Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-24 / 112. szám

1985. április 24., szerda Eredményes­ és terítékei Szlavóniában és Baranyában nagy gondot fordítanak a föld­műves munkájának korszerűsíté­sére. Ebben lényeges szerepet vál­lal az esztöki községek közössége szövetkezeti szövetsége, a közsé­gek ügyviteli közössége és a szö­vetkezetek. A termelés korszerű­sítése mellett a termelékenység növelésével folyamatos feladat az egyéni és társadalmi szektor kö­zötti kapcsolat bővítése. A földműves, amikor négy évti­zeddel ezelőtt új­rakezdte a mun­kát, a mai viszonyokhoz mérten, kezdetleges eszközöket használt sok munkaerőt fektetett bele, ée az eredmény csupán szerény volt. Az agrotechnikai eszközök, a ter­melési folyamatok fejlődése elő­ször a társadalmi szektorban érez­teti hatását. Innen terjed el las­san az egyéni termelőik körében az előállítási anyagokkal együtt Az elfogadás nem volt zavartalan Melyik idősebb földműves nem emlékszik arra, mennyi rábeszé­lésre volt szükség ezelőtt harminc évvel, hogy műtrágyát használja­nak a vetésre, a jég végül is megtört. A földműves ma már bátran használja azt is, ami szá­mára ismeretlen eredményt hoz­hat, de bizalma már teljes a szak­emberekben. A földművesnek ma már nemcsak a növénytermelés­hez kell értenie, hanem a gépek­hez is, hogy bátran használhas­sa a traktorokat, kombájnokat. S az eredmény nem marad el. Szlavóniában és Baranyában minden évben megszervezik a körzet földművesei számára a vetélkedőt, amelyen a legjobb termelőket megjutalmazzák. A helyezés nem is mindenki számá­ra fontos. Eredménynek számít már a részvétel, mert ide csak azok a földművesek juthatnak el, akik környezetükből kitűnnek munkájukkal. Egyes községekben a haladó földművesek klubokba tömörülnek, hogy egymás tapasz­talatait is felhasználják. Az idén Szlavóniából és Baranyából 250 termelő és 210 klub vett részt a versenyen. A legtöbben kukori­cából értek el jó eredményt. Mintegy 1436 hektáron a verseny­zők 11,5 tonna kukoricát takarí­tottak be hektáronként. Ez a bi­zonyíték arra, hogy a falvakban a társastermelők is elérhetnek ki­magasló eredményeket, amikor az egyéni szektorban az e múlt évben hektáronként 6,9 tonna ku­koricát takarítottak be. A tarta­lék tehát még óriási az egyéni szektorban. S ha figyelembe vesz­­szük, hogy a termelékenység fo­kozásával mennyivel lehetne ol­csóbb az állattenyésztés is, ami ma elsődleges feladatnak számít a mezőgazdaságban. Az eredmény­hirdetésen Marijan Strbašić a köztársasági földművelési és er­dészeti választmány elnöke mind­erre rámutatott és felhívta a fi­gyelmet a mezőgazdaság súlyos gondjaira. A termelékenység nö­velése csak abban az esetben fo­kozható tovább, ha végrehajtják a tervezett meliorációs munkála­tokat, amivel nem csak területet nyerne a mezőgazdaság, de a ta­laj minőségének javításához is hozzájárulnak a munkálatok Fontos feladat továbbá az állat­­tenyésztés helyzetének rendezése Ha ezt a két feladatot sikerül megoldani, ebből adódik a har­madik feladat rendezése, hogy a társas termelő tevékenyen részt vegyen abban a termelésben amely külföldre irányul. M. V. VITA A FÖLDMŰVESEK NYUGDÍJAZTATÁSÁRÓL A földművesek nyugdíjbiztosí­tásáról készülő törvénnyel kapcso­latos nyilvános vita eredményeit összegezte legutóbbi ülésén a Szo­cialista Szövetség zombori községi választmányának mezőgazdasági szakosztálya. Az összegezés azon­ban nem sikerülhetett teljes mér­tékben, mert a zombori Felső­­város helyi közösségben, továbbá Aleksa Santicon, Baszinán, Szta­­páron, Doroszlón és Csonoplyán nem sikerült