Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 118-131. szám)

1985-05-12 / 128. szám

XLI. évf., 128. (13631.) szám 1985. május 12., vasárnap Ára 30 dinár Sek­e­tség­einkhez mérten Nagy gondokkal küzd élelmiszer-gazdaságunk — A szövetségi kormány hamarosan intézkedéseket javasol a helyzet javítására — Milka Planine, az SZVT elnöke az újvidéki Vásáron és a Tartományi Végrehajtó Tanács székházában tartott megbeszélésen Milka PLANINC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, mi­után az Újvidéki Vásáron tegnap részt vett a fejlődő országok kiállításának ünnepi megnyitó­in, a Tartományi Végrehajtó Tanács épületében beszélgetést folyt­att a vajdasági kombinátok, a Tarto­mányi Gazdasági Kamara, a Vajdasági Társult Bank, az Agrovojvo­­dina és más, a mezőgazdasági termelésben érdekelt munkaszerveze­tek képviselőivel. A megbeszélésen jelen volt Ži­­van MARELJ, a Tartományi Vég­rehajtó Tanács elnöke, dr. Milorad STANOJEVIC, a Szövetségi Mező­­gazdasági Bizottság elnöke, Petar ILIC tartományi mezőgazdasági titkár, Milorad FELBAR, a Tarto­mányi Gazdasági Kamara elnöke és más tisztségviselő. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét a beszélgetés kezdetén Stanislav SIGULINSKI, a Tarto­mányi Gazdasági Kamara Elnöksé­gének tagja tájékoztatta a mező­­gazdaságban elért eredményeink­ről, külön hangsúlyozta az élelmi­szer-gazdaság jelenlegi súlyos hely­zetét. Elmondta, hogy tavaly mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a tervezettnél jóval nagyobb termelést értünk el, ezeket az eredményeket nem tük­rözik a kombinátok pénzügyi ered­ményei. Kamat, árarányok, raktárkészlet A mezőgazdaság egyik legna­gyobb problémáját jelenleg a ha­talmas kamatok képezik, amelyet ez az ágazat, tekintettel jellegze­­tességeire, képtelen elviselni. Si­­gulinski elmondta, hogy a,kamato­­­s­rtományunkban, amelyeket az élelmiszer-gazdaság fizet, az ez év­ben meghaladják a 36 milliárd di­nárt és ez éppen annyi,­­mint amekkora ennek az ágazatnak a r­ossz felhalmozása. Ugyancsak nagy problémát je­lent az árak kérdése, tavaly ugyanis a mezőgazdasági termékek ára mindössze 47 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a me­zőgazdaságban és az élelmiszer­iparban használatos nyersanyagok és termelési anyagok 87 százalék­kal drágultak. Különösen súlyos a helyzet a feldolgozó iparban, amely termékeinek ára szigorú el­lenőrzés alatt áll. Ily módon óriási áraránytalanságok tapasztalhatók és emiatt hatalmasak a vesztesé­gek a cukorgyárakban, a malmok­ban, a húsgyárakban. A feldolgozó iparban felhalmozó­dott raktárkészlet is olyan problé­mát jelent tartományunk számára, amelynek megoldása most már nem tűr halasztást. Különösen ki­fejezett a húsfelesleg, emiatt a húsgyárak képtelenek átvenni a tenyésztőktől a vágójószágot. Je­­l­enleg tartományunkban mintegy 140 000 hízott sertés átvétele vár megoldásra. Az állattenyésztés nagy problé­mája most, az új középtávú fej­lesztési tervek előkészítésekor ha­talmas dilemmák elé állít bennün­ket. Mindenekelőtt felvetődik a kérdés, hogy vajon eddigi ob­en­(Folytatása a 8. oldalon) Milka Planinc megbeszélést folytat az élelmiszer-gazdaság képvise­lőivel. Szarajevóban az ifjúsági staféta Bosznia-Hercegovina helysé­geit járva az ifjúsági staféta tegnap Lekovica faluból indult útjára, a nap folyamán áthaladt Vlasenicán, Bratunacon, Srebre­­nicán, Sokolacon és Pálén, majd Szarajevóba érkezett. Mindenhol lelkes fogadtatásban részesítette a lakosság. Déltájban ért az ifjúsági sta­féta Szarajevóba. Első útja a Skenderijába vezetett, ahol teg­nap díszülést tartott a Bosznia­­hercegovinai SZISZ Köztársasá­gi Választmánya a Bosznia-her­­cegovinai Antifasiszta Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusá­nak 40. évfordulója alkalmából. Utána a staféta bejárta a sza­rajevói munkaszervezeteket, is­kolákat, kaszárnyákat és helyi közösségeket. Az éjszakát is a bosznia-hercegovinai