Magyar Szó, 1987. augusztus (44. évfolyam, 224-239. szám)

1987-08-30 / 238. szám

Nyereményszelvény a 11. ELFOJTOTTÁK A FÜLÖP-SZIGETEKI PUCCSOT Manilában rendeződik a helyzet A lázadó katonákat foglyul ejtették Varga Ferenc állatorvos, a Zombori Mezőgazdasági Kombinát tudományos intézetének dolgozója, szakmájánál fogva elsősorban az állattenyésztés érdekli, de kiveszi részét a társadalmi-politikai tevékenységből is, tagja a Szocialista Szövetség községi választ­mánya elnökségének. Gondolom, már ebből is következik, hogy az állattenyésztés problémáinak vizsgálatát nem szűkíti le az ólak és istállók környékére, de észreveszi, számon tartja a szélesebb ösz­­szefüggéseket is. Manilában, a Fülöp-szigetek fő­városában a puccs elfojtása után lassanként rendeződik a helyzet Az üzleteket kinyitották, a közle­kedés csaknem zavartalan, a ma­­ nilai repülőtér ismét fogadja a gépeket. A lázadók utolsó csoportjainak ellenállását tegnap hajnalban tör­ték meg, mivel a zendülő alaku­latok az éjszaka folyamán elhagy­ták Aguinaldo laktanyáját, ahol a főhadiszállásuk volt. Ez a kaszár­nya Quezon észak-manilai külvá­rosban van. Ugyanakkor megadta magát Cebu, a központi szigeten levő város fellázadt alakulatainak parancsnoka is. Fidel Ramos tábornok, vezérka­ri főnök szavai szerint az egész országban a kormányerők tartják ellenőrzésük alatt a helyzetet, s az 591 katonából álló lázadó alakulat megadta magát. A foglyul ejtett zendülőket autóbuszokba toloncol­­ták és egyelőre ismeretlen helyre szállították őket. Az Aquina asz­­szony hatalomra jutása utáni leg­véresebb lázadásban mintegy 1200 katona vett részt. A kórházaktól és katonai for­rásokból szerzett értesülések sze­rint a fegyveres összetűzésekben 42 személy vesztette életét, a se­besültek száma pedig 136. Gregorio Gringo Honasannak, a puccsisták vezetőjének egyes je­lentések szerint sikerült helikop­­terral Aguinaldóból megszöknie, s egyelőre nem tudni, hogy hol tar­tózkodik. Ramos tábornok elren­delte a hajszát Honasan után. Keresik Juan Ponce Em­ilet is, aki annak idején a Marcos elleni puccsot vezette. A Malacanang el­nöki palota felé vezető utakat — ahol a harcokban több polgári személy vesztette életét és sebe­sült meg — lezárták a kormány­­csapatok. Kórházi hatóságok közölték, hogy Beningo, Aquino asszony egyetlen fia tegnap elhagyhatta a kórházat, ahol a tegnapelőtti összecsapások­ban elszenvedett sebesülése miatt gyógykezelték. Beningo a biztonsá­gi szolgálatban dolgozik. A kormányerők egy napig tartó harcok után visszafoglaltak hat intézményt a lázadó csapatoktól, köztük van négy tévéállomás, egy légitámaszpont és a hadsereg ve­zérkarának székhelye az Aguinal­­do laktanyában. Azok az alakulatok, amelyek a puccsistákhoz csatlakoztak, elfog­lalták Cebut, a Fülöp-szigetek har­madik nagyvárosát, amely 560 ki­lométerre van Manilától, kiszaba­dították házi őrizetből José Cuen­­cót, aki kijelentette, hogy Abeni­­na tábornok, a lázadás egyik ve­zetője, Cebu tartomány parancs­noka megadta magát. Juan Poncse Em­ile, a Fülöp­­szigeteki ellenzék vezetője idő­közben cáfolta, hogy bármi köze is lett volna az államcsínykísérlet­hez. Úgy értékelte, hogy a lázadók idealisták, akik nem Aquino asz­­szony ellen harcolnak, hanem a katonai vezetőség ellen. Egy szá­zados, aki a harcok után megadta magát, elmondta, hogy az állam­(Folytatása a 2. oldalon) ф Az állattenyésztésben nagy nehézségek vannak általában, ho­gyan jelentkeznek ezek a zombori kombinát területén, ahol a vágó­híd, az ételgyár nyersanyagigényei miatt külön jelentőséget kap ez a gazdasági ág? — A Szocialista Szövetségben úgy tervezzük, hogy őszre, talán októberben napirendre tűzzük, megtárgyaljuk az állattenyésztés helyzetét a község területén. Az volt ugyanis az elképzelés, hogy a Panonika Készételgyár megindítá­sával majd ezen keresztül dolgoz­zuk fel, értékesítjük a hí­zó jószá­got, sajnos azonban azt kell lát­nunk, hogy nagy nehézségekbe üt­közik a tervek teljesítése. A gyár­nak is idő kell a bejáródáshoz, a piacon való érvényesüléshez, de baj van a működéséhez szükséges 500 000 sertés leszállításával is, az idei terv ugyan csak 260 000 volt, de annak is örülünk majd, ha meglesz a 200 000 darab. Vagyis naev vond a nyersanyagbeszerzás . Mikor épült a gyár, azzal egyidejűleg nem lehetett megte­remteni a feltételeket a nyers­anyagtermeléshez is? — kérdezi az ember nyomban, hiszen nem egy hasonló esetről hallhatott már. — A társadalmi szektorból éven­te 72 000—80 000 hízót kaphat a gyár, itt nincs több férőhely, de az már eleve úgy épült, hogy a nyersanyag jelentős részét majd az