Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-24 / 112. szám

BÄCS - BARANYAI HfftLAR XVI. évf., 16. (762.) szám 1985. április 24., szerda A FASIZMUS FÖLÖTT AHATOTT GYŐZELEM 40. ÉVFORDULÓJA A báróul Petőfi partizánomén A Jugoszláv Népfelszab­adító Hadseregnek három olyan egysége is volt, amely Petőfi Sándor nevét viselte. Tagjai magyar nemzetiségű­ek voltak és hozzájárultak a fasizmus elleni harchoz. A Szlavóniában, Baranyában és Bácskában működő egységek egyfajta kifejezői voltak a jugoszláv népek politikai ellenállásának. 1941 nyarán Vajdaságban a JKP hat kerületi bizottsága tevékenyke­dett. A hat titkár között három ma­gyar nemzetiségű volt: Kiss Ernő Zomborban, Mayer Ottmár Szabad­kán és Szervó Mihály Nagybecskere­­ken (a mai Zrenjarvk­oban). A népfel­­szabadító mozgalmat szervezve, mint Tito harcostársai, még ugyanabban az évben életüket vesztették. A párt­sejtekben több tíz magyar is volt, akik a szerbekkel, horvátokkal, szlo­vákokkal, ruszinokkal, románokkal és zsidókkal együtt jelentősen hoz­zájárultak a megszállt területeken élő népek politikai öntudatának erősíté­séhez. Ily módon 1944 szeptemberé­ben, októberében és novemberében Titónak és a Pártnak semmilyen gond­ja nem volt a néphatalom helyreál­lításában, a társadalmi és gazdasá­­gi élet felújításában, és egyre több új harcos jelentkezett az egységek­ben. A dolgozók és polgárok (küki­nösen a fiatalok) ilyen magatartása vajdasági talajon alakult ki a Jugo­szláv Kommunista Párt tagjainak há­roméves illegális tevékenységének köszönhetően. A félig, illetve az ál­landóan felszabadított területeken a Párt elvégezte a néptömegek szell­­lemi mobilizációját. Ennek eredmé­nyeként születtek meg a Petőfi Sán­dor nevét viselő magyar nemzetisé­gű egységek. Közülük elsőként a Petőfi zászló­alj alakult meg 1943 augusztusában Szlavóniában a Papukon. Különböző szlavóniai egységekből érkeztek a harcosok, parancsnokául Kis Feren­cet ellították, aki borbély volt Donj­ Miholjacon. A zászlóalj katonailag és politikailag a Dráva mentén tevé­kenykedett 410 harcossal, akik kö­zül 42-en életüket vesztik. A Petőfi Sándor XV. vajdasági bri­gád a bácstopolyai, moravicai, feke­­ticsi, becsei, csantavéri, kishegyesi­, debelyacsai és más helységek párt­tagjainak politikai akciója eredmé­nyeként alakult meg. Kosta Nadj tábornok írta alá a parancsot a bri­gád megalakulásáról. A parancs összeállításában Jozz­fovics Rudolf százados is tevékenykedett. 1944 novemberében Topolyáról indult el az ezer harcost számláló brigád. A Csány nevű magyar helységben ta­lálkoztak a szlavóniai Petőfi zászló­alj harcosaival, leírhatatlan volt az öröm. A Petőfi XV. vajdasági brigád parancsnoka Kis Ferenc százados lett. A Petőfi brigádot a szlavóniai harctérre irányították, ahol a bács­kai és baranyai harcosok igazi tűz­keresztségen estek át. A XII. vajda­sági hadtest három hadosztályának visszavonulását védelmezték a fa­siszta erők elől. Ezekben az ütköze­tekben a brigád egyes tagjai eles­tek és voltak sebesültek is. Az egyik német hadosztály Bol­­mánnál áthidalta a Drávát, más had­osztályok ugyanezt tették meg Val­­povónál és Donjil M­holjacnál, és ez­zel 1945. március 6-án megkezdődött a tizenhat napos ütközet, kizárólag sík terepen. A német hadosztály el­foglalta Bolmánt és Petrovac felé haladva a Petőfi brigád ellenállá­sába