Magyar Szó, 1987. március (44. évfolyam, 73-88. szám)

1987-03-30 / 87. szám

1987. március 30., hétfő Feltörni a hullámvölgyből (Vélemények az ötösfogat műsoráról) Nyugat-Bácska kilenc művelődé­si egyesülete folytatta az értékes hagyományt és az elmúlt két hó­napban ismét megszervezte a Né­gyes és ötösfogat közös műsorát. Amatőrök, olyan emberek összefo­gása jutott ismét kifejezésre, akik nem törődnek bele a nyilvánvaló­an hullámvölgyben levő művelődés nem éppen irigylésre méltó sorsá­ba. És éppen ez a próbálkozás, munka, föllépések a biztatóak, re­ményt keltőek.­­ Mivel kilenc művelődési egye­sület közös műsorát egy rendez­vénybe nem foglalhattuk takaré­kossági és szervezési szempontból, ezért kettéválasztottuk, mégpedig területi felosztást szem előtt tart­va. Doroszló, Kupuszina, Szilágyi és Gombos alkotta a Négyes­, míg Zombor, Telecska, Csonoplya, Ne­­mesmilitics és Bezdán az ötösfoga­tot — mondja Balázs László, a zomboriak veterán műkedvelője, pedagógus, zeneszerző, ő írta az Ötösfogat forgatókönyvét is. — Tudomásom szerint tizenhárom éves múltra tekint vissza a fogat. Gom­bos, Doroszló és Szilágyi ifjai­t kez­deményezték, majd később az egyesületek vették át a szervezést. Fokozatosan bekapcsolódtak új egyesületek is a műsorba, izmoso­dott a rendezvény. Voltak műso­ron hagyományápolószámok, nép­dalok, -táncok. És több miint egy évtized alatt, íme egy Négyes és egy Ötösfogatunk van. — Mint az Ötösfogat oszlopos tagja, alapítója, hogyan értékeli a rendezvényt? — összefogás, közös akarat győ­zött. Ilyenkor a nehézségek köny­­nyebben megoldhatók és ez kedv­csináló számunkra. Ez most külö­nösen fontos, mert a műkedvelés hullámvölgyben van. Innen kell feltörni,­­nem szabad belenyugodni a „csöndes vízbe”, mert anna­k kö­vetkezményeit évekig érezni fog­juk. Eredetileg Négyesfogatkán­t in­dult a műsor, de csatlakozott Cso­­noplya is a rendezvényhez, ami ismételten azt bizonyítja, érdemes a kezdeményezés. — Má­r tavaly latolgattuk, hogy részt vegyünk-e az akkori fogat­ban. Nem volt még kész műso­runk. Most azonban befejeztük a népdal- és néptánccsokrot bemu­tató, hagyományápoló számunkat, amely, Csonoplyai lakodalmas címmel került színpadra. Ezzel csatlakoztunk a fogathoz, ötven résztvevővel: táncossal, énekessel, zenésszel. Van köztük még óvodás korú gyerek is. Meggyőződésem, az Ötösfogat elérte célját. Mintegy ezerkéts­zázan nézték meg. Nálunk Csonoplyán is telt ház volt, az em­berek visszatérnek a kultúráihoz. Van aki résztvevőként, van aki né­zőként. Ez nem mellékes, mindket­tő fontos-folytatta Ivánovits Erzsé­bet, aki a lakodalmas koreográfu­so­k rendezője. Az idei ötösfogatban min­den egyesület húszperces műsoridőt kapott. Láthattak és hallhattak a nézők táncdalokat, egyfelvoná­­sokat, népdalokat zenei kíséret nél­kül, szavalatot, bűvészmutatványt stb. — Kapitány György volt a mű­sor rendezője ... — Fontosnak tartom, hogy kor­tól, nemtől és iskolai végzettség­től függően minden résztvevő lelkesen játszott. Sikerült egy több mint­ száztagú alkalmi cso­portot összekovácsolni és ez már önmagában