Magyar Szó, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-13 / 252. szám

XIIV. évf., 252. (14473.) szám 1987. szeptember 13., vasárnap Ara 150 dinár A sokoldalú fejlődés általános érdek Negyven éve csatolták Jugosz­áviáh­oz a szlovén tengerpartit . A Nova Gorica-i központi ünnepségen Lazar Majszov, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet A Nova Gorica-i Művelődési Otthonban megtartott központi ünnepséggel emlékeztek meg a szlovén tengerpart lakói tegnap arról, hogy ezt a vidéket negyven éve csatolták Jugoszláviához. A társadalmi-politikai és művelődési élet kiemelkedő köztársasági és szövetségi személyiségeinek, a hadsereg, továbbá a testvéri együttműködésre lépett otvénei, aleksandrovaci, zupski községek, valamint az olaszországi San Vandemmiano helység képviselőinek jelenlétében Lazar Mojszov, a JSZSZK Elnökségének elnöke mon­dott beszédet. Külön kitért a szlovén tenger­part anyaországhoz való csatolásá­nak történelmi jelentőségére, to­vábbá a szlovén nép hősies har­cára a népfelszabadító háborúban és a forradalomban. Aláhúzta még a fejletlen mezőgazdasági községből Szlovénia egyik legfej­lettebb vidékévé vált Nova Gori­­ca-i község eredményes háború utáni fejlődését is. Áldozatok árán valóra vált a szlovén nép törekvése Negyven év telt el azóta, hogy súlyos harcok, óriási áldozatok és erőfeszítések árán valóra vált a szlovén tengerpart lakóinak ősi törekvése, hogy szabadon éljenek saját független országukban. Még a háború befejezése után is el kel­lett telnie néhány évnek, hogy hosszan tartó, kínos tárgyalások, különféle békekonferenciák és szerződések után a szlovén tenger­part és népe a saját országában, Szlovéniában és Jugoszláviában élhessen, mondta Lazar Mojszov. Ezen a határvidéken kölcsönös erőfeszítésekkel és sok jóindulattal a jószomszédság olyan nyitott ha­tárát hoztuk létre, ami itt nem volt. A határ mindkét felén élő népek érdekeinek, a JSZSZK és Olaszország eltérő nemzetközi helyzete és belső berendezése rea­litásának tiszteletben tartásán ala­puló jugoszláv—olasz kapcsolatok nagy vívmányáról van szó, mond­ta. A vidék lakosainak érdekeiből kiindulva síkraszállunk e határ nyitottságának további fejlesztésé­ért. A jövő nemzedék számára is ér­tékes esimói egyezményekről be­szélve kiemelte, Európa háború utáni történelmében szinte nincs is példa arra, hogy mindkét fél kölcsönös igyekezetével és jóindu­latával egy ilyen neuralgikus pont és határviszály nemcsak a kölcsö­nös, hanem a szélesebb európai együttműködés jelentős elemévé váljon. Kiemelte, nagyra értékeljük, amit az olasz kormány eddig meg­tett az osimói egyezmény valóra­­váltására, majd rámutatott, nem kel még megállni, így jelenleg az Olaszországban élő autochton szlo­vén kisebbség globális törvényes védelmének kérdését vizsgálják, s az egyik legnagyobb kérdést. Sú­­l­­yos gazdasági és pénzügyi hely­zetünk ellenére a magunk részéről hajlandóak vagyunk a legrövidebb időn belül teljesíteni az ősiméi utak kiépítésével kapcsolatos köte­lezettségek ránk eső részét. Ennek a feladatnak a valóraváltását va­lamelyest lelassítja a pénzeszközök hiánya, de várható, hogy­ az idén vagy a jövő évben megkezdődik az ősiméi egyezmény által előirány­zott utak­ kiépítése. A nemzeti kisebbségek egyenrangúságának tiszteletben tartása A jószomszédság, valamint a sokoldalú, kölcsönösen hasznos együttműködés elvei a szomszéda­inkkal fenntartott