ütközött. Az ütközetbe be­kapcsolódott az 51., 16. és 36. vaj­dasági hadosztály is, és a szovjet, valamint a bolgár erőkkel együtt megakadályozták az utolsó német offenzívái jugoszláv talajon. A né­met hadosztályokat a Dráván túl­­ helyezték át. A bozmáni ütközetben a 12. vaj­dasági hadtestnek 700 harcosa éle­tét vesztette, 2300-an megsebesül­tek. A Petőfi brigád súlyos veszte­ségeket szenvedett. Soraiból min­den hatodik harcos elesett vagy megsebesült. Még fájóbb volt, hogy a politikai és parancsnoki vezetői káderek soraiban is nagy vesztesé­gek keletkeztek. Kis Ferenc pa­rancsnok is életét vesztette a befe­jező küzdelmekben, a katinai ütkö­zet utolsó napján. A Jugoszláv Népfelszabadító Had­sereg harmadik magyar harcosokból álló egysége a Petőfi nevet viselő Magyar önkéntesek vörös brigádja volt. Zomborban alakult meg 1944 novemberében. Megalakításon Kosta Nadj tábornok dolgozott. Az egység parancsnoka Berszt Henrik lett, oolt­­i­kai biztosa pedig Márton Pál szá­zados. A brigád 10—12 ezer tagja nyert kiképzést Bánátból, Bácskából, Baranyából és Magyarországról. Tíz­napos kiképzés után a harcosok a második és harmadik hadsereghez kerültek és részt vettek a befejező hadműveletekben 1945. május 15-i­g. Tito ismerte a vajdasági helyzetet a megszállás idején. A JKP vajda­sági tartományi bizottságához 1943. január 13-án keltezett levelében azt írta, hogy hazánknak ebben a részé­ben érte legnagyobb veszteség a pártszervezetet, összehasonlítva más vidékek áldozataival. Tito nagyra értékelte a politikai tevékenységet a vajdasági feltételek között és hang­súlyozta, hogy meg kell tízszerezni az erőfeszítéseket a néptömegekkel való kapcsolatok ápolása érdekében. A számos vajdasági harcos között, akik 1941-ben és 1942-ben estek el, ott volt Kis Ernő, Mayer Ottmár és Szervó Mihály is, a JKP kerületi bi­zottságainak titkárai. Nekik és több száz más pártmunkásnak köszönhe­tően Vajdaságban megfelelő a poli­tikai helyzet, és ennek alapján szü­letett meg a három partizánegység i­s Petőfi Sándor néven. Magyar nemzetiségű jugoszláv harcosok más brigádokban, hadosz­tályokban is voltak, 1943-ban a Sut­­jeskán is harcoltak, úgyhogy szám szerint lehetetlen megállapítani, mennyi magyar nemzetiségű járult hozzá a szabadság kivívásához. A magyarok bekapcsolását a katonai egységekbe mint mindenütt, politi­­kai tevékenység előzte meg. A JKP réngsai között számos magyar nemze­tiségű egyén is volt, ami még inkább bizonyítja, hogy a jugoszláv népi forradalom össznépi mozgalom volt. Milenko BEVANSK! Felderítők menetelése Mintegy 35 kilométeres menete­lésen vett részt az apatini község 300 felderítője. Szombaton kora reggel indultak útnak, a Duna menti töltésen meneteltek Apáiin­tól Batináig. Megtekintették a ba­­tinai csata emlékmúzeumát, az emlékművet Bácsberegen találkoz­tak a határőrökkel, barátkoztak a baranyai fiatalokkal. k. á. Božo Dragaš a zombori képviselő- testület új elnöke Az alelnök Marija Vasiovic A napokban lejárt a zombori községi képviselő-testület eddigi megbízatási ideje. A Szocialista Szövetség káderbizottságának és községi választmányának javasla­tára egy-egy tisztségre írét jelöl­tet állítottak, a képviselő-testület tagjai pedig az elmúlt héten, pén­teken szavaztak az új tisztségvi­selőkre. A községi elnöki tisztségre Bo­žo Drags­ét és Nikola Mandićot