcsolatos nyilvános vita eredményeit összegezte legutóbbi ülésén a Szocialista Szövetség zombori községi választmányának mezőgazdasági szakosztálya. Az összegezés azonban nem sikerülhetett teljes mértékben, mert a zombori Felsőváros helyi közösségben, továbbá Aleksa Santicon, Baszinán, Sztapáron, Doroszlón és Csonoplyán nem sikerült megtartani a nyilvános vitát a fontos dokumentumról, mert nem volt kellő érdeklődés! Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a földművesek egy része nem mutat különösebb hajlandóságot a kötelező nyugdíjaztatás iránt, míg hazánk más vidékein már jól bevált gyakorlattá vált a nyugdíjtörvény. A törvénytervezetet egyébként csupán a markovaci helyi közösségban utasították vissza, másutt viszont figyelemre méltó hozzászólások hangzottak el vele kapcsolatban. Jóformán egyértelmű volt a vélemény, hogy a nyugdíjaztatási járulékot minden földtulajdonos fizesse, csakis ily módon lehet szolidáris alapon megoldani a földművesek nyugdíjaztatását. A törvény készítői alkotmányellenesnek tartják ezt a javaslatot, ám amint a nyilvános vita részvevői megemlítették, Szerbiában és Horvátországban is így jártak, el, és kérik, hogy tartományunkban is iktassák a törvénybe a föld utáni járulék bevezetését. Ellenzik továbbá, hogy a háztartások minden tagja biztosított legyen. Javasolják, hogy csak egy családtag fizesse a nyugdíjbiztosítást. Abban jóformán mindenütt egyetértettek, hogy minden egyes hektárt meg kell terhelni a járulék fizetésével, mert csakis így lehet szolidaritást vállalni azokkal az idősebb földművesekkel, akik rövid időn belül „érettek" a nyugdíjaztatásra. A szakosztály foglalkozott továbbá a tavaszi vetési helyzettel. Elhangzott, hogy a Zombori Mezőgazdasági Kombinát teljes egészében eleget tett a tervben előirányzottaknak, a magánszektorban azonban csak részben teljesítették a vetéstervet, ezúttal sem lesz elegendő ipari növény. Különösen szójából és napraforgóból termesztenek kevesebbet a tervezettnél. Néhány társastermelési alapszervezet: Telecskán, Bezdánban, Doroszlón és Zomborban jelentős mennyiségben kötöttek szerződést szójatermesztésre, a többi faluban viszont elenyésző az érdeklődés. Sokkal több lesz egyébként a napraforgó a magánszektorban, mint az elmúlt néhány évben. Őrszálláson (Stanišićon), Aleksa Santicon, Regőcén, Csonoplyán és Telecskán nyilvánult meg iránta a legnagyobb érdeklődés. Veteményből ezúttal sem lesz elegendő, és máris biztosra vehető, hogy a zombori Hűtőház veszteséggel zárja az évet, mert nyersanyaghiány miatt képtelen kihasználnikapacitásait. A szakosztály ülésén az is elhangzott, hogy a tavaszi munkálatokra sikerült elegendő vetőmagot, továbbá vegyszert is beszerezni, ám a jelek szerint — elsősorban a magánszektorban — ezúttal is gondot okoz a műtrágyaellátás. Behozatallal igyekeznek enyhíteni a hiányon — hallottuk a múlt heti összejövetelen, H. A. új gépek Szilágyin A szilágyi szövetkezetben arról tájékoztattak bennünket, hogy új gépekkel gyarapodott a géppark. Mintegy 10 millió dinár befektetésével egy új traktort,pótkocsikat, egy nagyteljesítményű Zmaj kombájnt vásároltak, s ily módon még eredményesebben gazdálkodhatnak A közelmúltban megtartották a dolgozók és a társult termelők gyűlését, melyen jelölték az önigazgatási szervek tagjait. Az öszszejövetelen a szövetkezet és a termelők kapcsolatáról is szó van. Az e téren elért eddigi eredmények figyelemre méltóak, de akad még javítani való. Kedvező, hogy egyre jobban erősödik a társult termelők szilágyi alapszervezete, évről évre új munkahelyet nyitnak, jobban, eredményesebben