Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-25 / 113. szám

Fokozni az el nem kötelezettek szerepvállalását A JSZSZK Elnökségének ülése • Tájékoztató a gazdaság alakulásáról, a guyanai elnök látogatásáról és a delhi miniszteri értekezletről Veselin Djuranovic elnökletével tegnap ülést tartott a JSZSZK Elnöksége. Megvitatták az ország első negyedévi gazdasági folya­matairól szóló információt és el­fogadták a Forbes Burnham guyanai elnök hivatalos és baráti látogatásáról szóló tájékoztatót. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két országot érintő kérdé­sek megvitatásával hozzájárultak a hagyományosan jó és baráti vi­szonyok és együttműködés to­vábbfejlesztéséhez. Rámutattak, külön intézkedésekre van szükség a konkrét gazdasági tervek és szerződések realizálása érdekében, ezeket Burnham elnök látogatása során is megvitatták. Hangsú­lyozták, hogy azonos nézetet val­lottak a nemzetközi viszonyok kérdéseiről, és egyetértettek ab­ban, hogy az el nem kötelezett országoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a problémák rende­zésére irányuló törekvésekben. Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkár tájékoztatta az ál­lamelnökséget a koordinációs bi­zottság rendkívüli miniszteri ülésszakának eredményeiről. Az Elnökség rámutatott az el nem kötelezettek értekezletének jelen­tőségére, mert bizonyára nagy­mértékben hozzájárul a namíbiai kérdés rendezéséhez és az egész világközösséget mozgósítják e cél­ból. Különösen fontos, hogy az el nem kötelezettek akcióprogramot dolgoztak ki, amelyben konkrét intézkedéseket irányoztak elő Na­míbia illegális dél-afrikai meg­szállásának megszüntetésére és arra, hogy a namíbiai nép a SWAPO vezetésével érvényesítse önrendelkezési jogát. Az államelnökség kiemelte a nyolc el nem kötelezett ország­ból álló Palesztina-bizottság je­lentőségét is, a bizottság delhi ülésén támogatta a PFSZ vezet­te palesztin nép önrendelkezési és saját államra való jogát. Megállapították, hogy az el nem kötelezettek koordinációs bi­zottságának delhi értekezlete eredményeivel és a megvalósított kapcsolatokkal és megállapodá­sokkal lényegesen fellendítette a mozgalom tevékenységét, és hoz­zájárult a szeptemberi ruandai miniszteri értekezlet előkészüle­teihez. (Tanjug) Al­KSZ erősíti a szocialista erők frontját Megemlékezés a JKP Vajdasági Tartományi Bizottsága 7. értekezletének 40. évfordulójá­ról — A kommunisták feladatai a Szocialista Szövetségben — Munkaterv a VKSZ 18. értekezletéig — Djordje Stojšić a VKSZ TB új elnöke igen elsősorban arról volt szó, ho­gyan teljesíti a VKSZ felazadad a Szocialista Szövetségben mint a küldöttrendszer politikai alapjában. A kérdésről Dušan POPOVić mon­dott kimerítő vitaindító beszámo­lót, amelyben rámutatott arra, hogy a Kommunista Szövetségnek és a munkásosztálynak mindennapos harcot kell folytatnia az önigaz­­gatásilag szerveződött társult mun­kában és a politikai rendszerben azért, hogy a bővített újratermelés eszközeivel végre ne az állam ren­delkezzen akár községi, akár tar­tományi vagy köztársasági, akár szövetségi szinten, hanem maguk a dolgozók. A vitában résztvevők elsősor­ban arra mutattak rá, hogy a