Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 132-147. szám)
1985-05-25 / 141. szám
I KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1985. május 25., szombat A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM MÁRTÍRJAI MATTEOTTI MEGGYILKOLÁSA A fasizmus színre lépése Olaszországban AZ EMLÉKEZÉS NAPJAI: SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT született — 1885. május 22-én — Giacomo Matteotti olasz szocialista képviseli, akit azért tart számon a nemzetközi munkásmozgalom, mert ő volt az agresszív olasz fasizmus első kiemelkedő áldozata. Két esztendeje volt már Polesine képviselője az olasz képviselőházban a 36 esztendős Giacomo Matteotti, amikor az első nagy beszédét mondta a fasiszta bandák ellen, 1921 januárja volt. A képviselő azt javasolta, hogy a parlament ítélje el a kormányt, amely mit sem tesz a dolgozó emberekkel szemben mind vadabb, embertelenebb terrorral fellépő fasiszta bandák ellen. Ebben az időben Olaszországban kezdett kibontakozni annak veszedelme, hogy a kis, szétforgácsolt jobboldali csoportocskákból félelmetes, támadásra kész szervezett mozgalom lesz. Erre figyelmeztetett állandóan Matteotti. Még ugyanabban az esztendőben a májusi választásokon (1921) Giacomo Matteotti újra képviselő lett. Kiemelkedő szerepe volt azok között a szocialisták között, akik küzdöttek a megalkuvás, a fasisztákkal való megegyezés, paktálás ellen. Március 10-én újra kemény antifasiszta beszédet mondott a parlamentben, felsorolva mindazokat a gaztetteket, amelyeket a fasiszták választókerületében elkövettek. Azt mondta: miközben kíméletlenül fellép a szocialista munkásmozgalom ellen, a kormány szótlanul tűri a fasiszta bandák tetteit, sőt, ha a munkások védekeznek, a kormányzat a szélsőjobboldal mellé áll. Nem sokkal később a milánói La Libertá című lap szerkesztőségének írt levelében így figyelmezteti a lapot: „Az egyik pont, amire önöknek nyomatékosan rá kellene mutatniuk, az az alábbi egyenlet: Mussolini * fasizmus , erőszak.” Június első napjaiban híre kelt, hogy Matteotti új nagy beszédre készül, és ebben olyan üzleti, gazdasági visszaélésekről beszél, amelyeket a fasiszta vezérkar egyes tagjai követtek el. Június 3-án, amikor a fasiszta bandák ellepték a parlament épületének környékét, az épületből kilépő Matteotti mellé szegődött a fasiszta alelnök, Giunta, ugyanaz, aki hordának nevezte a baloldalt. Figyelmeztette Mattteottit: ne járkáljon egyedül. . . Június 10-én délután egy fekete Lancia állt meg a Lungotevere Arnaldo di Brescia és az Antonio Scialoja utca sarkán. Matteotti fél 5 tájban kilépett háza kapuján, és a Lungotevere felé indult, a szemtanúk szerint a rakparton a Tevere-korlát felé tartott. A kocsiban ülő hat férfi közül négy elindult Matteotti felé, egy az autónál, egy az autóban maradt. Négyen támadtak rá, egyikük gyomron vágta a szocialista képviselőt. Megragadták Matteottit, majd a kocsi hangosan tülkölve , azért tülkölt a vezető, hogy senki meg ne hallja az elhurcolt férfi segélykiádásait — elrobogott. Négy órával később Matteotti holttestét a fővárostól 23 kilométernyire, egy szénégető gödörbe rejtették. A MATTEOTTI-GYILKOSSÁG súLYOS VÁLSÁGBA sodorta a fasiszta partot, de Mussolininak sikerült úrrá lennie a helyzeten, és a perben, amelyet előre úgy szerveztek meg, hogy csak azok kerüljenek vád alá, akiket Mussolini feláldoz, elítélték a fasiszta gyilkosokat, de megmenekültek a