Magyar Szó, 1987. december (44. évfolyam, 344-359. szám)

1987-12-28 / 356. szám

1987. december 28., hétfő Шиабб 1 -i JIIM1IM I, I 1 I LI 1 ..mil,.. J 1..ШШ 111 ... IЦ 1i JiUlM jin ILI11LI1I . L1 e. Kétezer lakos a bíróságon? Ki a felelős a ki nem fizetett tévéelőfizetési díj miatt Az Újvidéki Televízió a júniusi, még mindig rendezetlen tévéelőfi­­zetés miatt eljárást indított a bi­­kovói lakosok többsége ellen a szabadkai községi bíróságon. Az idézéseket eddig 230 helybeli ház­tartásnak kézbesítette ki a posta. A 2000 bikovói lakos és az Újvi­déki TV közötti nézeteltérés a havi előfizetések rendezetlen elszámolá­sa és befizetése miatt jött létre.­­ A tévé és rádió előfize­téses számláinak kikézbesítésé­vel és a befizetett összegek továbbításával a rokkantak sza­badkai községi szervezete volt megbízva, de mi, bikovóiak, mind a mai napig nem kaptuk kézhez a júniusi számlákat — mondta Petar Babijanovic, a Harcosszövetség bi­kovói szervezetének elnöke. — Ehelyett mind nagyobb számban érkeznek a fizetési meghagyások a szabadkai bírósághoz, ami nagy elégedetlenséget okozott a tévétu­lajdonosok körében, hiszen szinte mindannyian a bíróság elé kerü­lünk majd, méghozzá vétlenül. A rokkantak szabadkai szövetsé­ge, amely két évvel ezelőtt vette át a postától a havi előfizetések lebo­nyolítását, valamint a bikovói he­lyi közösség közötti eltérések egy­re élesebbek. — A bikovóiak nem okolhatók az esetért — vallja be Stanko Nimčević, a rokkantak szövetsége szabadkai közösségének vezetője. Amikor ez­ekről a központtól tá­voleső településekről van sz­ó, na­gyon nagy gondjaink vannak, hi­szen senki sem vállal szívesen ilyen nehéz terepet. Bikovón kívül az 5000 lakosú Györgyénben és a 3000 lakosú Kisboszniában sem tudják a tévétulajdonosok kinek befizetni az előfizetési díjat. Már az elkövetkező napokban közös megbeszélést tartunk az Újvidéki Televízió illetékeseivel, amelynek során azt szeretnénk elérni, hogy a fizetési meghagyásokat vonják vissza, és ugyanakkor szervezzék át kézbesítő szolgálatukat. Arra a kérdésre azonban, hogy pontosan ki a felelős az áldatlan helyzetért, és nem utolsó sorban, hogy ki fogja kifizetni a folya­matban levő eljárások költségeit, a szövetségben senki nem­ tudott választ adni. És amikor már mindenki azt hitte, hogy a nehéz, de korántsem megoldhatatlan problémát elsimít­ják, a saját hibájukat önkritikusan vállaló illetékesek, egy újabb rész­let ismét felkavarta a lassan megnyugvó kedélyeket. Kiderült ugyanis, hogy a bikovóiak címére a novemberi és decemberi számlák sem érkeztek meg! Az ellentétek így még élesebbek lettek és most már valóban kevés remény maradt arra, hogy csak néhány jó szóval el lehet őket simítani. RUZMAN Rudolf Munkát, eredményt, felelősséget (Folytatás az 1. oldalról) — Azt hiszem — mondta Boško Krunic —, hogy a KSZ szervei nincsenek megfelelően felkészülve és megszervezve a meghatározott feladatok megvalósítására, különö­sen a fejlődésnek ebben, a nehéz időszakában. Eb­ből következik, hogy elégedetle­nek vagyunk szerepének megvaló­sulásával. Ez szemmel látható. El­késtünk, a JKSZ XIII. kongresszu­sán ebben a tekintetben többet kellett volna tenni a KSZ szerve­ződési formáinak változása érde­kében. Nem vettük kellő mérték­ben figyelembe a kor­ következmé­nyét és annak szükségét, hogy a KSZ megfelelőbben viszonyuljon a korhoz, amely sok mindenben más. A JKSZ XI. kongressszusa óta csu­pán kisebb szervezési formaválto­zások körében mozgunk, nem nyitottunk teret a tartalmi válto­zásoknak, sem pedig a KSZ-nek és szervezeteinek a rendszerben­­ való szervezési formáiban sem. Az ország egyes részei között nagy különbségek vannak a fej­lettségi szintet illetően, s e különk­litikát. Persze arról sem kell meg­feledkezni, hogy a többi központi bizottság és a tartományi bizottsá­gok felelőssége is megnövekedett, és hogy a Kommunista Szövetség politikája, a Központi Bizottság ha­tározatai a demokratikus centraliz­mus elvei alapján valósulnak meg. Mi változik valójában az alkot­mánymódosítás során? — hangzott a következő kérdés. — Most amikor az alkotmány­módosítási előkészületek első fázi­sának végére értünk, azt hiszem, a Szövetségi Képviselőházban elfo­gadják az alkotmányfüggelékek tervezetét —­ válaszolta Kránié. — Meg kell követelni a demokratikus, toleráns, indokolt vitát, minden­féle atyáskodás, nyomás, tehát a leszavazás mindenféle nyoma nél­kül. Ha a kongresszuson elhatároz­tuk, hogy a politikai rendszer vál­tozásai az alkotmány elvein ala­pulnak, akkor érthető, hogy vala­hol kell lennie egy választóvonal­nak, amely megmutatja, mely ja­vaslatoknak és kritikáknak van he­lyük és melyeknek nincs az alkot­mánymódosítással kapcsolatos vi­tában. Az elveknek és a normák­nak kötődniük kell a politikai rendszer egészéhez, és ezért nem egyszerű új intézményekről, más szervezetekről, a rendszer más esz­közeiről beszélni anélkül, hogy en­nek minden lehetséges következ­ményét áttekintsük. A változásokat maga a valóság követeli meg. A változásokkal azonban csínján kell bánni — elsősorban az alkotmá­nyos tervezetet szem előtt tartva és azt, hogy ne torzítsunk rajta. — A KSZ-ben tapasztalt túlzott óvatosság nem lassította le a már a XI. kongresszus óta követelt vál­tozásokat? — Minden bizonnyal igen. Ezért fokozódik az elégedetlenség, ezért találkozunk elfogadhatatlan ötle­tekkel is. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom — mondta Boško Krunjc —, hogy az ember szabad akarata szerint akarhat egy más­milyen Jugoszláviát is, de ez az ember akkor nem lehet a Kommu­nista Szövetség tagja. Képtelenségek az alkotmánymódosítás ürügyén — A sajtóban is előfordul, hogy a példányszám növelése érdekében az alkotmánymódosítással kapcso­latban képtelen címek és cikkek Ha meg akarjuk őrizni Jugoszlá­viát olyannak, amilyen, ismert alapjaival és törekvéseivel, akkor az alkotmánymódosításnak is ezek­ben a keretekben kell mozognia — hangsúlyozta Krunné. Nem az alapelvek változtatása érdekében fogtunk hozzá az alkotmánymódo­sításhoz, hanem azért, hogy az al­kotmányban megfogalmazott alap­elvek megvalósításához megteremt­sük a feltételeket, elhárítsuk az akadályokat. Előjogok nélkül Felelősségteljesen állítha­tom, hogy a politikai akti­visták jelenlegi nemzedéke, kezdve a községektől a fö­derációig, a közvélemény éles bírálatának hatására radikálisan elvetett minden előjogot. Az előjogok na­jon felhalmozódtak társa­dalmunkban és igazságta­lanság ezt a nemzedéket vá­dolni azokért az előjogokért, amelyekkel gyakorlatilag nem is rendelkezik, leg­alábbis nem érdemel akko­ra figyelmet, mint más gon­dunk — mondta Boško Krunic. ségek a válsággal együtt még in­kább kiéleződtek. Ezt figyelembe kell venni — mondta Boško Kru­nic azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogyan lehet