jelölték. Az ülésen a szavazás előtt meghozott szabályzat értel­mében ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot ak­kor megismételhető a szavazás. Így is történt, a megismételt szava­zás utáni Božo Draprast választot­ták meg a képviselő-testület új elnökévé. Božo Dragaš 1935-ben született, szerb nemzetiségű, magas szakkép­zettségű villanyszerelő, az Elekt­­rovojvodina zombori áramelosztó központjának munkavezetője, 1954 óta tagja a Kommunista Szövet­ségnek. A képviselő-testület új alelnö­ke Matija Vasiovic, 1945-ben szü­letett, magas szakképzettségű fém­esztergályos, a Crvena zastava gyár dolgozója, 1973 óta tagja a Kommmunista Szövetségnek. A három tanács külön-külön megtartott ülésén is választásokat tartottak. A társult munka taná­csának elnöke Mara Knežević, al­­elnöke Antim­ Vujkov, a társadal­mi-politikai tanács elnöke Božidar Grujic, alelnöke pedig Zdravko Velimirovic. A helyi közösségek tanácsának elnöke Jovan Jocko­­vić, alelnöke pedig Babos László. A képviselő-testület tárgyalt a községi tanács tavalyi eredményei­ről és az idei gondokról, nehéz­ségekről is. Megállapították, hogy minél előbb talpra kell állítani a zombori Sloga bútorgyárat, amely­nek jelen pillanatban több mint 50 millió dináros vesztesége van. X. L. Ülésezik a zombori községi képvi­selő-testület Božo Dragaš Május elseje alkalmából köszöntjük olvas­óinkat. A Dunatáj szerkesztősége Lapunk legközelebbi száma május 8-án, szerdán jelenik meg Május köszöntése Május a pirosló, a virágzó, a megújuló, a mosolygó, az ifjú, a jókedvű, a szívet melengető, hittel hívogató, a nagyot, a min­dent akaró, a bátorító. Május a fiataloké, a forradalmaké, a mun­kásoké, akik hittek egy szebb, jobb világban, akik megváltoztatták a régi világ rendjét. Régen titokban ünnepeltek, mert másképpen nem lehetett, de tudjuk: szabad, szocialista hazánkban a munká­sok ünnepe zászlós és kirándulós, amikor csillagos és vörös zászló­kat lobogtat a szél, amikor aki csak teheti, játszik, kikapcsolódik, szóval becsületesen ünnepel. Emlékezés régi májusokra, azokra, melyeket nem lehetett meg­ünnepelni, mert a szuronyos rendőrök szétzavarták az ünneplőket, a jogaikat követelő dolgozó tömegeket. Később, a szabad hazában, amikor épült az ország, zengett a dal, amikor nem volt lehetetlen, amikor piroskendős kisdiákok kapaszkodtak fel az emelvényre, s énekeltek, szavaltak. Sátrakat állítottak fel, csapra verték a hordós sört, s indulókat, mozgalmi dalokat, nótákat énekeltek megfontolt, komoly férfiak. A kirándulás, a természet, mely szirmait, leveleit bontja, a sok-sok virág, a szépen csengő dal, az ütemes induló, s a mosolygó ifjú arc a május jelképe. A munka, a munkás, a teremteni, az újat teremteni akarás, az erő, a forradalom is a májust, a pirosbetűs ünnepet jelenti. A dol­gozót, aki gyárban, a gép mellett állva jövőnknek szálait fonja, aki a bányában kincseink után kutat, aki házat, gyárat épít, aki megálmodja az új gépet, gyógyít, aki tanít. A 40. szabad májust köszöntjük. A forradalom, a szabadságharc, majd a kitartó munka új társadalmat, új életet teremt Jugoszláviában, szabad hazánk­ban. Azóta sok új gyár, sok-sok új ház épült országszerte, s ezekre túlzás nélkül büszkék lehetünk. A dolgozókra, hazánk munkásosztályára most is nagy felada­tok hárulnak, mert társadalmunk csakis többet és jobban dol­gozva