Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 118-131. szám)
1985-05-12 / 128. szám
XLI. évf., 128. (13631.) szám 1985. május 12., vasárnap Ára 30 dinár Seketségeinkhez mérten Nagy gondokkal küzd élelmiszer-gazdaságunk — A szövetségi kormány hamarosan intézkedéseket javasol a helyzet javítására — Milka Planine, az SZVT elnöke az újvidéki Vásáron és a Tartományi Végrehajtó Tanács székházában tartott megbeszélésen Milka PLANINC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, miután az Újvidéki Vásáron tegnap részt vett a fejlődő országok kiállításának ünnepi megnyitóin, a Tartományi Végrehajtó Tanács épületében beszélgetést folytatt a vajdasági kombinátok, a Tartományi Gazdasági Kamara, a Vajdasági Társult Bank, az Agrovojvodina és más, a mezőgazdasági termelésben érdekelt munkaszervezetek képviselőivel. A megbeszélésen jelen volt Živan MARELJ, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, dr. Milorad STANOJEVIC, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnöke, Petar ILIC tartományi mezőgazdasági titkár, Milorad FELBAR, a Tartományi Gazdasági Kamara elnöke és más tisztségviselő. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét a beszélgetés kezdetén Stanislav SIGULINSKI, a Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének tagja tájékoztatta a mezőgazdaságban elért eredményeinkről, külön hangsúlyozta az élelmiszer-gazdaság jelenlegi súlyos helyzetét. Elmondta, hogy tavaly mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a tervezettnél jóval nagyobb termelést értünk el, ezeket az eredményeket nem tükrözik a kombinátok pénzügyi eredményei. Kamat, árarányok, raktárkészlet A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémáját jelenleg a hatalmas kamatok képezik, amelyet ez az ágazat, tekintettel jellegzetességeire, képtelen elviselni. Sigulinski elmondta, hogy a,kamatosrtományunkban, amelyeket az élelmiszer-gazdaság fizet, az ez évben meghaladják a 36 milliárd dinárt és ez éppen annyi,mint amekkora ennek az ágazatnak a rossz felhalmozása. Ugyancsak nagy problémát jelent az árak kérdése, tavaly ugyanis a mezőgazdasági termékek ára mindössze 47 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban használatos nyersanyagok és termelési anyagok 87 százalékkal drágultak. Különösen súlyos a helyzet a feldolgozó iparban, amely termékeinek ára szigorú ellenőrzés alatt áll. Ily módon óriási áraránytalanságok tapasztalhatók és emiatt hatalmasak a veszteségek a cukorgyárakban, a malmokban, a húsgyárakban. A feldolgozó iparban felhalmozódott raktárkészlet is olyan problémát jelent tartományunk számára, amelynek megoldása most már nem tűr halasztást. Különösen kifejezett a húsfelesleg, emiatt a húsgyárak képtelenek átvenni a tenyésztőktől a vágójószágot. Jelenleg tartományunkban mintegy 140 000 hízott sertés átvétele vár megoldásra. Az állattenyésztés nagy problémája most, az új középtávú fejlesztési tervek előkészítésekor hatalmas dilemmák elé állít bennünket. Mindenekelőtt felvetődik a kérdés, hogy vajon eddigi oben(Folytatása a 8. oldalon) Milka Planinc megbeszélést folytat az élelmiszer-gazdaság képviselőivel. Szarajevóban az ifjúsági staféta Bosznia-Hercegovina helységeit járva az ifjúsági staféta tegnap Lekovica faluból indult útjára, a nap folyamán áthaladt Vlasenicán, Bratunacon, Srebrenicán, Sokolacon és Pálén, majd Szarajevóba érkezett. Mindenhol lelkes fogadtatásban részesítette a lakosság. Déltájban ért az ifjúsági staféta Szarajevóba. Első útja a Skenderijába vezetett, ahol tegnap díszülést tartott a Boszniahercegovinai SZISZ Köztársasági Választmánya a Bosznia-hercegovinai Antifasiszta Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusának 40. évfordulója alkalmából. Utána a staféta bejárta a szarajevói munkaszervezeteket, iskolákat, kaszárnyákat és helyi közösségeket. Az éjszakát is a bosznia-hercegovinai