ma elérni az eszmei szintézist és mi a szerepe ebben a JKSZ Központi Bizottságának. — Ezek tények, amelyekkel együtt élünk. Most azonban egyik oldal­ról az ország részeinek kiegyenlítő­déséről, és a szolidaritásról szóló elmélet kap hangot, amely a válság elmélyülésével együtt a szegény­ségben való egyenlőséget vonná maga után, míg a másik oldalon az igazság az, hogy a szolidaritás­nak is megvannak a maga hatá­rai, sőt, egy bizonyos szinten már komolyan veszélyezteti minden tár­sadalmi-politikai közösség fejlődé­sét. Úgy tűnik, hogy a fejlettek és a fejletlenek közötti szakadékok át­­hidalhatatlanok, a köztársasági­­tartományi vonalon való megoszlás pedig egyre inkább kifejezésre jut. Ezek a kibékíthetetlen ellentétek biztos, hogy most is, akárcsak az­előtt, attól függnek, hogy ki ren­delkezik az értéktöbblettel. Ameny­­nyiben az akkumulációs eszközök csökkennek, egyre nehezebb áthi­dalni a fejlődésben előállt különb­ségeket, nehezebb megfelelni a sa­ját és az ország fejlődéséért vállalt politikai felelősségnek. Ez pedig megnehezíti a részek és az egész érdekeinek összehangolását is. Persze semmi értelme, nincs is helye a felháborodásnak, ami eze­ket a tényeket illeti — hangsúlyoz­ta Boško Krunic —, mert ez nem segít. Ez a valóság. Ahhoz, hogy a válságból kilábaljunk, nagyfokú megértésre és felelősségre van szükség mindenki részéről egymás és az egész ország iránt. Amikor tehát a válságról, annak legyőzé­séről, valamint az eszmei szintézis­ről van szó, azt mondhatom, hogy a súlyosbodó körülmények között nehezebb lesz­ elérni a szintézist, mint annak előtte. A központi és a tartományi bizottságok felelőssége A pártban és a társadalomban is új munkamódszerek bevezetésé­ről van szó. Alkalmazkodni kell az új feltételekhez, amelyekben a KSZ megvalósítja vezető szerepét Azon kell lenni, hogy a JKSZ Köz­ponti Bizottságában összpontosul­jon a Kommunista Szövetség fele­lőssége, amelyet a kongresszuson megállapított politikai irányvona­lak, álláspontok, határozatok és döntések megvalósításában vállalt. A gyakorlat megköveteli, hogy mint a két kongresszus közötti idő­szak legfelsőbb szerve több határo­zottsággal és következetességgel alakítsa demokratikus úton a po­­l A referendum meggondolatlan javaslat Az alkotmánymódosítással kapcsolatos referendum ja­vaslata meggondolatlanság — jelentette ki Boško Kru­nic. — Egy dolog referen­dum útján dönteni a helyi járulékról vagy a közös fo­gyasztásról, de teljesen más referendumon dönteni arról, hat köztársaságot akarunk-e vagy kevesebbet és 20 vagy harminc alkotmányfüggelé­ket. A referendum az em­berek akaratnyilvánításának a legdemokratikusabb for­mája és meg is van az al­kalmazási lehetősége, de számon kell tartani, hol lehetséges és hol válthat ki ellenkező hatást. Az alkotmánymódosítással és a gazdasági rendszerben való válto­zásokkal kapcsolatos vita kapcsán nem világos, hogy tulajdonképpen egy újfajta rendszernek vagy más­féle Jugoszláviának nyitunk-e utat­, sőt, hogy esetleg elkótyave­­tyéljük-e a szocializmust a külföl­di tőkebefektetések és a magánipa­­rosok miatt, avagy csak nem va­gyunk képesek megfelelően megfo­galmazni a javaslatokat, hogyan fejlődjön a gazdaság mint külön­álló folyamat, teljesen szabadon az állami és a társadalmi irányítás, tervezés befolyása nélkül.