Magyar Szó, 1988. július (45. évfolyam, 179-193. szám)
1988-07-01 / 179. szám
XLV. évf. 179. (14759.) szám Újvidék, 1988. július 1., péntek Ára 400 dinár kell a feladatokat a válság leküzdéséhez A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya megvitatta és elfogadta az egyéves munkáról szóló jelentést — Bajcsán István mondott vitaindítót . Az egyéves munkáról szóló jelentést vitatta meg és fogadta el tegnapi ülésén a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya. Elfogadta ezenkívül a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya és a választmány elnöksége munka testületei tevékenységi formáinak szervezeti felépítésére és érszerűsítésére vonatkozó javaslatot is, s megvitatásra eljuttatja a Szocialista Szövetség Községi Választmányaiba. Ajavaslat lényege a tevékenységi formák csökkentése, és olyan szervezeti felépítés létrehozása, amely egészében véve biztosítja a Szocialista Szövetség hatékonyabb tevékenységét. A Szocialista Szövetség az elmúlt egyéves időszakban a legtevékenyebb munkát a társadami és a politikai viszonyok, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés politikájának kidolgozása terén fejtette ki. Síkraszállt az élelmiszergazdaság anyagi helyzetének javításáért és az ágazatban felgyülemlett nehézségek gyorsabb megoldásáért. Továbbá társadalmi vitát szervezett az alkotmány módosításáról. A demokratikus vitában számos javaslat hangzott el alkotmányunk módosítására és kiegészítésére. A Szocialista Szövetségben most folynak az előkészületek a társadalmi vita megszervezésére Szerbia Alkotmányának módosítása kapcsán. — A szervezeti szabályzatból eredő kötelességünk — hangsúlyozta vitaindító beszámolójában Rajcsán István, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének elnöke —, hogy megvitassuk az egyéves munkánkat, de sem a jelentés, sem a vita nem lehet megszokott, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a gazdasági válság számos nyílt kérdés elé állított bennünket. Megköveteli tőlünk, hogy ellenőrizzük az intézményeket és a kiépített viszonyokat. A Szocialista Szövetségnek, mondta,, vállalnia kell mindazokat a feladatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsabban kijussunk a válságból. A válságból pedig van kiút, hangsúlyozta, az erre vonatkozó gazdasági és politikai programot több ízben is meghatároztuk. Egy hónappal korábban erre vonatkozóan a JKSZ értekezletén is határozatok születtek. Ezeket a programokat pedig határozottan érvényesítenünk kell, állandóan szem előtt tartva, hogy a nehézségek bármennyire súlyosnak tűnnek is mindig leküzdhetők. (Részletes jelentésünk a 6. és a 7. oldalon) Véleménycsere a költségvetésről Branko Mikulié megbeszélése a végrehajtó tanácsok elnökeivel Branko Mikulié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke szerdán este megbeszélést tartott a köztársasági és tartományi végrehajtó tanácsok elnökeivel, s ennek , során megvitattak néhány, a föderáció költségvetésének átcsoportosításával kapcsolatos kérdést. A fő kérdés az volt, hogyan teremtsük elő a szükséges eszközöket, hogy a föderáció finanszírozásáról szóló törvénnyel összhangban lehetővé váljon a meghatározott szükségletek kielégítésének rendszeres fedezése, így például a MH finanszírozása, a kevésbé fejlett köztársaságok és Kosovo SZAT fejlesztése, valamint a föderáció egyéb funkciói betöltésének pénzellátása. A Szövetségi Tájékoztatási Titkárság közölte, hogy a végrehajtó tanácsok elnökei megvitatták a föderáció szintjén elkülönített eszközök mérlegét is, valamint azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoztak, milyen módon lehetne előteremteni az eszközöket a föderáció egyes nem teljesített kötelezettségeire. Külön figyelmet szenteltek a Testvériség—egység autóút és a főúthálózat építési költségeinek fedezésére. (Tan.jug) Serig Milutinovic az új elnök A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének titkárává Erdélyi Károlyt választották meg Közvetlenül a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya ülésének befejezése után ülést tartott a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának Elnöksége is, és Đorđe Milutinovićot, az elnökség eddigi titkárát választotta meg a következő megbízatási időszakban az elnökség új elnökévé. Az elnökség titkárává Erdélyi Károlyt, az elnökség eddigi tagját választották meg. ĐORDE MILUTINOVIC, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének új elnöke 1937-ben született ürögön. A Jogtudományi Karon diplomáit Belgrádban. Nemzetiségére nézve szerb, a Jugoszláv Kommunista Szövetségnek 1956-tól kezdve tagja. Újvidékre 1975-ben került, a VKSZ TE politikairendszer-ügyi bizottsága titkárának helyére. 