Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 329-343. szám)
1986-12-05 / 333. szám
AUTÓZÁS Párásodás Hidegben a Legjobb hangzású márkanevek üvegei is bepárásodnak. Legalább is induláskor, az első 5—10 percben. Ez elkerülhetetlen, ugyanis ha beülünk a kocsiba, másodpercek alatt beleheljük az utasteret, a levegő azonnal páradúsabb lesz, és ha nagyon kicsit is, de felmelegszik. A pára lecsapódik, mindenhová. Azt észre sem vesszük, hogy a műszerfal, a kormánykerék az ajtóik, egyszóval belülről minden enyhén nedves lesz, de azt nagyon is, hogy az üvegek bepárásodnak. Ez a külső és a belső hőmérséklet közti különbség miatt van. Minél többen ülnek be az autóba, annál gyorsabban homályosodnak be az ablaküvegek. Nagyon sokan hideg autóba ülve fázósan bezárnak minden nyílást, ablakot, szellőztetőt, mintha ezáltal rögtön melegebb lenne az autóban. Sokkal célszerűbb leengedni az oldalüveget, azonnal, ahogy beülünk, így lehet, hogy egyáltalán nem fog bepárásodni a szélvédő. Amíg a motor hideg, a fűtés úgy sem fog működni. A fűtésventilátorit azonban be kell kapcsolnunk. Ha hideget is fúj a fűtőberendezés, a levegő csak áramlik, és felszárítja az ablaküveget. Nem mindegy, hogy a fűtőberendezés szabályozó karjai milyen állásban vannak. A legtöbb kocsiban állítani lehet a levegő áramlását. Ki kell tapasztalnunk, hogy milyen helyzetállásban kap legtöbb levegőt a szélvédő. Később, menet közben már állíthatjuk a karokat úgy is, hogy a meleg levegő a lábunkat érje, vagy esetleg a hátul ülő utasokat melegítse, de addig, amíg a szélvédő fel nem szárad, az egész levegőmennyiséget (a hideget is) az ablaküvegre irányítsuk. A legjobb a klímaberendezés, de sajnos ez a szerkezet csak olyan kocsikban van, amelyek mellett csak állunk és bámulunk. Nem mondom, hogy a száraz tiszta ruhadarab, szarvasbőr (vagy műanyag utánzata)helyettesíti a légkondicionálót, de jó, ha ilyen is van a kezünk ügyében. De csak ha tényleg tiszta az a ruhadarab. Ha Zsíros, akkor úgy összemaszatalja az üveget, hogy aztán különféle oldószerekké kell majd tisztítanunk. Persze, a rongy nem megoldás, meg kell tanulnunk a szellőztetés helyes beállítását. A dohányosok hideg kocsiba ne üljenek be égő cigarettával, különösen ne az első ülésre. A meleg mű füst azonnal lerakódik az üvegre, s a pára sokkal könnyebben „megtelepedik” a szennyezett üvegen, idővel sárgás, ragacsos massza vonja be az ablakokat és ha a nedvességet le akarjuk törölni, azt érezzük, mintha valami fogná a ruhadarabot, nem csúszik könnyen az üvegen, ragad. Ha erősebben megdörzsöljük, akkor látjuk csak igazán, hogy mi marad a tiszta ruhadarabon. A visszapillantó tükörről se feledkezzünk meg. Azt is indulás előtt töröljük le, ne menet közben piszkálgassuk, állítgassuk. Télen, hideg időben nem árt a bemelegítés. Amíg a motor is—2 perciig jár beindítás után, az ablakokat tartsuk nyitva, a szélvédőt ekkor töröljük le, ne akkor, ha már elhagytuk a parkolóit. Téves azt hinni, hogy a pára csakbelülről csapódik le. Van egy olyan hely is, ahol, sajnos, törölgetéssel semmire sem megyünk — ez a fényszóró, annak is a belseje. Az izzó melegétől ez is bepárásodik, sőt begőzölődik. Ez nagyon megviseli a fényszórótükröt, különösen, ha az izzó foglalata nem zár rendesen. Időnként vegyük ki az izzókat, szárítgassuk fel a nedvességét. Alkalmas permettel be is fújhatjuk a fényszórók belsejét. Zsíros, piszkos kézzel ne fogdossuk az izzót, még kevésbé a tükröt. 