kapcsolatok alap­jait képezik. Nem befolyásolhatjuk azonban valamennyi szomszédos ország hajlandóságát az ilyen nyíltságra és együttműködésre, fi­gyelmeztetett Mojszov. A nemzeti kisebbségek egyenrangú helyzeté­nek és jogainak tiszteletben tartá­sának kelle­ne a még nagyobb meg­értéshez vezetnie. Külön rámutatott még Jugoszlá­via érdekeltségére a különféle eu­rópai csoportosulásokkal, így az NDK-val, az EFTA-val, a KGST- vel és másokkal folytatott együtt­működés fokozásában is. Külön szem előtt tartjuk a gazdasági kapcsolatok további sokoldalú fej­lesztését az EGK tagországaival, mert ez az együttműködés objek­tíven lényeges tényezője külgaz­dasági kapcsolataink egyensúlyá­nak. Külön kiemelte hajlandósá­gunkat a technológiai kapcsolatte­remtésre az Eureka projektum keretében. Érdekeltek vagyunk még az Alpe-Adria körzetben foly­tatott együttműködésben, elsősor­ban az egymást kiegészítő poten­ciálok jobb kihasználása, a gazda­sági csere, az idegenforgalom, to­vábbá a jobb megértés és kölcsö­nös megismerés érdekében. A jugoszláv külpolitikai tevé­kenység a béke, a függetlenség, a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok demokratizálása ügyé­nek előmozdítására irányul. Ezek az elvek és érdekek — akárcsak tartós ragaszkodásunk, az el nem kötelezett mozgalom platform­jához és politikájához — szilárd útmutatóul szolgálnak a világ összes országaival folytatott együtt­működés fejlesztésében, am­ely nemcsak a mi érdekünk, hanem általános érdek. Engedtünk az indokolatlan beruházásokkal kapcsolatos nyomásoknak Az időszerű hazai gondokra ki­térve Lazar Mojszov figyelmezte­tett: a gazdasági válságot az vál­totta ki, hogy a nemzetközi áru­cserébe való bekapcsolódás, az önigazgatás anyagi alapjának erő­sítése és a gazdasági törvénysze­rűségek tiszteletben tartása helyett engedtünk a gazdaságilag indoko­latlan fejlesztési programok nyo­másának. Ezek a programok az óhajokra és az önáztatásra, mások pénzeszközeinek felhasználására és törvényszegésre alapoztak. Így került sor számos elhibázott be­ruházásra és nem gazdaságos ter­melési program bevezetésére. Kü­lön aggasztóak a mindenféle el­különülések és a részérdekek előnyben részesítése a közösségi érdekek számlájára, ami különös­képpen kedvezett a naconalizmus elburjánzásának. Kiemelte, a kosovói problémát az ország fejlesztési stratégiájá­nak keretében kell megoldani, amely­ nem engedi meg az ellen­­forradalom felülkerekedését. Fi­gyelmeztetett arra, hogy tovább tart a szeparatisták nacionalista elvakultsága és eufóriája, egyre gyakoribbak a szerbek és crnago­raiak méltósága, biztonsága és élete ellen irányuló brutális táma­dások. Ez a nemzetek közötti ki­­realk­olatlanság­­további flokozódá­­sához vezet. Ily módon próbálnak szembeszegülni a KSZ tevékeny­ségével, amelynek a KB 9. plénu­mának határozott és világos hatá­rozatai erőt és lendületet adtak. Kivételesen fontos a 9. plénum határozatainak tétovázás és felhí­gítás nélküli valóra váltása az egész ország szocialista szubjektív erőinek legszorosabb együttműkö­dése révén. Figyelmeztetett még, hogy a szocializmus, az önigazgatás, az­­egyenjogúság, Jugoszlávia szó­(Folytatása a 6. oldalon) Lazar Mojszov Mai számunkból: • CSODÁK NINCSENEK — MI LESZ HÁT? Súlyos gazdasági helyzetben Vajdaság (3. oldal) • CIGARETTACSIKK OKOZTA A TÜZET Közlemény a szenttamási pravoszláv temp­lomban keletkezett tűz okáról (6. oldal) ф