Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 344-359. szám)

1986-12-16 / 344. szám

1986. december 16., kedd • • Összeurópai érdek Ignac Gob­b felszólalása a nemzeti kisebbségekről az együttműködési és biztonsági konferencia bécsi felmérő értekezletén A nemzeti kisebbségek joga össz­európai érdek. A helsinki záróok­mány aláírói ezt nem olyan kér­désként közelítették meg, amely megosztja őket, hanem amely hoz­zájárul békés egymás mellett élé­sükhöz, együttműködésükhöz és kölcsönös megértésükhöz — mond­ta tegnap Ignác Golob felszólalásá­ban az európai biztonsági és együttműködési konferencia bécsi felmérő értekezletén. A jugoszláv delegáció vezetője a továbbiakban úgy vélekedett, hogy a nemzeti kisebbségek jogai­nak érvényesítésében csak korlá­tozott eredmények születtek, majd javasolta, hogy a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország szenteljen e kérdésnek tematikus értekezle­tet. Nincs demokratikus ország, amely azt állíthatja, hogy a nem­zeti kisebbségek jogainak érvénye­sítése nem szolgálja egyben a több­ségi lakosság érdekeit is, húzta alá a jugoszláv delegáció vezetője. Amikor a nemzeti kisebbségek­ről beszélünk — folytatta — em­beri sorsokról, érzelmeikről és ar­ról a jogról beszélünk, hogy egy nemzeti hovatartozás és kulturá­lis örökség szellemében fejezze ki valaki önmagát. Eddig a percig sohasem szenteltek ennyi időt e kérdésnek a bécsi találkozón, ám bizonyos különbségek mutatkoznak az álláspontok között, sőt ezek a különbségek magukban foglalnak bizonyos reálisnak nem nevezhető állításokat, hogy egyes nemzeti ki­­­sebbségek egyáltalán nem is lé­teznek, ez egyben a helsinki záró­okmány durva megsértése — mondta Ignác Golob. Vannak bi­zonyos más elméletek, amelyek szerint nemzeti kisebbségek csak ott léteznek, ahol a nemzeti tör­vényhozás szót ejt róluk, hogy ál­lamok közötti egyezmény, továb­bá, hogy a kisebbségek a jogtudo­mány valamiféle terméke és nem létező realitás. A kisebbségek státusának jog­alapja a nemzetközi jog, ennélfogva törvényerejű rendeletekkel kell szabályozni és garantálni — húzta alá Ignác Golob. Végezetül rámutatott arra, hogy a kisebbségeknek nemcsak azonos ingókat kell élvezniük, mint a többségi lakosságnak, hanem kü­lönleges jogokat is az élet és a te­vékenység különféle területein. Mi­vel számbelileg kisebbségben van­nak, nem védnökösködni kell fö­löttük, hanem lehetővé kell tenni fejlődésüket. (Tanjug) Mubarak és Kennedy megbeszélései Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök tegnap Kairóban fogadta Ed­ward Kennedy szenátort, jelenti az egyiptomi MEN­A hírügynökség. Véleményt cseréltek a közel-keleti békekezdeményezésekről és az ez­zel kapcsolatos egyiptomi állás­pontról. Minderről Kennedy sze­nátor nyilatkozott a vendéglátójá­val folytatott beszélgetés után. Hozzáfűzte még: Mubarak elnök az egyiptomi társadalom problé­máiról is tájékoztatta, különös hangsúlyt helyezve a munkába ál­lás lehetőségeire, valamint az ok­tatás és az egészségügy problémái­ra. Kennedy szenátor Ammanból érkezett rövid kairói látogatásra. Ezt megelőzően a megszállt arab területeken járt. Zavargások Karachiban Legalább 57 halott és 400 sebesült Pakisztán legnagyobb városában, Karachiban már két napja har­cok dúlnak két népközösség­­tagjai között. A kórház közleménye sze­rint eddig 57 személy vesztette életét és mintegy 400-an — köz­tük sok nő és gyermek — kezelés­re szorultak. A hétmillió lakosú Karachi két negyedében törtek ki tegnap ösz­­szetűzések, mert ott még nem vol­­t érvényes a kijárási tilalom. Mohammed Khan Jimejo kor­mányfő és Aslam Katak belügy­miniszter a helyszínre utazott. Oranji negye­dben, ahol vasár­nap 400 boltot és lakóházat gyúj­tottak fel, nagyon lassan halad a tisztogatás, mert a biztonsági erők még a mentőosztagokat sem en­gedték a negyedébe. A hagyományos