Magyar Szó, 1987. május (44. évfolyam, 118-131. szám)

1987-05-10 / 126. szám

Lengyel utasgép katasztrófája Felszállás után egy erdőre zuhant • Száznyolcvanhárom személy életét vesztette Tegnap délelőtt 11 óra 11 perckor a varsói repülőtér közelé­ben légi katasztrófa történt. A lengyel LOT légiforgalmi társaság IL 62-es típusjelzésű New York-i charter gépe közvetlenül a fel­szállás után lezuhant. A gép katasztrófáját senki sem élte túl. A repülőgépet felszállás után visszarendelték a kifutópályára, a gép kört írt le a levegőben, meg­próbált leereszkedni a repülőtérre, de a közeli erdőre, a Powsin ne­vű ismert varsói kirándulóhelyre zuhant. A katasztrófát feltehetően a két motor meghibásodása okoz­ta. A gép személyzete és az uta­sok, összesen 183 személy, életét vesztette. A lezuhant gép azon­nal kigyulladt. A szemtanúk elmondták, hogy egy szokatlanul alacsonyan repü­lő nagy utasgépet láttak, füstcsí­kot, lángcsóvát húzott maga után. A gép rohamosan veszítette ma­gasságát, az erdőre zuhant és ha­talmas erejű robbanással abban a pillanatban lángra lobbant. A sze­rencsétlenség színhelyének közvet­len közelében dolgozó munkások kijelentették, hogy a gép nem a szokásos leszállási pályán hiradt, nem ilyen irányból közelítette meg a varsói nemzetközi repülőteret, másként is körözött a levegőben, éspedig olyan magasságon, amely jelezte, hogy valami baj van. A varsói tűzoltóság főparancs­noksága közölte, hogy a 172 uta­son és a gép személyzetének 11 tagján kívül senki sem veszítette életét. A négy hektárnyi kigyul­ladt erdős területen nincsenek la­kóépületek. Már kora délután el­oltották az erdőtüzet, sok tűzol­­tóalakulat vett részt az oltásban. A szerencsétlenség színhelyére igen sok mentőkocs­it küldtek, az erdő felett helikopterek is köröz­tek. Az erdőtűz oltásában a kör­nyékbeli települések lakosai is részt vettek. A tűzoltókat telefo­non épp az ott dolgozó építőmun­kások értesítették, akik az egyik épület tetején dolgozva látták a zuhanó gépet. Azonnal abbahagy­ták a munkát, kézi tűzoltókészülé­kekkel és lapátot ragadva a le­zuhant géphez rohantak. Varsóban hét évvel ezelőtt tör­tént hasonló méretű légi kataszt­rófa. 1980 márciusában a lengyel légitársaság ugyanilyen típusú, ugyanezen a járaton közlekedő gé­pe szinte ugyanazon a helyen le­zuhant. Ez a gép a kifutópályától 950 méterre zuhant le motorhiba miatt. New Yorkból érkezett Var­sóba, fedélzetén 77 utassal és 10 tagú személyzettel. Ezt a szeren­csétlenséget sem élte túl senki. Az USA ökölvívóválogatottjának min­den tagja odaveszett, az amerikai öklözőknek egy varsói nemzetkö­zi mérkőzésen kellett volna részt venniük. (Tanjug) ÉSZAK-ÍRORSZÁG Leszámolás golyózáporban Tíz személy, közöttük egy rendőr, életét vesztette Tegnapelőtt este Belfasttól 50 kilométerre délre Loughall hely­ségben egy rendőrállomás elleni támadás alkalmával megölték a betiltott IRA 8 tagját. Az első jelentések szerint a heves tűz­harcban életét vesztette egy rend­őr és egy polgári személy is, töb­ben pedig megsebesültek. Észak-Írországban az idén ez volt a legvéresebb leszámolás, körülményeit még nem tisztázták. (Tanjug) Koszorú a hősök sírján Győzelem napi megemlékezés Belgrádban Május 9-e a győzelem napja al­kalmából tegnap a Jugoszláv