megtartani a nyilvá­­­nos vitát a fontos dokumentumról, mert nem volt kellő érdeklődés! Ebből pedig arra lehet következ­tetni, hogy a földművesek egy ré­sze nem mutat különösebb haj­landóságot a kötelező nyugdíjaz­tatás iránt, míg hazánk más vidé­kein már jól bevált gyakorlattá vált a nyugdíjtörvény. A törvénytervezetet egyébként csupán a markovaci helyi közös­ségban utasították vissza, másutt viszont­ figyelemre méltó hozzá­szólások hangzottak el vele kap­csolatban. Jóformán egyértelmű volt a vélemény, hogy a nyugdí­jaztatási járulékot minden föld­tulajdonos fizesse, csakis ily mó­don lehet szolidáris alapon meg­oldani a földművesek nyugdíjaz­tatását. A törvény készítői alkot­mányellenesnek tartják ezt a ja­vaslatot, ám amint a nyilvános vita részvevői megemlítették, Szerbiában és Horvátországban is így jártak, el, és kérik, hogy tar­tományunkban is iktassák a tör­vénybe a föld utáni járulék beve­zetését. Ellenzik továbbá, hogy a háztartások minden tagja biztosí­tott legyen. Javasolják, hogy csak egy családtag fizesse a nyugdíjbiz­tosítást. Abban jóformán minde­nütt egyetértettek, hogy minden egyes hektárt meg kell terhelni a járulék fizetésével, mert csakis így lehet szolidaritást vállalni azokkal az idősebb földművesek­kel, akik rövid időn belül „éret­tek"­ a nyugdíjaztatásra. A szakosztály foglalkozott to­vábbá a tavaszi vetési helyzettel­­. Elhangzott, hogy a Zombori Mezőgazdasági­ Kombinát teljes egészében eleget tett a tervben előirányzottaknak, a magánszek­torban azonban csak részben tel­jesítették a vetéstervet, ezúttal sem lesz elegendő ipari növény. Különösen szójából és napraforgó­ból termesztenek kevesebbet a ter­vezettnél. Néhány társastermelési alapszervezet: Telecskán, Bezdán­­ban, Doroszlón és Zomborban je­lentős mennyiségben kötöttek szer­ződést szójatermesztésre, a többi faluban viszont elenyésző az ér­deklődés. Sokkal több lesz egyéb­ként a napraforgó a magánszektor­ban, mint az elmúlt néhány év­ben. Őrszálláson (Stanišićon), Aleksa Santicon, Regőcén, Csonop­­lyán és Telecskán nyilvánult meg iránta a legnagyobb érdeklődés. Veteményből ezúttal sem lesz elegendő, és máris biztosra vehe­tő, hogy a zombori Hűtőház vesz­teséggel zárja az évet, mert nyers­anyaghiány miatt képtelen kihasz­nálni­­kapacitásait. A szakosztály ülésén az is el­hangzott, hogy a tavaszi munká­latokra sikerült elegendő vetőma­got, továbbá vegyszert is beszerez­ni, ám a jelek szerint — elsősor­ban a magánszektorban — ezúttal is gondot okoz a műtrágyaellátás. Behozatallal igyekeznek enyhíteni a hiányon — hallottuk a múlt he­ti összejövetelen,­­ H. A. új gépek Szilágyin A szilágyi szövetkezetben arról tájékoztattak bennünket, hogy új gépekkel gyarapodott a géppark. Mintegy 10 millió dinár befekteté­sével egy új traktort,­­pótkocsikat, egy nagyteljesítményű Zmaj kom­bájnt vásároltak, s ily módon még eredményesebben gazdálkodhatnak A közelmúltban megtartották a dolgozók és a társult termelők gyűlését, melyen jelölték az ön­­igazgatási szervek tagjait. Az ösz­­szejövetelen a szövetkezet és a ter­melők kapcsolatáról is szó van. Az e téren elért eddigi eredmé­nyek figyelemre méltóak, de akad még javítani való. Kedvező, hogy egyre jobban erősödik a társult termelők szilágyi alapszervezete, évről évre új munkahelyet nyit­nak, jobban, eredményesebben gazdálkodnak. Az egyéni terü­lek egy része azonban azon a vé­leményen van, hogy a szövetkezet az utóbbi időben elsősorban a ma­ga földjével törődik, elhanyagol­ják a földműveseket, a társult termelők döntéshozatalban való részvétele nem kielégítő, s a hely­zet