Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-25 / 113. szám

IMS: április 25., csütörtök AUTOMATIKA Gépírónőgép /1. A mesterséges Intelligencia hasznosítható kifejlesztésén számos világcég munkálkodik különféle megoldású ember-gép interfész ku­tatásokkal. Ezek között nem utolsó a hanggal működtetett írógép kutatása. Érdekes, hogy még egyetlen ilyen gyártmány sem került piacra, annak ellenére, hogy az ipari előre­jelzések szerint 1,5 milliárd dolláros piaca lenne a következő öt évben az ilyen termék­nek. A Kurzweil Applied Intelligence Inc. ame­rikai cég — amelynek gazdaságos gyártmá­nyai között említhető az optikai karakterfel­ismerő és egy billentyűs típusú zeneszinteti­zátor — úgy nyilatkozott, hogy 1986-ban be­vezeti a beszéddel működtetett írógépet. Ugyan­csak tervezik a beszéddel működtethető adat­bank gyártását is. A feladat nagyságára és megoldási nehéz­ségeire vegyünk egy példát. A beszélt angolt vizsgálva azt találták, hogy mintegy 10 milli­árd számítási műveletre van szükség egy 10 000 szavas szótár szavainak fölismeréséhez. A be­széddel működtetett írógépnek pedig rengeteg szóképet kell fölismernie. A beszédfölismerés problémáin olyan nagy cégek is dolgoznak, mint az IBM, a Bell La­boratories, a NEC stb. Ezekhez viszonyítva az Applied Intelligence új utat keres. A megoldást nem abban látja, hogy a kiejtett szavakat a tárolt hullámalakokkal hasonlítsa össze. Az új megoldás természetesen nyelvi algoritmusokat számít használni ahhoz, hogy értelmezze azt, amit mondtak. A csillagászati számú egyidejű számítások redukálása érdekében, amelyek egy 10 000 sza­vas szótár szavainak felismeréséhez szüksége­sek, olyan új szoftvert fejlesztenek ki, amely egy szó azonosságát a mondat értelméből előre kikövetkezteti. Előbb persze a gép egyszerűbb változatának gyártása várható, amely a nem folytonos, dik­­tálás jellegű beszédet írná ki. Vannak, akik nem túl optimisták, s nem tudják elképzelni, hogy a titkárnői feladatokat egy ilyen gép el tudná látni. Mindenesetre ha nem is az első változatában, de 1989 tájára már várható azok­nak a gépeknek a megjelenése, amelyek a ter­mészetes emberi beszédet gépelt formában ír­ják ki. Elektronikus grafikus írógép Az elektronikus írógépek új generációjához tartozik a Panasonic KX—W08G készülék, amely a szövegírás mellett grafikonok rajzo­lásához is használható. A megfelelő billentyűk enyhe érintésére golyósíró rajzolja ki az osz­lopos, vonalas és kördiagramokat és készíti el a táblázatok beosztásait. A diagramok 1200 elemi jelét a készülék grafikamemóriája tá­rolja. A szövegmemória 1800 jel befogadására képes, ami egy A/4-es oldalra lérő szöveg mennyiségének felel meg. A legépelt szöveg kinyomtatás előtt az LCD kijelzőegységről ol­vasható le (egyszerre 16 jel jeleníthető meg), az esetleges korrekciók ekkor végezhetők el. A grafikonok és a betűk 3 nagyságban és 4 különböző (piros, kék, zöld és fekete) színben nyomtathatók ki vízszintes és függőleges irányban egyaránt. A memóriában tárolt szö­veg kiírási sebessége 6 jel/s. A 320 X 260 X 60 mm-es, 2,6 kg-os hordozható grafikus írógép táplálását 4 góliát elem szolgáltatja. A hálózati táplálás adapteren át lehetséges. (Technika) ÚTON-ÚTFÉLEN Egér az étteremben — poloskák a falon útmutatás ünnepi kiruccanáshoz, egyéb üdüléshez „Életveszélyben forogtam — írta egy társasutazás részvevője az utazási iroda vezetőjének — és ezért visszakövetelem a pénze­met.” A repülőgép felszállásakor az illető mérte a gép felszállási idejét. Pontosan 60 másodpercig tartott, amíg a Boeing 737-es gép a levegőbe emelkedett. Mivel ő gyakran utazik Münchenbe, tudja, hogy egy ilyen típusú gép normális körülmények között 40 má­sodperc alatt emelkedik a magasba. „Így tehát — érvelt panaszle­velében az elégedetlen utas­t nem biztonságos géppel repültem.” Ezért kártérítést követel, mert az utazási iroda nem járt el a kellő gondossággal. Az ilyen csalafintaságokkal nemcsak minden kákán csomót ke­resők és örök pereskedők lépnek föl, amikor a sokszor nagyon is jól eltöltött nyaralás és pihenés után kártérítési