Nép­hadsereg küldöttsége megkoszo­rúzta az ellesett harcosok emlék­műveit. Az ismeretlen hős avalai emlékművére Stevan Mirkovic ve­zéralezredes, a Jugoszláv Néphad­sereg főparancsnokságának pa­rancsnokhelyettese helyezett el ko­szorút Zdravko Lončar vezéralez­redes és­­Ljubivoje Jokic alten­­gernagy kíséretében. Belgrád fel­szabadítóinak emlékművére a Jugoszlláv Néphadsereg nevében Radisav Pajkovic vezérőrnagy, a szovjet veteránok avalai emlék­művére Dmitar Trboj­ovic vezér­őrnagy helyezett el koszorút. (Tanjug) Légi bemutató Prištinában Hatvanezer néző a repülő­téren Tegnap a prištinai repülőtéren május 9-e, a győzelem napja és Josip Broz Titónak a JKP élére való kerülése 50. évfordulója alkal­mából nagyszabású légi bemutatót tartottak. Az országos légi rendezvényt mintegy 60 000-en nézték meg, köztük a legrangosabb kosovói tisztségviselők, a légi haderők, to­vábbá a légelhárító egységek, a szárazföldi alakulatok és a terü­letvédelmi egységek képviselői. Ezzel a rendezvénnyel emlékeztek meg a jugoszláv légi haderő meg­alakulásának 45., valamint a Ju­goszláv Légiközlekedési Szövetség megalakításának 40. évfordulójá­ról. A bemutatón részt vettek a jugoszláv légi haderők tagjai, to­vábbá a kosovói, szerbiai és az országos légiközlekedési szövetség pilótái. (Tanjug) A polgárok pénzénél­ gyümölcsözőbb felhasználása Tézisek a gazdasági rendszer további tökéletesítésére (II.) A JSZSZK Alkotmányának esedékes módosításával, de külö­nösen azzal a törvénnyel, amely a dolgozók eszközeinek a társult­­munka-szervezetekbe való befektetését szabályozza, új jogi és gaz­dasági lehetőséget kell teremteni arra, hogy a polgárok — szem előtt tartva a gazdasági motiváltságot — saját eszközeiket befek­tessék a gazdaságba. Ilyen alapon a polgárok érdekeltté válnának abban, hogy szerződéses alapon a munkaszervezetekbe fektessék be megtakarított pénzüket abban az esetben, ha gazdaságilag ha­tékonyabb lenne az ilyen befektetés az eddiginél, vagyis kifizető­dőbb, mint a megszokott takarékbetét. A fentieket a gazdasági rendszer további módosítására vonatkozó tézisek tartalmazzák, amelyek fel­hívják a figyelmet arra, hogy a polgárok pénze jelentős eszközfor­rás lehet a társultmunka-szerve­­zetek bővített újratermeléséhez. A polgárok takarékbetétje 1936. de­cember 31-én mintegy 6720 mil­liárd dinár volt, és ennek mint­egy háromnegyed része devizában. A polgárok eszközeinek a mun­kaszervezetekbe való befektetése munka jellegű, nem pedig tulajdon jellegű volna. Ezek az eszközök automatikusan, értékként, társa­dalmi tulajdonná válnának. Az egymás közti anyagi jogokat és kötelezettségeket a befektetésről szóló szerződéssel szabályoznák és mindkét fél egyenjogú helyzetben lenne. Előre meg kell gátolni a polgárok anyagi jogainak, vala­mint a szóban forgó munkaszerve­zetek dolgozói önigazgatási jogai­nak kisajátítását. Az ilyen alapon szerzett jövede­lem a közös beruházás eredménye lenne, és a polgároknak szava­tolni kell a befektetett eszközök visszajuttatására vonatkozó jogát és a közös vállalkozások gazdál­kodásán alapuló térítést. A be­fektetett eszközöket reális érték­ben juttatnák vissza. A gazdál­kodás után fizetett térítést a jö­vedelemhez való hozzájárulás alapján számolnák el, jogosulná­nak