megváltoztatását sürgetik. A szövetkezet dolgozói, a szak­­szolgálat már eddig is számos lé­pést tett a termelőkkel való vi­szony további javításáért, a még jobb gazdálkodási eredményekért, a szervezettebb termelésért, áru­­értékesítésért, s remélhetőleg a jö­vőben sem hanyagolják el a föld­műveseket, a társult termelőket. A tervezett beruházások is ezt a célt szolgálják. K. A. DUNATA! Csökken a termelés A HKSZ Vinkovci községi szer­vezete Elnökségének napokban megtartott ülésén a jelenlevők a fő hangsúlyt a község gazdasága kérdéseinek szentelték. Megállapí­tották, hogy a község gyáripari termelésének fizikai terjedelme, az ez év első két hónapjára vonatko­zó adatok alapján, idén is tovább csökkent. Szinte minden termelői ágazatban, ebben a kéthónapos időszakban, az elmúlt év azonos időszakához mérten, a termelés mintegy 10 százalékos csökkenést mutat. A január—februári időszak­ban a község iparának kivitele is csökkent, míg behozatala emelke­dett és jóval több a kivitelének értékénél. A községi őszi vetésterv megvalósításával, valamint a ta­vaszi vetéstervvel kapcsolatban Ivo MUSTAPIĆ elmondta, hogy az őszi vetésterv a társadalmi és a magánszektorban mindössze 87,01 százalékban realizálódott. Ugyan­is a tervezett 16 360 hektár helyett mindössze 14 237 hektáron kerül­ földbe a mag. Különösen szembe­ötlő az őszi vetéstervnek a nem teljesítése a magánszektorban, ahol az mindössze 60,6 százalékban va­lósult meg. Ami pedig a jelen­legi, vagyis a tavaszi vetésterv megvalósítását illeti, elmondta, hogy a községi vetésterv a társa­dalmi szektorban 12 500 hektáron, az egyéni szektorban pedig 23 730 hektáron irányozza elő különféle tavaszi kultúrák vetését. Mivel az utóbbi napok szép időjárása elő­segítette a mezőgazdasági munká­latok gyorsabb ütemű végzését, re­mény van rá, hogy május elsej­ére többnyire be is fejeződik a tavaszi kultúrák vetése. B. s. Napraforgó — a holdon — Éveken át foglalkoztunk va­lamikor a faluban napraforgó-ter­meléssel. Azután, amikor megje­lentek a különböző betegségek, fő­leg a kukoricatermelésre tértünk át. Ezért küszködik véleményem szerint nyersan vashiánnyal a zom­bori Inis étolajgyár is. Az utób­bi években azonban új vetőmagot, ellenállóbb fajtákat kapunk így visszatértünk a napraforgó-terme­léshez, hiszen az is jövedelmező, különösen a jelenlegi árak mel­lett. Én már alá is írtam a ter­melési szerződést a helyi szövet­kezettel. Hat hold napraforgóm lesz az idén. Jó hozamokat remé­lek — mondja Radislav Crnica, őrszállási (Stanišić) földműves, aki egyébként szívesen termeszt ipa­ri növényeket. Ebben a faluban nem csupán a napraforgó, hanem a cukorrépa is mind népszerűbb, hiszen a felvá­sárlási árak megfelelőek. Máris rendelik s­­ót Alig múlt el a tél, a zombori út­karbantartó vállalat azonban már­is megrendelte a jövő évre szük­séges sómennyiséget a leszállítók­nál. összesen tízmillió dinárt biz­tosítottak erre a­ célra, sajnos, az utak téli karbantartásához szüksé­ges anyag ezekben a napokban 259 százalékkal drágult meg. JÓL HALAD A VETÉS Az apatini község mezőgazda­sági munkaszervezeteiben arról tá­jékoztattak bennünket, hogy az alapos előkészületeknek, a jó mun­kaszervezésnek és nem utolsósor­ban a kedvező időjárásnak kö­szönve gyor­s ütemben vetnek, és ha nem is teljes egészében, de azért némileg sikerült behozni a húsznapos késést. A cukorrépa, kender, zöldborsó már a földbe került, több helyen a napraforgó, a szója vetése is befejeződött, vagy befejezéséhez közeledik, sok he­lyen már a kukoricára összponto­sítják a figyelmet. Az apatini köz­ségben