Magyar Szó, 1985. június (42. évfolyam, 148-162. szám)

1985-06-09 / 156. szám

XLI. évf., 156. (13659.) szám 1985. június 9., vasárnap Ára 30 dinár Raif Dizdarević Kairóban Megkezdődtek a jugoszláv—egyiptomi tárgyalások Raif Dizđarević szövetségi kül­ügyi titkár tegnap kétnapos hiva­talos látogatásra Egyiptomba érke­zett. A kairói repülőtéren Abdel Negib egyiptomi külügyminiszter üdvözölte. Jelen volt hazánk egyip­tomi nagykövete is. Külügyi titkárunk megérkezése után azonnal megkezdődtek a jugo­szláv—egyiptomi tárgyalások, ame­lyek az el nem kötelezett országok tevékenyégére, ruandai miniszteri értekezletükre vonatkoznak. A két külügyminiszter véleményt cserélt az iráni—iraki háborúról, a közel­­keleti válságról, a palesztin kérdés­ről és az afrikai helyzetről is. Diz­­darevicet ma fogadja Mubarak egyiptomi elnök és Kám­ál Hasszán Ali kormányfő is. A belgrádi repülőtéren Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár­­helyettes vett búcsút Raif Dizda­­revictől (képünkön). Raif Dizdarevictől Budimir Lontar vett búcsút a belgrádi repülőtéren Mi okozta a vízszennyezést? Feleannyi megbetegedés, mint amennyi a korábbi jelenté­sekből kitűnt . A zentai községi végrehajtó tanács meg­vitatta az ivóvízfertőzésről szóló jelentést A zentai községi képviselő-testü­let végrehajtó tanácsa nemrégen bizottságot nevezett ki az ivóvíz­fertőzés okainak alapos kivizsgá­lására. A bizottság elkészítette a jelentést, amelyből világosan ki­tűnik, hogy került szennyvíz a vízvezetékbe, illetve a homoki la­kótelepen levő kútba. Az szinte kezdettől fogva ismert volt, hol történt a szennyezés, a részleges kivizsgálás után azonban a mu­lasztásokra is következtetni lehet (megjegyezzük, hogy a még rész­letesebb vizsgálat és a felelősség megállapítása a belügyi szervekre tartozik). A jelentésből arra lehet követ­keztetni, hogy már a kút fúrá­sakor (1976-ban) kisebb-nagyobb mértékű szabálytalanság történt Elsősorban az, hogy eltértek a tervtől. A részletkérdések esetünk­ben nem fontosak, ezért csak a leglényegesebb eltérést említjük, ami végeredményben alapul szol­gált a szennyezéshez. A tervben ugyanis pumpával működő kút fú­rása szerepelt, de mivel nagyobb nyomású vizet találtak, tulajdon­képpen artézi kutat fúrtak. Ami­kor nem volt nagy a vízfogyasz­tás, a kútból kikerülő felesleges víz egy csövön keresztül a szenny­víz-csatornába jutott. Az évek fo­lyamán azonban a víz nyomása csökkent, s azóta a kút úgy mű­ködött, ahogyan azt a terv is tar­talmazza. A kivezető cső azonban megmaradt, bár már nem volt funkciója. S a május 15-ei nagy esőzéskor, amikor a szennyvíz-csa­torna nem tudta elvezetni az ösz­­szes vizet, a csatornában a szenny­víz szintje fölemelkedett, a leve­zető cső magasságáig, s vissza­folyt a kútba. Igaz, hogy a csö­vön van egy szelep, amelynek meg kellett volna akadályoznia, hogy ellenkező irányból bármi is be­kerüljön a csőbe és a kútba, ez a szelep azonban elromlott. Va­lószínűleg már a kút műszaki át­vétele során hiba történt, mivel nem gondoltak arra, hogy rend­kívüli esetben szennyvíz juthat a vezetékbe. A fertőzésre természe­tesen nem került volna sor, ha működik az elzárószelep, illetve, ha lezárták volna az említett cső­(Folytatása a 6. oldalon) További együttműködési lehetőségek Milenko Bojanić nyilatkozata Milenko Bojanic szövetségi kül­kereskedelmi titkár New York-i jugoszláv tudósítók előtt kijelentet­te, hogy Jugoszlávia és az USA jelenlegi egymilliárd dollár érté­kű árucsere-forgalmát meg lehet kétszerezni. Bojanié