Magyar Szó, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-13 / 252. szám
XIIV. évf., 252. (14473.) szám 1987. szeptember 13., vasárnap Ara 150 dinár A sokoldalú fejlődés általános érdek Negyven éve csatolták Jugoszáviához a szlovén tengerpartit . A Nova Gorica-i központi ünnepségen Lazar Majszov, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet A Nova Gorica-i Művelődési Otthonban megtartott központi ünnepséggel emlékeztek meg a szlovén tengerpart lakói tegnap arról, hogy ezt a vidéket negyven éve csatolták Jugoszláviához. A társadalmi-politikai és művelődési élet kiemelkedő köztársasági és szövetségi személyiségeinek, a hadsereg, továbbá a testvéri együttműködésre lépett otvénei, aleksandrovaci, zupski községek, valamint az olaszországi San Vandemmiano helység képviselőinek jelenlétében Lazar Mojszov, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet. Külön kitért a szlovén tengerpart anyaországhoz való csatolásának történelmi jelentőségére, továbbá a szlovén nép hősies harcára a népfelszabadító háborúban és a forradalomban. Aláhúzta még a fejletlen mezőgazdasági községből Szlovénia egyik legfejlettebb vidékévé vált Nova Gorica-i község eredményes háború utáni fejlődését is. Áldozatok árán valóra vált a szlovén nép törekvése Negyven év telt el azóta, hogy súlyos harcok, óriási áldozatok és erőfeszítések árán valóra vált a szlovén tengerpart lakóinak ősi törekvése, hogy szabadon éljenek saját független országukban. Még a háború befejezése után is el kellett telnie néhány évnek, hogy hosszan tartó, kínos tárgyalások, különféle békekonferenciák és szerződések után a szlovén tengerpart és népe a saját országában, Szlovéniában és Jugoszláviában élhessen, mondta Lazar Mojszov. Ezen a határvidéken kölcsönös erőfeszítésekkel és sok jóindulattal a jószomszédság olyan nyitott határát hoztuk létre, ami itt nem volt. A határ mindkét felén élő népek érdekeinek, a JSZSZK és Olaszország eltérő nemzetközi helyzete és belső berendezése realitásának tiszteletben tartásán alapuló jugoszláv—olasz kapcsolatok nagy vívmányáról van szó, mondta. A vidék lakosainak érdekeiből kiindulva síkraszállunk e határ nyitottságának további fejlesztéséért. A jövő nemzedék számára is értékes esimói egyezményekről beszélve kiemelte, Európa háború utáni történelmében szinte nincs is példa arra, hogy mindkét fél kölcsönös igyekezetével és jóindulatával egy ilyen neuralgikus pont és határviszály nemcsak a kölcsönös, hanem a szélesebb európai együttműködés jelentős elemévé váljon. Kiemelte, nagyra értékeljük, amit az olasz kormány eddig megtett az osimói egyezmény valóraváltására, majd rámutatott, nem kel még megállni, így jelenleg az Olaszországban élő autochton szlovén kisebbség globális törvényes védelmének kérdését vizsgálják, s az egyik legnagyobb kérdést. Súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetünk ellenére a magunk részéről hajlandóak vagyunk a legrövidebb időn belül teljesíteni az ősiméi utak kiépítésével kapcsolatos kötelezettségek ránk eső részét. Ennek a feladatnak a valóraváltását valamelyest lelassítja a pénzeszközök hiánya, de várható, hogy az idén vagy a jövő évben megkezdődik az ősiméi egyezmény által előirányzott utak kiépítése. A nemzeti kisebbségek egyenrangúságának tiszteletben tartása A jószomszédság, valamint a sokoldalú, kölcsönösen hasznos együttműködés