szervezők és a felbujtók. Sz Helyreigazítás A csütörtöki számunkban, a második oldalon, az Ezrek tüntettek Havannában című jelentés második bekezdésében sajnálatos fordítói hiba csúszott. A kérdéses mondat helyesen így hangzik: ,,A Marti rádió működése elleni tiltakozáshoz csatlakoztak azok a kubaiak is, akiket érint Havanna és Washington bevándorlási egyezményének a felfüggesztése, mert az USA-ban élő kubaiak most nem látogathatták otthon élő rokonaikat.” Olvasóink elnézését kérjük. KÉT FRONTON IS Fegyverszüneti megállapodás, további véres összecsapások A bejrúti zöldvonalnál és a palesztin menekülttáboroknál is harcolnak Csütörtök késő éjszaka szíriai közvetítéssel az Amal síita szervezet és a palesztinok képviselői Damaszkuszban fegyverszüneti megállapodást kötöttek, ennek ellenére a libanoni főváros déli részén levő Szabra, Satila és Bourg es Barajnek palesztin menekülttáborok körül tegnap tovább tartottak a harcok. Lezárták a repülőteret Ezzel egyidejűleg megszólaltak a fegyverek a Bejrútot kettéosztó zöldvonal mentén. A keresztény jobboldali Libanoni Erők és a muzulmán milíciák időnként lőtték egymást. Mindez növeli a feszültséget a fővárosi front mentén, a két városrész közötti átkelőhelyeket még három héttel ezelőtt lezárták. A két fronton folyt harcok miatt ideiglenesen lezárták a bejrúti repülőteret, mert péntekre virradóra aknák csapódtak be a kifutópályákra, s megrongálták. Megsebesült két tisztviselő is. Tegnap teljesen megszakadt Bejrút kapcsolata a világgal. Feszültség Dél-Libanonban Mélyül a feszültség Dél-Libanonban is, egyre gyakoribbak az incidensek a reguláris hadsereg és az Izrael zsoldjában álló Dél-libanoni Haderő quisling osztag között. A libanoni nemzeti rádió tegnapi híre szerint hat katona elesett, 15 pedig megsebesült, miután csütörtök éjszaka Jezzine város közelében a quisling katonák rajtaütésszerű támadást intéztek ellenük. A libanoni, damaszkuszi, más arab politikai és diplomáciai akció homlokterében továbbra is az Amal és a palesztinok heves harca áll. Damaszkuszi közbenjárás Csütörtökön késő éjszaka Damaszkuszban Khaddam szíriai alelnök közvetítésével megállapodtak a fegyvernyugvásban. Damaszkuszi jelentés szerint előirányozták, hogy azonnal véget vetnek a harcoknak, a mentőcsapatoknak lehetővé teszik a menekülttáborokba való bejutást, hogy elszállítsák a halottakat és a sebesülteket, a palesztinoknak pedig át kellett volna adniuk fegyvereiket a libanoni hadsereg 6. brigádjának, amely később gondoskodott volna a tábor biztonságáról. A megbeszéléseken részt vettek az Amal, az úgynevezett Palesztin Nemzetmentő Front képviselői, amely tömöríti a Szíria-párti szakadár palesztin frakciókat, amelyek harcosai Arafat bizonyos számú hívével együtt védik a táborokat. Több mint kétszáz halott, ezer sebesült A tegnap már 5. napja tartó ádáz harcokban kétszázan életüket vesztették, csaknem ezren megsebesültek, csak a tábor körül és azokban a bejrúti külvárosokban, ahol főleg síiták élnek. Még nincsenek adatok arról, hányan estek áldozatul a táborokban. Az újabb értesülés szerint a palesztinok nem hajlandók átadni fegyvereiket a 6. brigádnak, mert azzal vádolják ezt az elsősorban síitákból álló reguláris alakulatot, hogy az Amal oldalán harcol. A muzulmánlakta Nyugat-Bejrút lakossága továbbra is az ágyúk árnyékában él. E városrész elnéptelenedett, szünetel az oktatás, a közhivatalok nem tartanak nyitva, megbénult az