egyéni termelők, a kooperánsok szolgáltatták. Az utóbbi 5-6 év­ben a zöldtervhitelből felépítettük az órakat az anyakocáknak is, a hízóknak is, nagyból a taktulmá­nyozás is megoldódott, az árak azonban annyira kedvezőtlenül ala­kultak a tenyésztők számára, hogy az ólak most nincsenek tele. Nem kifizetődő a hizlalás. Az árproblé­mák hatására nem is csak a nyers­anyag mennyisége csappant meg, de romlott a minősége is, ami ugyancsak nagy baj, mert a kor­szerű feldolgozó üzemnek (tudtom­mal csak hat ilyen épült eddig Európában) első osztályú nyers­anyagra van szüksége. A gyárnak például 95—105 kilós sertésekre van szüksége, tavaly a társadalmi szektor esetében 102 kg volt az át­lag, az egyéni termelőknél viszont néha a 110—115 kilót is meghalad­ta. Javítani kell tehát a minősé­gen, ezt pedig elsősorban a tudo­mányos vívmányok nagyobb fokú alkalmazásában érhetjük el Az árakról sok szó esik, ál­talában ezek aránytalanságát okol­juk. nem lehetne olcsóbban hiz­lalni, olcsóbb takarmánnyal pél­dául? A tudomány ezen a téren nem segíthetne? — Ezen a téren tettünk mi már valamit, gondolok itt a silókuko­rica alkalmazására. Zomborban a hízósertéstelepen épült egy 400 vagonos silótorony. Kerényen szin­tén egy ilyen. Ez már hozzájárul ahhoz, hogy olcsóbb legyen a hiz­lalás, hogy jobb legyen a minő­ség, jobb étvággyal is eszi ezt a jószág, a megbetegedés is keve­sebb, s a kukorica­­silózásával a termőföld is előbb fölszabadul, a következő vetéshez hogy elő lehes­sen készíteni. Most épül egy silóto­rony Bezdánban, s aztán marad még Aleksa Santié. Hasonló táro­lók épülnek a társastermési rész­legekben is, a zöldterv keretében épített farmonon ugyancsak meg­találótok már a silótornyok, te­­(Folytatása a 6. oldalon) A világpiaci követelményeknek megfelelően Hogy mozdulhat el a mélypontról az állattenyésztés? — A zombori tapasztalatokról kérdeztük Varga Ferencet (Reuter telefoto) A Fü­löp-szigeteki zendülő alakula­tok leteszik a fegyvert és megad­ják magukat a kormányerőknek Mai számunkból: • CSÜGGEDTSÉGTŐL A HISZTÉRIÁIG Egy hét a világpolitikában (3. oldal) • JOBB MA EGY VÁLTÓSZÉDELGŐ, MINT HOLNAP SEMMI Gondolatok a Velika Kladuša-i pénzügyi botrány kapcsán (5. oldal) • A HŰVÖS REGGEL UTÁN FELHŐS, SZÁRAZ IDŐ VÁRHATÓ Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon Pénz nélkül nem lehet építkezni Mi lesz a sorsa a szabad eladásra tervezett 30 000 lakásnak • Elmarad a program anyagi támogatása A Szövetségi Végrehajtó Tanács egy évvel ezelőtti intézkedései nyomán lehetőséget nyújtott az építőipari kombinátoknak hogy szabad eladásra építsenek lakáso­kat. A lakásépítésben több éve tartó pangás ugyanis teljesen kilá­tástalan helyzetbe sodorta az ága­zatot, ami az építőiparban dolgo­zók egyharmadát, valamint a te­vékenységhez kapcsolódó mintegy 20 ipari ágazatot is közvetlenül vagy közvetve sújtja. A szövetségi kormány azzal indokolta meg in­tézkedését, hogy a piacra való építkezés révén a termelés mind­egyikükben fellendülhetne. Más­részt a vállalkozás elősegítené a polgárok megtakarított pénzének, különösen a hazatérők devizájá­nak ésszerűbb befektetését. Nem utolsósorban az SZVT a közmű­vesítés és az építőipar terén fel­halmozódott problémákat próbálja megoldani intézkedéseivel, kikü­szöbölni a szervezetlenséget és ki­alakítani az egészségesebb ver­sengést. Elmaradnak a konkrét intézkedések A kormány határozatának meg­hozatala óta egy év telt el, a ter­vezett 30 000 lakásból azonban egyetlenegy sem készült el, egyet­len építését sem kezdték meg. A lakásépítés feltételei ugyanis az idén annyira rosszabbodtak, hogy minden jel arra utal: a vállalko­zásból nem lesz semmi. Az építő­iparban ezt még tavaly ősszel je­lezték, s előrejelzései bekövetkez­tek. Az idei gazdaságfejlesztési terv körvonalazásakor rámutattak arra, hogy a javasolt megoldások általánosak és korántsem szava­tolják a lakásépítés fellendítését, mert a dokumentumból kimarad­tak a lakásépítést serkentő konk­rét intézkedések. Javasolták, hogy a polgárok ön­kéntes járulékkal, a bevételből és a tiszta jövedelemből, az eszközök társításával járuljanak hozzá a felmerült problémák megoldásá­hoz. A bankok társulása pedig or­szágos szinten határozza meg a lakásépítésre elkülöníthető eszkö­zöket. A közművesítési munka­­szervezetek kedvező feltételekkel biztosítják a lokációt. Mindez el­maradt, a problémák pedig tor­nyosultak. A Jugoszláv Gazdasági Kamara illetékes társulásának (Folytatása a 6. oldalon) (LAZUKICS Anna felvétele) A lakásépítésben aligha lehet pótolni a lemaradást. Az épülő laká­sok korántsem elégítik ki a szükségleteket

Next