Magyar Szó, 1987. április (44. évfolyam, 89-103. szám)

1987-04-12 / 100. szám

XLIV. évf., 100. (14321.) szám 1997. április 12., vasárnap Ara 100 dinár Nyereményszelvényünk a 10. oldalon NEMZETKÖZI ADÓSSÁGVÁLS­ÁG •mleg sem hallgatták A legfejlettebb országok teljesen figyelmen kívül hagyták a fejlődők indítványát A Nemzetközi Valutaalap ideig­lenes bizottsága, az Alap legjelen­tősebb testülete, amelyben min­denkor a legfejlettebb ipari orszá­gok viszik a szót, meg sem hall­gatták a fejlődő országok 24-es csoportjának indítványát, hogy az adósságproblémára gyors, új szel­lemű, de hosszú távú megoldást kell találni — mindaddig, ami­ nem késő. A fejlődők 24 országból álló cso­portja (az idén Jugoszlávia vezeti a munkáját) indítványozta, hogy a Világbank meglevő mechanizmu­sának keretében alakuljon külön miniszteri bizottság az adósság­­probléma rendezésére. Egyébként a 24 ország több mint 100 fejlődő nevében lép fel. Elképzelésük szerint a bizottság­ba bekerülnének a fejlettek és a fejlődők képviselői, tehát képvi­selve lenne mind a hitelezők, mind a hitelezettek érdeke. Két feladat lenne. Először is az, hogy megnyissa a globális párbe­szédet az adósságokról, másodszor pedig, hogy új megoldásokat ku­tasson kínáljon fel a rendezés­re, mert bebizonyosodott, hogy a v­álság megoldásának eddigi stra­tégiája alkalmatlan. Az ideiglenes bizottság zárónyi­­latkozata ezzel homlokegyenest el­lentétes. Az okmány megállapítja, hogy az adósságprobléma áthidalá­sának eddigi stratégiája alapjában véve hatékonynak bizonyult. A tényekkel nehezen bizonyít­ható megállapítást azzal az érvvel támasztják alá a fejlettek, hogy egyfelől az adósok és a hitelezők, másfelől pedig a nemzetközi pénz­intézmények szorosan együttmű­ködnek, egyszersmind azonban be­ismerik, hogy számos — amint fo­galmaznak — súlyos probléma megoldatlan maradt. James Baker amerikai pénzügy­miniszter fogalmazott így. A bi­zottsági felszólalásában kifejtette még, elismeri, hogy az adósság­­rendezési stratégia alkalmazásá­ban a kommersz bankok magatar­tása volt a legkeményebb dió és olykor el is keserített. Mint ismeretes, a nemzetközi adósságválság megoldása érdeké­ben maga Baker a leggazdagabb országok támogatásával és a fej­lődők egyetértésével másfél évvel ezelőtt meghirdette a róla elneve­zett tervet. Ennek­­lényege az volt, hogy a bankok és a nemzetközi finanszírozási intézmények által újabb és az addigiaknál nagyobb összegeket kell az adósok rendel­kezésére bocsátani, mégpedig azért, hogy felgyorsítsák a saját gazda­sági növekedésüket, enélkül ugyanis az adósságok aligha tör­­le­szthetők. Most már mindenki számára vi­lágos, és maga Baker is beismer­te, hogy a terv teljesítése nem si­került, de nem azért, mert a fej­(Folytatása a 7. oldalon) Jini: Gorbacsovot szívesen látják Amerikában Az elítélt Los Angeles-i beszé­dében migismételte a megh­í­­vást a szovjet vezetőnek Gorbacsovot szívesen látjuk az Egyesült­ Államokban, a korábbi meghívást továbbra is érvényes­nek tekintjük — jelentette ki Ro­nald Reagan amerikai elnök Los Angelesben mondott beszédében. Az esetleges újabb nagyhatalmi csúccsal kapcsolatban felmerülő két kérdésre adhat választ az ame­rikai elnök bejelentése: Reagan ugyanis egyértelműen értésre adta, hogy a legújabb kémbotrányok nem szakíthatják meg vagy tehe­tik kérdésessé a