mintegy 1500 hektáron ter­mesztenek cukorrépát, 1000 hektá­ron napraforgót, 11­00 hektáron szóját, 900 hektáron kendert, 350 hektáron zöldségfélét, 14 ezer hek­táron kukoricát és 6000 hektáron kalászost. A tavaszi munkák kezdete előtt igen sok vita volt a tavaszi ve­téstervről, nevezetesen arról, hogy nyersanyagot kell termeszteni a feldolgozó kapacitásoknak. A szá­mos megbeszélés eredményeként elmondhatjuk, hogy teljesül a ve­tésterv, ezek szerint elegendő nyersanyagra számíthat az 5000 tonnás apatini hűtőház és az Uža­­r­ja Kötél­gyár. Az egyéni termelők földjeik ja­va részén kukoricát termesztenek, habár egyre többen hangoztatják, hogy újabban nem érdekes a ku­korica, hiszen sokfelé kiürültek az ólak. Biztató, hogy ismét keresik a malacot, várható, hogy néhány hónapon belül a jószágfelvásárlás s fellendül. Egyelőre azonban sen­kinek sem kell a hús, nehéz elad­ni a sertést. Prigrevicán szokatla­nul sokan kötöttek szerződést cu­korrépa termesztésére, a napra­­­forgó iránt is nagyobb volt az ér­deklődés. A földművesek egy ré­sze egyre inkább érdeklőd­ő a ker­tészkedés iránt, burgonyát, papri­kát és más zöldségfélét termeszte­nek. Szilágyin nagy hagyományai van­­­nak a dohánytermesztésnek, s újabban elsősorban az igen ked­vező felvásárlási árak miatt egy­re több fiatal termelő pártol a do­hányhoz. Arról is érkeztek hírek, hogy több helyen nem volt elegendő műtrágya, így félő, hogy emiatt csökkennek majd a hozamok. MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ÖNMAGUK SZÁM­ŰZÖTTEI Idős földműves bajlódott egy­magában a névtelen határban. Az ősziek betakarítása rég elmúlt, ő még a szállása melletti töretlen kukoricát tolta ügyetlenül rozzant targoncáján, hogy lovait etesse ve­le, amelyek a düledező istállójá­ban toporzékoltak éhesen. A szá­nalmas látványra megállt az ar­ra haladó gépkocsi is, amelyben a földszomszédok, a kooperáció ag­­ronómusai járták a határt. Az ősz­hajú bácsika lihegve mondta: — A hangjuk ismerős, de nem tu­dom kicsodák maguk. Rosszul lá­tok, hályog van a szemeimen, operáltatni kellene... — Miben segíthetünk? — kérdezték az ag­gastyánt. — Hát ne itt a hideg szélben, majd inkább bejövök és megtárgyaljuk, mondta, engedve a kihívásnak. Néhány nap múltán csakugyan megjelent az irodában, fáradtan rogyott a karosszékbe. Hosszú ideig tartott, amíg elmondta gond­jait, mennyire nem bízik többé az emberekben akik lépten-nyomon a vesztét akarják. A Kooperáció mérnöke figyelmesen végighall­gatta, aztán jóindulattal és bizal­masan ezt mondta: — Tudja mit? ! Kibékítem én magát a gyerme­keivel, akik szorgalmas, munkás­­ emberek. Bízza magát a gondja­ikra azok majd elmunkálják a 8—10 holdnyi földjét is. Nyugod­tan befeküdhet a kórházba, le­­operáltatni a hályogot. Mi más kell a magafajta embernek: békés, nyugodt öregség, meleg családi fé­szek! Lajos bácsi — mert ez a becsületes neve, visszautasított minden javaslatot, próbálkozást, gondjainak megoldását. Három évvel ezelőtt történt ez. Utána egy ideig maradt minden a régiben, később az egyik lova megdöglött. Hallatszott ugyan, hogy agrárnyerészkedők karmai közé került, akik valami módon élvezték a bizalmát. Az elmúlt év őszén a helyi szervek kezdemé­nyezésére a zombori szociális in­tézmény vette kezébe az ügyét. Földjeit a Kooperciónak adták bérbe, fizetik az adóját, gondos­kodnak róla. Továbbra is szám­­űzöttként él kint a tanyán a rág­csálók birodalmában, csoda, hogy nem fagyott meg a télen. Napon­ként látni a boltban ahonnét a kenyeret szerzi be. Látása egyre romlik, mégsem hajlandó változ­tatni eddigi rideg