1978 és 1982 között a Tartományi Képviselőház Társadalmi- Politikai Tanácsának a küldötte és a Törvényalkotási Jogi Bizottság, valamint a társult munkáról szóló törvény végrehajtását figyelemmel kísérő bizottság elnöke a Tartományi Képviselőházban. 1982 és 1986 között a Tartományi Végrehajtó Tanács tagja. 1986- ban megválasztották a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnöksége tagjává és titkárává, valamint a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának küldöttévé. A Jugoszláv Néphadsereg tartalékos tisztje. Tevékeny társadalmi-politikai munkájáért több ízben is elismerésbenn részesült ERDÉLYI KÁROLY, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének új titkára 1938-ban született Újvidéken. Nemzetisége magyar, a pedagógiai főiskola magyar és német nyelv szakát végezte el. Kumrovecen 1971-ban fejezte be a JKSZ KB Josip Broz Tito Politikai Iskoláját. A JKSZ- nek 1957-től kezdve tagja. Tevékenységét az Ifjúság című lap újságírójaként kezdte 1957-ben. 1964 és 1973 között a Magyar Szó újságírója, majd szerkesztője. 1374-től az újvidéki II. körzeti pártbizottságnak a titkára, 1377-től pedig Újvidéken tagja a VKSZ községi bizottsága titkárságának. 1977- től 1985 januárjáig, két megbízatási időszakban, a Magyar Szó fő- és felelős szerkesztője. 1985 januárjától 1986- ig a VKSZ TB Elnöksége végrehajtó titkárának a tisztségét töltötte be. 1986- ban megválasztották a VKSZ TB küldöttének a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányába, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségi tagjának és a tájékoztatási tanács elnökének. Két megbízatási időszakban tagja volt a Szerb KSZ KB- nak, 1982 és 1986 között pedig megválasztották a VKSZ TB tagjának. Munkájáért számos társadalmi elismerésben részesült Módosítások a kamatpolitikában Az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek kamatja kiszámításának új módszerét fogadta el a JSZSZK Képviselőházának Köztársaságok és Tartományok Tanácsa . Napirenden az energiaellátás, a postaforgalom és a vasút helyzete Tegnap a Szövetségi Képviselőház Köztársaságok és Tartományok Tanácsa Abaz Kazazi elnökletével megtartott ülésén a többi között megerősítette az idei évi pénzkibocsátási és hitelpolitika egységes alapjainak céljaira és feladataira vonatkozó módosítási és kiegészítési határozatát, hitelesítette a gazdaságilag kevésbé fejlett területek gazdasági fellendítésére szolgáló szövetségi alap tavalyi zárszámadását, tárgyalt a nemzetközi gazdasági közösségekkel való együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a villanygazdaság, a postaforgalom és a Jugoszláv Vasutak helyzetéről és működéséről A kamat ne legyen százalékos Hosszas vita és huzavona után a Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnapi ülésén a küldöttek elfogadták az egységes pénzkibocsátás és hitelpolitika céljairól, valamint feladatairól szóló határozat módosítását. Ezzel lényegében az eddigi kamatpolitikában nem történik változás. Módosul azonban az a módszer, amelyet a Jugoszláv Nemzeti Bank alkalmaz az elsődleges pénzkibocsátásból folyósított hitelek kamatjainak elszámolásakor. Erre a lépésre azért volt szükség mert az eddig érvényben levő módszer alapján júniusban a szóban forgó hitelekre, természetesen egész évre számítva, 900 százalékos lett volna a kamat. Ezáltal főként a mezőgazdaság jutott volna rendkívül súlyos helyzetbe, különösen most, az aratás idején. A terményt ugyanis éppen az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek viszonylag nagy arányú igénybevételével vásárolhatják csak fel. A módosítás értelmében olyan módszerhez folyamodtak, amely szerint júliusban a kamat ezekre a hitelekre 237 százalék lesz, egész évre számítva. A havi áremelkedések helyett, ami az elmúlt időszakban alapul szolgált a kamat megállapításában, az új módszer szerint az árak háromhavi alakulása lesz ezután a mérvadó. A módosított határozat július 1-jén lép érvénybe. 