­­ Egy újfajta kritikusság figyel­hető meg nálunk. Ezek egyes em­berek, akik ma már nem viselnek tisztséget, nem élveznek előnyöket, most radikális kritikusok, vissza­felé bírálnak. Megfeledkeznek ar­ról, hogy ők maguk is nem éppen sikeres alakítói voltak a fejlődési politikának, sőt kisebb-nagyobb Veszélyben a demokratikus viszonyok Nem jó dolog ráfogni azokra az emberekre, akik másként vé­lekedtek a JKSZ KB 11. ülésén, hogy Fadil Hoxát, síit magát az irredentát támogatják, mert ez egyszerűen nem igaz. Az a fon­tos, hogy a JKSZ KB egységes. Ezt nem azért mondom, hogy „béke legyen a házban", hanem a KSZ-ben­ demokratikus viszo­nyok védelméért teszem. Ha a pártban nem lesznek demokrati­kusak a viszonyok, akkor a tár­sadalomban sem lesznek azok, jelennek meg, mind valamilyen demokrácia nevében. Ez azonban nem demokrácia. Nincs értelme csak majmolni a demokráciát, amely a többpártrendszerre jel­lemző annak természete szerint. Az önigazgatásilag szervezett társada­lomban a demokrácia egészen más­fajta pluralizmusban jut kifeje­zésre. Milyen az a demokrácia, ha üldözzük azokat az embereket, akik másként vélekedtek, mi­közben vitáztunk és megbeszél­tük a dolgokat. Ezt nemcsak a JKSZ KB 11. ülése kapcsán mondom, hanem azért is, mert a társadalomban igen nagy le­galitást nyert az „üldözés lég­köre", ami rendkívül káros, el­sősorban a demokratikus viszo­nyok szempontjából — hang­súlyozta Boško Krunic. előjogokat élveztek éppen abban az időben, amelyről most bírálóan nyilatkoznak. Ez érezhető a tudó­sok és a tollforgatók körében is. Hányan tartottak előadásokat, ír­tak cikkeket és könyveket a 71-es alkotmány cikkelyeivel kapcsolat­ban, ugyanazok, akik ma támad­ják ezt az alkotmányt — hangsú­lyozta többek között Boško Krunjc. ­Bora VOJNOVIC felvételei Az újvidéki Sonja Marinković Művelődési Egyesület szombaton este háromórás ünnepi műsorral emlékezett meg fennállásának ne­gyedszázados évfordulójáról. A Sz­erb Nemzeti Színház zsúfolásig megtelt nagytermének közönségei — közöttük a város és a tarto­mány számos kiemelkedő társadalmi-politikai és művelődési dolgo­zóját — népdalokkal, népi táncokkal szórakoztatták ----------------------------* BELPOLITIKA--------­ Zomborban megünnepelték a pionírok napját Az Országos Pionír Szövetség napja alkalmából tegnap Zombor község húsz általános iskolája pio­­nírcsapataina­k képviselői nagy­szabású ünnepséget rendeztek a Moisztonga sportcsarnokban. A pionírok felett Vojin Buha ezre­des tartót szemlét, majd a házi­gazda, a Mitia Vasijević pionír­­otthon és a zombori Avram Mra­­zovic Általános Iskola szervezésé­ben kétórás szórakoztató műsor következett, amelyen részt vettek a monostorszegi, a gákovai, a be­­regi és regőcei pionírok. Fellép­tek továbbá a zombori Vladimír Nazor Művelődési Egyesület nép­zenészei és táncosai is. P. M. Új kultúrközpont egy kosovói faluban Csaglavica faluban. Priština kö­zelében tegnap átadták a művelő­dési központ új, korszerű épületét. A művelődési központ Vuk Stefa­­nović Karadžić nevét viseli. A megnyitó ünnepségen részt vettek Kosovó és Szerbia tisztségviselői, többek között Azem Vliasi, Milen­­ko Markovic, Nebih Gashi, Petar Rostic, Vukašin Jovanovic, Milan Šešlija, Ilijaz Kurteshi és a M­H, Ni­s, Vranje, Priština képviselői. Az épület jelentőségéről szólva Momcilo Trajkovic, a prištinai pártbizottság elnökségének végre­hajtó titkára Vuk születésének 200. évfordulója kapcsán és annak al­kalmából, hogy Tito ötven éve került a