a kamatra vagy más alapon a törvénnyel összhangban számol­nák el. A jövedelemhez való hoz­zájárulás arányos lenne a munka­szervezet eredményeivel! A ka­matláb esetleg változatlan lenne, de a bank által fizetett kamat­lábnál nagyobb, de az sincs ki­­zárva, hogy változó kamatlábakat határoznak meg. A befektetett eszközök­­utáni térítést úgy is el­számolhatnák, hogy lehetőséget adnának az elhelyezkedésre annak a dolgozónak, aki a munkaszer­vezetbe befektette a pénzét. Egyformán bírálnák el a hazai és a külföldi személyeket is. Az ideiglenes külföldi munkaválla­lásról visszatért jugoszláv polgá­roknak vagy azoknak, akik még mindig külföldön dolgoznak, lehe­tőségük van arra, hogy nagyobb tőkét fektessenek be, mint a kül­földi. A befektetési értékelések szerint értékpapírok bevezetésével is serkenteni lehetne, amelyek ér­vényesek lennének az egységes jugoszláv piacon. Az ilyen meg­oldások elfogadhatók lennének, mert nem hitelviszonyról van szó. Értékpapírok kibocsátásával je­lentős eszköz gyűlne össze, ami a fogyasztás helyett, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben, a gazda­sági folyamatok erősítésére irá­nyulna. Folyamatban van a kisipar ser­kentésére és fejlesztésére vonat­kozó társadalmi megállapodás meghozatala, amely egységesen szabályozza majd ezt a tevékeny­séget: az önálló kisiparosok, a szerződéses munkaszervezetek, va­lamint a kisipari szövetkezet mű­ködését. Ez előfeltételeket terem­tene a kisiparosok jogi és gazda­sági biztonságára. Különösen a polgárok eszközei­nek a lakásépítésbe való befekte­tése lenne jelentős. Gazdaságpoli­tikai intézkedésekkel ezt a célt elsősorban úgy lehetne elérni, hogy több lakást építhetnének a piacra, valamint a magántulajdon részére is. Számításba jöhet a tár­sadalmi és a személyes eszközök közös befektetése is. Az egyik le­hetőség a társadalmi lakások reá­lis gazdasági áron való eladása azoknak a személyeknek, akik je­lenleg lakójoggal rendelkeznek. Erre az eshetőségre egyébként a (Folytatása a 6. oldalon) • MEGSZAKADT A FRANKFURTI * Nyereményszelvényünk a 9. oldalon Mai számunkból: KAPCSOLAT Bűnözés az NSZK-ban (4. oldal) • AMIKOR A GYÁR KIERESZTI A PIROSAT. . . Kénsavas ködben a szabadkai Zorka környéke (9. oldal) • REGGEL GYENGE TALAJMENTI FAGYOK, NAPKÖZBEN MÉRSÉKELT FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon MARXISTA VITAHÉT ZRENJANINBAN Elméleti kérdések, gyakorlati eredmények Háromszáz résztvevő a munkásosztály és a JKSZ viszonyá­ról folyó vitában ,,A Kommunista Szövetségben fo­lyó eszmei-elméleti munkát ma­gasabb szintre kell emelni. Ez azt jelenti, hogy bátrabban kell alkalmazni az új tartalmakat és módszereket azokkal az igé­nyekkel összhangban, amelyeket a jelenlegi problémák és társa­dalmunk szocialista önigazgatási fejlesztésének feladatai támaszta­nak.” (A JKSZ XIII. kongresszusának határozataiból) Egy héten át Zrenjan­inra figyel az országban mindenki, akinek köze van a KSZ-ben folyó eszmei­elméleti munkához. A JKSZ Köz­ponti Bizottsága társadalmi kuta­tásokkal foglalkozó központjának szervezésében immár hetedik éve tartják meg a középiskolákban marxista oktatással foglalkozó ta­nárok és a politikai iskolák elő­adói részvételével a marxista vi­tahetet, amelyre az idén Zrenja­­ninban