Magyar Szó, 1985. július (42. évfolyam, 178-192. szám)

1985-07-01 / 178. szám

1985. stáílus 1. hétf: MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Közös kisolajkutatás A zágrábbi INA és a ljubljanai Petrol összetett társult munka­szervezetek hosszú távú üzleti és műszaki együttműködési önigaz­gatási megegyezést kötöttek, amely szabályozza a közös beru­házásokat a kőolaj- és gázkuta­tásba, valamint a külföldi piacon való fellépést. Lojze BLENKUS, a Petrol ügy­viteli­­bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az INA-val végzendő közös kutató­munka a következő öt évben vá­laszt ad arra, hogy mekkora Szlovénia lehetséges kőolaj- és földgáztartaléka. A közös kőolaj- és gázkutatást azonban nemcsak a Petrol, hanem Szlovénia egész gazdasága finanszírozza a kőolaj­ipari érdekközösség útján. A Petrol — Blenkuš szavai sze­rint — az INA-val együtt hajlan­dó beruházásokat végezni kőolaj- és földgázkutatásba a többi köz­társaságunkban és tartományaink­ban, valamint külföldön is. Petar FLEKOVIČ, az INA ügyviteli bi­zottságának elnöke kijelentette, hogy nemcsak a Petrol, hanem az ország minden más kőolajipari munkaszervezete csatlakozhat az INA kőolajkutatásaihoz új terüle­teken. Az INA ilyen alapon most közös kutatást végez az újvidéki Naftagassal a Crna Gora-i tenger­melléken. Az idei feladat, hogy a kőolaj­­gazdaság maga teremtse elő a kő­­olajbehozatalhoz szükséges deviza 20 százalékát az INA és a Petrol képviselői szerint új folyamat kezdetét jelenti az ország kőolaj­­gazdaságában. A kivitel növelésé­vel teremthető elő a deviza, de ehhez közösen kellene fellépni a külföldi piacon, tekintet nélkül a köztársasági határokra. Hazánk évente mintegy 16 mil­lió tonna kőolajat fogyaszt, ebből a hazai kőolajtermelés 4 millió tonna. Tehát továbbra is behoza­talra szorulunk, de világosan meg kell határozni, hogy ezt milyen dollárral fizetjük. A válasz: a ju­goszláv termékek kivitelével, kül­földön végzett szerelőmunkákkal és idegenforgalommal — mondta Petar Flekovic. (Tanjug) A PETŐFI BRIGÁD HARCI ÚTJÁN Éjszaka dúdol a sötét A topolyai felderítők emlékmeneteléséről ГКЛ na ostrem vrhu. Ez első táborhelyünk Szlovéniában, ahová több mint 10 órás autóbusztúra után érkeztünk meg szombaton, a késő délutáni órákban. Előzőleg megálltunk Kumrovecen, hogy megtekintsük Tito elvtárs szülőhá­zát, és Selnicén, hogy koszorút he­lyezzünk el a fasizmus áldozatai­nak emléktábláira. A Düh­ (Szellem) társaságában egyáltalán nem feszélyeztette ma­gát a 60 topolyai felderítő. A meg­érkezés első pillanatától kezdve feltalálta magát, és bebizonyította, hogy őt sem lepheti meg semmi, akár dicső elődeit, akik a szabad­­­ságért küzdöttek. Ma a fiatalok, akik szabadságban élnek, meg akarják ismerni szocialista forra­dalmunk és a népfelszabadító há­ború vívmányait. Ezt a nemes célt, a hagyományok ápolását szolgálja a Petőfi brigád harci útján elne­vezésű emlékmenetelés, amelyet immár 14. alkalommal szerveztek meg. A szombati nap egyik legnagyobb eseménye a tábortűz: „Mikor éjsza­ka dúdol a sötét, lángra lobban a tűz ...” A művelődési műsorban részt vettek a határőrök is, és visszhangzott a dal: „Pártunk a zászló, és Tito a pártunk, ő