Magyar Szó, 1985. augusztus (42. évfolyam, 224-239. szám)

1985-08-20 / 228. szám

20 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1985. augusztus 20., kedd PANCSOVÁN A JÖVŐ NYÁRON •• üzembe helyezik a sörgyár új részleget A régi üzem kiköltözik a város központjából — A beruházás értéke 665 millió dinár — a pénzt társítással teremtették elő A pancsovai község egyik legré­gibb üzeme a sörgyár. Ütemes fej­lesztése a hetvenes évek végére esik: hét évvel ezelőtt ugyan s a­z ipari övezetben felépült az új gyár első szakasza, nemrégiben pedig megkezdték a másodi­k­ szakasz építését is. Üzembe helyezése után a gyárban bezárul a termelési kör. Jelenleg ugyanis két helyen, a vá­ros központjában és a már err.’.r ‘ ipari övezetben folyik a termelés. Nyilvánvaló, hogy a távolság meg­nehezíti a munkát, növeli a ter­melési költségeket. Eddig azonban nem volt pénz a második szakasz építésére, s a széttagoltság kedve­zőtlenül befolyásolta a munkaszer­vezet eredményét. Az ezredfordulóig terjedő közsé­gi fejlesztési tervnek a sörgyártás­ra vonatkozó része elsősorban a piac követelményeire alapoz, nem irányozza elő a termelés jelentős növelését. Lényegében ez érthető is, hiszen a sörgyár első szakaszá­nak felépítésével bővült a teljesí­tőképesség. A fogyasztás viszont a régi szinten maradt, sőt az utób­bi években érezhetően csökkent. A termelés növelése tehát kocká­zatos lenne. Ehelyett a munka­­szervezet a korszerű termelés és ellátás megszervezésére, a minőség javítására törekszik. Manapság ugyanis nagy a konkurrencia, s nem könnyű kielégíteni a kifino­mult ízlésű sörfogyasztókat. Évi ötszázezer hektoliter sör Az új gyár első szakaszának építését 1978-ban fejezték be. Az akkori tervek a második szakasz építését is előirányozták, ám a pénzt csak hét év múlva sikerült előteremteni. Időközben ugyanis gyökeresen megváltoztak a gaz­dálkodási feltételek, csökkent a lakosság vásárlóereje, a munka­szervezet­ mind nehezebben tett szert a tervezett jövedelemre. Az elmúlt év végén sikerült előte­remteni a beruházáshoz szükséges pénzt, s valamivel több mint két hónappal ezelőtt a kivitelező meg­kezdte a munkát. A régi üzem te­hát hamarosan kiköltözik a város központjából. Jelenleg, illetve az elmúlt hét évben az új üzemből tartályokban szállították a sört a város központjában levő érlelőbe, innen pedig a palackozórészlegbe. Mondani sem kell, hogy a sok-sok fuvarozás és a vele járó kős b­égek felemésztették a jövedelem jelen­tős részét. A termelés állandó kockázattal jár, a ki- és berakodás miatt több munkást kell alkalmaz­ni, a fuvarköltséget fedezni kell stb. Két évvel ezelőtt a gyárban kiszámították, hogy a két üzemben történő termelés — az akkori árak szerint — évi 25 millió dinárral növeli a költségeket. Másrészt a város központjában levő részleg az újban előállított termékmennyi­ségnek csak a 60 százalékát képes befogadni, lényegében szűk garat a termelésben. Átköltözése tehát elkerülhetetlen. A beruházáshoz szükséges pénzt (665 millió dinárt) a Tamiá­ Agrár­ipari Kombinát munkaszervezetei társították. Ez az összeg azonban nem fedezi a tervben előirány­zott valamennyi részleg építési költségét. Éppen ezért egyelőre elálltak az érlelőpince, valamint a palackozó egy részének építé­sétől. Az említett összegből a fel­színi érlelő, valamint évi 400 000 hektoliter sör palackozására al­kalmas részleg. Később ezt is be­fejezik, s évi 500 000 hektoliter sört fognak palackozni. A kivitelezővel kötött szerződés értelmében a jövő év júniusában be kell fejezni az építési mun­kát, az új részlegek üzembe he­lyezése a jövő nyáron esedékes. Az építkezési munkát a pancsovai konstruktor, a gépek és a beren­dezések beszerelését a vranjei Za­­varivac, az infrastruktúra