Magyar Szó, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-223. szám)

1985-08-01 / 209. szám

1985. augusztus 1., csütörtök MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA A helsinki elvek tartós értékének megerősítése (Folytatás az 1. oldalról) — Ma megjelentünk Helsinkiben nemcsak azért, hogy emlékeztessük e nagy eseményre, hanem mindenekelőtt azért, hogy felmérjük, következetesen miként érvényesíthetjük a záróokmány elveit, céljait és programját. Ma, amikor felidézzük azt, amit közös akarattal aláírtunk és elfogadtunk a záróokmányban, visszatérünk a bennünket vezérlő elvekhez, a célokhoz amelyeknek elérésére törekszünk, az útirányhoz, amelyen kialakítjuk az együttműködést és a biztonságot, mi ismételten megerősítjük e jelentős okmány időszerűségét és tartós értékét. Az elvek teljes méltánylása eshet-e a mai feltételekben más út a béke megőrzésében, az együttműködés fellendítésében, mint azoknak az alábbi elveknek a teljes méltánylása, amelyeket előirányoztunk a záróokmányban: ragaszkodás a békéhez, a biztonsághoz, igazsághoz, a baráti együttműködés bővítése a szuverenitás, egyenlőség, minden állam joga alapján, hogy szabadon megválassza, és fejlessze politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési rendszerét, tiszteletben tartva jogát, hogy megfogalmazza saját törvényeit, jogszabályait, mellőzve az erőszakkal való fenyegetőzést, az erőszak alkalmazását, elismerve a határok sérthetetlenségét, az államok területi integritását, a viszályok békés megoldását, a más országok belügyeibe való be nem avatkozást, méltányolva az emberi alapvető szabadságjogokat, a népek egyenrangúságát, jogát az önrendelkezésre, öntudatosan teljesítve a nemzetközi jog alapján a kötelezettséget. A tíz évvel ezelőtt a finn fővárosban aláírt záróokmány reális, kiegyensúlyozott dokumentum, amely túlélte a nemzetközi kapcsolatok valamenynyi viharát. Igaz, rendelkezéseinek teljesítése bizonyos csalódást keltett, tagadhatatlan azonban, hogy e történelmi okmány és az együttműködési, biztonsági folyamat nélkül a világhelyzet még rosszabb lenne. Dióhéjban így foglalhatók össze a helsinki okmány aláírásának évfordulója alkalmából megtartott ülésszakon elhangzott felszólalások. (Tanjug) Szövetségi külügyi titkárunk a továbbiakban egyebek között hangsúlyozta: " A záróokmány elfogadása utáni egy évtizedben ismét kiéleződtek a kapcsolatok, újabb konfrontációk keletkeztek. Az elmúlt időszakban súlyos megpróbáltatásokkal néztünk szembe, a záróokmány valóra váltása nagyon nehéz, úgy is mondhatnám, történelmi vizsgát tett. A kapcsolatok kiéleződése kárt okozott az európai együttműködési, biztonsági folyamatnak, lelassította, néhány területen leállította. E feltételek ellenre azonban az európai államoknak több szempontból sikerült megőrizniük az együttműködés elért szintjét különböző területen, főleg a gazdasági kapcsolatokban. Ez is tükrözte igazi érdekeiket és a záróokmány értékét, kifejezésre juttatta azt a törekvést, amely elvezetett bennünket az okmány elfogadásához. Manapság Európát és a világot megterheli a bizalmatlanság, a fegyverek felhalmozása, a válságok, a tűzfészkek, a fejlődésben és a gazdaságban észlelt különbség. Bátorít bennünket, növeli a jövőbe vetett bizalmunkat, hogy az európai országok — még akkor is, amikor a két nagyhatalom közötti viszony megközelítette a mélypontot — sikerült megőrizniük Helsinki legfontosabb vívmányait. A dokumentum szelektív alkalmazása konfrontációhoz vezet Dizdarevic a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a mögöttünk levő évtizedben a záróokmány alkalmazását gyakran veszélybe sodorta az előtékozlás, az azzal foglalkozó vita, mi az elsődleges feladat, s mellőzték a rendelkezéseinek érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket. Ezzel