vezet részeken át...” Vasárnap délelőtt került sor az első gyalogtúrára. Mintegy 20 ki­­lométert tettünk meg a Kozjak hegység lankáin az említett Düh­től Kapláig. A helybeliek fennsé­ges fogadtatásban részesítettek ben­nünket. Az első menetelés meghoz­ta az első hólyagokat is a lába­kon, a felderítők azonban rá sem hederítettek, és alighogy megér­keztek, máris focizni kezdtek. A menetelésen nem győztünk csodál­kozni a 68 éves BÁLINT Máté, aki mindannyiunk közül a legfris­sebbnek bizonyult. Ma újabb 20 kilométer gyalogtúra következik.. Újabb élmények, tapasztalatok és tudásszerzés. KONCSAK Alexander Emelkedett a forint árfolyama A Magyar Népköztársaságba utazó jugoszláv állampolgárok a határátlé­péskor ezentúl 4200 dinárt kötelesek beváltani, a kishatárforgalmi útlevél­lel rendelkezők pedig 2100 dinárt. Ezért a pénzért, mint korábban is, 760, illetve 380 forintot kapnak. Azokat a jugoszlávokat, akik vona­ton, hajón vagy repülőgépen utaznak át Magyarországon, ezentúl sem kö­telezik a nézetbeváltásra, ellenben a gépkocsin vagy más módon átutazókat igen, a szü­lő útlevelébe bejegyzett gyermek részére a jövőben sem kell pénzt beváltani. A Magyar Nemzeti Bank által alkal­mazott árfolyam szerint jelenleg egy­­forint 5 dinár 53 párát ér. (Tanjug) Nem tűnt fel a gyors gazdagodás? Harmadik hete tart a trepčai ezüstrablók bűnpere Hogyan ereszthetett oly könnyen gyökeret a bűnözés, hogyan fer­tőzhetett meg annyi embert, és hogyan maradhatott oly sokáig felderítetlen? Ez a három kér­dés kerül előtérbe minduntalan a trepčai ezüstrablók immár harma­dik hete tartó bűnperében. Két héttel ezelőtt a bírósági tárgyalás megvilágította a rablás módját: az ezüstdúsítmányt köny­­nyűszerrel ki lehetett vinni, mert nem volt semmilyen aka­dály. Annyian részt vettek ben­ne, akár a „lakodalomban” — ahogy egy vádlott mondta. Rész­letesen előadták a tárgyaláson hogy a gépkocsik tartályaiba rejt­ve vitték külföldre az ezüstru­­dakat. A trepcai ezüst közvetlen tol­vajai zömmel a zvečani ezüstfi­nomító munkásai volak. Sokkal nagyobb hasznot húztak azonban az üzérek, vagyis a lopott ezüst felvásárlói és eladói. A jelekből ítélve a legbusásabb haszon Rah­man Altaj isztambuli ékszerész­nek és társainak a markát ütöt­te, ők ugyanis bagatell összegért vásárolták fel az ezüstöt. A tetovói származású Altaj az isztambuli Kapali-csarsiban várta a leendő ezüstárusokat, és nyíl­tan a szemükbe mondta, hogy mit vesződnek apróságok kicsem­pészésével, amikor Jugoszláviából annyi ember „egy darabbal” szép keresetre tesz szert. Altaj ezt 1979-ben mondta, a trepcai ezüst­rablók ellen viszont csak 1983 és 1984 között emeltek vádat. Amennyire a műveletlenséggel, szegénységgel és a társadalmi el­lenőrzés hiányával részben meg­magyarázható a húsz-egynéhány trepéai munkás tette, annál ke­vésbé érthető, hogy ötven tehetős, tekintélyes iparos, vendéglős, egyetemi hallgató és néhány jól kereső tisztviselő miért veteme­dett erre, és hogyan gondolhatta, hogy e tiltott kereskedelmet nem leplezik le. Teljesen hihetetlen, hogy egy olyan kis környezetben, mint amilyen Titova Mitrovica, a biz­tonsági szervek nem figyeltek fel a korábban szinte szociálisan veszélyeztetett