eredmény. Felkínál­tuk a műsort a Horvátországi Magyarok Szövetségének bemuta­tásra Baranyában, örülnek a kezdeményezésnek. Reméljük, rö­videsen valamelyik baranyai fa­luban vendégszerepel az ötösfo­gat. Sőt arról is szó volt, hogy ők is bekapcsolódnának a ren­dezvénybe. A formáról még tár­gyalunk majd. De már az ígéret is lelkesítő, munkára, kitartásra serkent. Sajnos nincs megoldva a finanszírozás, mert a zombori közművelődési közösség nem ik­tatta programjába. Pedig ezt mi­nél előbb meg kell oldani. A telecskai Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület tánccsoportját Hajdú Piroska pedagógus vezeti, a táncok betanítását és a koreog­ráfiát Báthori Katalin vállalta. Karikás és sárközi táncokat lát­hattunk. — Évekig nem volt tánccsopor­­tunk. Most Báthori Katalin segít­ségével megalakult, főleg iskolá­sok a tagjai. Citerazenekarunk kíséri. Kellett a fiataloknak a bi­zonyítási lehetőség, mert ez kez­detben, feltöréskor alapvetően fontos. Folytatni kell a fogatot jövőre is — hallottuk Hajdú Pi­roskától. Hajnal Anti bácsi közel het­venéves, a telecskai citerazene­­kar oszlopos tagja. Örömmel ját­szik, hisz­en nemeseik az otthoni citerázás a fontos. Az amatőrök­nek szükségük van a bizonyításra, erőgyűjtésre.­­ Szép volt számomra, hogy ennyi fiatalt sikerült egybefog­ A nemesmiliticsiek eay-eau jelen­ettel szórakoztatták a közönséget Puskin művei száznégy nyelven Puskin műveit eddig több mint háromezer alkalommal adták ki a Szovjetunióban és határain túl élő népek 104 nyelvén. Az orosz irodalmi nyelv és az orosz költé­szet megteremtője halálának 150. évfordulója alkalmából előjegy­zést vettek föl Puskin összegyűj­tött munkáinak háromkötetes ki­adására. Nemrégiben napvilágot látott prózai munkáinak három­­kötetes gyűjteményét 10,7 millió­an jegyezték elő. Puskin-kötete­­ket évente mintegy 15—20 millió példányban jelentetnek meg. Az Állami Kiadói Bizottság a ki­adókkal karöltve már most ké­szül a költő születésének 200. év­fordulója megünneplésére, amely 1999-ben lesz esedékes. — O — Új bemutatók a Moszkvai Nagyszínházban Húszéves szünet után felújítot­ták Csajkovszkij Mazeppa című operáját a Moszkvai Nagyszín­házban. A művet a zeneszerző Puskin Poltava című elbeszélő költeménye alapján komponálta 1881—83-ban. A XVIII. században játszódó opera rendezője Szergej Bondarcsuk, aki először rendezett daljátékot. Az idei szezonban még három opera felújítására kerül sor. Ezek: Rimszkij-Korszakov műve, a Mese Szultán cárról, to­vábbá Paisiello operája, A szép molnárné és Massenet Werther című műve. (Budapress) KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Oktatás, 7. Üldö­­zni, 8. Herész­kos, 9. Sóssá tesz, 11. Tijardovic zeneszerző nevének kezdőbetűi, 13. Ilyen ész is van, 15. Jövő, 17. A szerelem római istene, 18. Kerti munkát végez, 19. Újvidéki textilgyár, 21. Véká­ban van, 23. Magáé, 25. Panaszko­dik. Függőleges: 1. Esti látványosság színes fényű rakétákkal, 2. Név­elő, 3. Szerbiai város, 4... .­vízen át, 5. Cipész szerszám, 6. Sietség, 10. Főpincék­, 12. Telít, 14. Kevert nád, 16. Vonal, 20. Zúz, 22. Ki­csinyítőképző, 24. Tiltósak. w in £ H NH Hu V) o H ’S • « I « 0 N ; cs « s u. пз . 