ellenségeskedés­ben élő két népközösség össze­csapásának oka ezúttal a rendőr­ség tisztogató akciója volt, ame­lyet péntek óta folytatnak kábí­tószer és fegyver után kutatva, az egyik harcban álló nemzetiség ál­tal lakott negyedben. (Tanjug) Hasani jókívánságai Bahrain nemzeti ünnepe alkal­mából Sinan Hasani, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében Isa bin Szulman al Kha­­lifának az ország semír­jének, szí­vélyes hangú táviratban őszinte jókívánságait fejezte ki és a bah­­raini népnek felvirágzást kívánt. (Tanjug) Montazeri magyarázkodik Szigorú és igazságos vizsgálatot követel Mehdi Hashemi ügyében Montazeri leendő iráni vezető igazságos és következetes vizsgá­lat lefolytatását kérte Khomeini iráni vallási vezető a hazaárulás­sal­­vádolt Mehdi Hashemi ügyé­ben. Khomeininek írt levelében Mon­tazeri hangsúlyozta, hogy a kap­csolatoknak, amelyek közte és az őrizetbe vett Hashemi között vol­tak, nem szabad akadályozniuk az igazság megállapítását. A teheráni rádió jelentése sze­rint a jövendőbeli iráni vezető tegnap gratulált az imámnak ab­ból az alkalomból, hogy leleplez­ték az „eltévelyedett” Has­he­mit és 40 cinkosát. Hashemi hozzám és bárki máshoz fűződő kapcso­latainak — szögezte le Montazeri levelében — nem szabad, hogy akadályozzák a nyomozást, mert az iszlám és a forradalom érde­kei fölötte állnak ennek. Hashemit és 40 hívét, köztük több befolyásos iráni politikust vettek másfél hónappal ezelőtt őrizetbe. Hazaárulással, összeeskü­véssel, gyilkosságok sorozatával, tiltott fegyverviseléssel és okirat­hamisítással vádolják őket, 9 gya­núsítottat még nem sikerült őri­zetbe venni. Hashemi egyébként a múlt héten a televízióban beis­merte az összes ellene felhozott vádat. Elmondta, hogy éveken át na­gyon közeli kapcsolata volt Mon­tazeri ajatollah komi hivatalával. E kapcsolatok megteremtésében segédkezett neki testvérbátyja, Hadi, Montazeri hivatalának ve­zetője. E bejelentés után a Kho­meini utódjául kiszemelt politikus tagadta kapcsolatát Mehdi Hashe­­mivel. (Tanjug) Repülőszerencsétlenség Kínában Hat ember életét vesztette Kí­nában egy kisrepülőgép baleseté­ben, Kanszu északi tartományban. Az állami légiforgalmi társaság AN—24 típusú gépe 37 emberrel a fedélzetén indult útnak, de a rossz idő miatt gyorsan­ vissza is fordult. A baleset leereszkedés közben történt. A többi utas sorsa egyelőre is­meretlen. A szerencsétlenség kö­rülményeinek tisztázására megin­dult a vizsgálat. (Tanjug) Mmmr Szó Ágyúkat vagy együtt­működést? Tiltakoznak a nyugatnémetek az amerikai elképzelések ellen A nyugatnémet közvélemény el­keseredve reagált Richard Perle védelmi államtitkár-helyettes azon követelésére, hogy Bonn a NATO anyagi támogatását az NDK-nak folyósított hitelek csökkentésével növelje. Az NSZK néhány füg­getlen lapja felrója Periének, hogy el akarja egymástól távolítani a németeket a fegyverek (ágyúk) érdekében, jelenti a Tanjug tudó­sítója. Bonni hivatalos reagálásokból viszont kitűnik, hogy nem kíván­ják dramatizálni a helyzetet. Hans Sterken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöklője azzal a felhívással fordult Washington­hoz, hogy vegye figyelembe a kö­vetkező tényt: Nyugat-Európa biztonsága érdekében rendkívül fontos az NDK és a Nyugat gaz­dasága közötti kapcsolat. Bombamerénylet Párizsban Pokolgép robbant Alain Peyre­­fitte-nek, a francia centrista Tö­mörülés a Köztársaságért (RPR) magas beosztású pártvezetőjének hivatali gépkocsijában tegnap reg­gel Párizs közelében, a lakása előtt. A rendőrség közölte, hogy a rob­banásban a gépkocsivezető életét vesztette, a politikus, aki rend­szeresen igénybe vette a szolgá­lati járművét, tegnap nem tartóz­kodott Párizs környéki lakásában. A rendőrség úgy véli, hogy a gépjárműben elektromos vezérlé­sű pokolgépet helyeztek el, más részletet nem