Magyar Szó, 1988. május (45. évfolyam, 119-132. szám)
1988-05-04 / 121. szám
10 MŰVELŐDÉSMacta* Sió Barátságot teremtő kézfogások Köztársasági találkozóra készül a csantavéri iskola Szerbia-szerte 15 általános iskola diákjai ismerkednek ezekben a napokban, hetekben Prizren múltjával és jelenével, mindazokban az iskolákban. Prizren a fő téma, amelyek részt vesznek a szerbiai testvéri skólák találkozóján, ennek a találkozónak ugyanis ,az idén május 20-a és 23-a között ez a metohijai város lesz a házigazdája. A részvevők Szerbia minden nemzetét és nemzetiségét képviselik. Szabadka két részvevőt is ad: a tavamkutiak a bunyevácok, a csantavériek a magyarok képviseletében, utaznak Prizrenbe. A psantavéri Néphősök Általános Iskolában tett látogatásunkon, alkalmunk volt elbeszélgetni a találkozóra készülő diákokkal éppúgy, mint az őket felkészítő pedagógusokkal. Hajdú Gabriella és Nagy Attila hatodikosok, mindketten a tánccsoport tagjai. Egyikük sem volt még ilyen találkozón, de azoktól a társaiktól, akik ott voltak a korábbi találkozók valamelyikén, tudják, hogy nagyon jó szokott lenni a hangulat, csodálatos a vendéglátás és hogy időtálló barátságok születnek. Prizrenről — azon túl, hogy Szabadka testvérvárosa — vajmi keveset tudnak, csak annyit, amennyit az iskolában tanultak, meg amirőla Hieendő házigazdáikkal váltott levelekből értesültek. Mert a prizreniek jó előre megcsinálták a beosztást (a vendégeket az ottani pajtásoknál szállásolják el), megszervezték a név- és címcserét, és megkezdődötta levelezés . Attila házigazdája Alev Ergin lesz, már levelet is váltottak. Sokan már azt is lelevelezték — meséli mosolyogva —, hogy mik a vendégek kedvenc ételei. A felkészülésről Barna Rózsa tanárnővel beszélgettünk. — A találkozó jellegéből adódóan minden iskola a saját nemzetinemzetiségi kultúrájából igyekszik bemutatni néhány villanásra valót. Ennek megfelelően mi is magyar néptáncokkal, népdalokkal készülünk; a zene, a tánc a legegyetemesebb, a mindenki által érthető emberi beszéd, amelyben nincsenek nyelvi korlátok. Vállalkozó kedvben nem volt hiány, mert jóval több volt a jelentkező,mint amennyien útra kelhettek volna. A csoport november óta rendszeresen dolgozik: dél-alföldi táncokat mutatunk be Prizrenben (Bartuc Szilveszter koreográfiája), ehhez úgyszólván az ábécétől — a lépések, a mozdulatok elemeitől — kellett kezdeni a munkát, ezekből egybekapcsolni az egy*з motívumokat, hogy végül felépíthessük a komplett táncot, amelynek (nagyon remélem) sikere lesz. A találkozónak azonban nem csupán kulturális-művészeti, hanem testnevelési tartalma is van. Mivel a létszám korlátozott, lehetőleg olyan gyerekeket kellett összeválogatni, akik nemcsak énekelni és táncolni tudnak, hanem valamilyen sportágban is képesek helytállni. A sportvetélkedőre a mi iskolánk céllövészcsapatot nevezett be, akiktől szintén becsületes helytállást remélünk. Simoncsek Judit iskolaigazgató a találkozó kísérőrendezvényeiről tájékoztatott bennünket: — A szervezők gazdag programmal várnak bennünket, a művelődési műsorok és sportversenyek mellett több érdekesnek ígérkező kirándulást terveznek a városban és környékén. Látogatást teszünk a határőröknél, megtekintjük a Ljeviška Bogorodica templomot, Visoki Dečanit és felkeressük Landovicán Boro és Ramiz emlékművét is. Nem kevésbé jelentős mozzanata lesz a találkozónak a részt vevő pedagógusok szakmai megbeszélése, melynek rendkívül időszerű a tematikája. Szó lesz például a tantervek és nevelési tervek egységessé tételéről Szerbiában, Tito személyiségének és életművének pedagógiai megközelítéséről, a tervezett kerekasztal-beszélgetés témája pedig az együvé tartozás erődítése az oktatásban. Tisztában vagyunk persze azzal — fejezték be a beszélgetést a csantavéri pedagógusok —, hogy a találkozó legnagyobb értékét nem, a hivatalos programok, hanem a sok száz gyerek, több tucat pedagógus spontán találkozása adja. -sy Az Újvidéki Színház 1988. májusi műsora Szerda, 4. 