14 BÉLYEGGYŰJTÉS A Jugoszláv Posta jövő évi kiadványai A Jugoszláv Posta novemberi közgyűlésén a küldöttek elfogadták az 1987. évi bélyegkibocsátási tervet. J ANU A KBAN megjelenik egy négy címletből álló sorozat, Védett állatok Jugoszláviában címmel. A bélyegek névértéke 30, 40, 100 és 150 dinár lesz (ha addig nem változik a postai szolgáltatás díja). Egy 1150 dinár névértékű bélyeggel fog megemlékezni a Jugoszláv Posta Rudjer Boskovic a horváttudós és filozófus halálának 200. évfordulójáról. MÁRCIUSBAN még egy környezetvédelmi kiadvány jelentik meg. Az Európai környezetvédelem tartós sorozat keretében bélyegpárt bocsát ki a Jugoszláv Posta. A bélyegek névértéke 150 és 400 dinár lesz. Kis ívben, nyomtatják. Kole Nedelkovszki, a modern macedón költészet megalapítója születésének 75. évfordulójára egy 40 dinár névértékű bélyeg jelenik meg ÁPRILISBAN. Ugyanebben a hónapban lát napvilágot egy szintén 40 dinár névértékű bélyeg, amellyel a Jugoszláv Posta megemlékezik Crna Gora törökök elleni harcáról. A háború 125 évvel ezelőtt volult. Szintén áprilisban jelenik meg az Európa-СЕРТ elnevezésű bélyegpár. A kiadványok névértéke 150 és 60 dinár lesz, a kisebb névértékű bélyeget 25-ös, a nagyobbat pedig 9-es ívben nyomtatják. MÁJUSBAN jelenik meg a Flora című tartós sorozat. A négy bélyeg össznévértéke 690 dinár (40, 100, 150 és 400), ugyannebben a hónapban bocsátja ki a Jugoszláv Posta a 40 dinár névértékű bélyeget Josip Broz Tito tiszteletére. A Jugoszláv Posta jövő évi bélyegkibocsátási tervét a későbbiekben folytatjuk. Katalóguspótló (lugomarka 1987.) 1986. szeptember 10. Rugovei játékok, 13 3/4 2076. 40 din., többszínű 44.— 15.— Elsőnapi boríték (FDC) 70.— Carte maximum (CM) 89.— 2077. 30 din., többszínű 33.— 10.— 2078. 40 din.,többszínű 44.— 15.— 2079. 100 din., többszínű 110.— 25.— 2080. 150 din., többszínű 165.— 100.— sorozat (4 érték) Elsőnapi boríték (FDC) Külföldi bélyegújdonságok BELGIUM — Szeptember 29.: Humorfesztivál, Ifjúsági jótékonysági bélyeg. 9 F. — 4 milió 900 ezer példány. Szeptember 29.: Constant Permeke (1886— 195?), Michel-Edmond de Selys-Longchamps (1813—1900), Félix Timmermans (1886) és Maurice Carene (1899—11978). a, 13, 24 és 26 F. — 2 milliójó 400 ezerpéldány. IZLAND — Augusztus 8.: Kétszáz éve alapították Reykjavik városát. 10, 12, 43 és 40 K. — egymillió példány. NÉMET SZÖVETSÉGI Köztársaság — Augusztus 14.: Huszonöt éve alapították az OECD-t, a 24 legfejlettebb tőkés országot tömörítő Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet,80 pf. Műemlékvédelem 80 pf.. Nagy Frigyes halálának 200. évfordulója, 80 pf. Száz éve hívták össze először a skót, a népszerű német kártyajáték kongresszusát, 80 pf. Cseretér*keresők KÍNA — Da Jun, SHANGHAI, P. O. Box 300, 4. Alley 1317 Foxing C. Head. Festmény és fauna témájú bélyegeket gyűjt az egész világból. Adhat használatlan kínai bélyegeket, blokkokat, FDC-ket, levelezőlapokat, borítékokat (angol). 352.— 140.— 378.— 1986. szeptember 22. Universiade ’87 — Zágráb, 13 1/2 A sebességkorlátozás fokozza a stresszt Az autópályákon és az országutakon elrendelt sebességkorlátozás nem mindig szolgálja szükségképp a biztonságot. Ha ugyanis az autóvezető az előírt sebesség megtartására összpontosítja figyelmét, ez nagy távolságon stresszt idézhet elő, a volánnál ülő ember izmai jobban megfeszülnek, szívdobogása szabálytalanná válik, és az illető izzadni kezd. Mindez a megterhelés megszűnne, mint Wolf Limmroth, a Müncheni Műszaki Egyetem munkalélektani intézetének professzora megállapította, ha az autóvezető bizonyos határok között szabadabban dönthetne vezetésmódjáról. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) A PSZICHOLÓGUS TOLLÁBÓL A folyamatos korrekció Amikor az egyik fővárosi gyermekotthon igen neves igazgatónője meglátogatta a Szabadkai Neveléslélektani Tanácsadót, lényegében csak egyetlenegy kérdést tett fel: A kivizsgált gyerekek visszatérnek-e a Tanácsadóba? Gyereke válogatja. Van, aki éveikig visszajár, sőt akit egy-két évtized elteltével is viszontlátunk, de olyan is akad, aki az első látogatás után örökre eltűnik. Az utóbbiak arra utalnak, hogy vannak még problémák a Tanácsadó tevékenységében, vagyis a felvett kapcsolatot nem mindig sikerül -a probléma megoldásáig fenntartani. A kérdés tulajdonképpen a neveléslélektani tanácsadás egyik alapelvére, a kapcsolatok tartósságára vonatkozik. Eszerint nem elég a gyermek problémájának gyökereit feltárni, mibenlétét megállapítani, és esetleg a további teendőket meghatározni. Ezeket a teendőket valakinek, nemegyszer magáénak a tanácsadónak, végre kell hajtani, és azok több vagy kevésbé sikeres voltát meg kell állapítani. A folyamatos korrekció mindenekért' az ismétlőkre 'irányul az általános iskola első osztályában. Ebben a tanévben a község huszonkét általános iskolájában összesen 40 elsős ismétlő van. Tehát iskolánként kettő sincs (1,82.); ez a beiratkozott gyerekeknek nem egészen két százaléka (1,84%). Negyven elsős tehát az elmúlt tanévben megbukott. Bizonyosan egy sincs az említett huszonkét iskola között, amely megelégedett volna pusztán a gyenge tanulmányi eredmény megállapításával. Mindegyikben keresték a probléma okait, gyökereit. Valószínűleg meg is találták a gyermek képességeiben, mnkaszokásaiiban, viselkedésében, egészségi állapotában, a családi körülményeiben, a tagozat túlzsúfoltságában, a túlméretezett követelményekben vagy ezek közül némelyek halmozódásában. Mindezek ismeretében döntöttek a további teendőkről: a gyermekinek az első osztályt meg kell ismételnie. Tehát majd két év alatt elsajátítja azt, ami egy év alatt nem sikerült. Az ismétlés a tudás anyja, amint azt a rómaiak nyomán szinte naponta mondogatjuk. De a pszichológia ennek az örök igazságnak némi mellékzöngét ad, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a hibák ismétlése rossz fényt vet azok elkövetőjére Ezek szerint, az osztályt meg lehet ismételni, de a régi hibákat nem szabad újra elkövetni, mert ismét kudarc lesz a vége. A kudarc elkerülése végett az osztály megismétlésén kívül más teendőket is ki kell jelölni, és végrehajtásukat, hatásukat ellenőrizni. Az ismétlőt mindaddig nem szabad szem elől téveszteni, amíg a többivel nem tud együtt haladni. Eszerint az ismétléssel nem oldank meg semmit, ellenkezőleg, egy individuális korrekciós folyamatot kezdünk, amelynek, meglehet, csak a nyolcadik osztályban lesz vége. Mindig voltak ezt igénylő gyerekek, és ehhez „az átkozottul nehéz munkához” tanítók, tanárok és iskolák. (H. N. Chandler). . SÓLYA Bálint Topolyai cukrász a tengeren (Folytatás az 1. oldalról) megy betegszabadságra. Például augusztusban is négyen voltak táppénzen, s mind az én terhemre. Mikor átmérnie a szociális biztosító terhére, akkor pár napra megszakítják, aztán újra folytatják. Ha összeszámolnánk, lenne már úgy nyolcszáz nap, amit én fizettem, s közben a munkát el kellett végezni. A kávéházban ketten dolgoznának, s ha az embernek van raktára és tőkéje, ott hónapokra előre beszerezheti az árut, itt meg mindennap kell az anyag után járni. S aztán csak ital lenne? — kérdezem hitetlenkedve, ahogy végignézek a szép, ízletes süteményszeleteken. — Csak ital, meg ilyen sás pogácsa, meg az a hot dog, jó magyarsággal mondva... — Akkor kisebb lesz a forgalom is, nem? — Kisebb