Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 329-343. szám)

1986-12-05 / 333. szám

SZÍNES MAGAZIN Sport és hobbi - a hastánc Kairóban az a világ rendje, hogy éjfél után kilép a függöny elé a hastáncosnő. Egyiptomban nagyon forróak a nyári éj­szakák: eseménynek számít, ha Nadia vagy Samira táncol, hullámzik, vonaglik a dobszó hangjaira. Egyiptomban szeret­ték, gyűlölték, betiltották, majd újra en­gedélyezték ezt a táncot, amely olyan he­ves érzelmeket kelt a nézők körében, mint a sztriptíz kivételével semmi más. Fá­raók, szultánok, királyok gyönyörködnek benne, de nem vetették meg egyes mai államférfiak sem. Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár és Henry Kissin­ger, az egykori amerikai külügyminiszter egyaránt kedvelte a csábos mozdulatokat felvonultató művészetet. Gustave Flaubert francia író, a Bovaryné világhírű alko­tója (úgy látszik, nemcsak a női lélek rej­telmeihez értett) az izmok trillájának ne­vezte a hastáncot. Az ágyék- és köldöktáj rezegtetése azóta sport és hobbi lett az NSZK-ban is. Ha nem űzik is olyan tömegesen, mint az agyonreklámozott aerobikot, a keleti tánc divatja hosszabb életűnek tűnik, mint az amerikai rocktorna divatos hulláma. Az NSZK-ba részint az ott állomásozó amerikai katonák feleségei, részint a török vendégmunkásokat szórakoztató profik hozták a hastáncot. Az előbbieket való­színűleg a gyermeteg játékszükséglet, az utánzás és az életöröm vágya vezette. A hatvanas évek elején kezdték New York­ban és Kaliforniában az első tornaköz­pontok a hastáncot tanítani. Sokan ele­inte csak szexis csípőriszálásnak tekintet­ték az egészet; az előítéletek erősek vol­tak. 1893-ban, a chicagói világkiállításon hatalmas botrány támadt, amikor egy Little Egypt nevű táncosnő hastáncot adott elő. A sajtó borzadva írta le a „szörnyű mozdulatokat”, de a jelen lévő férfiak, akik persze nemcsak egzotikus, hanem erotikus látnivalót is fölfedeztek a pro-2 dukcióban, egyáltalán nem szörnyülköd­­tek, sőt... Így aztán az éjszakai mulatók­ban terjedni kezdett a hastánc, sőt a film­vásznon is feltűnt. Hetven évvel az emlékezetes chicagói esemény után a hastánc váratlanul bevo­nult az amerikai otthonokba. Aztán sorra elszaporodtak a szakfolyóiratok és a tan­könyvek, a hastánc-stúdiók és a hárem­kosztümökhöz való szabásminták. Százez­rek kaptak rá a hastáncra, végül a femi­nista mozgalom vezéralakjai is nyilatkoz­tak a témáról, s kifejtették, hogy a női test sportszerű fejlesztésének ez is re­mek módja. Ma az Egyesült Államokban minden tizedik nő „hastáncol”, és mivel Nyugat-Európa, s főleg az NSZK csak ritkán tudja megállni, hogy ne kövesse az amerikai példát, ma már ezekben az országokban is több ezer nő gyakorolja lelkesen a hastáncot. A hastáncközösség „köldöke” az NSZK- ban Frankfurt, ahol tíz hastánciskola mű­ködik. Az egyiket Dietlinde Karkutli tit­kárnő vezeti szabadidejében. Dietlinde or­szágszerte híressé vált a hastáncról szóló könyvével. Nemcsak a „kígyózó karok" művészetét és a hastánckosztüm előállí­tását írja le, hanem a hastánc történe­tét is. A hastánc eszerint az afrikai pig­meusoktól ered, akiknél ez a termékeny­ségi szertartások része volt. Tőlük került Egyiptomba, ahol a pigmeus rabszolgák nagy kegyben álltak a fáraónál mint előtáncosok és hastáncoktatók. Egyiptom­ból terjedt aztán tovább a hastánc elő­ször Észak-Afrikába, majd Ázsiába, sőt Olaszországba és Spanyolországba is. Dél- Amerikába és a Karib-térségbe is elvit­ték a rabszolgák a csípőringatást, és szinte bizonyos, hogy a rumba és a szam­ba kialakulásában ennek a régi afrikai táncnak is nagy szerepe volt. Keleten az eredeti hastánc különböző előadási for­mái alakultak ki. Míg Egyiptomban vagy Törökországban a hastánc nyilvános szó­rakozás, és férfiak előtt is előadják, sok arab országban, például Jordániában a nők csak maguk, között művelik ezt, férfi nézők nélkül. A nyugatnémet nők több­sége is szigorúan betartja az elvet: ma­gunknak hastáncolunk, nem a férfiaknak! Egyik