BÍRÓSÁG ELŐTT AZ ÁLLAM A műtrágyagyárak a szövetségi szerveket hibáztatják a veszteségek­ért (7. oldal) • HŰVÖS REGGEL, NAPKÖZBEN NAPOS, MELEG IDŐ, NÉHOL ENYHE BORULÁS Időjárás-jelentésünk a 15. oldalon AZ ENSZ-FŐTITKÁR TEHERÁNBAN De Cuellar és Velayati megbeszélése Változatlan az iráni magatartás a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatával szembben Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Ali Akbar Velayati iráni külügyminiszter Teheránban megtartották első megbeszélésüket, amelyen az iraki—iráni háborúról, továbbá a Biztonsági Tanács sürgős tűzszünetre felszólító határozatáról esett szó. A megbeszé­lésről kiadott rövid közlemény idézi az ENSZ-főtitkárt, hogy gyü­mölcsöző tárgyalásokat remél, továbbá az iráni miniszter állás­pontját, hogy az iszlám köztársaság megvizsgálja a világszervezet bármelyik javaslatát, amennyiben szavatolja az igazságot. A teheráni sajtó kommentárjai az agresszor megbüntetésére, el­ítélésére és hasonló szokásos kö­vetelések helyett az igazságot szor­galmazzák, anélkül, hogy ponto­sabban körülírnák, mit értenek alatta, a Teheran Times például igazságos álláspontot várt el De Cuellartól, s hozzátette, senki sem várhatja el Irántól igazságtalan követelések elfogadását. Bagdadi katonai szóvivő teg­nap kijelentette, az iráni tüzér­ség tegnap is lőtte Basra déli és suleymania észak-iraki várost. friss ,l'Spr' oG­e­,em­ely vettette életét, 158 pedig megsebesült. A tüzérség tevékenysége egybeesik De Cuellar teheráni megbeszé­léseivel. (Tanjug) Más lapkommentárok minél több egyetértést várnak el az öbölháborúból való kilábalás te­rén, de nem szigorúan a Bizton­sági Tanács júliusi határozata ér­telmében. Az ENSZ-főtitkárnak egészében kell megvizsgálnia a kérdést az iráni tisztségviselőkkel, ahelyett, hogy a BT határozatá­nak pontjait és szakaszait vitatná meg, hangoztatják a kommentá­rok. A Dzsumhuri isziámi napilap aláhúzta, De Cuellarnak Teherán­ban nem kell alkudozásra veszte­getnie az idejét. A háború véget­­vetésének az agresszor elítélésére szolgáló terepelőkészítés a legrö­videbb útja, tette hozzá. A „terepelőkészítés” és az „el­ítélés” közötti egyenlőségjellel a teheráni napilap nyilvánvalóan az újabb, különben valamelyest enyhébb vonalat követ a korábbi feltétellel szemben, hogy csak ak­kor lehet tűzszünetről szó, ha az ENSZ véleményt nyilvánít arról, k­i kezdte a háborút. Perez de Cuellar kétnapos te­heráni tartózkodása alatt újabb hangnemek és terminológiai vál­tozások várhatóak, amelyek idővel valódi változásokhoz vezethetnek az öbölháborúban. Egyelőre azon­ban nem várható nagyobb fordu­lat sem Teherán, sem az ENSZ álláspontjában. (Tanjug) Fegyvereladási botrány Ausztriában A Voest Alpine állítólag 150 ágyút szállított Iránnak Ausztriában nagy botrányt kel­tett, hogy a Voest Alpine állami cég állítólag 150 ágyút szállított Iránnak. Ez a fegyverkiviteli tör­vény súlyos megszegését jelentené, a törvény ugyanis tiltja a fegyver­­exportot hadviselő országba. A linzi államügyész nyomozást indított a Voest Alpine Noricum nevű kirendeltségének felelős sze­mélyei ellen azzal a gyanúval, hogy az utóbbi két évben a tokiói szék­helyű Fasza­mi­ cég közvetítésével osztrák gyártmányú ágyúkat és lő­szert szállítottak Iránnak. A gya­núsítottak azt állítják, hogy nem Iránnak, hanem Brazíliának és Líbiának szállítottak fegyvert. (Tanjug) A proletariátus diktatúrája

Next