igényt támaszta­nak. Szabadságukat társas rendezvé­nyeken töltő más utasok is egy­re gyakrabban lépnek föl panasz­­szal állítólagos hiányosságok mi­att. Elárasztják a bíróságokat az utazás árának csökkentésére vagy visszafizetésére irányuló követelé­sekkel. Az ADAC „Utazási jog­i dön­tések” című könyvében összeállí­totta, hogy jogilag tulajdonkép­pen mi az, ami egyáltalán megtár­gyalható, és hogy a bíróságok mi­ként értékelik az utas panaszait. Az összesen 400 bírósági ítélet többségében már elfoglalt szobák, építkezési lárma, rossz ételek sze­repelnek, és egyéni utazás rende­zése esetén bosszúság a nyaraló tulajdonosával, bérbeadójával. Az utóbbi tíz év bírósági íté­leteinek értékeléséből kitűnik, hogy a turisták üdülésük minő­sítésekor túl gyakran indulnak ki „szubjektív értékítéletekből”. Min­denekelőtt a külföldi utazásokkor vélt hiányosságok miatti panaszo­kat a bíróságok többségükben el­utasítják. A helyzet ugyanis az, hogy na­gyon sok turista, aki panaszko­dik az országhatárokon túl eltöl­tött program hiányosságai miatt, egyszerűen csak nem tudott be­illeszkedni a szokatlan környezet­be. Az NSZK bíróságai leszöge­zik, hogy aki külföldre utazik, köteles elfogadni az országban szokásos — számára különleges — körülményeket, és alkalmazkodnia kell a helyi szokásokhoz, az otta­ni életvitelhez. A bíróságok nézete szerint, egé­szen normális dolog, ha egy gö­rög nyaralóban egy gyík fut vé­gig a turista szobáján. S nem ke­vésbé normális körülmény az sem, ha egy olasz, spanyol vagy portu­gál vidéki vendéglőben egér sza­lad át az éttermen. Ha viszont a szállodában poloskák másznak a falon, akkor ez már nem tipikus helyi jelenség, és helyt kell adni a panaszos kártérítési igényének. S ha például hangyák vonulnak végig hosszú sorban a helyisége­ken, akkor az utazás rendezőjé­nek el kell tűrnie, hogy „a szál­lodavezetés hibáját saját hibája­ként felróják neki”. Azok a panaszok viszont, hogy az étel „langyos vagy hideg” volt, amikor felszolgálták, illetve az adagok „túl kicsire” sikerültek, „túlságosan függnek az egyéni ér­tékeléstől”, és ezért nem igazol­hatják a panasz jogosságát. S még valami, amit a turisták majdnem mindig elfelejtenek, ha valami nincs rendben szabadságuk alatt: aki társasutazáson vesz részt, annak mindenekelőtt az utaskísérőhöz kell fordulnia pa­naszával. Mielőtt a turista saját költsé­gére és kezdeményezésére jobb szállodát keresne, okvetlenül kö­zölnie kell az u­tasikísérővel pana­szait, határozottan utalnia kell a visszásságokra, és segítséget kell kérnie. Amennyiben ezt elmulaszt­ja, utólag a turista nem fordul­hat bírósághoz. (Gyakori jelenség, hogy az uta­zási iroda partner­vállalata nem teljesíti pontosan kötelezettségeit — például a szálloda csak a helyi viszonyok között számít „város­­közelinek”.) A hiányosságokért a jogászok egy ideje egyáltalán nem mindig az utazás megrendezős­ét teszik fe­lelőssé, hanem éppen úgy elvár­ják a turistától is, hogy járuljon hozzá az utazás sikeréhez. Ezt a saját bőrén tapasztalta egy nyu­gat-berlini turista, akinek auszt­ráliai útját egy utazási iroda in­tézte. Miután gépe leszállt Syd­neyben, nem hagyhatta el a re­pülőteret, mert nem volt vízuma. A legközelebbi géppel hazatért, és pert indított az utazási iroda ellen kártérítésért. Panaszát azzal indokolta, hogy az utazási irodá­ban nem figyelmeztették vízum­kötelezettségére. Az iroda viszont arra hivatkozott, hogy az utas „gyakorlott utazó” benyomását keltette, és ezért nem informál­ták. A bíróság az utaz irodá­nak adott igazat. (Stem) »Figyelembe kell venni az egzotikus helyi szokásokat.” MAGYAR SZÓ 17 SZERZŐ: JOHN PRENTICE RIP KIRBY RÉGÉSZKEDIK (8.) HA NEM TALÁLUNK ■HAMAROSAN ММ.Л­MiTvcsamsyaN Ét VISSZAKORDU- 5® LUKI IC... . ^ seHoeysE AKAR VÉGE LENNI AZ ÚTNAK... MáK HOSyNE VOLNA IMBRA ETTŐL 0r LÄTWStmdL VHÍÍT...LEGALÓBB МЕСз' ^АИЈОУДИELAKAD A /PIHENTETHETEM A LÉLEGZET. UGTEl BLA-¡ SZEMEM A LÄMAKKAIL ------ МЕУ ? _ yfyoTT KÖZELHARC 4 V \­N. UTÓN... A FÁRASZTÓ hbsxvá-­S2A5 UtáN A KIS EXPE­DÍCIÓ MEG,ÖRÜLT A NAGYSZERŰ KiufrásNAK . KITARTÓ , WyOVIOLVASOJC

Next