élet. Az ágyúk dübörgése miatt a lakosság álmatlanul tölti az éjszakát, hoszszú órákra a pincékbe, óvóhelyekre húzódnak, s elveszítették reményüket, hogy vége szakad az esztelen öldöklésnek és rombolásnak (Tapjug) MINTHA NEM TUDNA MIT KEZDENI önmagával az emberiség. Az idénre meghirdetett ifjúsági nemzetközi évvel kapcsolatban megdöbbentő statisztikai adatokat olvashattunk. A munkanélküliségről, amely elsősorban a fiatalokat sújtja, Franciaországban egymillió, Olaszországban 1,5 millió 23 évnél fiatalabb munkanélküli van, Nyugat-Németországban számuk az utóbbi öt évben megháromszorozódott, nem is szólva arról, hogy Brazíliában 12— 18 millióra becsülik a fiatal munkanélküliek számát. Vagy arról, hogy milliók ülnek az iskolapadban anélkül, hogy a társadalom az elhelyezkedés, az érvényesülés lehetőségét tudná szavatolni nekik. Egyiptomban ma például 9 millió fiatal tanul minden távlat nélkül. Legkönnyebb fiatalos lendülettel lármázni, hogy az idősebbek adják át helyüket, hagyják érvényesülni a fiatalokat, engedjék át a munkahelyet, a vezetést, ne állják útját a fiataloknak. Nem reális ez a handabandázás, nemcsak azért, mert nem a hely átengedéséről, hanem a társadalom korlátozott lehetőségeiről van szó, még inkább arról, hogy a társadalom az öregekkel sem tud mit kezdeni. Elég csak arra gondolnunk, hogy nem is olyan régen még annyi volt az átlagos életkor, amennyire az embernek ma szüksége van ahhoz, hogy a munkára, hivatásra felkészüljön. És nemcsak az az emberiség energiájának hihetetlen pazarlása, hogy a tettrekész, lelkes fiataloknak nem tud még csak munkát sem, nem hogy energiájukhoz méltó feladatot adni, hanem az is, hogy a meghosszabbodó átlag életkorral annyi tudást és tapasztalatot szorít a nyugdíjas tengődés magánéletének társadalomból kiszakított keretei közé. NEM ÁTMENETI VÁLSÁGRÓL, még csak nem is pusztán az elhúzódó gazdasági nehézségek egy sajátos velejárójáról van szó, hanem az emberiség egzisztenciális problémájáról, arról, hogy olyan sajátos átmeneti korszakba jutott, amelyben nem tud mit kezdeni sem a fiatalokkal, sem az öregekkel. Az elhúzódó gazdasági válság mind jobban megérleli a teoretikusok által már régen megfogalmazott tételt, hogy több évszázados fejlődés jutott olyan pontra, amelyről már nem lehet tovább menő. A mostani gazdasági válságon legfeljebb azt emlegették a teoretikusok, hogy az ember nem tud túl kezdeni a szabad idejével, állandóan ott él abban a dilemmában hogy a munka lélekölő jellemvonásának tudatára ébredt, de a munkán kívüli életével még kevésbé tud mit kezdeni. A válságos napokban viszont már mind többet írnak arról, hogy az egész fejlődés mélyre nyúló nehézségéről van szó. A társadalom eddigi fejlődésére ugyanis az volt jellemző, hogy szubjektíve és objektíve leépítette a termelést és a termelő foglalkozásokat. Szubjektíve olyképpen, hogy minden fiatal ambíciójává tette más foglalkozás találását, objektíve pedig olyképpen, hogy a termelőfoglalkozások részarányát az aktív lakosság egyharmadára szorította, miközben a szolgáltatások már az aktív lakosságnak csaknem felét foglalkoztatják. A mostani válság azt tudatosítja, hogy a társadalom túl drága lett, mert az egyedül értéket termelő gazdaságra elburjánzó felépítmény lakott. A kereskedelem, a bankok, a reklám stb. gazdasághoz kapcsolódó tevékenységétől, a kiegészítő vagy csak kényelmet nyújtó szolgáltatásokon át az oktatás, az egészségügy, a