19.30 ó. RÓMAI KARNEVÁL, Hubay Miklós, Ifjúsági bérlet. Csütörtök, 5. 19.30 ó. ÉDES ANNA, Kosztolányi Dezső. Szombat, 7. 19.30 ó. ÉDES ANNA, Kosztolányi Dezső, Vendégjáték Zágrábban. Vasárnap, 8. 20.00 ó. ÉDES ANNA, Kosztolányi Dezső, Vendégjáték Lendván. Hétfő, 9. 11.00 és 20.00 ó. ÉDES ANNA, Kosztolányi Dezső, Vendégjáték Dobronakon. Kedd, 10. 19.30 ó. MÉSZÁRSZÉK, Slawomir Mrožek, Vendégjáték Mariborban. Szerda, 11. 19.30 ó. MÉSZÁRSZÉK, Slawomir Mrožek, Vendégjáték Ljubljanában. Szombat, 14. 19.30 ó. A FÖLDI GILISZTÁK ÉLETÉBŐL, Per Ulov Enkvist, Az „Atelje 212” Színház BEMUTATÓJA. Hétfő, 16. 19.30 ó. A FÖLDI GILISZTÁK ÉLETÉBŐL, Per Ulov Enkvist, Az „Atelje 212” Színház vendégjátéka. Szerda, 18. 19.30 ó. RÓMAI KARNEVÁL, Hubay Miklós Csütörtök, 19. 19.30 ó. AZNAP, AMIKOR A PÁPÁT ELRABOLTÁK ... Joao Bethencourt. Hétfő, 23. 19.30 ó. A FÖLDI GILISZTÁK ÉLETÉBŐL, Per Ulov Enkvist, Az „Atelje 212” Színház vendégjátéka. Kedd, 24. 19.30 ó. A FÖLDI GILISZTÁK ÉLETÉBŐL, Per Ulov Enkvist, Az „Atelje 212” Színház vendégjátéka. Csütörtök, 26. 19.30 ó. RÓMAI KARNEVÁL, Hubay Miklós. Péntek, 27. 19.00 ó. MÉSZÁRSZÉK, Slawomir Mrožek, Vendégjáték Budapesten a Katona József Színházban. Szombat, 28. 19.00 ó. MÉSZÁRSZÉK, Slawomir Mrožek, Vendégjáték Budapesten a Katona József Színházban. 1008. május 4., szerda Ketten a köztársasági szavalóversenyen Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület életéből két éve irodalmi szakkör is létesült a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. A csoportvezető Pésevity Berényi Hana tanárnő. Az irodalomkedvelő tagok középiskolások és egyetemisták. Önálló irodalmi esteken, alkalmi rendezvényeken és ünnepségeken lépnek fel a művelődési házban és a helyi közösségben. Jeles évfordulókon költőkre és írókra emlékeznek, többek között Arany János- és József Attila-estet rendeztek. 1987. és 1988 tavaszán nagyszámban vettek részt a vajdasági Közművelődési Közösség által szervezett szavalóversenyen. Ebben az évben nyolcan indultak erre a hagyományos szemlére. Március 4-én, az újvidéki Munkásegyetemen megtartott községi vetélkedőn a csoport külön dicséretben részesült. Közülük hárman: Némedi Imre, Fazekas Gyöngyi és Baranyi Szilvia eljutottak Dél-Bácska temerini körzeti versenyére (március 19), innen a beočini tartományi szemlére (április 15). Átadjuk a szót nekik. Némedi Imre: — Szabadkáról jöttem Újvidékre. Jelenleg a Gépészeti Kar negyedéves hallgatója vagyok. Versmondással és színjátszással 1982 óta foglalkozom. Az irodalmat a szabadkai hivatásirányú középiskolában kedveltem meg Horváth Emma tanárnő hatására. Hat éve az Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Körének és Kosztolányi Színpadának tagjaként tevékenykedek. Hatszor vettem részt a színjátszó társulatok bajmoki szemléjén és mindannyiszor díjat, illetve elismerő oklevelet kaptam. Egykor a középiskolások művészeti vetélkedőjén is többféle díjban részesültem. Újvidéken folytatva tanulmányaimat csatlakoztam a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület irodalmi szakcsoportjához. Felléptem a szavalóversenyeken. Beolinban Újvidéket képviseltem. Boldog pillanatokat éltem át, amikor a bírálóbizottság elnöke ismertette az eredményt. Nem tudtam elhinni, hogy én is ott leszek a köztársasági