jelszavukat Dietlinde Karkutli így fogalmazza meg: — Hosszú évek óta min­dig azt hallottuk: hasat behúzni! Most azt mondjuk: ki a hassal! Egy orvosnő a test és a lélek épülésé­re javasolja a hastáncot, egy gyógytor­násznő szerint alkalmas a gerincoszlop tornáztatására, a medencetájék fellazítá­sára és a feszültségek levezetésére. Egy idősebb háziasszony megállapította, hogy a keleti tánc „nőies érzésekkel tölti el", egy fiatalasszony a „természetes nőiessé­get” ünnepli benne. Mások szerint a has­tánc lényege az „önmegvalósítás a testen keresztül"; a hastánc segíti a testet és a szellemet „ismét összhangba hozni”. Van­nak, akik a keleti jelmezben lelik örö­müket, mások azért táncolnak, hogy „él­vezzék saját testüket". Az új divat annyira elterjedt az NSZK- ban, hogy Hamburgban férfiak is jelent­kezni akartak a hastánctanfolyamra. De jóllehet a férfi hastáncoktatókat minde­nütt szívesen látják, a tanulni vágyó fér­fiakat a hamburgi nők nem voltak haj­landók befogadni. Az indoklás: még a vé­gén kiderülne, hogy ezt is jobban csinál­ják nálunk... (Zeit Magazin) ÖNISMERETI TESZTJÁTÉK * tud-e tervezni? Sok­ ember, bármennyire körültekintően meg­tervezi is mindennapi tennivalóit, a gyakor­latban nem képes igazodni a tervbe foglaltak­hoz. Mások, akiknek stöbib­­érzékük van a szer­vezéshez, semmit nem bíznak a véletlenre. Ön képes-e beosztani idejét? 1) Sokszor gondol-e aggódva a jövőre? igen 0 nem 5 2) Tárgyilagos egyéniségnek tartja-e magát? igen 5 nem egészen 2 nem 0 3) Tud-e megfelelően reagálni a váratlan eseményekre? igen 5 nem 0 4­. Szereti-e tartalékolni a szükséges háztar­tási cikkeket? nem 0 * mikor hogy 2 igen 5 5) Gyakran vannak-e anyagi gondjai? igen 0 nem 5 ÉRTÉKELÉS: ? pont alatt: Nagyon nehezen tud előre ter­vezni. Ezért sokszor kell váratlan problémák­kal, helyzetekkel szembenéznie. 8—15 pont: Szeret jó előre tervezni, sokat gondolkodik a jövőről. Ám a néha adódó ku­darcok bátortalanná teszik, s előfordul, hogy közvetlenül a cél előtt meghátrál. 16 pont fölött. Mindig vannak szilárdan kör­vonalazott tervei, s nem engedi meg magának, hogy meglepetések érjék. A tervezés bizton­ságérzetet ad számára, bár ez sokszor meg­alapozatlan. Foszlányok Eladó lányok ma már nincsenek, vevők azonban vannak. I —O— Az anyakönyvvezető nem tehet arról, hogy nem tud jobb könyvet írni —O— Némely költő rettenetesnek tartja a világot, a világ meg őt. —O— A cuclisüveg nem megfelelő for­rás egy irodalmii mű megírásához. —O— A gyermeklapban végre meg kel­lene írni az igazat a felnőttekről. BOGDÁNFI Sándor (fatí)Mibka Aforizmák Az első lény, aki lemászott a fáról, nem kérte ki a bázis véleményét. Ezért leszögezték, hogy ezt csak a majom te­hette. Sokan azt hiszik, eleget tettek, a forra­dalomért azzal, hogy megszűk­tek keresztet vetni. Túlhaladtunk minden határt, pedig ki sem léptünk az országból. Amikor a gyomor megszólal, akikor az ököl jelentkezik fordítóinak. A politikusoknak nincs érzékük a sí­zéshez, milyen lesiklás az, ha a cél min­dig fent marad. Színészként Reagan seriffcsillagot visel. Ma­derűiként viselkedik a csillagok kö­zött. Reagan nem dolgozik többé színészként. Megint vaktöltényekkel lövöldözni. A japánok nem izzadnak meg munka­helyükön, robotok dolgoznak helyettük. Ezért izzadnak a szaunában. Mi sem a munkahelyen,­­sem a szaunában nem iz­zadunk meg. Átengedjük ez­t hitelezőink­nek. Andrija MARKUS Színház — Hallotta? — kérdezi a szaktárs a szak­társtól a Művészetbarátok Klubjában. — Me­sélik, hogy Shakespeare halott. Megölte a rendező, olyannyira átírta a tragédiát. “* Ez is valami? — Igen ám, de a rendező megölte Moliére-t is. — Ne izgassa magát. — Most pedig újabb darabokon dolgozik. Hamarosan bemutat a színház egy Brecht, egy Schiller és egy Lope de Vega darabot. — Tudja, mi ez a büntetőtörvénykönyv sze­rint? — Mi? — Genocid. POPRISCSIN (CDXXVIII.) ... amíg egy öntudatos küldött a Képvi­selőházban felteszi a kérdést, hogy ebben az inflációs időben meddig fogjuk még