emberek busás meggazdagodására. Elgondolkod­tató több vádlott állítása, hogy a belügyi titkárság emberei tudtak róla, mit művelnek. A helyi közvélemény pedig évek óta nyílt titoknak tartotta a trepcai ezüst­lopást. A tárgyalás eddigi menete a jelekből ítélve csak a jéghegy csúcsát olvasztotta el. Szinte minden újabb vádlott vallomása újabbnál újabb kérdéseket tár fel, és újabb magyarázatokat kö­vetel, mert e nagyméretű rablás szálai bizony sokfelé vezetnek. Ahhoz nem fér kétség, hogy a bíróság előtt álló rablóbanda megkapja megérdemelt büntetését. Már vallomásuk sem hagy kétsé­get efelől. De hogy eljussunk a teljes igazsághoz, ami kétségtele­nül a kosovói helyzet javulását szolgálná, nagyon sok válaszra van még szükség, mindenekelőtt politikai válaszokra, amelyeket­­nem is kell és nem is lehet hal­­lani a zvečani bírósági teremben. D. RELJIC (LAZUKICS Anna felvétele) Megkezdődött az Idegenforgalmi főidény. A sikeres előszezonból ítélve eredményesnek ígérkezik. A tengermelléki üdülőinkből érkező jelentések szerint a turisták száma meghaladja a tavalyit, különösen vonatkozik ez a külföldi vendégekre. A szlovén tengerparton pél­dául ezekben a napokban 12 000 vendég üdül, ezeknek négyötöde külföldi. Legtöbb a nyugatnémet, az osztrák és az olasz turista. Fel­vételünk Portorožban, a legismertebb szlovén üdülőközpontban ké­szült, ahol jelenleg mintegy hatezer vendég nyaral. A szállodák tele vannak, még a pótágyak is elkeltek, a fizetővendég-szolgá­latban azonban még van hely. Benépesültek a palicsi strandok Tegnap félszer fürdőző volt a sétaerdei uszodában A hétvégén benépesültek a pali­csi strandok. A több heti rendkí­vül hűvös idő ellenére szombaton a kora délutáni órákban a hőmérő higanyszála 20 Celsius-fok fölé emelkedett, és ha fürdeni nem is, legalább napozni lehetett. A ví­­kendtelep strandján több száz vendég sütkérezett főleg azok a szabadkaiak, akik vállalati vagy magántulajdonban lévő nyaraló­házban töltik évi szabadságukat. Vasárnap már sokkal többen szánták rá magukat strandolásra. Ki-ki autóbusszal, személygépko­csival, legtöbben azonban kerék­párral ruccantak ki a fürdőhelyre. Nem csalatkoztak, mert az időről időre föltámadó szél ellenére is kellemes volt a hőmérséklet, meg­közelítette a 30 Celsius-fokot. So­kan sétáltak a parkban, és nagy közönsége volt a vasárnap délelőtti térzenének. Szombaton megnyitotta kapuit a nagyközönség számára a sétaerdei uszoda. Az első napon mindössze százan fürödtek a városi meden­cében, tegnap azonban már félez­ren hűsöltek benne. A gyermekek és a kamaszok nagy örömére 15 éves korig a belépés díjtalan (az idősebbeknek 100 dinár, így a ko­rábbi évekhez viszonyítva ugyan­csak csökkent az uszoda látogatói­nak átlagos életkora. Míg a Pali­­csi-tó hideg vizében csak a legbát­rabbak és a legedzettebbek füröd­tek, a medencében kész élvezet volt lubickolni, hiszen hévizet is engedtek bele, és tegnap óta 24— 25 Celsius-fok volt vizének hőmér­séklete. Nagy látogatottságnak ör­vendett még a palicsi hévizes me­dence is, jóllehet abban nem lehet úszni. V. I. Befejeződtek az ifjúsági játékok Zrenjaninban Tegnap este Zrenjaninban a Test­vériség-egység elnevezésű, 30. or­szágos