az Egyesült Államokban tett körútja után ad­ta kijelentését. Népes gazdasági küldöttségünk élén számos ipari és üzleti központban járt. Benyo­másairól szólva kijelentette, hogy gazdasági képviseleteink nem kí­sérik kellő figyelemmel azt a fo­lyamatot, amelynek keretében аг USA gazdasági tevékenységének súlypontja fokozatosan a nyugati partvidékre tevődik át. Hozzáfűz­te, hogy képviseleteink zömmel (Folytatása a 2. oldalon) Mai számunkból: • újabb SALT vagy jó lesz a régi? Egy hét a világpolitikában (3. oldal) ф Jövedelmező háziállat a földigiliszta? Nemcsak humuszt termel, hanem kiváló fehérje­forrás is (9. oldal) © Szorítóban az iskolai fegyelem Az „öklöző” tovcenaci diákot eltanácsolták (13. oldal) ф Felhős idő, záporeső, zivatar Időjárásjelentésünk a 17. oldalon Foglyul ejtettek huszonhárom tinó katonát A Dél-libanoni Haderő elállt korábbi követelésétől A Dél-Libanonban Izrael által fel­szerelt és pénzelt bérenc szerve­zet, az úgynevezett Dél-libanoni Haderő parancsnoksága tegnap el­állt attól a fenyegetéstől, hogy megöli az ENSZ-békeerők kötelé­kében Dél-Libanonban szolgálatot teljesítő 23 finn katonát, akiket korábban foglyul ejtett, de meg­marad követelésénél, hogy az Amal síita szervezet engedje szabadon a Dél-libanoni Haderő 11 tagját, akik tegnapelőtt estek fogságba, jelentette tegnap a délutáni órák­ban a Libanon Hangja rádióállo­más. Az izraeli rádió jelentésére hi­vatkozva a libanoni rádióállomás továbbította a hírt, hogy a Dél­­libanoni Haderő parancsnoksága, a fent említett döntését közölte a libanoni ENSZ-békeerők finn kon­tingensének parancsnokságával és az ENSZ New York-i titkárságá­val. A döntéssel — mint közölték — Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár felhívásának tettek eleget. Ezt megelőzően a Dél-libanoni Haderő azt követelte, hogy az Amal által foglyul ejtett tagjait a déli órákig engedjék szabadon, mert különben minden órában megölnek egy finn katonát. A fe­nyegetés elhangzása után, az Egye­(Folytatása a 2. oldalon) A malmok ismét rossztól tartanak Készülnek a kenyérgabona betakarítására . Tartományunkban a jelek szerint annyi búza terem, mint tavaly Az aratók, a termelők és a malomipar javában készül a nagy hajrára tartományunkban. A gépek, a traktorok, a szárítók, a tá­rolók az aratás kezdetén teljes készenlétben állnak majd, de mint a Fitocoopban hallottuk, az illetékesek ezúttal is késnek a felvá­sárlási feltételek meghatározásár­ól. Attól tartanak, hogy ezúttal is, akárcsak korábban, félmegoldást hoznak: megegyeznek majd a bú­za árában, de ismét kérdéses lesz a liszt ára. A malomipar már évek óta követeli, hogy a búza árával együtt határozzák meg a liszt árát is, mert a huzavona mindig súlyos következményekkel jár, mind az ellátásra, mind magukra a malmokra és sütőipari munka­­szervezetekre nézve. A malom- és sütőiparnak je­lenleg ez a legfontosabb követelé­se, hiszen tavaly kilónként mind­össze (?) két dinárral került mí­nuszba a malomipar, amikor az életszínvonal megvédése érdekében ezt a két dinárt nem voltak haj­landók elismerni a liszt árában, ez mégis óriási veszteségeket ho­zott számukra, de még inkább a pékeknek. Egyes sütödékben az átlag személyi jövedelem még a 15 000 dinárt sem éri el, és ezek a dolgozók lassan oda jutnak, hogy maguk nem tudják megvenni a sokkal pénzesebb fogyasztóknak szánt olcsó kenyeret. A malomipar nem lehet áldozati bárány . Nem ijesztgetésképpen mond­juk, de mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ha a régi liszt