haladhat előre. Csakis munkánk eredményével összhangban teremthetünk magunknak szebb, könnyebb életet. Jó, hogy az al­kotó, a teremtő­, a termelőmunka egyre nagyobb becsületnek örvend, hogy az kap társadalmunkban megbecsülést, aki becsületesen dol­gozik, aki új érméket teremt, s ez így van jól. Tudjuk, olyanok is akadnak, akik lenézik a dolgozók arra való képességét, hogy teljes felelősséggel, öntudatosan dö­ntsenek az anyagi javak sorsá­ról, akik maguknak­ szeretnék kisajátítani a döntéshozatal jogát, akik a munkások nevében szeretnének igazgatni, de hazánk dolgozói már nem egyszer bebizonyították, és ismételten bebizonyítják, hogy ismerik a helyes utat. Május elseje a munkások, a munka ünnepe. Elsősorban azokat ünnepeljük, akik kitartással, bátran, becsületesen dolgoznak, helyt­állnak, akik teremtik, építik a jövőt, akik hisznek abban, hogy szorgalmas munkával minden akadály legyőzhető. k. a. JABLAN ILIC AZ ÚJ ELNÖK HÓDSÁGON — Az elmúlt évben igen nehéz feladatok előtt álltunk, de sike­rült eleget tenni kötelezettségeink­nek. Nagyszerű együttműködést sikerült kialakítani a község tár­sadalmi-politikai szervezeteivel, különösen a községi végrehajtó ta­náccsal. Figyelembe véve a fel­tételeket, gazdaságunk jó eredmé­nyeket ért el az elmúlt időszak­ban — mondta Vitomir Stankovic, a hódsági községi képviselő-tes­tület eddigi elnöke a képviselő­­testület múlt pénteki ülésén. Radovan Mitrovic, a községi végrehajtó tanács elnöke is szót kért. Elmondta, hogy a képviselő­testület igen jó eredményeket ért el, és további jó munkát kívánt a küldötteknek. Zuzana Franjo, a Szocialista Szövetség községi választmányá­nak elnöke számolt be a községi képviselő-testület felelős tisztsé­geinek megválasztásáról szóló köz­­vita eredményeiről. Ezúttal két je­löltet állítottak a képviselő-testü­let elnöki és elnökhelyettesi tiszt­ségeinek betöltésére. A közvita után a Szocialista Szövetség ille­tékes bizottsága javasolta, hogy Jablan Illért válasszák meg a hód­sági községi képviselő-testület új elnökévé, elnökhelyettesé pedig Marija Puzicot. A küldöttek egy­hangúlag elfogadták a javaslatot. A társult munka tanácsának el­nöke Ljubislav Zejak, helyettese Dragic Milanovic lett. A helyi közösségek tanácsának elnökévé Rade Lučićot választották, helyet­tesévé pedig Janko Pavlišt. A társadalmi-politikai tanács új el­nöke Radisav Zlitkovic, helyette­se Milomir Krulj. Jablan Ilic, a községi képvise­lő-testület új elnöke, aki koráb­ban más fontos tisztségeket is be­töltött (többek között a községi pártbizottság elnöke is volt), el­mondta, hogy a továbbiakban is komoly feladatok várnak a kül­döttekre, és igyekeznek őket kö­vetkezetesen végre is hajtani. H. A. Jablan Ilic. IFJÚSÁG NAPJA, STAFÉTA A fixálók jegyében A SZISZ zombori községi vá­lasztmányában megalakult az if­júság napjának ünnepségét szer­vező bizottság. A múlt heti ülé­sen megbeszélték a műsortervet, és a következő értekezleten végle­gesítik. Értesüléseink szerint az idei ifjúság napi rendezvény eltér az eddigiektől, kevesebb beszámo­ló hangzik el és inkább a fiata­lok óhajait, kívánságait elégíti ki. Szó volt továbbá a szövetségi staféta érkezéséről, annak műsor­tervéről. A staféta május 14-én és 15-én tartózkodik a zombori községben. Május 14-én délután 3 órakor tartják meg Zomborban a központi ünnepséget.

Next