szavalóversenyen .. . Walt Whitman Fűszálak című lírai művéből mondtam részletet, Károlyi Amy fordításában. Úgy hiszem, hogy ez a vers megfelel képességeimnek, és közeláll lelkivilágomhoz is. Kedvelem a bírálatot tartalmazó költői alkotásokat. Sokszor bennem is felmerül a kérdés: „És egyáltalában, mi az ember? Mi vagyok én?” A költő felel helyettem: „Tudom, erős és ép vagyok ...” Én is ilyen szeretnék lenni, egy a milliók közül, a sokak képviseletében. Fazekas Gyöngyi: — Az újvidéki Április 7-e Egészségügyi Középiskola negyedikes tanulója vagyok. Az egészségügyi pályát az emberek iránti szeretetből választottam. De nem tudnám elképzelni az életemet irodalmi tevékenység nélkül. Több éven át tagja voltam az Újvidéki Rádió Nemecsek gyermekszínjátszó csoportjának. Középiskolásként az 1986/87-es tanév folyamán az Újvidéki Gyermekrádió műsoraiban főleg verseket olvastam fel. Korábban, 1980-ban az általános iskola negyedikes tanulójaként eljutottam a köztársasági szavalóversenyre, Velika Planára, ahol az első hat helyezett közé kerültem. 1981-ben ezen a szemlén Szerbiában első díjat kaptam. A következő évben a Crna Gora-i Prijepoljében rendezett költői találkozón vendégszerepeltem. Tavaly felléptem a középiskolások újvidéki körzeti versenyén. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület irodalmi csoportjának indulása óta szívesen vállalom a feladatokat, de ezt szívügyemnek is tekintem. Boldog vagyok, hogy a beolini tartományi szemlén sikeresen szerepeltem. Így én is részt vehetek a köztársasági szavalóversenyen, Arany János Tetemre hívás című költeményét választottam. A párbeszéd által megkíséreltem érzékeltetni a balladas hangulatot, a feszült lelkiállapotot. Előadás közben szerepet is vállaltam ... Csodás a költészet világa. A modern lírát: Weöres Sándor, Pilinszky János, Csoóri Sándor, Tandori Dezső és mások verseit is kedvelem. Baranyi Szilvia: — Az újvidéki Svetozar Markovic Pedagógiai Akadémia harmadikos tanulója vagyok. Korábban a Petőfi-iskolák találkozóján versmondással képviseltem a kulai Petőfi brigád Általános Iskolát. Részt vettem a Jó Pajtás különféle vetélkedőin is. Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület irodalmi körének tagjaként jelentkeztem a vajdasági szavalóversenyre. Én csak a berlini szemléig jutottam el, de ezt is sikernek tekintem. Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című versciklusából mondtam részleteket. A közönségnek igyekszem szívvel-lélekkel átadni olyan költeményeket, amelyekben egyéniségemre találok. Szükséges, hogy a szavaló beleélje magát a költő világába, hogy kövesse gondolatmenetét. Minden művet szeretnék úgy mondani, mintha a sajátom lenne, végül csak az enyémnek vallom. Nincs kedvenc költőm. Egy-egy lírai alkotásban érzéseimet, emlékeimet keresem „az idők partján”. Külön élmény számomra, ha sikerül önmagammal találkoznom. Szeretném megörökíteni azt, ami örök. Ez határozza meg a versválasztásomat és előadásomat. A költészet által lelkivilágom mind gazdagabb. Részt vettem a középiskolások XXII. művészeti vetélkedőjén is, Képes Géza Arcodat őrzi szemem című költeményével. Harmadik díjat kaptam. Lelki igényként és az elért eredmények hatására továbbra is foglalkozom versmondással, úgy a művelődési egyesületben, mint a középiskolámban. A köztársasági szavalóverseny május 20-án, 21-én és 22-én lesz Velika Planán, ahol tartományunkat 40 részvevő képviseli korcsoportok szerint. P. B. I. (DUDAS Szabolcs felvételei) Fazekas Gyöngyi Baranyi Szilvia Kerámia és költészet Mojak Aranka kiállítása újvidéken és Becsén Hosszú az út még itt, Vajdaságban is az agyagművességtől a