Szo­cialista Szövetségben is eluralko­dott a fórumszerű munka, minek következtében a szervezett szubjek­tív erők legtömegesebb szervezete nem tudja minden esetben a dol­gozók és a polgárok eredeti érde­keit kifejezni és érvényre juttatni. A tartományi pártbizottság teg­napi ülésén megvitatta és elfogad­ta a VKSZ TB Elnökségének je­lentését az egyéves munkáról, akárcsak a VKSZ munkaprogram­ját a 18. értekezletig. A két ok­mány lényegét Marko DJURICIN ismertette, hangsúlyozva, hogy a munkaprogram megfogalmazása­kor a JKSZ KB 16. plénumának határozatai voltak a kiindulópont, amelyek érvényesítéséhez okvet­lenül biztosítani kell a VKSZ tag­ságának, szervezeteinek és szervei­nek eszmei-politikai, akárcsak cse­lekvési egységét. A vajdasági kommunisták követ­kező feladatairól beszélt Djordje STOJSIC is, a VKSZ TB új elnö­ke, akit a tartományi pártbizottság tegnap választott meg, egyéves megbízatási időszakra. (Bővebb jelentésünk a 6., 7. és 8. oldalon) A VKSZ Tartományi Bizottságá­nak tegnapi, sorrendben 21. ülése, amelyen jelen volt Ivan STAM­BOLIC, a Szerb KSZ KB elnöke is, díszüléssel kezdődött, amelyen Boško KRUNIC méltatta a JKP Djordje Stojšić életrajza Djordje Stojsić 1928. május 4-én született ,a Sremska Mitrovica mel­letti Jareskon. Szerb nemzetiségé­ gy. Befejezte a tanítóképzőt és a társadalmi-politikai tudományok fő­iskoláját. 1943-tól a IV. vajdasági brigád harcosaként részt vett a népfelsza­badí­tó háborúban. 1943-ban lett a JKISZ, 1945-ben pedig a JKP/JKSZ tagja. A háborútól napjainkig számos felelősségteljes tisztséget töltött be, először a JKISZ-ben, majd a Kom­munista Szövetségben. 1978 óta felelősségteljes feladato­kat lát el a tartomány szerveiben és társadalmi-politikai szervezetei­ben. 1982-ig Vajdaság SZAT Kép­­viselőházának alelnöke és a Tar­tományi Gazdaságfejlesztési és Gaz­daságpolitikai Tanács elnöke volt. 1932-ben, egyéves megbízatási idő­szakra, Vajdaság SZAT Képviselő­házának elnökévé választották. A Szerb KSZ V. és VIII. kong­resszusán a Szerb KSZ Központi Bizottságának tagjává, 1974-ben pe­dig a Szerb KSZ KB Elnökségé­nek tagjává, míg a JKSZ XI. kongresszusán a JKSZ Központi Bizottságának tagjává választották. 1982-ben a VKSZ Tartományi Bi­zottságának tagja lett, s azóta a VKSZ TB Elnökségének is tagja. Djordje Stojcic Biztonságot követelnek az exportőrök A devizagazdálkodásról szóló törvény első nyilvános vitája a Mirka Planinc és munka­társai a Jugoszláv Gazdasági Kamarában Habár a gazdasági szakembe­rek még csak most ismerkednek a devizagazdálkodásról szóló tör­vény tervezetével, a Jugoszláv Gazdasági Kamarában tegnap megtartott első nyilvános vitán számtalan figyelemre méltó észre­vételt tettek. A megbeszélésen részt vesz Milka PLANINC, az SZVT elnöke, Borislav SREBRIC, alelnök, Milenko BOJANIČ szö­vetségi külkereskedelmi és Vlado KLEMENČIČ szövetségi pénz­ügyi titkár. Borislav Srebrié megindokolta a JSZSZK Képviselőházához el­juttatott törvénytervezetet. Meg­győződését fejezte ki, hogy a tar­tós megoldások, amelyek a stabi­lizációs programon alapulnak és a dinár konvertibilitását kíván­ják szavatolni, megvalósíthatók. E cél elérését az átmeneti ren­delkezések