elvei a szomszédainkkal fenntartott kapcsolatok alapjait képezik. Nem befolyásolhatjuk azonban valamennyi szomszédos ország hajlandóságát az ilyen nyíltságra és együttműködésre, figyelmeztetett Mojszov. A nemzeti kisebbségek egyenrangú helyzetének és jogainak tiszteletben tartásának kellene a még nagyobb megértéshez vezetnie. Külön rámutatott még Jugoszlávia érdekeltségére a különféle európai csoportosulásokkal, így az NDK-val, az EFTA-val, a KGST- vel és másokkal folytatott együttműködés fokozásában is. Külön szem előtt tartjuk a gazdasági kapcsolatok további sokoldalú fejlesztését az EGK tagországaival, mert ez az együttműködés objektíven lényeges tényezője külgazdasági kapcsolataink egyensúlyának. Külön kiemelte hajlandóságunkat a technológiai kapcsolatteremtésre az Eureka projektum keretében. Érdekeltek vagyunk még az Alpe-Adria körzetben folytatott együttműködésben, elsősorban az egymást kiegészítő potenciálok jobb kihasználása, a gazdasági csere, az idegenforgalom, továbbá a jobb megértés és kölcsönös megismerés érdekében. A jugoszláv külpolitikai tevékenység a béke, a függetlenség, a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok demokratizálása ügyének előmozdítására irányul. Ezek az elvek és érdekek — akárcsak tartós ragaszkodásunk, az el nem kötelezett mozgalom platformjához és politikájához — szilárd útmutatóul szolgálnak a világ összes országaival folytatott együttműködés fejlesztésében, amely nemcsak a mi érdekünk, hanem általános érdek. Engedtünk az indokolatlan beruházásokkal kapcsolatos nyomásoknak Az időszerű hazai gondokra kitérve Lazar Mojszov figyelmeztetett: a gazdasági válságot az váltotta ki, hogy a nemzetközi árucserébe való bekapcsolódás, az önigazgatás anyagi alapjának erősítése és a gazdasági törvényszerűségek tiszteletben tartása helyett engedtünk a gazdaságilag indokolatlan fejlesztési programok nyomásának. Ezek a programok az óhajokra és az önáztatásra, mások pénzeszközeinek felhasználására és törvényszegésre alapoztak. Így került sor számos elhibázott beruházásra és nem gazdaságos termelési program bevezetésére. Külön aggasztóak a mindenféle elkülönülések és a részérdekek előnyben részesítése a közösségi érdekek számlájára, ami különösképpen kedvezett a naconalizmus elburjánzásának. Kiemelte, a kosovói problémát az ország fejlesztési stratégiájának keretében kell megoldani, amely nem engedi meg az ellenforradalom felülkerekedését. Figyelmeztetett arra, hogy tovább tart a szeparatisták nacionalista elvakultsága és eufóriája, egyre gyakoribbak a szerbek és crnagoraiak méltósága, biztonsága és élete ellen irányuló brutális támadások. Ez a nemzetek közötti kirealkolatlanságtovábbi flokozódásához vezet. Ily módon próbálnak szembeszegülni a KSZ tevékenységével, amelynek a KB 9. plénumának határozott és világos határozatai erőt és lendületet adtak. Kivételesen fontos a 9. plénum határozatainak tétovázás és felhígítás nélküli valóra váltása az egész ország szocialista szubjektív erőinek legszorosabb együttműködése révén. Figyelmeztetett még, hogy a szocializmus, az önigazgatás, azegyenjogúság, Jugoszlávia szó(Folytatása a 6. oldalon) Lazar Mojszov Mai számunkból: • CSODÁK NINCSENEK — MI LESZ HÁT? Súlyos gazdasági helyzetben Vajdaság (3. oldal) • CIGARETTACSIKK OKOZTA A TÜZET Közlemény a szenttamási pravoszláv templomban keletkezett tűz okáról (6. oldal) ф BÍRÓSÁG ELŐTT AZ ÁLLAM A műtrágyagyárak a szövetségi szerveket hibáztatják a veszteségekért (7. oldal) • HŰVÖS REGGEL, NAPKÖZBEN NAPOS, MELEG IDŐ, NÉHOL ENYHE BORULÁS Időjárás-jelentésünk a 15. oldalon AZ ENSZ-FŐTITKÁR TEHERÁNBAN De Cuellar és Velayati megbeszélése Változatlan az iráni magatartás a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatával szembben Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Ali Akbar Velayati iráni külügyminiszter Teheránban megtartották első megbeszélésüket, amelyen az iraki—iráni háborúról, továbbá a Biztonsági Tanács sürgős tűzszünetre felszólító határozatáról esett szó. A megbeszélésről kiadott rövid közlemény idézi az ENSZ-főtitkárt, hogy gyümölcsöző tárgyalásokat remél, továbbá az iráni miniszter álláspontját, hogy az iszlám köztársaság megvizsgálja a világszervezet bármelyik javaslatát, amennyiben szavatolja az igazságot. A teheráni sajtó kommentárjai az agresszor megbüntetésére, elítélésére és hasonló szokásos követelések helyett az igazságot szorgalmazzák, anélkül, hogy pontosabban körülírnák, mit értenek alatta, a Teheran Times például igazságos álláspontot várt el De Cuellartól, s hozzátette, senki sem várhatja el Irántól igazságtalan követelések elfogadását. Bagdadi katonai szóvivő tegnap kijelentette, az iráni tüzérség tegnap is lőtte Basra déli és suleymania észak-iraki várost. friss ,l'Spr' oGe,emely vettette életét, 158 pedig megsebesült. A tüzérség tevékenysége egybeesik De Cuellar teheráni megbeszéléseivel. (Tanjug) Más lapkommentárok minél több egyetértést várnak el az öbölháborúból való kilábalás terén, de nem szigorúan a Biztonsági Tanács júliusi határozata értelmében. Az ENSZ-főtitkárnak egészében kell megvizsgálnia a kérdést az iráni tisztségviselőkkel, ahelyett, hogy a BT határozatának pontjait és szakaszait vitatná meg, hangoztatják a kommentárok. A Dzsumhuri isziámi napilap aláhúzta, De Cuellarnak Teheránban nem kell alkudozásra vesztegetnie az idejét. A háború végetvetésének az agresszor elítélésére szolgáló terepelőkészítés a legrövidebb útja, tette hozzá. A „terepelőkészítés” és az „elítélés” közötti egyenlőségjellel a teheráni napilap nyilvánvalóan az újabb, különben valamelyest enyhébb vonalat követ a korábbi feltétellel szemben, hogy csak akkor lehet tűzszünetről szó, ha az ENSZ véleményt nyilvánít arról, ki kezdte a háborút. Perez de Cuellar kétnapos teheráni tartózkodása alatt újabb hangnemek és terminológiai változások várhatóak, amelyek idővel valódi változásokhoz vezethetnek az öbölháborúban. Egyelőre azonban nem várható nagyobb fordulat sem Teherán, sem az ENSZ álláspontjában. (Tanjug) Fegyvereladási botrány Ausztriában A Voest Alpine állítólag 150 ágyút szállított Iránnak Ausztriában nagy botrányt keltett, hogy a Voest Alpine állami cég állítólag 150 ágyút szállított Iránnak. Ez a fegyverkiviteli törvény súlyos megszegését jelentené, a törvény ugyanis tiltja a fegyverexportot hadviselő országba. A linzi államügyész nyomozást indított a Voest Alpine Noricum nevű kirendeltségének felelős személyei ellen azzal a gyanúval, hogy az utóbbi két évben a tokiói székhelyű Faszami cég közvetítésével osztrák gyártmányú ágyúkat és lőszert szállítottak Iránnak. A gyanúsítottak azt állítják, hogy nem Iránnak, hanem Brazíliának és Líbiának szállítottak fegyvert. (Tanjug) A proletariátus diktatúrája