szórakozás, a politika stb. mind költségesebb változataiig. Az új technológiai forradalom nemcsak a termelőfoglalkozások termelékenységét akarja növelni az automatizálódással, hanem olcsóbbá akarja tenni ezeket a szolgáltatásokat is, sőt még az oktatást, az egészségügyet is a személyi számítógépek ügyévé akarja tenni. Csak éppen mit kezd az ily módon fölszabaduló hatalmas emberi energiával? MILYEN SORS VÁR EBBEN a helyzetben a fiatalságra? Az emberiség már eddig is nemegyszer szemben találta magát annak súlyos problémájával, hogy a fiatalok energiája teret nem találva romboló erővé vált. Vagy a társadalomtól való elfordulás mindenféle mozgalmi, esetleg a kábítószer-fogyasztás formájában, vagy pedig abban a formában, hogy a jobboldali vagy baloldali radikalizmus — például terror — egyformán a fiatalokban találta meg tömegbázisát. A szembefordulásnak ezeket a hosszabb-rövidebb időszakait néha az intenzív politikai tevékenység korszakai váltják fel, mint 1968-ban az egész világon átcsapó ifjúsági tömegmozgalmak idején volt, vagy most újabban a béke és környezetvédelmi mozgalmak fellángolásának időszakában. Egyesek azt jósolgatják, hogy a világ új 1968 előtt áll, vagyis a gazdasági nehézségekkel halmozódó elégedetlenség kirobbanása előtt. Ezek a jóslatok azonban nem veszik figyelembe, hogy még semmi sem cáfolta a tömegmozgalmaknak Engels által felállított szabályát: a robbanás nem akkor következik be, amikor a helyzet a legrosszabb, hanem amikor javulni kezd. Márpedig most még nemigen látszik ez a javulás. A fiatalok nemzetközi évének létrehozói mindenképpen úgy képzelték el, hogy ebben az évben az emberiség fokozottabban elgondolkozzon ezekről a problémákról, a fiatalok egész kérdéskomplexumáról. A nemzetközi év jelszava a leglényegesebb problémákat igyekszik azonosítani: Részvétel (a fiatalok bevonása a társadalmi ügyek intézésébe, bekapcsolódás mindenféle folyamatba) — Fejlődés—Béke (a szükséges feltételek megteremtése). Számos vonatkozásban foglalkoznak a tagállamok képviselői ezekkel a problémákkal. Mindez persze csak a problémák bizonyos fokú tudatosodásához elegendő. De az emberiség fejlődésének eddig még minden problémáját megoldotta, most, nagykorúsodásának ezzel az átmeneti korszakával is biztosan megbirkózik majd. BÁLINT István Mégis a fiataloké a jövő „Nukleáris vazallusok” A TASZSZ és a Pravda a NATO véderőminiszteri ülésszakáról A Pravda, az SZKP sajtószerve szerint a NATO-tagországok véderőminisztereinek ülésszaka bizonyította a nyugati katonai tömb eltökéltségét, hogy „Európát katonailag felkészítik a hagyományos és atomháború esztelen forgatókönyve szerint”. Az előbbi kommentárt fűzte a Pershing—2 és a cirkálórakéták további nyugateurópai telepítéséhez és a NATO hagyományos és vegyi fegyverzetének korszerűsítéséhez. A nyugatnémet Sternre hivatkozva, a TASZSZ távirati iroda mindehhez hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok az NSZK területén a korábban előirányzott 108 helyett, 258 rakétakilövőt állít hadrendbe. A TASZSZ megemlítette, hogy ez „hivatalosan meg nem erősített hír”, de elfogadja, mert szerinte korábban is előfordult, hogy a sajtó leleplezte a Pentagon titkait. A hírügynökség emlékeztetett az NSZK-ban tavaly kipattant botrányra a nukleáris aknák miatt, amelyeket az új atomháborúban az ellenség mögöttes területein helyeznek majd el. Végezetül a TASZSZ leszögezte, hogy a NATO európai tagországai ,,az