hivatottak szavatolni. Ezek az áru- és devizarendszer sajátos kombinációján alapulnak, amelynek lényege, hogy a beho­zatal és a külföldi kötelezettsé­gek vállalása a fizetési mérleg lehetőségei szerint alakul. A több órás vitában a gazda­ság képviselői alapjában véve tá­mogatták a tartós megoldásra vo­natkozó elképzelést, az átmeneti rendelkezések kérdésében azon­ban ellentétesek voltak a véle­mények. Többen úgy vélték, hogy ez a rendszer majd nem ösztönöz exportra, sőt egyesek szerint csökkenni is fog a kivitel. A törvény szerintük nem vette fi­gyelembe a gazdaság fejlődési szükségleteit, túlságosan megnő a szövetségi adminisztráció befolyá­sa, és az államra hárul a de­vizaelosztás szerepe. Azt is kifo­gásolták, hogy a társult munka felelőssége a deviza megteremtése iránt csökkent. Semmi sem ösz­tönzi társulásra a munkaszerve­zeteket. Az ellen szinte senkinek sem volt kifogása, hogy a jövő­ben a gazdaság ne rendelkezhes­sen devizaszámlával, de követel­ték, hogy az exportőrök számára szavatolják, hogy a kellő pilla­natban hozzájuthatnak a szüksé­ges devizához a tőzsdén. Tvrtko NEVJESTIC, az Unis képviselője hangsúlyozta, hogy egyetért a devizaszámla megszün­tetésével, ha valaki szavatolja az exportőrök biztonságát. Szerinte ez az új törvényjavaslat hason­lít az 1977 előtti megoldáshoz, amelynek voltak jó és rossz olda­lai. Ezeknek elemzése hozzájá­rulhatna a legelfogadhatóbb meg­oldás kidolgozásához. Jovan MI­LOSEVIC, a bori rézbánya igaz­gatója szerint a teljesen újszerű rendszerbeli megoldástól semmi­képpen sem szabadna elállnia a kormánynak, mert valóban azt csinálja, amire már régen számít a gazdaság. Részletesen és ponto­san ki kell dolgozni a deviza za­vartalan cirkulációját, hogy az egész rendszer fennakadás nél­kül működhessen. Branko BULA­­JIČ, a nikšići fémkohászat igaz­gatója megállapította, hogy az új (Folytatása az 5. oldalon) A képviselet leszavazta Reagan javaslatát A szenátus előzőleg jóváhagyta a 14 millió dollár katonai segély folyósítását a nicaraguai ellenforradalmároknak Az amerikai kongresszus képvi­selőháza, amelyben a demokraták vannak többségben, 248:180 szava­zati aránnyal elvetette Reagan el­nök követelését, hogy hagyjanak jóvá további 14 millió dollárt a nicaraguai ellenforradalmároknak. A tervet a szenátus előzőleg 53:46 arányban megszavazta. Ott azon­ban a republikánusok vannak többségben. A szenátusban meg­tartott szavazás előtt közzétették az elnök levelét, amelyben az állt, hogy az ellenforradalmárok kizá­rólag „humanitárius célokra” kap­nak segélyt. A képviselőház nem fogadta el ezt a magyarázatot, megindokolta döntését, és két kiutat javasolt a zsákutcából. A demokraták ugyan­is javasolták, hogy adjanak tíz­millió dollárt a nicaraguai mene­külteknek, ne pedig a sandinisták ellen harcoló fegyveres csoportok­nak, és ezt a segélyt az ENSZ és a Vöröskereszt által juttassák el, ne pedig közvetlenül. A maradék 4 millió dollárt pedig fordítsák „békeakciókra”. A republikánus szenátorok viszont azt szeretnék, hogy mind a 14 milliót küldjék­ az ellenforradalmároknak, aho­gyan Reagan elnök gondolta. Ja­vaslatuk lényege, hogy nem köz­vetlenül, hanem a kormány „nem­zetközi