talán, de a munka is sokkal egyszerűbb. Most nincs annyi tennivaló, de nyáron bizony a feleségem is, én is 12—13 órát dolgozunk naponta, most már vigyázni kell az embernek az egészségére. A nyugdíjig van még jó pár év, de éppen nemrég számoltam, hogy ha én is napi hat órát vennék alapul, akkor már régen nyugdíjba kellett volna mennem, a ténylegesen munkában töltött órák, napok számát tekintve. # Sok munka, de fontos, hogy látja értelmét az ember. — Az igazat megvallva, az anyagiakra én nem panaszkodom. Megvagyunk jól. Mondom, most még a házat, a környékét rendbe tesszük. # Akikor maga innen már nem akar visszamenni Bácskába? -- Nem. # Még úgy, a nyugdíj után sem, mint tette az édesapja. — Akkor sem. Látja, hogy nem értem egészen, várom a magyarázatot. — Tudja, színvonalasabb itt az élet... # S az miben nyilvánul meg? — Nyáron például sokkal több a rendezvény, híres énekesek, művészek lépnek fel. # Mit ér ez magának, aki egész nap dolgozik? — De szakítok én erre időst azért... Meg tudja, aki megszokja ezt a tengert, s hát én itt nőttem fel, ha mondjuk, rossz kedve van, elég, hogy elmenjen egyet sétálni, olyan szép tájakat lát itt, hogy Vajdaság nagyon szürkének fest ehhez képest. Szerintem ez sokkal szebb vidék, mint az a síkság. Persze, van, aki meg inkább azt szereti. — Sok barátom jön Vajdaságból vagy Magyarországról, s mondják, milyen nehéz ezeken a szerpentineken vezetni, nekem meg éppen a vajdasági síkságon nehéz, szekerek, biciklik, jár azúton, ilyen erre nincs, és itt aktív a vezetés... Visszatérünk a szakmához, az elismerés, a megbecsülés amit tudásával, munkájával itt kivívott magának, hát ez, kinek ne esne jól ez! S hogy mégis, hogy ennek ellenére is (talán) hátat fordít a cukrász szakmának (de nem Futtának), azt a megannyi kedvezőtlen körülménnyel kell magyarázni. Mindenekelőtt az üzleti erkölcs hiányára, az emiattt adódó megannyi bosszankodásra panaszkodik. Rendert például Szabadkáról nagyobb mennyiségű fagyasztott gesztenyepürét, nem sokra rá érdeklődött telefonon, azt a választ kapta, nem küldenek, nincs. Néhány hónap múlva aztán minden előzetes értesítés nélkül befutott a megrendelt anyag. Egy másik cégtől vett ugyancsak nagyobb mennyiségű fejtett meggyet. Meg is kapta, de gyorsan kiderült, hogy fele fejtett, fele szemes. Idegeskedés, kapkodás, amit mind el lehetne kerülni. Hihetetlen: állandóan a gazdálkodás minőségének az emeléséről beszélünk, az eredmény (mi más eredménye lehet a sok beszédnek?) meg éppen a felelőtlenség elharapódzása , a becsületesen, lelkiismeretesen dolgozók, a munkájukat szívből végző emberek (kényszerű) visszavonulása. S ha a fiatalok ezt látják, akkor miért igyekeznének (mondjuk nála) szóival■másán megtanulni a szakmát? A beszélgetés elején még azt hittem, az ellenkezőjéről számolhatok be. BURÁNYI Nándor 3 Inkább lármázzanak! Ausztriában orvosszociológiai szempontból az alkoholizmus okozza a legtöbb gondot. A második helyen a gyógyszerek használatával való visszaélés áll. Mintegy 110 ezerre becsülik azoknak a számát, akik valamilyen gyógyszer rabjaivá váltak, s további 460 ezerre azokét, akik ebből a szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. A gyógyszerfüggőség alapjait gyakran már a gyermekkorban lerakják: a síró csecsemőknek nyugtatószereket, a nagyobbaknak az iskolai kudarctól való félelmük enyhítésére „iskolacseppeket” adnak. Az osztrák családügyi minisztérium „Inkább lármázó gyerekeket, mint nyugtató tablettákat!” jelszóval most széles körű kampányt indított a gyógyszerekkel való visszaélés visszaszorítására. (Volksstimme)