kapcsolatban előtérbe helyezte, eljött az ideje, hogy levonjuk a jó és rossz következtetéseket, mert az elmúlt tíz év meggyőzött bennünket, hogy a záróokmány szelektív alkalmazása, csak olyan részének érvényesítése, amely az egyik vagy a másik részvevő pillanatnyi érdekeinek felel meg, a konfrontáció felé vezet, s ez ellentétben áll a záróokmány tartalmával és szellemével. A történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy együttműködéssel ledönthető a bizalmatlanság és az előítélet legszilárdabb akadálya. A kevésbéé kiaknázott területen kialakított széles körű együttműködéssel — amelyet megkövetel a záróokmány — utat nyithatunk a tényleges béke és a biztonság felé. Az együttműködéssel kialakítható a megértés légköre. Együttműködéssel feltételek alakulnak ki, hogy felszámolják a különbségeket a legkényesebb kérdésekben is. A kölcsönös bizalomért — Úgy vélem, hogy a stockholmi értekezlet a záróokmányt aláírt minden ország egyenrangú részvételével rendkívüli alkalmat nyújt, hogy kezdeti konkrét eredményeket érjenek el az európai biztonságban. Meggyőződésem szerint több jóindulattal, nagyobb kölcsönös bizalommal egy lépést tehetünk előre. Ezt javasolják Európa el nem kötelezett, semleges országai, amelyek tevékenyen hozzájárulnak a tömbfelosztás mérsékeléséhez, az együttműködés hídjainak építéséhez Helsinki szellemében. Érdekeink azonosak az okmányban megfogalmazottakkal . Biztosítom önöket, hogy Jugoszlávia — amelynek érdekei maradéktalanul azonosak a záróokmányban megfogalmazott elvekkel — a jövőben is erőfeszítéseket tesz, hogy Helsinki elvei és programjai következetesen érvényesüljenek. Biztos jövőnket Európa és a Földközi-tenger térsége együttműködésének és biztonságának szerves összefüggésében látjuk. Jövőnket abban látjuk, hogy Európa a legszorosabb kapcsolatot alakítja ki a világgal abban a fejlődésben, amelynek gyümölcsét Európa, egyben az egész emberiség élvezi, szögezte le Rail Dizdarevic. (Tanjug) történelmi találkozó az USA helsinki nagykövetségén: George Scultz (balról) amerikai külügyi államtitkár és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter munkatársaikkal. (Reuter telefotó) Vrhovec Bogotában (Folytatás az 1. oldalról) Josip Vrhovec végezetül ismételten meghívta Betancur elnököt, hogy tegyen hivatalos látogatást Jugoszláviában. A meghívást örömmel elfogadták. Betancur elnök díszvacsorát adott a magas rangú vendég tiszteletére. Az elnöki palotában rendezett vacsorán rövid pohárköszöntőt váltottak. Belisario Betancur pohárköszöntöjében kiemelte Tito elnök hozzájárulását Jugoszlávia és az egész világ fejlesztéséhez, valamint az el nem kötelezettek egyik alapítójaként szerzett érdemelt. Megismételte hazájának óhaját, hogy bővítse a gazdasági és kulturális együttműködést, hogy az elérje a két el nem kötelezett ország rendkívül jó politikai kapcsolatainak mintjét. A pohárköszöntőre válaszolva ,103.Ip Vrhovec kiemelte hazánk készségét, hogy bővítse együttműködését Kolumbiával és Lati- Amerika többi el nem kötelezett országával. Hangsúlyozta az el nem kötelezettek mozgalmának átfogó elejét és növekvő jelentőségét, majd a latin- amerikai demokratizálódás és emancipáció folyamatának jelentőségéről beszélt, ami a nemzetközi politikai színtér számára is "CS. Garcia fogadta az el nem kötelezettek képviselőit Alan Garcia perui elnök tegaelőtt Limában fogadta azoknak az el nem kötelezett országoknak a képviselőit, amelyek küldöttséggel képviseltették magukat a beiktatási szertartáson. Jugoszláv küldöttség tagja volt Budiakr Lončar külügyi titkárhelyettes és Alija Vejzagic nagykövet. A perui elnök üdvözlő beszédében, hangsúlyozta, hogy hazája a 70-es évek eleje óta tagja a mozgalomnak és mindig következetesen betartotta az el nem kötelezettség eredeti elveit. "Szentül