gazdálkodnak. Az egyéni terülek egy része azonban azon a véleményen van, hogy a szövetkezet az utóbbi időben elsősorban a maga földjével törődik, elhanyagolják a földműveseket, a társult termelők döntéshozatalban való részvétele nem kielégítő, s a helyzet megváltoztatását sürgetik. A szövetkezet dolgozói, a szakszolgálat már eddig is számos lépést tett a termelőkkel való viszony további javításáért, a még jobb gazdálkodási eredményekért, a szervezettebb termelésért, áruértékesítésért, s remélhetőleg a jövőben sem hanyagolják el a földműveseket, a társult termelőket. A tervezett beruházások is ezt a célt szolgálják. K. A. DUNATA! Csökken a termelés A HKSZ Vinkovci községi szervezete Elnökségének napokban megtartott ülésén a jelenlevők a fő hangsúlyt a község gazdasága kérdéseinek szentelték. Megállapították, hogy a község gyáripari termelésének fizikai terjedelme, az ez év első két hónapjára vonatkozó adatok alapján, idén is tovább csökkent. Szinte minden termelői ágazatban, ebben a kéthónapos időszakban, az elmúlt év azonos időszakához mérten, a termelés mintegy 10 százalékos csökkenést mutat. A január—februári időszakban a község iparának kivitele is csökkent, míg behozatala emelkedett és jóval több a kivitelének értékénél. A községi őszi vetésterv megvalósításával, valamint a tavaszi vetéstervvel kapcsolatban Ivo MUSTAPIĆ elmondta, hogy az őszi vetésterv a társadalmi és a magánszektorban mindössze 87,01 százalékban realizálódott. Ugyanis a tervezett 16 360 hektár helyett mindössze 14 237 hektáron kerül földbe a mag. Különösen szembeötlő az őszi vetéstervnek a nem teljesítése a magánszektorban, ahol az mindössze 60,6 százalékban valósult meg. Ami pedig a jelenlegi, vagyis a tavaszi vetésterv megvalósítását illeti, elmondta, hogy a községi vetésterv a társadalmi szektorban 12 500 hektáron, az egyéni szektorban pedig 23 730 hektáron irányozza elő különféle tavaszi kultúrák vetését. Mivel az utóbbi napok szép időjárása elősegítette a mezőgazdasági munkálatok gyorsabb ütemű végzését, remény van rá, hogy május elsejére többnyire be is fejeződik a tavaszi kultúrák vetése. B. s. Napraforgó — a holdon — Éveken át foglalkoztunk valamikor a faluban napraforgó-termeléssel. Azután, amikor megjelentek a különböző betegségek, főleg a kukoricatermelésre tértünk át. Ezért küszködik véleményem szerint nyersan vashiánnyal a zombori Inis étolajgyár is. Az utóbbi években azonban új vetőmagot, ellenállóbb fajtákat kapunk így visszatértünk a napraforgó-termeléshez, hiszen az is jövedelmező, különösen a jelenlegi árak mellett. Én már alá is írtam a termelési szerződést a helyi szövetkezettel. Hat hold napraforgóm lesz az idén. Jó hozamokat remélek — mondja Radislav Crnica, őrszállási (Stanišić) földműves, aki egyébként szívesen termeszt ipari növényeket. Ebben a faluban nem csupán a napraforgó, hanem a cukorrépa is mind népszerűbb, hiszen a felvásárlási árak megfelelőek. Máris rendelik sót Alig múlt el a tél, a zombori útkarbantartó vállalat azonban máris megrendelte a jövő évre szükséges sómennyiséget a leszállítóknál. összesen tízmillió dinárt biztosítottak erre a célra, sajnos, az utak téli karbantartásához szükséges anyag ezekben a napokban 259 százalékkal drágult meg. JÓL HALAD A VETÉS Az apatini község mezőgazdasági munkaszervezeteiben arról tájékoztattak bennünket, hogy az alapos előkészületeknek, a jó munkaszervezésnek és nem utolsósorban a kedvező időjárásnak köszönve gyors ütemben vetnek, és ha nem is teljes egészében, de azért némileg sikerült behozni a húsznapos késést. A cukorrépa, kender, zöldborsó már