közölt. Peyrefitte, a Párizs melletti Provance polgármestere, számos jelentős tisztséget­­töltött be a Tö­mörülés a Köztársaságért új gaulle-ista pártban, amelynek éllén Chirac kormányfő áll. De Gaulle idején tájékoztatási, Giscard d’ Estaing idején igazságügy-minisz­ter volt. (Tanjug) % KÜLPOLITIKA-------­ A legrövidebben talán a címibe foglalt két szóval jellemezhetnénk továbbra is a közel-keleti helyzetet. A központi színtéren, Libanonban, szűnni nem akaró harcok foly­nak a palesztin menekülttábo­rokért. Valójában pedig a pa­lesztin harcosok autentikus sza­badságharcának megvédéséért, a sokat szenvedett hontalan nép­nek a jogáért, hogy saját ere­jükkel valósítsák meg azt, ami a térség más népeinek már megadatott: az önálló államra­­valló jogot a saját elképzelés sze­rinti államberendezéssel. Nem újdonság természetesen, hogy ez nemcsak Izrael ellenál­lását váltotta ki. Közismert,, hogy a térség egyes arab orszá­gai sem néznek jó szemmel egy önálló, erős palesztin állam megalakulására, amely csak „bonyolítaná” a vezető szerepre törekvő országok nagyravágyó terveit. Ezért nem is váltott ki nagyobb meglepetést legutóbb a Palesztin Felszabadítási Szerve­zet egyes hivatalos személyeinek állítása, hogy a libanoni palesz­tin menekülttáboroknak a meg­semmisítésére és lakóinak kiir­tására irányuló siita­lmai tö­rekvések mögött voltaképpen Szíria áll. Az az ország tehát, amely egyébként minden nem­zetközi értekezleten „maradék­talanul” síkraszáll a palesztin nép jogaiért s eszközökben nem válogatva „támogatja” a közel­­keleti probléma kulcskérdésé­nek a megoldását..­ Szemlátomást oly módon, hogy abban Damasz­kusz döntő szerepet játsszon, s ebből kifolyólag az esetleges bé­kekötés utáni korszakban is megmaradjon döntőbírónak. Az arab országok sokat bírált szétzúzásának egyik gyökere — amely eddig nem egy békekí­­sérletet meghiúsított már — nyilván Damaszkuszig nyúlik csakúgy, mint ahogy a Jasszer Arafat nevéhez fűződő palesz­tin politika egyik kerékkötője is Szíriában keresendő­. S mivel a fent említett arab egység nélkül szemlátomást nincs megoldás a Közel-Keleten, ez az egység pedig elképzelhe­tetlen a továbbra is legjelentő­sebb arab ország, Egyiptom nélkül, kétségkívül reményt­elző­­leg hat a hír, hogy a jövő év elejére tervezett iszlám csúcsér­tekezlet előtt egyre több arab ország ismeri el ismét testvé­rüknek Egyiptom népét és an­nak elnökét, Hoszni Mubarakot. Méghozzá a jelenlegi egyiptomi politika megkérdőjelezése nél­kül, ami külön jelentőségű. Mint ismeretes, Kairót akkor közösítették ki az arabok so­raikból, amikor Szadat a Camp David-i béke megkötésével egy csapásra elismerte Izrael létjo­gosultságát és a kétes fegyveres megoldás helyett rámutatott a tárgyalások által való békekere­­ssés lehetőségére. S mivel Sza­­datnak ezt a lépést Mubarak mindeddig nem kérdőjelezte meg, Egyiptomnak az egyelőre hall­gatólagos (és részleges) vissza­fogadása az „arab testvérek” so­raiba egyidejűleg egy reálisabb közel-keleti politika kialakulásá­nak a reményét is kelti. De még nem jelenti azt, mert, mint is­meretes, a közel-keleti színtéren már annyi váratlan és a bevett diplomáciai gyakorlattal, a meg­szokott mércékkel nem mérhe­tő fordulat történt, hogy a­ világ egyik legbonyolultabb és legve­szélyesebb válságával kapcsolat­ban a szó szoros értelmében semmi sem számít már megle­petésnek. A váratlan fordulatok, sajnos, eddig mindig csak a rosszról a még rosszabbra változást jelen­tették.