életmódján. A minap a Kooperációban járt, szitkokkal távozott: — Ilyen vilá­got élni! Használják a földjei­met pénzt meg nem adnak a ke­zem közé. Gyámkodnak­ fölöt­tem ...! Sajnos, nem egyedülálló eset­ről van szó, minden faluban akad egy-két hasonló. Társadalmi és emberi kötelesség segíteni a ki­öregedett és magukba roskadt földműveseken, akik mindenki iránt bizalmatlanok és visszauta­­sítják az önzetlen segítőkészséget, de hogyan, ha önmagukat száműz­ték. KOVÁCS Endre 3 Baranyában javában folyik a tavaszi vetés. A rossz időjárás kö­vetkeztében valamivel később kez­dődött meg a vetés, a tervezettnél kevesebb tavaszi árpát vetettek, de a cukorrépa vetését mindkét szek­torban befejezték. Ezekben a na­pokban folyik a kukorica vetése, ebből a fontos takarmány-alap­anyagból mintegy 14 ezer hektáron termelnek Baranyában. A terme­lők nem okultak az idei hibából, továbbra is legnagyobb részben a kései, nagyhozamú kukorica ter­melése mellett döntöttek. Nagyrészt kialakult a tavaszi ve­tésterv az egyéni szektorban. A szerződéskötések folynak még, de már nemigen befolyásolja az elha­tározást. Mintegy 900 hektár cu­korrépát vetettek az egyéni ter­melők, ami lényegesen kevesebb a tervezett területnél. 300 hektárral vetettek kevesebbet a termelők, mint amennyit a cukorgyár szak­emberei előirányoztak. Ehhez az eredményhez lényegesen hozzájá­rult az is, hogy a szükséges műtrá­gyának csak egy része érkezett meg, a cukorrépa viszont nemcsak a ki­tűnő talajt, de az alapos műtrá­gyát is igényli. Az idén a cukor­répa vetése később kezdődött a szokottnál, de mind az egyéni, mind a társadalmi szektorban ide­jében sikerült befejezni. A kombi­nát mezőgazdasági részlegeiben is felkészültek a tavaszi vetésre, az egyéni szektorban is egy hét alatt földbe került a répamag. Baranyában újra­hódít a napra­forgó­ termelés. Néhány évi pangás után a termelők újra próbálkoz­nak, amihez nagymértékben hoz­zájárul a kitűnő vetőmag. Az egyéni szektorban eddig 420 hek­tár vetésére kötöttek szerződést, a kombinát részlegeiben pedig 1715 hektáron fognak napraforgót vet­ni. A napraforgóért cserébe a pél­­monostori feldolgozó cukorrépát kan az ólaj­gyárakat nyersanyaggal ellátó területekről. Az egyéni szektorban nem ala­kult a tervnek megfelelően a szó­ja vetés. Eddig csupán 16 hektárra kötöttek szerződést, főleg az áll­at­tenyésztők. A társask­almi szektor­ban 1912 hektár szója vetését ter­vezik. Ez a terület a Bell­ei Kom­binát takarmány-feldolgozó­­,­a szük­ségletének ötven százalékát teszi ki. Az egyéni termelők mintegy­­7 ezer hektáron vetnek az idén ku­koricát. Ez a terület többé-kevésbé megfelel a korábbi években vetett kukoricának. Az idén azonban még többen döntöttek a nagy hozamú, kései kukorica vetése mellett. A terület mintegy 60 százalékát ké­sei hibriddel vetik be, nem fogad­va meg az egyéni termelők a szak­emberek tanácsát, mi­szerint a ké­sei kukorica nőtt érik be idejében, szárítás hiányában tönkremegy. Az egyéni termelők arra számítanak, hogy az idén is átadják ősszel a termést, hogy a malomipari mun­kaszervezet biztonságiba helyezhes­se. Tavaly ősszel a társastermelők legnagyobb része átadta termését, a felvásárlás lényegesen túlszár­­nyalta a tervet. Az állattenyész­tők számára nem jelent gondot a kukorica nedvességtartalma, tekin­tettel arra, hogy legnagyobb részét siló gyanánt használják fel. A társadalmi szektorban is meg­kezdték a kukorica vetését. A ta­karmány, a siló és a magkukorica területe több mint 7000 hektárt tesz ki. M. V. Legtöbben a nagy hozam a la-.erica termelése mellett Élai­g

Next