fejlesztési ügynöksége” ál­tal folyósítanák a segélyt. A megfigyelők véleménye sze­rint a következő szavazás ered­ménye nagyon szoros lesz. Managuai hírek szerint a kor­mány még nem reagált az ame­rikai képviselőház álláspontjára. A végső döntésig bizonyára nem is reagál. Ahhoz, hogy a Reagan­­kormányzat valóban elküldhesse a katonai segélyt az ellenforradal­mároknak, a kongresszus mind­két házának jóváhagyására szük­ség van. Ortega: „Erkölcstelen” vita az amerikai kongresszusban Daniel Ortega nicaraguai elnök „erkölcstelennek” minősítette az amerikai kongresszusban folytatott vitát a nicaraguai ellenforradal­márok segélyezéséről. Véleménye szerint, már maga a tény, hogy az amerikai kongresszusban vi­tatkoznak és szavaznak erről a kérdésről és a Nicaragua elleni háborúról, erkölcstelen és nem szolgál az USA becsületére. Még egyszer felszólította az amerikai (Folytatása a 3. oldalon) Mai számunkból: A bandungi elvek ma is érvényesek Jubileumi ünnepség kezdődött Indonéziában az afro­ázsiai országok történelmi értekezletének évforduló­ja alkalmából (3. oldal) . ■ Megkerüljük a lényeget A gazdaság megszilárdítása, az infláció megfékezése csak részleges lehet, ha a nehézségeknek csupán a következményeit nyesegetjük (9. oldal) Borús, hűvös idő Időjárásjelentésünk a 15. oldalon Vajdasági Tartományi Bizottsága 7. értekezletének jelentőségét, ame­lyet négy évtizeddel ezelőtt — pontosabban 1945. április 5-én és 6-án — tartottak meg Újvidéken. Az ülés egyik történelmi jelentő­sége abban van, hogy tartomá­nyunk kommunistái ekkor hoztak határozatot arról, hogy az auto­nóm Vajdaságot a föderatív Szer­biához kell csatolni, s hogy a JKP vajdasági szervezete is a jövőben a Szerbiai Kommunista Párt része lesz. A díszülést a pártbizottság munka jellegű ülése követte, ame­ ÁTADTUK A FŐNYEREMÉNYT Aludni kellett rá egyet-kettőt Varga Péternek arra, hogy el­higgye, ő nyerte nagyszabású téli tárgysors játékunk főnyereményét, a Zastava 101-es T-típusú féltehergépkocsit. De ha eddig nem is hitte, most már minden pillanatban ellenőrizheti: tegnap fél 11 óta ott áll a piros autó Muzslyán, a Virág cukrászda előtt. Varga Péter, ez a 30 éves fiatalember a legboldogabb olvasónk ezekben a napokban, s a hír vétele utáni negyedik napon sem tud hová lenni a boldogságtól. Mondják, hogy cukrászdájában szombattól minden gratulálót megvendégelt egy fagylalttal, kávéval, szörp­pel... Amikor Muzslyára behajtottuk a piros kocsit, a főutcán a járókelők integettek, a cukrászda előtt ott voltak a nyertes roko­nai, szomszédai, hogy megnézzék, milyen is ez a főnyeremény, és hogy osztozzanak Péter örömében. — Azt sem tudom, ébren vagyok-e vagy álmodom — mondta Varga Péter. — Sokáig nem tudtam elhinni, hogy ilyen szerencse ért, de most már valóban itt van ez az autó. Szeretném sokáig használni, és valóban jól jön majd alapanyagok szállítására. Szó­val nagyon kellett nekem ez az autó... A főnyereményünk tehát arra a helyre került, ahol a jövőben a legtöbbször áll majd, a Virág cukrászda elé. Képünkön Sinko­­vits Péter, a Magyar Szó főszerkesztője (balról) átadja a kulcso­kat és az autó papírjait a boldog nyertesnek. (NÉMETH Mátyás felvétele)

Next