kerámiaművészetig. Ezen a területen népi kerámiát, Zsolnay-kerámiát, ipari és épületkeramikát készítettek. A háború után kezd kibontakozni a mai kerámiai művészet, amikor megjelentek az újvidéki iparművészeti középiskola kerámia szakot végzett tanulói. Ezek között több tehetség volt, de Mojak Aranka (akkor Szabó Aranka, Gunarason született 1932-ben) kiváló keramikusművész lett. A legősibb művészetről — a keramikáról — a biblia költői nyelvén lehet mondani, hogy „kezdetben volt a tett” más semmi, meg a tűz, a víz és a föld, az agyag. De nem történelmi meghatározás kell most, hanem a helyünk kijelölése. Legfontosabb az ember — a jelenben élő — létező ember. A keramika költészet agyagban és szép színes külsőben, a tűzben, tűz által születik meg. A kerámia hoszszú utat tesz meg mire az a gondolat, hogy „kezdetben volt a tett’" tárggyá lesz. Sok átváltozáson megy keresztül. A keramikus fényérhez tartozik a változás, tűzön, vízen és kísérletezéseken megy át... Aranka is képzeletének nagy gazdagságát és változatosságát nyújtja a kiállításain. Csodálatos tömörség, lírikus és elbeszélő kedv vegyül és keramoplasztikáiban balladaszerű műfajt alakít ki. Az én falum (Fehér Ferenc költeménye nyomán) balladai hangvételű, a fehér házikónak kukoricaszár a teteje, a födele, félig betett ajtó (nem lehet becsukni, se kinyitni) ... ezen a világon nem lehet változtatni ... A sanyarú életet „kemény művű” kerámiában fejezte ki. Ugyanezt mást művészet által nem is lehet érzékeltetni, csak ezzel az anyaggal, a sárral, a szárazsággal, meg a fehér mázzal. Aranka gyerekkori emlékei: az állandóan szomorú mosoly az eredendő tiszta lélek jele, aki mindent megbocsát, szüntelenül dolgozik. Az eredendő szegénységen nem kell változtatni, nehogy a kevélységbe csapjon át vagy a gazdagok hét főbűnébe süllyedjen ez a világ. A bólintó öreg fej című művében fokozódik a balladás tragikus hang; egy almárium tetején nagy Emlék, talán a Gond . . . amit maga után hagyott az asszonyra és a gyerekre ..., subájával átöleli még az asszonyt és az ölében síró gyerekét. A szomorúság az alapja a világnak. Aranka műveiből árad a szeretet, és az egyenletesen szomorkás mosoly félárnyékában fölismerjük ezt a Gunaras, Tornyos, Topolya, Zenta környéki világot Ez teszi érezhetővé a csendet, a múlt súlyos emlékeit és a jelen türelmes tájait. A nyolcvanas években tematikáját kiterjeszti a háborús szenvedésekre és ez szeretetének új erkölcsi erőt ad ... a tragikumot az eszme könnyűvé teszi. A kivégzés című kerámiájában mindenki szorongás nélkül megy az útján. A sebesültek című műve a bizalmat sugallja, nyoma sincs a tragikumnak. Az erdő növényzetének barokkos gazdagsága és dinamikája a közeli győzelmet jelképezi. Aranka keramoplasztikáiban az utóbbi években mind gyakrabban jelenik meg az erő, a mozgalmasság. A témából eredő érzelmi feszültségeket a kompozíció által megosztja és formai értékekbe transzponálja. Formában modern művészeti eszközöket használ, értékes műveket alkot, de ugyanakkor a költészet iránti szeretetét megosztja valami mással, ami kívülről jön vagy a „biztonságérzésnek” új objektivizálása. Ennek az átmenetnek egyik példája a Véres rege című keramoplasztikája, mely művében a „költészet” és a kerámia teljesen együtt van. A keramika „mindent átvesz” a világból, képlékeny, a keramikus a mágiával is kapcsolatban van, állandóan a tűzzel dolgozik és ha sikerül, akkor aranyat csinál. Aranka is kitartó kísérletező a megismerés vágya és a szenvedélyének terhe alatt, több évtizede alkot a szerény, alázatos, a tájat és embereit szerető művész. A nagy kerámiaművészek közé tartozik. ÁCS József