elfogy, az újnak pedig nem lesz ára, a malomipar kénytelen lesz visszatartani a lisztet — mondja Slobodan Trifunović, a Žitocoop igazgatója. — Nyilvánvaló, hogy az idén a búza ára eléri, sőt meg is haladja majd a 40 dinárt kilón­ként és a tavalyi 22 dináros árhoz képest ez majdnem százszázalékos áremelés. Nyilvánvaló, hogy ennek arányában kell megdrágulnia a lisztnek és a kenyérnek is, vagy pedig térítésről kell gondoskodni. Ha tehát nem lesz meg idejében a liszt ára, a malomipar valóban kénytelen lesz arra, hogy megta­gadja az áru leszállítását, hiszen kilónként már nem 2 dináros lesz a vesztesége, hanem legalább 18— 20 dinár. Természetes, hogy a pé­kektől sem várhatjuk el, hogy új lisztből régi áron süssenek kenye­ret. Egyszerűen nincs jogunkban ezt elvárni.­­ Tisztában vagyunk azzal is, hogy az élelmiszerek árának eme­lése még akkor is érzékenyen érin­ti a polgárokat, ha az sokkal ki­sebb arányú, mint más áru eseté­ben. Nem is ragaszkodunk az ár­emeléshez, de azt sem tudjuk to­vább elviselni, hogy évről évre rosszabb helyzetben vagyunk, veszteséggel birkózunk, valamiféle áléletszínvonal megvédése érde­kében, malom- és sütőipari dol­gozóink pedig nem tudnak maguk­nak tisztességes megélhetést biz­tosítani — hallottuk. A búza áráról most már valóban úgy beszélnek mindenütt, hogy a reális termelési költségeket figye­lembe véve legalább 40 dinárnak kell lennie. Bizonyos kalkulációk szerint a hozamtól függően a ke­nyérgabona előállítási ára tarto­mányunkban 37 és 52 dinár között mozog. Nem mindegy ugyanis hogy 3, 5 vagy 9 tonna terem-e egy hektáron. Ennek alapján a Thitocoop illetékesei szerint a liszt árának legalább 60 százalékkal kellene emelkednie, de ez csak hozzávetőleges számítás. Termé­szetesen ennyit csak a nyersanyag drágulásának alapján. Hol vannak emellett még az egyéb költségek, amelyek méltányolására talán gon­dolni sem mernek. Semmi haszon a térítésből Az ártól nagyon sok minden függ tehát a malomiparban is és a mezőgazdaságban is. Tartomá­nyunk azonban sohasem volt híve az ár felverésének, sohasem volt híve a felvásáárlási térítésnek, min­dig máris ár mellett foglalt állást.­­ Semmi haszon az ilyenfajta Felárból, illetve a már évek óta sorozatosan alkal­mazott felvásár­lási prémiumból. Különösen nincs haszna tartományunknak, ahol a termelésnek szinte minden esetben 90 százaléka a malmokba kerül, tehát az 1—2 dmáros felár, ami más vidékeken talén lendít is valamit az átvételen, nálunk nem ér semmit, mert csak annyit rá­(Folytatása a 9. oldalon) Mezőgépektől hangos a határ Az előrejelzések szerint az idén gazdag termés lesz, hiszen a kukoricát május végén elvetettük, s az ország minden tájáról érkező jelentések arról tanúskodnak, hogy az őszi és a tavaszi vetés szépen fejlődik. Noha eléggé szórványosan esett az eső, szárazság m­ég sehol sem fenyeget. A csapadékosabb vi­dékeken gyakoribbak a növénybetegségek, de hatékony szerekkel küzdenek ellenük. A Szövetségi Mező­­gazdasági Bizottság adatai szerint az idén 2,8 millió hektárt vezettek be, vagyis a tervezett terület 96 szá­zalékát, ebből 2 390 000 hektár kukorica, mintegy 20 000 hektárral több mint a tervezett, illetve 43 000 hektárral több, mint tavaly. Csak Vajdaságban vezették be a tervezett területet (1 100 000 hektárt, ép­ből 267 000 hektár búza). Alig egy hónap választ el bennünket az aratástól. Számítások szerint az idén terem elég kenyérgabona, különösen, ha gondot viselünk minden szemről. Képünk a vajdasági me­zőről készült. (Tanjug fotó)

Next