két ország közötti párbeszédet, másfelől az elnök sejtette az amerikai választ a szovjet szuggesztióra, hogy a csúcs­­találkozóról a jövő héten Moszk­vában sorra kerülő Sevardnadzej Shultz megbeszéléseken már meg­állapodás születhet. Az elnök kitért az USA moszk­vai nagykövetségén történtekre, és választ adott azoknak, akik Schultz látogatásának emiatti elhalasztá­sát indítványozzák. Reagan így fogalmazott: „Azoknak, akik úgy vélik, hogy a Moszkvában történ­tek új fényben tüntetik fel a két ország viszonyát, a következőket mondhatom: Hol voltak önök ed­­­dig? Aki a legminimálisabb mér­tékben is tisztában van a szovjet rendszer természetével, ideológiá­jával és szándékával, annak a tör­téntek a legkisebb meglepetést sem kellene hogy okozzanak.” (Tanjug) Zorko Canadi az Egyesült Államokba utazott Zorko Canadi vezérezredes, a M­H vezérkari főnöke, a JSZSZK fegyveres erői küldöttségének élén tegnap hivatalos baráti láto­gatásra az Egyesült Államokba utazott, s az amerikai fegyveres erők vendégeként megbeszélést folytat William Grove tenger­naggyal, amerikai vezérkari fő­nökkel. Foglalkoznak az amerikai és a jugoszláv hadsereg együtt­működésének a kérdéseivel. A jugoszláv katonai küldöttség ellá­togat az amerikai fegyveres erők néhány intézményébe és egységé­be is. (Tanjug) Dizdarevié Hararéba utazott Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkár tegnap Hararéba uta­zott, hogy részt vegyen az el nem kötelezett országok kilenctagú kö­zel-keleti és Palesztin­ bizottságá­nak munkájában. A testület a 8. csúcsértekrészlet meghagyása értelmében megvitatja a közel-keleti helyzetet és kezde­ményez a megoldás érdekében. Várhatóan szó lesz a nemzetközi közel-keleti békekonferencia össze­hívásáról az ENSZ égisze alatt, és az összes érdekelt fél bevonásával. Úgy tudják, hogy a bizottság új­ból megerősíti, támogatja a palesz­tin nép önrendelkezési igényét. A bizottság ülésén a következő tagországok külügyminiszterei vesznek részt: Algéria, Banglades, Kuba, India, Jugoszlávia, Szene­gál, Zambia és Zimbabwe, vala­mint a Palesztin Felszabadítási Szervezet. (Tanjug) Mai számunkból: • NEMET NEM ÉRT Egy hét a világpolitikában (3. oldal) ф A JAPÁNOK SEM UTOLÉRHETETLENEK Két vállalkozó szellemű pumas fiatal­ember műhelyéből (12. oldal) ф MÁR A STARTNÁL LEMARADTAK Nyugdíj kiegészítés magyarázatokkal (11. oldal) џ TÚLNYOMÓAN FELHŐS, HELYENKÉNT GYENGE ESŐ Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon Hajóavatás Pulán Tegnap a pulai Xjijanik hajóg­yárban a szokásos külsőségek mel­lett felavatták a Koperekspres ne­vű hajót, amelyet a pulai hajógyár egy panamai megrendelő számára épített. A hajót Dora Turk köpe­ti társadalmi-politikai dolgozó avatta föl. A 13 200 tonnás hajó kon­ténerszállításra alkalmas, és a rijekai Jugolinija bérelte ki. Az első idei hajóavatáson jelen volt Ivo V­randecic, a JSZSZK Képviselőhá­zának elnöke, Branko Mikutic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke és Antun Milovic, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke is (Topjug) HAJÓGYÁRTÁS, ÚTÉPÍTÉS, TU­RIZMUS Branko Ш М тШR ljekában A hajógyártás, a Bratstvo­je- I dinstvo autóút építésének finan­szírozása, az osimói egyezmény­ből származó kötelezettségek vég­rehajtása, az adriai autóút építé­se, a kivitel és a turisztikai szol­gáltatások serkentése