főváros­ban töltötte. (Tanjug) A forradalmi múltra emlékezünk Szécsányban emlékművet lepleztek le • Az ünnepségen Danilo Kekić mondott beszédet Tegnap Szécsányban néhány ezer ember részvételével megtar­tották a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának köz­ponti ünnepségét. Az ünnepség ke­retében a helység közelében levő Temes folyó partján Danilo KE­­KIC, Vajdaság SZAT Elnökségé­nek tagja leleplezte a kivégzett hazafiak emlékére állított emlék­művet. Az emlékmű helyén 1941. április 18-án és 23-án a meg­szállók tizenhét környékbeli ha­zafit végeztek ki, megtorolva egy fasiszta tiszt meggyilkolását. Az emlékmű Milorad Berbakov alko­tása, s leleplezésén jelen voltak a kivégzett hazafiak hozzátartozói is. Előzőleg a helység központjában, a központi ünnepségen megjelen­tek Vajdaság társadalmi-politikai és gazdasági szervezeteinek, a kör­nyező községeknek, valamint a testvérközségeknek Lazarevacnak és Bilecának a küldöttségei, ki­emelkedő forradalmárok. Az ün­nepséget, amelynek művelődési műsorában felléptek az újvidéki Szerb Nemzeti Színház művészei és a környező községek művelődési egyesületei, Pero GODOČEV, a Harcos Szövetség községi szerveze­tének elnöke nyitotta meg, majd a himnusz elhangzása után egyper­ces néma felállással adóztak az el­esett hazafiak emlékének. Az ün­nepségen Danilo KEKIĆ, Vajdaság SZAT Elnökségének tagja mondott alkalmi beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy az emlékmű színhelyén végezték ki a német fasiszták az ellenállók első cso­portját, akik megöltek egy fasiszta ügynököt. Bánát e részének nem­zetei és nemzetiségei jelentősen hozzájárultak a népfelszabadító háború kiteljesedéséhez, legjobb fiaik és lányaik áldozták életüket a szabadságért. Az országnak a felszabadulás utáni fejlődéséről szólva Danilo Kekic hangsúlyozta, hogy jelenle­gi társadalmi-gazdasági gondjaink mellett nem törpülhet el az a sok eredmény, amit elértünk. 1955 óta például napjainkig a négyszeresé­re növekedett a lakosonkénti tár­sadalmi termék. Gyengeségeink el­sősorban a gazdaságban mutatkoz­tak meg, ami aztán kihatott az egész társadalmi helyzetre.­­ (Folytatása a 6. oldalon) Mai számunkból: ф Háború és Bib­urg Egy hét a világpolitikában (3­ oldal) ф A munkásosztály érdekeinek érvényesítése Kongresszusi témák (5. oldal) © Az átlényegült virsli Szabadkai képeslap (11. oldal) Ф Mérsékelten felkés­zítő, délután helyenként záporos­ Idírjárásjelentésünk a 17. oldalon A munkásmozgalmi hagyományok ápolása A Szerb KSZ Központi Bizottságának díszülése Az Internacionálé akkordjaival, s történelmi színhelyen, a Kolarac Népegyetem nagytermében kezdő­dött el tegnap Belgrádban a Szerb KSZ Központi Bizottságá­nak díszülése, amelyen a jelenle­vők a Szerb Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójá­ról emlékeztek meg. Negyven évvel ezelőtt, pontosab­ban, 1945. május 8-a és 12-e kö­zött tartotta meg ugyanis ugyan­ezen a színhelyen, a Kolarac Egyetemen a Szerb Kommunista Párt alakuló kongresszusát 459 szerbiai, vajdasági és kosovo-me­­tohijai küldött részvételével. Ek­kor született meg a döntés arról hogy a Szerb Kommunista Párt a Szerb Demokratikus Köztársaság kommunistái egységes szervezete­ként alakult meg, a Jugoszláv Kommunista Párt keretében. A tegnapi díszülésen a Szerb KSZ Központi Bizottságának je­lenlegi tagjá­n kívül jelen volt a negyven évvel ezelőtti kongras­- szus számos küldötte, néph­ősök, továbbá Viđoje ŽARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének tagja, va­lamint a KSZ Köztársasági szer­vezeteinek küldöttségei és a Ju­goszláv Néphadsereg képviselői. A részvevők egyperces néma felállással adóztak az időközben elhunyt küldöttek emlékének. Az alakuló kongresszus történel­mi és jelenkori jelentőségét Ivan STAMBOLIČ, a Szerb KSZ KB elnöke méltatta, majd a disz­­ülés ünnepi műsorral folytatódott s a Tito elvtárs, megfogadjuk né­ked ... című dallal zárult, amelyet a részvevők a kórus tagjaival együtt énekeltek. Ivan Stambolic beszéde A kongresszus megtartásának körülményeiről szólva Ivar. Stam­­bolic emlékeztetett arra, hogy az esemény egybeesett Németország kapitulációjával, a testvéri Zág­ráb felszabadításával, amit a kongresszuson nagy örömmel nyugtáztak. Az azonban, ami ezek­ben a napokban a kongresszusi teremben történt, észrevétlen ma­radt, legalábbis ami az újságokat illeti. Azt szoktuk mondani, hogy ami nincs az újságokban, az meg sem történt, de ebben az esetben az történt, hogy az újságok még csak le sem jegyezték azt, ami (Folytatása az 5. oldalon) illa választ Olaszország A csaknem 45 millió választópolgár közül több mint 23 mil­lió nő — A választások több mint 350 milliárd lírájába ke­rülnek az államnak — Mindenki egy ellen: az Olasz Kom­munista Párt ellen (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, május 11. Ma a hallgatás napja van, nin­csenek választási nagygyűlések, a tévé sem sugároz reklámokat amelyekben a pártok vagy azok jelöltjei felszólították az olasz választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak. A mai napot meg­hagyták a szavazóknak, hogy nyugodtan fontolják meg Kire ad­ják le voksukat a holnapi, vasár­napi választásokon. Több mint három hónapig tar­tott a heves választási kampány, amelyben gyakran senkit sem kíméltek, sem a pártokat, sem jelöltjeiket. Egymást érték a vá­daskodások, kételyek, fenyegeté­sek, ígéretek. A kormány koalí­ciós pártjai váltották ki legin­kább a közvélemény figyelmét, hiszen a legtöbbet támadták egy­mást. A kormánykoalíció párt­­jainak vezetői csak ezen a hé­ten ültek össze, hogy megbékél­jenek egymással, azt követően, hogy a római—amerikai nagy­követség és a Vatikán egy szigo­rúan titkos felmérése (amelyet hivatalosan cáfoltak), azt mutat­ta, reális az a veszély, hogy ilyen körülmények között ki­sebbségben maradjon a kormány­­koalíció. Jóllehet, a megbeszélé­sek után is sok mindenben to­vábbra is eltérőek a vélemények egy pontban mégis sikerült közös nevezőre jutni, ez pedig az Olasz Kommunista Párt nyílt támadása. Meg kell említenünk, hogy a választásokat megelőző propagan­da-hadjáratban, csaknem minden pártnak és mozgalomnak — be­leértve még a zöldek mozgalmát is — tehát baloldaliaknak­­ és jobboldaliaknak egyaránt az volt a közös mottója, hogy minél he­vesebben­­ támadják az Olasz KP-t. Ezt a körülményt az Olasz KP a korábbi esetekben, az idő­közben elhunyt Berlinguer veze­tése alatt ügyesen kihasználta és ennek köszönhetően csaknem negyven év után végre megelőzte a kereszténydemokratákat és vi­szonylagos többségre tett szert. Tavaly történt ez az Európai Par. (Folytatása a 2. oldalon) Hadseregünk fegyverei Műszaki szemle és légibesmutató Belgrádiján Több tízezer polgár és számos kiemelkedő katonai személy je­lenlétében Petar GRACANIN ve­zérezredes, a M­H vezérkari fő­nöke tegnap Belgrádban a Száva torkolatánál megnyitotta a légi­bemutatóval egybekötött műszaki szemlét, a győzelem napi ünnep­ségsorozat egyik befejező rendez­vényét. — Célunk — mondta Petar Gračanin —, hogy dolgozóinknak bemutassuk fegyveres erőink fegyvereinek és felszerelésének legalább egy részét, amelyek bi­zonyítják, hogy ezen a téren a korszerűség magas fokát értük el. Jelentőségüket fokozza, hogy amit elértünk, saját erőnkre, tudomá­nyunkra és termelésünkre tá­maszkodva értünk el. Köztudott, hogy a tőlünk nagy­részt függetlenül alakuló nemzet­közi helyzet megköveteli fegyveres erőink folyamatos korszerűsítését. Ezzel párhuzamosan azonban ha­zánk a világ haladó erőivel egye­temben szüntelenül küzd a bé­kéért, az egyenjogúságért, ami azért is fontos, mert a szűnni nem akaró fegyverkezési hajszá­ban a kis, fejlődő országokra ál­landó nyomás nehezedik — mond­ta Petar Gračanin vezérezredes. A műszaki szemléről a 13. ol­dalon képriportban számolunk be (h­m) Petar GRACANIN vezérezredes az ünnepi megnyitón (IFJÚ Gábor felvétele)

Next