a kétna­pos ünnepeket 3—4—5 napig ünnepelni; ...amíg a Belgrádi Televízió nyájas be­­mondónője esténikén­t könyörög a tévéelőfize­­tőkhöz, hogy mindazok, akik még nem je­lentették be tévéjüket, ugyan jelentsék már be december 31 -éig, megússzák büntetés nél­kül; ... amíg a szabadkai Solid Cipőgyár 18 000 pár selejt cipőjét a gyár 250 000 új di­írt is megkereső kereskedői eladják; • ... amíg a Spartacus labdarúgó-klubjában valaki megkongatja a vészharangot, hogy most már jó lesz kapura is lőni, nemcsak mellé; ... addig eltűnődöm azon, hogy a mace­dóniai Boszilegrad Szocialista Szövetségének elnöke kérte, hogy csökkentsék 153 000 dináros személyi jövedelmét, mert a 40 000 dináros községi átlaghoz képest túl magas! (Erre szok­­ták azt mondani, hogy egy fecske nem csi­nál nyarat!) PAPP Gábor Külhoni sztori Tolvajt fogott A miniszterelnök, Férfi volt, és felnőtt, Képzelhetik felháborodását, Dühét, Hogy a társadalmi lét E rühét, Saját házban kell, Vakarni. Csak akkor múlott el Haragja, Mikor rájött, Hogy a tolvaj, Nem a kormány tagja. A világ 5 sarkából KARACHI ölik egymást — nem tudni, kik és miért. BAGDAD Nem fegyverszünet, ha­nem fegyvertelen szünetet akarnak. BEJRÚT Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján túsz. PÁRIZS A kiutastók nehezen utaznak be. B. SCRIPTOR KÖPÉ VUIi k-v E HETI GONDOLATUNK: Ez megbeszélés? Ez kopott eszmék cseréje. A költő „Az ihlet ollyan dolog, ami leginkább akkor jön, amikor nem kell.” Alex Farmer Kajtár Bendegúzt mindenki közlékeny embernek ismerte. Gátlás nélkül szólít­ott le idegeneket az utcán, az üzletben, vagy a­­mozilba­n, és a bökkent tekintetek, a rán­cait szemöldökök ellenére mesélt, mesélt és­­újra cs­ak mesélt. Kasza toabl­atyolásait persze senki sem méltatta figyelemre, mert a járókelők többnyire csak taglejtésekkel kommuni­kálnak, ám egy napon Kajtár váratlanul rádöbbent, hogy a szavak jobban meg­fricskázzák a nyelvet, ha ritmikus válta­kozást épít áradatukba, és elkezdett ver­seket írni. Közlékeny modorával párosít­va ez a tevékenység elemi csapásként hatott környezetére. Az emberek ugyanis azt még elviselték, ha egy vadidegen hapsi társalogni kezdett velük, de ha az ill­­ető rögtön a verseivel rukkolt elő, még a legjámborabbak zsebében is kipattant a bicska. Kajtár Bendegúz sorsa ekkor pecsételődött meg. Végleg és visszavon­hatatlanul hülyének nézték. Verseit rá­adásul valami egészen progressiv, és módfelett érthetetlen irányzat súlyosbítot­ta, így nem csoda, hogy a békés polgárok ijedten tértek k­i előle, ha föl­bukkant az utcasarkon. De akadtak olyanok is, akik elhagyatott sikátorokba hurcolták, és arra kényszerítették, hogy a szemük láttára egye meg alkotásait. Kajtár mégsem visszakozott. Egy idő után piperkócs módon kezdett öltözködni, lakásából — egy ócska lapoknác kivételé­vel — minden berendezési tárgyat kiha­jított, miután pedig­­feleségét beszállítot­ták az Ideg- és ElmekUnikára, eldobta cipőjét is, s attól va­inaptól csak saját ké-* szít­ésű otromba lábbeliket viselt !A divat, lexikonokban azóta mint „baj­tár-saru” isimart.) A Kertészeti Közlönyben ráadásul ez idő tájt jelentek meg első négysorosai (Ч11шztrációként szolgáltak a Zöldségek és Salátafélék rovatihoz), s e nyilvánvaló si­ker hatására olyan cselekedetre szánta magát, amelyhez foghatót azóta sem jegy­zett a­­költészet ebben a Metagalaktiká­­ban. Egy zimankós decemberi reggelen ugyanis Kajtár teljese® pucéran jelent meg a város legforgalmasabb útkereszte­ződésénél, és fennhangon szavalni kez­dett. Mire a k­iadóztatott tűzoltók, az ille­tékes karhatalmi szervek és az Állami Tébolyda­­mentőkocsija a helyszínre érke­zett, már a negyvenharmadik versszaknál tartott. Az összegyűlt tömeget természete­sen csak könnygázsoambák, vízágyúk és gumilövedékek bevetésével lehetett szét­oszlatni. Kajtár Bendegúz ezalatt — ki­használva az általános zűrzavart — kere­ket oldott. Ezt követően lett világhírű­­költő. M. SÜMEGI _____________________________________ 15

Next