találkozó záróünnepségével befejeződött hazánk fiataljainak há­romnapos találkozója. A hagyomá­nyos rendezvényen mintegy 450 fia­tal vett részt hazánk minden tar­tományából és köztársaságából. A celjei, bari, vinkovói, tuzlai, ćup­­rijai, djakovicai, ohridi és a házi­gazda zrenjanini fiatalok össze­mérték erejüket a különböző sport­­versenyeken. A rendezvény kere­tében Milan JANJICNAK, a SZISZ 12. kongresszusa platformját elő­készítő bizottság elnökének és Dragán SLIJEPCEVICNEK a SZISZ zrenjanini községi választ­mánya elnökének részvételével be­szélgetést tartottak, amelyen szó volt a SZISZ 12. kongresszusának platformjáról, és ennek keretében a fiatalok számos kérdést tettek fel a vendégeknek. K. L TENGERPARTI HELYZETJELENTÉS Most végre itt a nyár Mind több a külföldi turista, mégis kevés a deviza a turista, akkor máris látható, hogy a jugoszláv átlagfizetés alig elegendő 5—6 napi tengerparti tartózkodásra. Nincs szándékunk­ban visszariasztani a vajdasági turistákat a tengerparti nyara­lástól, csak arra szeretnénk fel­hívni ismételten a figyelmet, hogy körültekintően kell tervez­ni a nyaralást. Tegnap, Közép-Dalmáciában, a šibeniki tengerparton, igazi nyár volt, az időjárásra most már te­hát nem lehet panasz, különösen pedig a számtalan hotel vendég­serege örül аппак, hogy gond­talanul élvezheti a napsütést, tengerpartunk természeti szépsé­geit. A Közép-Dalmáciában tartózko­dó újságírók egy csoportja teg­nap ellátogatott az Adria egyik gyöngyszemére, a Kornát-sziget­­csoportra. Itt a nemzet­ park igazgatója, Milan TXIRCINOV adott tájékoztatót arról, hogy mi várja a turistákat a tengerpart­nak ezen a részén. — A sok apró kis sziget álla­mi védelem alatt áll, a nemzeti park pedig meg kell hogy őrizze eredeti jellegét. Véleményem sze­rint a turizmus jövője a sziget­világ, mind többen keresik fel a tengerpartnak ezt a részét, külö­nösen külföldiek, akik sétahajó­val, yachttal, motorcsónakkal ér­keznek ide. Továbbra is tilos az építkezés magánszemélyeknek itt, mi azonban kikötőket, fogadóál­lomásokat létesítettünk és min­dent biztosítunk a vendégeknek. Különösen a nyugat-németországi turisták szeretik ezt a vadonnak nevezett szigetvilágot, amire nap­sütés, nyugalom, kristálytiszta tengervíz a jellemző. A hazai vendég a nemzeti parkban való tartózkodásért egy napra 150 dinárt, a külföldi pedig 250 dinárt kell hogy fizessen — mondta a jugoszláv újságírók részére meg­rendezett sajtókonferencián Milan Turčinov. Az igazgató egyebek között ar­ról is beszélt, hogy valóban nö­vekszik a külföldi turisták szá­ma a tengerparton, mégsincs ha­zánknak jelentősebb devizabevé­tele. Ennek okát pedig abban kell keresni, hogy a Jugoszláviába ér­kező külföldi turisták dinárt hoz­nak magukkal. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kanálisokon ke­resztül a mi fizetőeszközünk már korábban külföldre távozott, amit visszahoznak magukkal a vendégek. A tengerpartnak ezen a részén különben már több mint 15 000-en tartózkodnak, de a be­jelentett turistáknak csak atig 15—20 százaléka hazai vendég. Felkerestünk tegnap egy első osz­tályú magánszállást is. Tulajdo­nosa pedig elmondta, hogy meg­szigorították az ellenőrzést, min­denkit be kell jelenteni, ezáltal tehát a különféle járulékokat is kell fizetni. A magángazda ezt sajnálattal tudatta az újságírók­kal, a korábbi években ugyanis a 10 ágyból mindössze 2­3 hely­­foglalást jelentett be, a többit pe­dig rokoni alapon történő ven­déglátásnak minősítette, és így jóval több bevétele volt, mint az ellenőrzés megszigorítása óta. TÓTH László Megkezdődött a főidény a ju­goszláv tengerparton, vasárnap ezrével és ezrével érkeznek a tu­risták, hogy július 1-jével meg­kezdjék az üdülést, a nyaralást Közöttük azonban igen kevés a hazai vendég, a sibeniki tenger­parton nagy elégedettséggel álla­pítják meg, hogy annál nagyobb az érdeklődés a külföldiek köré­ben, tengerpartunit iránt. Vasárnap például gépkocsika­­raván-sor érkezett Sibenikbe, Za­­darba. Érdekes megjegyezni, hogy nagyszámú csehszlovákiai, ma­gyarországi, valamint lengyelor­szági turista van közöttük. A főidény különösen drága lesz a hazai turistának. Csillagásza­ti árak vannak a tengerparton, lépten-nyomon erről győződhe­tünk meg. Az itteni turisztikai dolgozók, szakemberek azt mond­ják, hogy nem az árak maga­sak, hanem a személyi jövedelem alacsony, ezért nem juthat el a dolgozó, a polgár a tengerre. Megjegyezzük, hogy továbbra is a magánházakat, első-, másod- és harmadosztályú szállásokat java­solják a hozzáértők a hazai tu­ristának, ahol mégis hozzáférhe­tőbb az ár. Igen kockázatos be­térni egy-egy magán- vagy társa­dalmi tulajdonban levő vendég­lőbe, mert például egy adag jobb minőségű halért 1500—2000 di­nárt kérnek, a báránysült adagja pedig majdnem 1000 dinár. Ter­mészetesen, ha még italt is rendel Jól szerepeltek a vajdaságiak Véget ért a rádióamatőrök országos bajnoksága Stipben tegnap véget ért a rá­dióamatőrök 29. országos bajnok­sága. Az elmúlt három napon va­lamennyi köztársaságunkból és tar­tományainkból 247 rádióamatőr versenyzett rádiógoniometriából. A 3,5 megahertzes hullámhosszon a szeniorok csoportjában Crna Go­ra csapata lett a győztes, a leg­jobb egyéni versenyző pedig a vaj­dasági Vladimir JAVORIN. A nők kategóriájában Vajdaság csapata érdemelte ki az első helyet, egyé­niben pedig a horvátországi Mo­nika BORČIC jeleskedett. A vete­ránok kategóriájában Szlovénia csapata lett az első, egyéniben pe­dig a bosznia-hercegovinai Sead SUSA ért el legjobb eredményt. A juniorok és pionírok csapatver­senyében is Vajdaság válogatottja győzedelmeskedett, egyéniben pe­dig a bosznia-hercegovinai Sead HABIBOVIC és a Crna Gora-i Zlat­ko VrIJOTIC ért el legjobb eredményt. A 144 megahertzes hullámhosszon a szeniorok kategóriájában Mace­dónia csapata győzött, a legjobb egyéni versenyző a szintén mace­dón Atanas KOTESKI. A nőknél Horvátország csapata ért el leg­jobb eredményt, a legjobb egyéni versenyző pedig szintén Monika Borčić lett. A junioroknál Macedó­nia csapata győzött Ben JOSZI­­FOVSZKI legjobb egyéni verseny­zővel egyetemben. A veteránok­nál Crna Gora csapata lett az első, a legjobb egyéni versenyző, Bra­­nislav BRAJOVIČ szintén Crna Gora-i. A rádióamatőrök következő or­szágos bajnokságát jövőre Szerbiá­ban rendezik meg, a világbajnok­ság pedig, amelyre szintén jövőre kerül sor, Szarajevóban lesz. (Tan­jug) 11

Next