építését pedig a Vojvodinaput pancsovai munkaszervezete vállalta. A kor­szerű berendezések egy részét a Német Demokratikus Köztársaság­ból importálták, a többit a hazai gépipar szállítja. Mind kevesebb sör fogy Az eszköztársítással épülő rész­legek üzembe helyezése minden­képpen figyelemre méltó esemény lesz Pancsován. Nem szabad vi­szont szem elől téveszteni a je­lenlegi és még kevésbé a piac várható alakulását. Sör nélkül ugyanis megvan az ember, köny­­nyen lemond róla. Lényegében erről, a sörfogyasztás állandó csökkenéséről tanúskodnak az adatok is. A pancsovai sörgyár 1982-ben például 309 000 hektoli­tert állított elő, idei termelése alig éri majd el a 265 000 hek­tolitert. A jelenség általános, min­den sörgyár hasonló gondokkal küszködik. Az életszínvonal, a vá­sárlóerő csökkenése látszólag ne­héz helyzetbe sodorja őket. Látszólag, mert a sörgyár pénz­ügyi mérlege a termelés és az értékesítés csökkenése ellenére is aránylag kedvező. A pancsovai gyár például a fél évet 20 millió dinár tiszta jövedelemmel zárta. Nem a termelékenység, hanem az árak kedvező alakulásának kö­s­­­zönhetően. A tervezett évi 500 000 hektoliter sör gyártása, illetve ér­tékesítése aligha lesz zavartalan Tudatában vannak vele a pancso­valak is, ezért a minőség javítá­sát, valamint a külföldi piac meg­hódítását tervezik. H. A. М­лт* Sfe VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Josip Broz Tito köztársasági el­nök 1964-ben a Testvériség és Egység Ezüst Koszorús Érdem­rendjével, 1970-ben A Testvéri­ség és Egység Arany Koszorús Érdemrendjével tüntette ki. A laptanács tagjai: Balla László, Barácsus Zoltán, Bognár Mihály (elnök), Cirok Sándor, Engler Lajos, Fehér István, Fehér Kálmán, Fried­rich Anna, Gion Nándor, Hab­­ram Károly, Király János, Ku­­csera Ferenc, Márton István, Mészáros László, Molnár Vilmos, Ódri Valéria, Palatínus János, Sinkovits Pét é­s Varga László, Virágh István, V­­ikovics Géza. © Kiadja a Forum LKNYM — Újvidék Igazgató: FEHÉR KÁLMÁN © Magyar Szó Társult munka­al nőszervezet Fő- és felelős szerkesztő: SINKOVICS PÉTER Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21009 Novi Sad Vojvoda Mišić u. 1. Telefon: 611-300, telex: 14199 YU M. SZÓ. Folyószámla: 65700-603-6121 Kéziratokat és képeket nem őrizünk meg és nem küldünk vissza Előfizetési díj belföldön egy hónapra 825 dinár, negyed évre 2475 dinár, fél évre 4950 dinár, egész évre pedig 9900 dinár. Külföldre a kétszerese. Folyószámla: 65799-601-14861 Lapterjesztő és áruforgalmazó Tmász, Újvidék FÓRUM NYOMDA ÚJVIDÉK! TELEVÍZIÓ 14.25 Műsorismertetés 14.30 Nyári délután — szórakoztató műsor a szarajevói stúdióból 17.30 Híradó, 1. (magyar) 17.50 Műsorismertetés 17.55 Híradó, 1. 18.15 Akarni és menni kell — ifjúsági műsor 18.45 Vajdaság a háborúban — dokumentumműsor 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. (magyar) 20.00 Újvidéki képeslapok 20.45 A lottó nyerőszámain­k húzása 20.55 Éjfél után — NSZK-beli játékfilm 22.40 Híradó, 2. 23.00 Műsorzárás BELGRÁDI TELEVÍZIÓ I. 14.25 Műsorismertetés Nyári délután 14.30 Rock­szem 15.00 Jegyzetek 15.30 A szarajevói Baščaršija és a régi foglalkozások 16.00 Nanjasu­kban egy házban — csehszlovák filmsorozat csehszlovák filmsorozat 17.30 Híradó, 1. (magyar) 17.50 Műsorismertetés 17.55 Híradó, 1., az újvidéki stúdióból 18.15 Akarni és menni kell — ifjúsági műsor az újvidéki stúdióból 18.45 A YU-rock misszió hangversenyéről Videosex, Denis és Denis, Atomsko sklenište 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. 20.00 Témák és dilemmák — belpolitikai műsor 20.45 A lottó nyerőszámainak húzása 20.55 Éjfél után — NSZK-beli játékfilm Irmgard Kern azonos című re­génye nyomán készítették a filmet, amely bemutatja az 1935. évi Németország társadal­mi színterét és az egyének te­hetetlenségét. Az események középpontjában a 16 éves Zana Mođer áll, aki anyjának halála után nagynénjéhez költözik, és itt beleszeret egy rokonába. Adela nagynéni azonban ekkor már annyira rabja lesz a náci propagandának, hogy unokahú­gát feljelenti a Gestpónak op­portunista nyilatkozata miatt.. . 22.40 Híradó, 3. .3.00 Ráadásnak szántuk 0.50 Műsorzárás BELGRÁDI TELEVÍZIÓ II. 16.40 Albán nyelvű híradó 16.55 Műsorismertetés 17.00 A timoki körzet krónikája 17.30 Belgrádi műsor 19.05 A lehetséges határán — tudományos, ismeretterjesztő film, 7. rész A test elektromossága AZ élet úgy áramlik az idegek­ben, mint ahogyan az elektro­mos áram a huzalokban. Ami­kor ez az áram eltűnik, az agy létfontosságú üzenetei érthetet­lenné válnak vagy teljesen megszűnnek. A következmények tragikusak lehetnek: szklerózis, dystrophia, paralízis . .. Ebben a műsorban Kevin Wachtellel ismerkedhetünk meg, a fiatal­ember paralízis áldozata volt, de teljesen új technológia és berendezések alkalmazásával si­került kigyógyítani. Ennek a technológiának és ezeknek a műszereknek köszönhetően si­került idegrendszerében helyre­állítani a kommunikációt az agy és az idegek között. Peter Ustinov bemutatja azt is, ho­gyan születik meg a „flipper­­szimfónia”. Suzanne Ciani ze­neszerző új effektusokon dolgo­zik, amelyeket a népszerű flip­pereknél alkalmaznának, s eb­ben a munkájában hangelemzést, számítógépes programokat és hasonlókat használ fel. Műsorvezető: Peter Ustinov. 19.30 Híradó, a szarajevói stúdióból 20.00 Népzenei műsor a szarajevói stúdióból A műsor vendége Radog Bajic színész, aki színészi tudomány­, mellett már tévédrámákat is írt, ezúttal pedig énekesként mutatkozik be. Az adás zenei részében Biljana Jeftié, Lale Petrovic, Ferid Avdié és Halim Kosi műdalokat éndekel. A Vre­­lo elnevezésű balettegyüttes is közreműködik. 20.50 Huszonnégy óra 20.55 A szabadság útjain — dokumentumműsor 21.40 Literatúra — irodalmi műsor az újvidéki stúdióból Az időszerű irodalmi esemé­nyekről tudósító műsorban szó lesz Slobodan Selenić új regé­nyéről, Pap József költőről, ém­ az idén elnyerte a sisaki vas­művek költészeti díját, majd Petru Erdu és Doina Urikanu a román—jugoszláv irodalmi kapcsolatokról beszélget, végül Slobodan Stanicic költőről lát­hatunk miniportrét. A bemuta­tott írók és költők műveiből Goran Sultanovic, Miodrag Pet­­rović és Gradiana Turtura olvas fel részleteket. Műsorvezető-szerkesztő: Josip Babel. 22.00 Válogatás az oktatóműsorokból Megerősített városok: Novo Brdo 22.30 Műsorzárás MAGYAR TELEVÍZIÓ I. 9.23 Műsorismertetés 9.25 Tévétorna 9.30 Cigánykerék — gyermek­­műsor 10.00 Tisztavatás — helyszíni közvetítés 10.50 Magyar tájak A Mecsek-hegység (ism.) 11.30 Budapesti honvédelmi nap — közvetítés a vízi és légi bemutatóról 13.00 Képújság 15.27 Műsorismertetés 15.35 Csak a derű (avagy a repülés) óráit számolom ... Közreműködnek pilóták és a sportrepülés régi barátai ____ 16.20 A IX. Nemzetközi Cirkuszfesztivál Monte Carlóban (ism.) 17.15 Hírek 17.20 Hazánk — magyar dokumentumfilm 18.40 Mesterdallamok Erkel: Névtelen hősök — részlet (Melis György) Liszt: Salve Regina (Ifjú zene­barátok kórusa). Dohnányi: A tenor — Schippel áriája (Kónya Sándor). József Attila: Munkás (Törőcsik Mari). Bartók: Gyer­mekeknek — két tétel. Szoko­­lay: Vérnász — részlet (Házy Erzsébet, Faragó András). 19.10 Tévétorna 19.15 Esti mese 19.30 Tévéhíradó 10.00 A vén bakancsos és fia, a huszár — tévéjáték Szigeti József népszínművéből Rendezte: Horváth Z. Gergely. Főbb szereplők: Gobbi Hilda, Páger Antal, Raksányi Gellért. Közreműködik: Berki László és népi zenekara. 21.30 Haza a magasban — irodalmi összeállítás Garai Gábor, Illyés Gyula, Nagy László, Vas István, Váci Mihály, Veres Péter verseiből. Közreműködik: Béres Hana, He­gedűs D. Géza, Sinkovits Imre. 21.35 Találkozások Ferencsik Jánossal Közreműködik: Pitti Katalin, Melis György, Simándy József, a Magyar Állami Operaház ze­nekara, a Magyar Állami Hang­versenyzenekar, az MRT ének-22.25 Híradó, 3. 22.35 Műsorzárás MAGYAR TELEVÍZIÓ II. 17.53 Műsorismertetés 17.55 Képújság 18.00 Összeállítás óvodásoknak 18.30 Körzeti adások Budapest, Pécs, Szeged 19.35 Bartók: A csodálatos mandarin­­­szvit A Bécsi Filharmonikus Zene­kart Christoph von Dohnányi vezényli (Ism.). 20.00 Fiatal japán művészek koncertje Mozart: A-dúr hegedűverseny. Liszt: Esz-dúr zongoraverseny (ism.), 21.00 Tévéhíradó, 2. 21.20 Királyi harc a napért — angol film Peter Shaffer színművéből 23.05 Képújság ^ јјдД Megkezdődött a másodvetés Baranyában Baranyában befejeződött a ke­nyérgabona betakarításának érté­kelése. Mint az adatok is szemlél­tetik, a búzabetegségek miatt az eredmény gyengébb a vártnál. A Bellyei Kombinátban az idén is jó termésre számítottak. KIS­­PÁL István magiszter, vezérigaz­gató szavai szerint, minden arra utalt, hogy az idén is rekordmeny­­nyiségű termés lesz. A vetéstől az aratásig a termelők mindent meg­tettek annak érdekében, hogy jó legyen a búzatermés. Erre annál akább is szükség volt, mert Ba­ranyában az ősszel jóval kevesebb búzát vetettek, mint korábban. A termiss azonban a társadalmi és az egyéni szektorban egyaránt meny­­nyiségileg és minőségileg is elma­rad a tavalyi mögött. Baranyában mintegy 1500 vagonnal termett kevesebb búza, mint tavaly. A fal­vakban 14 százalékkal csökkent a termelés. A legnagyobb károsodás a növényt a kal­ászosodásikor érte, a betegség következtében nem fej­lődött tovább rendesen a szem, így az idei liszt minősége is elma­rad a tavalyi mögött. A Bellyei Kombinátban az elő­ző évekhez hasonlóan az ősszel is több búzafajtát vetettek Legtöb­bet az erre a területre kikísérle­­tezett Baranjkát vetették, legjob­ban mégis a Szuperarany fizetett A mintegy 40 hektárnyi területen vetett Slavonija 7,9 tonnás átlag­termést adott. A kombinátban 6,8 tonna, a falvakban pedig 5,1 ton­na az átlagtermés. A búza átvétele zökkenőmentes volt, a földekről egyenesen a szárítóba, illetve a magtárba került a termés. Az előző évekhez hasonlóan az aratással egyidőben végezték a talajművelést is. A falvakban már korábban megkezdődtek az előké­születek a másodvetésre. Az ügy­viteli közösség a szövetkezetek ál­tal rövid termelési idejű maghoz juttatta a termelőket. Különösen azok fáradoztak sokat, akik állat­tenyésztéssel is foglalkoznak. A takarmány előállításához nagy­­mennyiségű zöldtakarmány szük­séges, hogy olcsóbbá tegyék az állattartást. A silókészítésh­ez fő­leg kukoricát, napraforgót, borsó­­féleségeket vetettek. A Bailjei Kombinátban az idén is nagy hangsúlyt fektettek a má­sodvetés megszervezésére. Különö­sen a mezőgazdasági részlegek igyekeztek minél nagyobb területet hasznosítani, hogy zöldtakarmány­­hoz jussanak. Mintegy ezer hek­tárt vetettek be ismét zöldtakar­­mányozás céljából. A szövetkeze­tek eladásra szánják a silózni való kukoricájukat, ha sikerül a má­sodvetés. Erre Baranyában eddig minden remény megvan, tekintet­tel a közelmúltban leesett kiadós csapadékra. A Bellyei Kombinát egyes mezőgazdasági részlegében bevezették az öntözéses rendszert, amivel nemcsak a hasznos ipari növények átlagtermését kívnják növelni, hanem a többi növény hozamát is. MÉSZÁROS Vera V­ersecen hamarosan megkezdődik a rádióállomás építése, amit a három szomszédos község, Versec, Plandište és Alibunar közösen finanszíroz. A tervek szerint a rádióállomás 1986 derekán kezdi su­gározni műsorát. Képünkön Versec egy része látható. D. T.

Next