5 ^ tr fi : -fi : o 1­ ­­Н1Ч»- ovistosam au ss FEU-Sf INDULT... ...M1NDADPIA, AMIa TIUISBi KI N04 OLDoWtTi ^l-TVNO,roU.y',o*«i Nou- TX'S1 HA KlHVroM HASAM es&oLj eiMSZLBK. emiixee. . Magyar Sió MŰVELŐDÉS -------­ ni. Ha már nekünk, idősebbek­nek erre nem volt lehetőségünk, ne hagyjuk a fiatal tehetségeket elveszni. Jól példa erre a mi pionír citerazenekarunk is — mondta Hajnal Anti bácsi, aki több mint ötven éve a citera hű barátja. Nemesmilitics volt a házigaz­da. Ott tartották az utolsó, közös műsort. A legnagyobb munkát Bál Júlia, a Németh László mű­velődési egyesület elnöke végez­te. — A nemesmiliticsi­ utolsó mű­sor után közös vacsorán vettünk részt. Hajnalig szórakoztunk, ba­rátkoztunk. Úgy búcsúztunk, hogy a munkát folytatjuk. Rövidesen elemezzük az eredményt és a ta­pasztalatok alapján hozzuk meg az új műsor programját. A fogat nem állhat meg. Minden egyesü­letet szerényen megajándékoz­tunk — hallottuk az elnöknőtől. Vlada Ninković, a csonoplyai szerbhorvát egyesület vezetőségé­­nek tagja a legelismerőbb sza­vakkal méltatta a rendezvényt. — örülünk, hogy a rendezvény bebizonyította létjogosultságát. Szeretnénk, ha folytatnák. Folya­modjanak a közművelődési közös­séghez, nyilván megszavazzák az anyagi támogatást — mondta Jo­­sip Dajnic, a művelődési érdek­­közösség titkára. Feltörni a hullámvölgyből. Át­adni a stafétabotot a fiataloknak, azoknak, kikre annyiszor ok nél­kül neheztelünk, hogy passzívak. Most bebizonyosodott: ha jó ke­zekben vannak, lehet és kell is velük dolgozni. PRIBILLA Mátyás A bezdániakat Major Ferenc és zenekara képviselte. Örökzöld és dél-amerikai dallamokat adtak elő COMBTÖKULTUR A Belgrádot egy hónapig uralta. A hírverés nem kerülheti el Újvidéket sem, mert a következő fellépése ott lesz. A combtövét reklámozó plakátok elárasztották a tartományi székvárost. Nem­csak a perifériát, de a központot, a főteret. A Szabadság teret sem kímélték a pénzéhes hírverők. Bátorkodom megkérdezni, eszébe jutott-e valaha is az olva­sónak a város központjában nyakába rántott szoknyával vagy le­tűrt nadrággal díszelegni. Nem hiszem. Vannak azonban olyanok is, itt és most, akik még a Szabad­ság téren is reklámozhatják, mutogathatják a combjuk tövét. Hogy csak plakáton? Nem számít. Vigyék oda ezeket a­ plakáto­kat, ahová valóak. Miért kell a gyerekeknek azzal unszolniuk szüleiket, hogy vajon van-e a nénin alsónemű. Méltóság? Igen, méltóság. A jó­érzésű ember méltóságába tipornak azzal, hogy úton,­útfélen nézni kell a mosolyra meredt, füléhez ragadt száját. Eltöpren­gett-e már valaha is ez az aljas, biztos tudják, hogy kiről beszé­lek, még ha nevén nem is nevezem , miért nem volt szüksége Gertruda Munitiének, Radmila Rakočevićnak, sem Dubravka Zu­­bovicnak arra, hogy nekivetkőzzön a színpadon. Egy csapat ifjú kirajzolja a plakátokat ezzel, azzal. Két lány a már oly sokszor hallott — csak ne lenne olyan buta a szeme! — mondat kíséretében rágógumit nyom mindkét plakáton a hölgy szemére. Cs. I.

Next