900 Mától 10 000 dinár a tévéelőfizetés Bosznia-Hercegovinában, Crna Gorában, a Horvát SZK-ban, Szerbiában és Vajdaságban mától 10 000 dinár az rtv-előfizetés, Szlovéniában pedig 16 000 dinár. A köztársasági és tartományi rtv-központok közölték, hogy az új ár csak részben fedi is villanyáram, az alapanyag, a pótalkatrészek és a szolgáltatások költségeit. Várhatóan hasonló határozatot hoznak a macedón és a kosovói rtv-központok is, amelyek igen súlyos anyagi helyzetben vannak. Ha nem emelik az előfizetési díjat, megtörténhet, hogy a szkopjei és a prištinai TV nem tudja többé betölteni társadalmi funkcióját, közötte a JRT. (Tanjug) Rekordot döntött a júniusi infláció A kiskereskedelmi árak 21,1 százalékkal magasabbak voltak, mint májusban A statisztika szerint júniusban májushoz viszonyítva 21,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Júniusban ugyan az árbefagyasztás megszüntetése miatt várható volt a kiskereskedelmi cikkek ugrásszerű megdrágulása az év első felében havonta átlát, mintegy 3 százalékkal ugrottak meg az árak. A jelekből ítélve azonban teljesen zabolátlanul alakulnak. Az időarányos tavalyihoz viszonyítva a kiskereskedelmi árak 175,5 százalékkal emelkedtek, tehát ennyit növekedett az infláció is. Júniusban az áram, a műszaki áru, az üzemanyag, a szén, a vasúti, légi és autóbuszszállítási díj a postaszolgálati díj, emellett a hús, a szeszes és az üdítő italok, az ipari szolgáltatások és egyebek drágulása hatott ki jelentősen az életszínvonalra. Az élelmiszer átlag 23,5 százalékkal drágább, mint májusban. Ez mindenekelőtt a hús 59,3 százalékos drágulásának következménye. A létfenntartási költségek júniusban a statisztika szerint 19,9 százalékkal voltak nagyobbak, mint májusban és 146,9 százalékkal nagyobbak az időarányos tavalyiaknál. (Tan.jug) Várja az Azúr-part! (A 3. oldalon közöljük nyereményszelvényünket) Közelebb Európa gazdaságához Országos törekvés, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést az Európai Gazdasági Közösségekkel. Erről tegnap is szó volt a Jugoszláviának az európai gazdasági, politikai közösségekkel folytatott viszonyának stratégiájára vonatkozó dokumentum kapcsán. Egyébként a dokumentummal kapcsolatos megjegyzéseket és észrevételeket a tanács július 21-ára és 29-ére tervezett ülésén fogadja el. Felszólalásában Vinko Radišić elmondta, hogy Európában Nyugaton és Keleten is nagy integrációs és átalakulási folyamatok mennek végbe, és Jugoszláviának is alkalmazkodnia kell ezekhez az új és nagy követelményekhez, elsősorban úgy, hogy hozzájuk kell idomítani a gazdaságot, a fejlesztést, a gazdaságpolitikát. Kovács Oszkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy noha felvetődött Jugoszláviának az Európai Gazdasági Közösségbe való intézményes bekapcsolódása, de ilyen kapcsolatot nekünk nem kínáltak fel és jelenleg nincs is rá kilátás. A másik tartós alternatíva lehetne az Európai Gazdasági Közösséggel való szabad kereskedelemre vonatkozó egyezmény, amire mutatkozik is lehetőség. Egyébként az ülésen Borisav Srebric, Szerbia küldötte elhatárolta magát ettől a megoldástól, hangsúlyozva, hogy nem kíván részese lenni egy teljesen alaptalan és értelmetlen módszernek A Köztársaságok és a Tartományok Tanácsa kötelezte a szövetségi kormányt, hogy mielőbb vizsgálja felül az érvényben levő kamatelszámolási módszert mindenekelőtt ennek egyszerűsítése érdekében, és vizsgálja meg a bankok konszolidálódási lehetőségeit, amelyek a szóban forgó határozat (Folytatása az 5. oldalon) NAPOS ÉS MÉG MELEGEBB IDŐ Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon