Magyar Szó, 1985. október (42. évfolyam, 270-284. szám)

1985-10-09 / 278. szám

MADÁRNAPTÁR A vörösbegy Bátran állíthatjuk, hogy a vörösbegy (Erithacus rubecula) a legkedvesebb ma­daraink közé tartozik. Megjelenése szemet gyönyörköd­te­tően bájos. Amint megpil­lantjuk, rögtön megragadja tekintetünket hetyke tartása, narancsvörös tollmellénye, amint ott sürög-forog az erdőkben, ker­tekben, a bokrok alatt keresgélve. Ez a csinos kis énekesmadár erdeink legjellegzetesebb lakója, mindenütt előfor­dul, a parkokban, ártéri és dombvidéki er­dőkben egyaránt. A gazdag aljnövényzet­ben érzi igazán otthon magát, itt ké­szíti jól elrejtett fészkét is. A fészkelő­helyen először a hímek jelennek meg. Kora tavasszal már márciusban hallhat­juk lágy éneküket. A hímek, mint álta­lában­­a többi énekesmadár esetében is, többen vannak, ezért nem jut mindegyi­küknek pár, ezek a magános, pár nélküli hímek, betévedve a költőpárok revírjébe (költőterület), megzavarhatják a költést. A hímek igen agresszíven viselkednek a be­tolakodóval szemben, vörös mellényüket mutogatva vetélytársukra támadnak. Kí­sérletek igazolják, hogy elegendő egyetlen vörös színű toll, hogy kiváltsa a védelmi reakciót a vörösbegyeknél. A fészek helyét a nőstény jelöli ki, és egyedül építi meg a talajon valamilyen fűcsomó mellé, gyökerek közé, farakásba vagy földi üregbe. A fészek száraz levél­alapra készül mohából, finom gyökerek­ből, szőrszálakból, amelyeket a fészek köz­vetlen közeléből hord össze. Évente két­szer is költ a tojó, rendszerint 6—7 to­jást rak, amelyeken két hétig kotlik egye­dül, a fiatalok 15 nap után hagyják el a fészket. Kizárólag állati eredetű táplálékot fo­gyasztanak, csak ősszel — és az áttelelő példányok télen — fogyasztanak bogyókat (bodza). Főleg rovarokat, legyeket, póko­kat, hernyókat, százlábúakat stb. zsákmá­nyolnak. Őszi vonulásának zöme októberre esik, tehát most van az az időszak, amikor a természetjáró ember a legkönnyebben megfigyelheti ezt a kedves madarat. A­ gyűrűzési adatok bizonyítják, hogy a mi vörösbegyeink a Földközi-tenger partvidé­kén töltik a téli hónapokat, de szép szám­mal akadnak áttelelő példányok is, és az északabbi vidékekről hozzánk érkező ed­zett vörösbegyek egy része nálunk marad egész télen át. A vörösbegy bizalmas természetű ma­dár, ha látja, hogy nincs mitől tartania, könnyen a bizalmába férkőzhetünk. Az ínséges téli hónapokban apróra vágott főtt húsdarabokkal, almával, sajttal etethetjük őket, a közelünkbe csalogathatjuk a ke­cses madárkákat, szinte már a kezünkből is elfogadják az élelmet. A napsütötte dél­utánokon vonuláskor, sőt a téli hónapok­ban is gyakran énekelgetnek a hímek, kellemes tavaszi elemeket lopva a zord időbe. GERGELY József MADARAK A LAKÁSBAN A kacagógerle A Közép-Afrikából és Dél-Arábiából származó kacagógerlét (Streptopelia iiso­­lia) sokfelé szívesen tartják kalitkában. A falusi és városszéli házak tornácán ugyan­úgy megtalálhatjuk, mint a toronyházak erkélyein. Vihogó kacagásszerű hangjáról kapta a nevét. Törzsalakja nagyon hason­lít a mi balkáni gerlénkhez, csak fehér hasa különbözteti meg tőle. Fekete nyak­örvével, karmazsinpiros lábaival a leg­szebb madarak közé tartozik. A kacagógerlének széles körben elter­jedt háziasított változatai között megtalál­hatjuk a fehér, kitenyésztett színválto­zatát is. A rendkívül szelíd, kezes ma­dárnak ezt a változatát az egész világon ismerik, hiszen a bűvészek is használják 4___________________________________ mutatvány közben. Az izabellasárgás szí­nű törzsalakot számtalanszor párosították a fehér változatával. Az utódok többnyi­re a sárga színt örökölték. Ezek a továb­biakban sárgákkal párosítva sárga, fehé­rekkel párba állítva pedig leggyakrabban egy fehér és egy sárga fiókát neveltek. A kacagógerle igen magas kort, akár 30 évet is megér. Szerény igényű, rendkívül kedves madár. A tojó csak egészen hal­kan, a hím valamivel hangosabban tur­­békol, és minden helyváltoztatás alkalmá­val hallatják kacagásszerű hangjukat. Táp­lálékul különféle növényi magvakat fo­gyasztanak, nagyon szeretnek fürödni. A fészkelő párnak fészekként megteszi egy kisebb kosár vagy tálka. Itt helyezi el a hím azt a néhány ágacskát, fűszálat, amelyet a tojó lazán elrendez és az így előkészített fészekben költi ki két tojá­sát. A kotlás idején a hím naponta kétszer felváltja párját a fészken. A fiókák két hét után bújnak elő a tojásból. A szülő­madarak kezdetben a begyükben képződő úgynevezett begytejjel táplálják fiókáikat, a későbbiekben pedig a begyükben meg­puhult magvakkal. A fiókák két hét után már a fészek szélén ülnek, és 17—18 na­­­pos korukban válnak röpképessé. Az egy­máshoz hűséges kacagógerle párok éven­te akár 5 fészekaljat is felnevelnek. A nyugat-európai díszmadártenyésztők­­nek nemrégiben sikerült a kacagógerle tarka, mutáns változatát kinemesíteniük (képünkön), amely tenyészetben már utó­dokat is nevelt. gj. | A MACSKA BETEGSÉGEI A bőrgomba A bőrgombásodás macskánál viszonylag ritka betegség. A mikroszkopikus méretű, különféle bőrgombák az állat bőrfelüle­tén kezdetben csupán az elhalt hámsejtek között élnek, s azok fehérjeanyagaiból táplálkoznak. Időnként azonban teljesen váratlanul parazitaként viselkednek, fo­nalaikat bebocsátják a hámszövet élő sejt­jeibe és igen kellemetlen viszketést okoz­nak. A szervezet természetesen védekezni próbál ellenük, és ellenanyagokat termel, amelyekkel úgy-ahogy fékentartja a para­ziták támadását. A bőrgombásodás esetén az állat fején vagy a végtagokon, olykor a mellkason, 1—4 cm átmérőjű foltokban a szőr kihul­lik. Az elváltozott bőrfelület, az esetek többségében, kibírhatatlanul viszket, néha azonban a viszketés nem jelentkezik. A bőrgombásodás gyógyítása rendkívül körülményes. Az első nehézség, hogy a gombaspórák kimutatása mikroszkopikus vizsgálattal alig lehetséges; már észre­vétele is nehéz, hát még annak az eldön­tése, hogy melyik bőrgombafaj a kór­okozó. Rendszerint csak a hosszú ideig elhúzódó laboratóriumi tenyésztés vezethet célra, amely sok esetben eredménytelenül zárul, márpedig a gyógykezelés, a véde­kezés módja, a hatásos gombaölő szerek alkalmazása a kórokozó fajok szerint el­térő lehet. A hatásos gombaölő szerek kiválasztása is nehéz probléma. Csak az utóbbi évti­zedekben sikerült az állatgyógyászatban is olyan hatásos gombaölő szereket alkal­mazni, amelyekkel a bőrgombásodás eredményesen kezelhető. Mivel a macskák bőrgombásodása em­berre is átterjedhet, nagyon fontos az ál­latorvos segítségét kérni a kezeléshez! RÁK-DERBY Amerikában minden esztendőben megrendezik a híres-neves ch­esfiel­­di derbyt, ahol a versenyzők nem lovak, hanem tízlábúak: rákok! Mindez persze nem zavarja a nagy számú érdeklődőt, hiszen a verseny komoly, a tétek nagyok, s fogadások is köthetők. BARKÁCSOLJUNK Fiatalok bútora saját készítésű elemekből Ki hinné, hogy néhány méretre vágott lécből, deszkából vagy műfalapból mi­lyen sok bútordarabot állíthatunk össze. Az itt bemutatott ötleteket mindenek­előtt a fatalok szobáiba szántuk, és bá­­torítóul elmondjuk, hogy a rajzainkon látható — praktikus és szép — bútor­darabok minden nehézség nélkül elkészít­hetők az Iskra vagy a Black and Decker szerszámkészlettel. A szerszámok közül tehát szükségünk lesz: — fúrópisztolyra (azaz alapgépre) — csatlakoztatható körfűrészre — csatlakoztatható csiszolókorongra — vésőre — kalapácsra — ráspolyra — csavarhúzóra — fenyőfaléc — deszka vagy műfalap — faragasztó (pl. Drvofix) — köldökcsapok (más néven: fatipli) — fogasok, akasztók —­­ 12 mm-es farúd a C elem elké­szítéséhez (fatipliként méterre kapható!) A felsorolt anyagból a rajzainkon be­tűkkel jelzett elemeket az alábbi mé­retben készítjük el: A — 70X185 om-es léckeret Bi — 22X60 cm-es polc Bi> — 34X60 cm-es polc C — 34X60 cm-es lécezett polc D — 14X60 cm-es akasztó E — 24X24X60 cm-es bútorelem F — 24 X 44 X 60 cm-es bútorelem G — 20X22X20 cm-es fiók H — 50X60 cm-es rajzlap I — 60X70 cm-es és 70 cm magas író­lap. Ezekből az elemekből nem csupán az 1—5 sorszámmal jelölt bútordarabokat állíthatjuk össze, hanem az elemek to­vábbi variálásával még sok-sok előszo­bába, gyermekszobába,­­ vagy az iskolába járó gyermek szobájába illő bútordara­bot is. összeállította: HORVÁTH Gábor SZÜKSÉGES ANYAG.

Next