olyan alka­lom, hogy rehabilitáljuk a gazda­sági egységet, és mozgósítsuk az ország összes erőit az előttünk álló feladatok végrehajtásában — hangsúlyozta Branko Mikulic, az SZVT elnöke a rijekai gazdasági szakemberekkel és a társadalmi­­politikai szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetés során. A kivitel serkentésével kapcso­latos gazdasági intézkedések, a hajógyártás fejlesztése, az olajfi­nomító kapacitásának­ nagyobb fokú kihasználása, a veszteségek okainak elhárítása, a turizmu­sunkba való külföldi tőkebefekte­tések elősegítését szolgáló törvé­nyek kidolgozása, a Rijeka és Tri­eszt közötti műút építése — ez Rijeka gazdaságának a legjelentő­sebb gondjai. A helybéli gazda­sági szakem­berek és a társadal­mi-politikai szervezetek képvise­lői Branko Mikulictval, az SZVT elnökével, Nenad Krekictvel, a Szövetségi Külkereskedelmi Tit­kárság vezetőjével, Mustafa Pi­ia­­kictyal, a Szövetségi Közlekedés­­ügyi Bizottság elnökével és An­tun Milovictyal, a Horvát Végre­hajtó Tanács elnökével tárgyaltak ezekről a kérdésekről. A rijekai Május 3. Hajógyár rendkívül ambiciózus tervét, amely szerint 1989 végéig 16 ha­jót fognak építeni 419 millió dol­lár értékben, csupán a bankok se­gítségével és a készpénzért való árusítás bevezetésével lehet meg­valósítani. Lévén a hajógyártás kiemelt gazdasági ágazat, a tervet a bankok összefogásával és gazda­ságpolitikai intézkedésekkel kell majd valóra váltani — hangzott el a tegnapi megbeszélésen. A ri­jekai kőolaj-finomító vesztesége ta­valy 13 milliárd dinár volt. Az idei év első negyedében a 13 mil­­liárddal együtt összesen 40 milli­árd dinár lesz a veszteség az ár­­különbözet és az árfolyamkülönb­­ség miatt. A község turizmusa, külföldi be­fektetések nélkül, képtelen az ed­diginél jelentősebb eredményeket fölmutatni. A turisztikai dolgozók sürgetik, hogy a külföldi tőkebe­fektetésről szóló törvénnyel tegyék lehetővé az új beruházásokat. A kérdésekre válaszolva a szö­vetségi tisztségviselők utaltak ar­ra, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács tavalyi kivitelserkentő in­tézkedései már meghozták az első biztató eredményeket. Újabb gaz­daságpolitikai intézkedések is ké­szülnek. Branko Mikulic bejelen­tette, hogy a kőolajiparral hama­rosan a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács is foglalkozik, de a pénz­ügyi eredmények esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kapacitásokat csak részben használják ki, s hogy a kőolaj­ipar nem készült­­föl a válságra, noha a kedvező gazdálkodási fel­tételek néhány éve lehetővé tet­ték volna, hogy elkerüljék a jelen­legi nehézségeket. (Tanjug) Holnaptól hetente Holnaptól kezdve új rova­tot indítunk a Magyar Szó­ban, amelyben közérdekű híreket információkat köz­lünk az egyetemről, a fa­iskolákról, az egyetemi hall­gatók életszínvonaláról, a tankönyvellátásról, az irat­­kozásról, a felvételi és kü­lönbözeti vizsgákról. A ta­n­­könycserében és lakáskere­sésben is segítségére leszünk a hallgatóknak, díjtalanul megjelentetjük hirdetéseiket. Rendszeresen közöljük az újvidéki Mladost és a sza­badkai Omla­dinac egyete­­m­ fMi foglalkoztató híreit. A továbbtanulási lehetőségek­­ről is táj­ékoztatjuk az ér­deklődőket A h­íjónként re­ndsz­esen jelententő ro­vatunkat fiatal olvasóink az egyetem­i hallgatók kérésére indítják.

Next