kerül sor. Mától május 16-áig mintegy 300-an gyűlnek össze Zrenjaninban, hogy eszme­cserét folytassanak elméleti kér­désekben, megismerkedjenek az ország különböző részein a mar­xizmus oktatásában elért újdon­ságokkal, hasznos tapasztalatokkal. A vitahét keretében elhangzó elő­adásoknak, vitáknak azonban sok­kal nagyobb számú hallgatósága lesz. A szervezők lehetővé tették ugyanis, hogy egy-egy előadásra nemcsak a részvevők, hanem az érdeklődő tanárok szélesebb cso­portja is bejusson. Az idei vitahét témája a mun­kásosztály és a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség viszonya. Olyan időszerű téma ez, amely nemcsak a marxista oktatás szempontjából, hanem az időszerű társadalmi-po­litikai kérdések tisztázása szem­pontjából is fontos, hiszen széles lehetőséget nyújt arra, hogy vita folyjon a szocializmus fejlesztésé­nek kulcskérdéseiről. A vitahét várható konkrét gyakorlati ered­ményei felől érdeklődtünk dr. Ma­rijana Parvančićnál, a VKSZO TB Stevan Doronjski Marxista Köz­pontjának igazgatójánál, a szerve­zőbizottság tagjánál. — Az eddig megtartott összejö­vetelek tapasztalatai alapján állít­hatom, hogy a marxizmus okta­tásában számos hasznos tapaszta­latot szereznek a résztvevők — mondja. — A közvetlen oktatói munka részeseinek jelentős talál­kozója ez, amelyen az egy-egy té­ma kiváló ismerőinek előadása után rendkívül érdekes eszmecsere folyik. A vitahéten ezúttal két munka jellegű tanácskozást is tar­tunk, amelyen az oktatási progra­mok tartalmát, a tankönyvek hasz­nosíthatóságát, a módszertani kér­déseket is megvitatjuk. Egy új­donsággal is próbálkozunk, a zrenjanini Koca Kolarov középis­kolában mintaórát tartunk, s az­tán vitát folytatunk róla. — Az utóbbi időben több kör­nyezetből is érkezett kezdeménye­zés a politikai iskolák munkamód­szerének megváltoztatására is. A vitahét elősegíti-e ezt? — Kongresszusi határozat, hogy új tartalmiakat, új módszereket vezessünk be a politikai iskolák­ban. Mi­vel számos téma azonos a politikai iskolákban és a marxiz­mus középiskolai oktatásában, megpróbálunk párhuzamot vonni a témák megközelítésében és jel­(Folytatása a 6. oldalon. A szerteágazóbb tájékoztatásért Országos újságíró-találkozó Ulcinjban Társadalmi változások és az új­ságírás vagy az újságírás a tár­sadalmi változásokban, ez volt a témája a jugoszláv sajtóházak sorrendben 20. találkozójának, amit az idén a titogradi Pobjeda szervezett Ulcinjban. A tegnapi kerekasztal-megbeszélésen a fel­szólalók egyike sem mulasztotta el, hogy helyeslően szóljon a Bor­ba napilap szerkesztősége által mindössze 100 sorban összefoglalt anyagról, amelynek tézisei kivéte­lesen serkentő hatásúak. Idősze­rűek és átfogóak is annak a kér­désnek a taglalásában, hogy az újságíróknak hogyan kell viszo­nyulniuk valóságunkhoz. Ezért úgy határoztak, hogy a téziseket és a találkozóról szóló bővebb informá­ciót felkínálják minden szerkesz­tőségnek megjelentetésére. A vitában rámutattak annak szükségességére, hogy a napila­poknak nyíltabbaknak kell lenni­ük a más környezetből való tájé­koztatás iránt. Végül javaslatokat tettek a következő, sorrendben 21. találkozó témáját illetően, amit Splitben tartanak. A találkozó ma ér véget a sportversenyek döntői­vel. (Tanjug)

Next