még tevékenyebb és dinamikusabb szerepet szeretne betölteni a mozgalomban. Alan Garcia elnök kiemelte a mozgalom erkölcsi erejének jelentőségét, ami különösen az égető nemzetközi problémák rendezésében nyilvánít meg. Ezen problémák egyike a külső adósság, amely a fejlődő országokat terheli, mert elsősorban ez követeli meg a mozgalom egységes akcióját. A perui elnök hangsúlyozta továbbá a fegyverkezési verseny felszámolásának szükségét, hogy a fegyverekre költött pénzt mindenki a belső fejlődésre fordíthassa. Ezzel kapcsolatban a beiktató szertartáson elmondta, hogy Peru lemondja a Franciaországtól rendelt Mirage 2000 típusú harci gépek vásárlását. Az el nem kötelezettek képviselőivel folytatott szívélyes beszélgetésben Garcia elnök hangsúlyozta, hogy a mozgalom tagállamainak minden témakörben szorosabban kellene együttműködniük. Szó volt az el nem kötelezettek ruandai miniszteri értekezletének, valamint a nyolcadik csúcstalálkozónak az előkészületeiről is. (Tanúlg) Dragosavac megbeszélései Madridban Dusán Dragosavac, a JKSZ KB Elnökségének tagja, aki a Spanyol Szocialista Munkáspárt meghívására tartózkodik Madridban, tegnap megbeszélést folytatott Helen Floresszel és Manuel Chavesszel, a párt titkárságának tagjaival. A pártközi kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át. Dragosavac találkozott Simon Sanchez Monitoréval, az SKP vezetőségi tagjával is. (Tanjug) Szír tankok a síitáknak (Folytatás az 1. oldalról) annak kísérletét látják, hogy Gemayelt megbuktatják, s Frangiét vagy fiát, Róbertet választják meg államfőnek. Az autóbomba áldozatai Tegnap autóbomba robbant a Dél-Libanonban létesített biztonsági övezetben. Izraeli katonai képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva a Reuter jelenti, hogy életét vesztette nagyobb számú libanoni személy, s megsebesült több izraeli katona. A katonai képviselő cáfolta, hogy a robbanásban életüket vesztették izraeli katonák. Az AP korábban úgy értesült, hogy az öngyilkos vezető merényletében nyolcan estek áldozatul, három izraeli katona és öt polgári személy. Az autót egy 13 éves fiú vezette. A libanoni nemzeti rádió szerint öt izraeli katona esett el. E rádió szerint a fiú mellékúton csaknem észrevétlenül megközelítette az izraeli határt, s egy izraeli gépesített járőr felé irányította az autót, s aktiválta a robbanóanyagot. JERUZSÁLEM. — Shamir külügymiminiszter tegnap fogadta az Egyesült Államok új izraeli nagykövetét. A diplomáciai vezető reményének adott hangot, hogy a térségben a problémákat a két ország hagyományos konzultáció szellemében oldják meg. LONDON. — Margaret Thatcher brit miniszterelnök szeptember második felében rövid látogatást tesz Szaúd- Arábiában, Jordániában és Egyiptomban. TUNISZ. — Az arab országok csúcsértekezletén részt vevő külügyminiszterek hétfőn találkozni fognak Marokkóban, hogy előkészítsék a csúcstalálkozót. Szaúd-Arábia részt vesz a rendkívüli csúcstalálkozón. (Tanjug, AP, Reuter, QNA, MENA) Hosszein Muszavi, a libanoni Irán-barát Hizbullah párt (Isten Pártja) vezetője baalbeki otthonában Moussa Sadr 1978 ban líbiai látogatása idején eltűnt libanoni síita imám fényképportréja előtt . Reuter hírügynökségnek adott interjújában Muszavi kijelentette, nem volt köze a hét amerikai elrablásához Libanonban, de rokonszenveket a cselekmény elkövetőivel. (Reuter telefotó) MOSZKVA koszorút helyeztek a Tito-emléktáblára A Josip Broz Tito nevét viselő moszkvai téren tegnap egybegyűltek a XII. Világifjúsági Találkozón részt vevő jugoszláv delegáció tagjai, a szovjet fővárosban működő jugoszláv diplomáciai és gazdasági testületek képviselői és koszorút helyeztek el az emléktáblán. A szerény ünnepséghez néhány száz moszkvai járókelő is csatlakozott. Ezután a jugoszláv VIT-delegáció tagjai rövid művelődési és művészeti programot rendeztek. (Tanjug) *3 Ezekben a meleg nyári napokban Pekingben a görögdinnye a legkelendőbb cikk. És üzlet is. A képen látható fiatalember saját termésű dinnyéjét árusítja és — közlése szerint — havonta 1500 amerikai dollár értékű bevételre számít. Kínában a zöldséges gyümölcstermesztők már nem, olyan szigorú feltételekkel árusítják terményeiket, mint korábban. (Reuter telefotó) „Nem fenyegetnek forradalmi változások” Amerikai értékelés a dél-afrikai helyzetről A Fehér Ház és a State Department úgy vélik, hogy Dél- Afrikában új fejezetet nyitottak a zavargások, ám nem fenyegetnek forradalmi változások. E becslés szerint a dél-afrikai tüntetők többsége fiatalember, s nem állnak az Afrikai Nemzeti Kongresszus, a két legbefolyásosabb ellenállási szervezetek közül az egyiknek a befolyása alatt sem. Reagan kormányzata maradéktalanul elfogadta az előbbi értékeléseket, s hangsúlyozta, hogy semmi sem indokolja meg az úgynevezett építő jellegű szerepvállalás politikájának módosítását. E politika célja, hogy a dél-afrikai változásokat ne nyomással, hanem együttműködéssel érjék el. A kormányzattól eltérően több politikai személyiség és kongreszszusi képviselő szerint az afrikai események időszakonként megismétlődnek, de magasabb szinten. Szerintük e folyamat elkerülhetetlen robbanáshoz vezet, s ez csak a faji elkülönítés megszűrtetésével, illetve azzal gátolható meg, ha polgári és politikai jogokkal ruházzák fel a néger többséget. Ezt azonban Pretoria még csak fontolóra sem vette. Amerikai hírszerző források úgy ítélték meg, hogy a fajüldözők egyre önfejűbbek és makacsabbak lesznek. Washington mindebből ellentmondásos következtetést vont le: „Nem reagálhatunk elhamarkodottan, mert magatartásunk Dél-Afrikát ellenőrzésünkön kívül álló területre sodorhatja”. Tutu bírálja a Nyugatot Tutu dél-afrikai pap azzal vádolta az Egyesült Államokat és még néhány nyugat-európai országot, hogy hozzájárulnak a pretoriai kormány és a faji elkülönítés rendszerének erősítéséhez. A Nobel-békedíjas néger püspök sajtónyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy Pieter Botha dél-afrikai elnök rákényszerülne politikájának módosítására, ha nem élvezné Reagan amerikai elnök és más nyugati országok vezetőinek támogatását. Tutu szerint az építő jellegű szerepvállalás politikája lehetővé teszi Bothának, hogy támadást intézzen a szomszédos országok ellen is. A délafrikai rezsim támogatói közé sorolta Reagan elnökön kívül Margaret Thatcher brit miniszterelnököt és Kohl nyugatnémet kancellárt. A Vatikán cáfol A Vatikán erélyesen cáfolta, hogy bankja kölcsönt hagyott jóvá a Délafrikai Köztársaságnak. A Vatikán sajtófelelőse elutasította egy baloldali újságban ezzel kapcsolatban megjelent célzást. A szóban forgó napilap az Egyházak Világszövetségének jelentésére hivatkozott. Temetések felügyelettel Louis le Grange dél-afrikai közrend - és törvényességügyi miniszter bejelentette, hogy korlátozni fogják azoknak a számát, akik részt vehetnek a biztonsági erőkkel folytatott összetűzésekben elesett négerek temetésén. A rezsimterror áldozatainak temetései ugyanis a miniszter véleménye szerint politikai gyűlésekké fajultak, amelyeken a hatóságok ellen ágálnak. Az utóbbi 11 nap alatt, amióta Dél- Afrika 36 városában rendkívüli állapot van, mintegy 20 néger vesztette életét. Egy év leforgása alatt a zavargásoknak 500 áldozatuk volt. Legtöbbjüket a rendőrök gyilkolták meg, miközben elejét igyekeztek venni a lakosság 75 százalékát képező jogfosztott négerek tiltakozásának. A tilalmak és a rendkívüli állapot ellenére a rezsim nem tudja elfojtani az elégedetlenséget. A legfrissebb adatok szerint a forrongó területeken még 27 személyt letartóztattak. Ezzel 1226-ra növekedett a letartóztatottak száma. (Tanjug, AP, AFP)