USA nukleáris vazallusává” válnak, mivel Washington nem tartja kötelezőnek, hogy tájékoztassa a veszélyről azt az országot, amelynek területén katonai támaszpontja van. A NATO tavaszi ülésszakával egyidejűleg tartott ülést a Varsói Szerződés katonai tanácsa Budapesten. A TASZSZ jelenti, hogy a két ország vezérkari főnökei elemezték a világhelyzet problémáit, továbbá e katonai szövetség közös fegyveres erői vezénylése tökéletesítésének „néhány kérdését”, a Politikai Tanácskozó Testület és a honvédelmi miniszterek bizottsága határozatainak végrehajtását. (Tanjug). NYUGATNÉMET POLITIKAI KRÓNIKA Urait az SPD élén marad Célja győzelemre vinni pártját az 1987. évi választásokon Willy Brandt tegnap először hangsúlyozta félreérthetetlenül, hogy a Szociáldemokrata Párt (SPD) élén marad 1986 után is, illetve, hogy a párt következő kongresszusán újból jelölteti magát erre a tisztségre. Brandt 1964 óta áll a párt élén. A kölni Expressnek adott interjújában Brandt hangsúlyozta: tetlen, akkor az SPD-nek 1987- ben „jó kilátásai” lesznek. Augusztusban kezdődik Lambsdorff pere A bonni bíróság közölte, hogy Lambsdorff gróf, volt gazdaságügyminiszter perét — з Flick mágnástól elfogadott csúszópénz miatti botrány ügyében — augusztus 29-ére tűzték ki. Elődjét, Friedrichset és Flick volt menedzserét,, Brauhitschet is bíróság elé állítják. Az NSZK legnagyobb korrupciós botránya, amely a legnagyobb politikai afférrá is fajult, már három és fél éve húzódik. (Tanjug) Brandt tárgyal Gorbacsovval Willy Brandt ,a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke a hónap végén Moszkvában találkozik Mihail Gorbacsovval, a Szovjet KP KB főtitkárával. Nem hivatalos körök Bonnban közölték a hírt, és emlékeztetnek arra, hogy Brandt moszkvai látogatását februárra tervezték, de Konsztantyin Csernyenko akkori állami és pártvezető betegsége miatt elhalasztották. Moszkvában még nem erősítették meg Brandt érkezésének hírét. (Tanjug) ...Egészségem tekintetében jobban érzem magam, mint tíz évvel ezelőtt, és szeretném megérni a pártban a nemzedékcserét, továbbá azt, hogy az SPD újból hatalmon legyen Bonnban”. Nem titkolta, hogy reméli, már 1937-ben a következő parlamenti választásokon erre sor kerül. A párt nagy választási győzelme után — Saarlandban, valamint Észak-Rajna-Vesztfáliában abszolút többséget ért el — Brandt reméli, hogy Bajorországban és Baden-Württembergben, illetve a déli országrészben lesz fontos az erőviszonyok alakulása. Ha ezekben a tartományokban a következő két év alatt megszerzik a Keresztény Unió és a zöldek választóinak 2 százalékát, ami nem lehet jég) Mamula hazatért Franciaországból Branko Mamula flottatengernagy, szövetségi honvédelmi titkár tegnap befejezte hivatalos, baráti munka jellegű franciaországi látogatását. Ott-tartózkodása alatt tárgyalt vendéglátójával, Charles Hernu francia véderőminiszterrel. Megvitatták az európai biztonsági helyzetet Jugoszlávia és Franciaország fegyveres erői együttműködésének további fejlesztését. A MH küldöttsége Mamula vezetésével felkereste a francia fegyveres erők néhány alakulatát és intézetét. A batajnicai repülőtéren a szövetségi honvédelmi titkár üdvözlésére megjelent Petar Gračanin vezérezredes, a MH vezérkari főnöke, Slobodan Alagić vezérezredes, a légihaderő és a légvédelem parancsnoka, Sveto Letica vezéralezredes, dr. Svetislav Popovic vezéralezredes, továbbá Franciaország belgrádi nagykövete. (Tan