fővárosban töltötte. (Tanjug) A forradalmi múltra emlékezünk Szécsányban emlékművet lepleztek le • Az ünnepségen Danilo Kekić mondott beszédet Tegnap Szécsányban néhány ezer ember részvételével megtartották a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának központi ünnepségét. Az ünnepség keretében a helység közelében levő Temes folyó partján Danilo KEKIC, Vajdaság SZAT Elnökségének tagja leleplezte a kivégzett hazafiak emlékére állított emlékművet. Az emlékmű helyén 1941. április 18-án és 23-án a megszállók tizenhét környékbeli hazafit végeztek ki, megtorolva egy fasiszta tiszt meggyilkolását. Az emlékmű Milorad Berbakov alkotása, s leleplezésén jelen voltak a kivégzett hazafiak hozzátartozói is. Előzőleg a helység központjában, a központi ünnepségen megjelentek Vajdaság társadalmi-politikai és gazdasági szervezeteinek, a környező községeknek, valamint a testvérközségeknek Lazarevacnak és Bilecának a küldöttségei, kiemelkedő forradalmárok. Az ünnepséget, amelynek művelődési műsorában felléptek az újvidéki Szerb Nemzeti Színház művészei és a környező községek művelődési egyesületei, Pero GODOČEV, a Harcos Szövetség községi szervezetének elnöke nyitotta meg, majd a himnusz elhangzása után egyperces néma felállással adóztak az elesett hazafiak emlékének. Az ünnepségen Danilo KEKIĆ, Vajdaság SZAT Elnökségének tagja mondott alkalmi beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy az emlékmű színhelyén végezték ki a német fasiszták az ellenállók első csoportját, akik megöltek egy fasiszta ügynököt. Bánát e részének nemzetei és nemzetiségei jelentősen hozzájárultak a népfelszabadító háború kiteljesedéséhez, legjobb fiaik és lányaik áldozták életüket a szabadságért. Az országnak a felszabadulás utáni fejlődéséről szólva Danilo Kekic hangsúlyozta, hogy jelenlegi társadalmi-gazdasági gondjaink mellett nem törpülhet el az a sok eredmény, amit elértünk. 1955 óta például napjainkig a négyszeresére növekedett a lakosonkénti társadalmi termék. Gyengeségeink elsősorban a gazdaságban mutatkoztak meg, ami aztán kihatott az egész társadalmi helyzetre. (Folytatása a 6. oldalon) Mai számunkból: ф Háború és Biburg Egy hét a világpolitikában (3 oldal) ф A munkásosztály érdekeinek érvényesítése Kongresszusi témák (5. oldal) © Az átlényegült virsli Szabadkai képeslap (11. oldal) Ф Mérsékelten felkészítő, délután helyenként záporos Idírjárásjelentésünk a 17. oldalon A munkásmozgalmi hagyományok ápolása A Szerb KSZ Központi Bizottságának díszülése Az Internacionálé akkordjaival, s történelmi színhelyen, a Kolarac Népegyetem nagytermében kezdődött el tegnap Belgrádban a Szerb KSZ Központi Bizottságának díszülése, amelyen a jelenlevők a Szerb Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg. Negyven évvel ezelőtt, pontosabban, 1945. május 8-a és 12-e között tartotta meg ugyanis ugyanezen a színhelyen, a Kolarac Egyetemen a Szerb Kommunista Párt alakuló kongresszusát 459 szerbiai, vajdasági és kosovo-metohijai küldött részvételével. Ekkor született meg a döntés arról hogy a Szerb Kommunista Párt a Szerb Demokratikus Köztársaság kommunistái egységes szervezeteként alakult meg, a Jugoszláv Kommunista Párt keretében. A tegnapi díszülésen a Szerb KSZ Központi Bizottságának jelenlegi tagján kívül jelen volt a negyven évvel ezelőtti kongras- szus számos küldötte, néphősök, továbbá Viđoje ŽARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének tagja, valamint a KSZ Köztársasági szervezeteinek küldöttségei és a Jugoszláv Néphadsereg képviselői. A részvevők egyperces néma felállással adóztak az időközben elhunyt küldöttek emlékének. Az alakuló kongresszus történelmi és jelenkori jelentőségét Ivan STAMBOLIČ, a Szerb KSZ KB elnöke méltatta, majd a diszülés ünnepi műsorral folytatódott s a Tito elvtárs, megfogadjuk néked ... című dallal zárult, amelyet a