JKP, illetve a JKSZ élé­re, elmondta, megváltozott az a sokévi gyakorlat, hogy elhanyagol­juk a falusi emberek problémáit, különösen pedig Kosovóban a szerbek- és crnagoraiak-lakta fal­vakban, és hogy végre át lehet te­kinteni kiköltözésük okait és kö­rülményeit. A központ a lakosság helyi já­rulékából és társadalmi összefo­gással épült. A 200 millió dinár ér­tékű épületet Timoslav Sekulic, a Kosovói Képviselőház Végrehajtó Tanácsának tagja nyitotta meg. Az ünnepség keretében elismerő okle­veleket és plaketteket adta­k át, ami után gazdag művelődési műsor kö­vetkezett. (Tanjug) 1 1 ,1 Ш ill.m I I 1НШЈЛТ# I.Mil I ■ IN П II II T I .1 I k li.l 111 Г1 :im ЈЈ.ВЛШ ЛП I''VlT’LillB.I Г I Egyeztetés lépésről lépésre (Folytatás az 1. oldalról) hogy rezolúció egyes szakaszait szíjról szóra kimásolták a közleke­désre vonatkozó társadalmi meg­állapodásból, pedig a rezolúciónak és a megállapodásnak nem azonos a rendeltetése, az előbbinek konk­rétabb megoldásokat kell tartal­maznia. Ár lib­eralizálási program még az év első negyedében A jövő évi gazdaságfejlesztési határozatnak a piacra és az árakra vonatkozó részével kapcsolatos né­­zetegyeztetésben továbbra is az energia, a vasút- és postaforgalmi szolgáltatások közös árképzési ele­meiről, a mezőgazdasági termékek védőáráról és az árak kilátásba he­lyezett liberalizálásáról folyt a leg­több vita a Kereskedelmi é­s Ár­ügyi Bizottság ülésén. Szlovénia és Horvátország küldöttsége szerint a szövetségi kormánynak már az év első negyedében el kell készítenie az árak liberalizálásáról szóló programot, amelynek alkalmazását az intervenciós intézkedések letel­te után kell megkezdeni, a piaci feltételekkel összhangban. A szer­biai küldöttség azon az állásponton van, hogy már az év első felében meg kell szüntetni az árarányta­lanságokat a villanyáram és a szén esetében, s ezt be szeretnék iktat­ni a jövő évi rezolúcióba. A bi­zottság tagjai támogatták Szlové­niának azt a javaslatát, hogy há­rom havon­ként felül kell vizsgálni az állattenyésztési termékek védő­árát és összehangolni a tenyésztés költségeinek alakulásával. Létrejött az egyetértés abban, hogy az árképzési rendszert össze kell egyeztetni a behozatali felté­telekkel, mégpedig úgy, hogy sza­bad lesz azoknak a termékeknek a behozatala, amelyeknek az ára a hazai piacon szabadon alakulhat. A gazdaságfejlesztési határozatban a szövetségi szervek kötelezettséget vállaltak, hogy felülvizsgálják a védővámoknak, illetve a vámvéde­lemnek a rendszerét, szükség ese­tén csökkentik a vámokat azokra a termékekre vonatkozóan, ame­lyeknek ára szabadon alakulhat vagy átlagon felül emelkedik. Vaj­daság küldötte a tétel kibővítését indítványozta, azzal, hogy a mező­­gazdasági termékek vámvédelmét ne lehessen csökkenteni abban az esetben, ha a behozatali termékek ára alacsonyabb, mint a hazai vé­dőár. Erről a javaslatról is véle­ményt kell mondania a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak. A bizottsági munka valószínűleg csak ma fejeződik be, miután a küldöttek délután 1 órakor kézhez kapják a szövetségi kormánynak az egyes küldöttségek álláspontjával kapcsolatos véleményét. A Kereskedelmi és Árügyi Bi­zottságban összehangolták az állás­pontokat a növényvédő szerek és a műtrágya készítéséről szóló tör­vénnyel kapcsolatban, és megbíz­ták az SZVT-t, készítse el a tör­vény­javaslatát ERDŐST L. Valéria SIFLIS Lajos

Next