a földbe került, több helyen a napraforgó, a szója vetése is befejeződött, vagy befejezéséhez közeledik, sok helyen már a kukoricára összpontosítják a figyelmet. Az apatini községben mintegy 1500 hektáron termesztenek cukorrépát, 1000 hektáron napraforgót, 1100 hektáron szóját, 900 hektáron kendert, 350 hektáron zöldségfélét, 14 ezer hektáron kukoricát és 6000 hektáron kalászost. A tavaszi munkák kezdete előtt igen sok vita volt a tavaszi vetéstervről, nevezetesen arról, hogy nyersanyagot kell termeszteni a feldolgozó kapacitásoknak. A számos megbeszélés eredményeként elmondhatjuk, hogy teljesül a vetésterv, ezek szerint elegendő nyersanyagra számíthat az 5000 tonnás apatini hűtőház és az Užarja Kötélgyár. Az egyéni termelők földjeik java részén kukoricát termesztenek, habár egyre többen hangoztatják, hogy újabban nem érdekes a kukorica, hiszen sokfelé kiürültek az ólak. Biztató, hogy ismét keresik a malacot, várható, hogy néhány hónapon belül a jószágfelvásárlás s fellendül. Egyelőre azonban senkinek sem kell a hús, nehéz eladni a sertést. Prigrevicán szokatlanul sokan kötöttek szerződést cukorrépa termesztésére, a napraforgó iránt is nagyobb volt az érdeklődés. A földművesek egy része egyre inkább érdeklődő a kertészkedés iránt, burgonyát, paprikát és más zöldségfélét termesztenek. Szilágyin nagy hagyományai vannak a dohánytermesztésnek, s újabban elsősorban az igen kedvező felvásárlási árak miatt egyre több fiatal termelő pártol a dohányhoz. Arról is érkeztek hírek, hogy több helyen nem volt elegendő műtrágya, így félő, hogy emiatt csökkennek majd a hozamok. MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ÖNMAGUK SZÁMŰZÖTTEI Idős földműves bajlódott egymagában a névtelen határban. Az ősziek betakarítása rég elmúlt, ő még a szállása melletti töretlen kukoricát tolta ügyetlenül rozzant targoncáján, hogy lovait etesse vele, amelyek a düledező istállójában toporzékoltak éhesen. A szánalmas látványra megállt az arra haladó gépkocsi is, amelyben a földszomszédok, a kooperáció agronómusai járták a határt. Az őszhajú bácsika lihegve mondta: — A hangjuk ismerős, de nem tudom kicsodák maguk. Rosszul látok, hályog van a szemeimen, operáltatni kellene... — Miben segíthetünk? — kérdezték az aggastyánt. — Hát ne itt a hideg szélben, majd inkább bejövök és megtárgyaljuk, mondta, engedve a kihívásnak. Néhány nap múltán csakugyan megjelent az irodában, fáradtan rogyott a karosszékbe. Hosszú ideig tartott, amíg elmondta gondjait, mennyire nem bízik többé az emberekben akik lépten-nyomon a vesztét akarják. A Kooperáció mérnöke figyelmesen végighallgatta, aztán jóindulattal és bizalmasan ezt mondta: — Tudja mit? ! Kibékítem én magát a gyermekeivel, akik szorgalmas, munkás emberek. Bízza magát a gondjaikra azok majd elmunkálják a 8—10 holdnyi földjét is. Nyugodtan befeküdhet a kórházba, leoperáltatni a hályogot. Mi más kell a magafajta embernek: békés, nyugodt öregség, meleg családi fészek! Lajos bácsi — mert ez a becsületes neve, visszautasított minden javaslatot, próbálkozást, gondjainak megoldását. Három évvel ezelőtt történt ez. Utána egy ideig maradt minden a régiben, később az egyik lova megdöglött. Hallatszott ugyan, hogy agrárnyerészkedők karmai közé került, akik valami módon élvezték a bizalmát. Az elmúlt év őszén a helyi szervek kezdeményezésére a zombori szociális intézmény vette kezébe az ügyét. Földjeit a Kooperciónak adták bérbe, fizetik az adóját, gondoskodnak róla. Továbbra is száműzöttként él kint a tanyán a rágcsálók birodalmában, csoda, hogy nem fagyott meg a télen. Naponként látni a boltban ahonnét a kenyeret szerzi be. Látása egyre romlik, mégsem hajlandó változtatni eddigi rideg életmódján. A minap a Kooperációban járt, szitkokkal távozott: — Ilyen világot élni! Használják a földjeimet pénzt meg nem adnak a kezem közé. Gyámkodnak fölöttem ...! Sajnos, nem egyedülálló esetről van szó, minden faluban akad egy-két hasonló. Társadalmi és emberi kötelesség segíteni a kiöregedett és magukba roskadt földműveseken, akik mindenki iránt bizalmatlanok és visszautasítják az önzetlen segítőkészséget, de hogyan, ha önmagukat száműzték. KOVÁCS Endre 3 Baranyában javában folyik a tavaszi vetés. A rossz időjárás következtében valamivel később kezdődött meg a vetés, a tervezettnél kevesebb tavaszi árpát vetettek, de a cukorrépa vetését mindkét szektorban befejezték. Ezekben a napokban folyik a kukorica vetése, ebből a fontos takarmány-alapanyagból mintegy 14 ezer hektáron termelnek Baranyában. A termelők nem okultak az idei hibából, továbbra is legnagyobb részben a kései, nagyhozamú kukorica termelése mellett döntöttek. Nagyrészt kialakult a tavaszi vetésterv az egyéni szektorban. A szerződéskötések folynak még, de már nemigen befolyásolja az elhatározást. Mintegy 900 hektár cukorrépát vetettek az egyéni termelők, ami lényegesen kevesebb a tervezett területnél. 300 hektárral vetettek kevesebbet a termelők, mint amennyit a cukorgyár szakemberei előirányoztak. Ehhez az eredményhez lényegesen hozzájárult az is, hogy a szükséges műtrágyának csak egy része érkezett meg, a cukorrépa viszont nemcsak a kitűnő talajt, de az alapos műtrágyát is igényli. Az idén a cukorrépa vetése később kezdődött a szokottnál, de mind az egyéni, mind a társadalmi szektorban idejében sikerült befejezni. A kombinát mezőgazdasági részlegeiben is felkészültek a tavaszi vetésre, az egyéni szektorban is egy hét alatt földbe került a répamag. Baranyában újrahódít a napraforgó termelés. Néhány évi pangás után a termelők újra próbálkoznak, amihez nagymértékben hozzájárul a kitűnő vetőmag. Az egyéni szektorban eddig 420 hektár vetésére kötöttek szerződést, a kombinát részlegeiben pedig 1715 hektáron fognak napraforgót vetni. A napraforgóért cserébe a pélmonostori feldolgozó cukorrépát kan az ólajgyárakat nyersanyaggal ellátó területekről. Az egyéni szektorban nem alakult a tervnek megfelelően a szója vetés. Eddig csupán 16 hektárra kötöttek szerződést, főleg az állattenyésztők. A társaskalmi szektorban 1912 hektár szója vetését tervezik. Ez a terület a Bellei Kombinát takarmány-feldolgozó,a szükségletének ötven százalékát teszi ki. Az egyéni termelők mintegy7 ezer hektáron vetnek az idén kukoricát. Ez a terület többé-kevésbé megfelel a korábbi években vetett kukoricának. Az idén azonban még többen döntöttek a nagy hozamú, kései kukorica vetése mellett. A terület mintegy 60 százalékát kései hibriddel vetik be, nem fogadva meg az egyéni termelők a szakemberek tanácsát, miszerint a kései kukorica nőtt érik be idejében, szárítás hiányában tönkremegy. Az egyéni termelők arra számítanak, hogy az idén is átadják ősszel a termést, hogy a malomipari munkaszervezet biztonságiba helyezhesse. Tavaly ősszel a társastermelők legnagyobb része átadta termését, a felvásárlás lényegesen túlszárnyalta a tervet. Az állattenyésztők számára nem jelent gondot a kukorica nedvességtartalma, tekintettel arra, hogy legnagyobb részét siló gyanánt használják fel. A társadalmi szektorban is megkezdték a kukorica vetését. A takarmány, a siló és a magkukorica területe több mint 7000 hektárt tesz ki. M. V. Legtöbben a nagy hozam a la-.erica termelése mellett Élaig