részvevők a kórus tagjaival együtt énekeltek. Ivan Stambolic beszéde A kongresszus megtartásának körülményeiről szólva Ivar. Stambolic emlékeztetett arra, hogy az esemény egybeesett Németország kapitulációjával, a testvéri Zágráb felszabadításával, amit a kongresszuson nagy örömmel nyugtáztak. Az azonban, ami ezekben a napokban a kongresszusi teremben történt, észrevétlen maradt, legalábbis ami az újságokat illeti. Azt szoktuk mondani, hogy ami nincs az újságokban, az meg sem történt, de ebben az esetben az történt, hogy az újságok még csak le sem jegyezték azt, ami (Folytatása az 5. oldalon) illa választ Olaszország A csaknem 45 millió választópolgár közül több mint 23 millió nő — A választások több mint 350 milliárd lírájába kerülnek az államnak — Mindenki egy ellen: az Olasz Kommunista Párt ellen (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, május 11. Ma a hallgatás napja van, nincsenek választási nagygyűlések, a tévé sem sugároz reklámokat amelyekben a pártok vagy azok jelöltjei felszólították az olasz választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak. A mai napot meghagyták a szavazóknak, hogy nyugodtan fontolják meg Kire adják le voksukat a holnapi, vasárnapi választásokon. Több mint három hónapig tartott a heves választási kampány, amelyben gyakran senkit sem kíméltek, sem a pártokat, sem jelöltjeiket. Egymást érték a vádaskodások, kételyek, fenyegetések, ígéretek. A kormány koalíciós pártjai váltották ki leginkább a közvélemény figyelmét, hiszen a legtöbbet támadták egymást. A kormánykoalíció pártjainak vezetői csak ezen a héten ültek össze, hogy megbékéljenek egymással, azt követően, hogy a római—amerikai nagykövetség és a Vatikán egy szigorúan titkos felmérése (amelyet hivatalosan cáfoltak), azt mutatta, reális az a veszély, hogy ilyen körülmények között kisebbségben maradjon a kormánykoalíció. Jóllehet, a megbeszélések után is sok mindenben továbbra is eltérőek a vélemények egy pontban mégis sikerült közös nevezőre jutni, ez pedig az Olasz Kommunista Párt nyílt támadása. Meg kell említenünk, hogy a választásokat megelőző propaganda-hadjáratban, csaknem minden pártnak és mozgalomnak — beleértve még a zöldek mozgalmát is — tehát baloldaliaknak és jobboldaliaknak egyaránt az volt a közös mottója, hogy minél hevesebben támadják az Olasz KP-t. Ezt a körülményt az Olasz KP a korábbi esetekben, az időközben elhunyt Berlinguer vezetése alatt ügyesen kihasználta és ennek köszönhetően csaknem negyven év után végre megelőzte a kereszténydemokratákat és viszonylagos többségre tett szert. Tavaly történt ez az Európai Par. (Folytatása a 2. oldalon) Hadseregünk fegyverei Műszaki szemle és légibesmutató Belgrádiján Több tízezer polgár és számos kiemelkedő katonai személy jelenlétében Petar GRACANIN vezérezredes, a MH vezérkari főnöke tegnap Belgrádban a Száva torkolatánál megnyitotta a légibemutatóval egybekötött műszaki szemlét, a győzelem napi ünnepségsorozat egyik befejező rendezvényét. — Célunk — mondta Petar Gračanin —, hogy dolgozóinknak bemutassuk fegyveres erőink fegyvereinek és felszerelésének legalább egy részét, amelyek bizonyítják, hogy ezen a téren a korszerűség magas fokát értük el. Jelentőségüket fokozza, hogy amit elértünk, saját erőnkre, tudományunkra és termelésünkre támaszkodva értünk el. Köztudott, hogy a tőlünk nagyrészt függetlenül alakuló nemzetközi helyzet megköveteli fegyveres erőink folyamatos korszerűsítését. Ezzel párhuzamosan azonban hazánk a világ haladó erőivel egyetemben szüntelenül küzd a békéért, az egyenjogúságért, ami azért is fontos, mert a szűnni nem akaró fegyverkezési hajszában a kis, fejlődő országokra állandó nyomás nehezedik — mondta Petar Gračanin vezérezredes. A műszaki szemléről a 13. oldalon képriportban számolunk be (hm) Petar GRACANIN vezérezredes az ünnepi megnyitón (IFJÚ Gábor felvétele)