­­ Ideje lenne, hogy végre előrelépés is történjen. ENGLER Lajos KOMMENTÁRUNK Vér és remény között Afgán menekültek Iránban Ad­dig maradhatnak, amíg hazájuk fel nem szabadul Iránban ma körülbelül 2,5 mil­lió menekült él, közülük 2 millió afgán. Számuk egyre növekszik, közölte az iráni belügyminiszter és hozzátette, hogy a menekültek tovább érkeznek, noha Kabulban jelentős személycserék történtek az állam vezetőségében. Ali Akhbar Mohtashami bel­ügyminiszter saj­tóértekezletén hangsúlyozta, hogy az afgán me­nekülteknek vannak képviseleteik Iránban és „gazdasági, kulturális és katonai segélyt” kapnak Tehe­rántól. Katonai kiképzésben is ré­szesülhetnek, hangsúlyozta Moh­tashami. A továbbiakban elmondta, hogy a 2 millió afgán és 500 000 iraki menekült gazdasági, szociális és minden egyéb jogait illetően tel­jesen ki van egyenlítve az iráni polgárokkal. A menekültek ellátá­sa rengeteg pénzt emészt fel és a nemzetközi humanitárius szer­vezetek a maguk részéről többet is tehetnének. Irán ellátja az afgán menekül­teket mindaddig, amíg hazájuk fel nem szabadul, hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette, hogy az afgán kérdés megoldásán Irán az idegen csapatok kivonását, az afgánok önrendelkezési jogának érvényesítését, egy más hatalom bevonulásának megakadályozását és a menekültek hazatérését érti. (Tanjug) Hogyan lehetne drágább? Nincs megegyezés az OPEG genfi tárgyalásain A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszterei Genfben Tegnap folytatták bilaterá­lis és egyéb nem hivatalos meg­beszéléseiket a kitermelés újabb csökkentésére vonatkozó javaslatra várva, amelyet valószínűleg Hi­szem­ Nazer új szaúd-arábiai olaj­ipari miniszter terjeszt majd elő­ elő. E javaslat beterjesztésére várva a 13 olaj­ország m­iniszterei tegnap délutánra halasztották teljes ülé­süket — mondta James Audy, az OPEC szóvivője. Ezzel szemben a delegációhoz közel álló körökből az a hír szivárgott ki, nincs kizár­va, hogy a plenáris ülést csak ma tartják meg. A szóvivő az egybe­­gyűlt újságíróknak nem adott magyarázatot arra, miiért halasz­tották el a vasárnapi plenáris ülést, de cáfolta, hogy a halasztás­nak az újabb probléma lenne az oka, amely azért merült fel, mert nem tudnak megegyezni, miként emeljék a nyersolaj árát hordón­ként négy dollárral. Noha a részvevők­­hallgatólago­san egyetértettek abban, hogy mi­nél kevesebb információt szivárog­tatnak ki a sajtónak, a delegációk­hoz közel álló körökben tegnap el­terjedt a hír, hogy az Al Ittihad című a­rab emírségekben lap azt írja: a szaúdi javaslat, hogy hor­dónként 18 dollárra kell emelni az olaj árát, az elkövetkező három hónap alatt „az egymástól eltérő álláspontok békés közelebb hozását jelenti”. Egyelőre m­ég­­nem vilá­gos, hogyan lehet ezt megvalósí­tani. Az olaj­miniszterek pénteken elv­ben megállapodtak­, hogy a jelen­legi 17 millió hordós­­kitermelést 3—10 százalékkal csökkentik, az Al Ittihad szerint a szaúdi javaslat a kitermelés napi 1,2 millió hordós visszafogását helyezi kilátásba. (Tanjug) A Vietnami KP VI. kong­resszusa Hanoiban tegnap mintegy ezer küldött részvételével akik a kö­rülbelül 1,8 millió létszámú párt­tagságot képviselik, megkezdődött a Vietnami KP VI. kongresszusa. A négy napig tartó kongresszu­son a képviselők megvitatják a Vietnami KP KB Truong Chinh pártfőtitkár által előterjesztett je­lentését, amely egyben az elkö­vetkező években az ország társa­dalmi és gazdasági reformjának platformját képezi. Várhatóan megválasztják az új pártvezetősé­­get­ is.­ A vietnami tömegtájékoz­tatási eszközök a VI. kongresszust a párt munkájának fordulópont­jaként és a „párton belüli egység és összetartás megszilárdításaként” értékelik. Hanoi megfigyelők véleménye szerint a kongresszuson különös hangsúlyt helyeznek a gazdaság fejlesztésének serkentésére vonat­kozó hatékony intézkedésekre, amelyek az utóbbi időben inkább stagnáltak. A jelentésben Chinh főtitkár hangsúlyozta, hogy a párt az utóbbi tíz évben komoly hi­bákat követett el a gazdaság irá­nyításában. Nguyen Van Lin, a Vietnami KP KB állandó titkára, a Politikai Bizottság tagja kijelentette, hogy a kongresszus megválasztja az új Központi Bizottságot is. (Tanjug)

Next