Magyar Szó, 1989. április (46. évfolyam, 88-117. szám)

1989-04-23 / 110. szám

1989. április 23., vasárnapMagyar­bon köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszö­netet mindazoknak a ro­­konoknak, barátoknak, szo­mszédaiknak és ismerő­söknek, akik szeretett drá­ga jó filunk köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó barátoknak és szomszé­doknak, akik szeretett nagybátyánkat köszönetnyilvánítás Fájdalomtól megtört szív­vel jelentem, hogy szere­tett férjem id. Kemenczey József (1906—1989) temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományuk­­kal, valamint részvétnyil­­vá­n­í­tásu­kk­a­l f­á­j­dalm­unko­n enyhíteni igyekeztek. Kö­szönetet mondunk mind­azoknak, akik drága ha­lottunkat utolsó útjára el­kísérték. Külön köszönetet mondunk a római katoli­kus egyházközösségnek, a kedves nővéreknek, vala­mint a Bácska cukorgyár­­munkaközösségének, és a szabadkai Ivan Goran Ko­vácsn Általános Iskola munkaközösségének. Tito ver­bász, 1989. IV. 23. Szerettei köszönetnyilvánítás Fájdalomtól megtört szív­vel veszünk örök búcsút s­zeretet l­­­á­n­yunktól, hú­gunktól, sógornőnktől, ne­­nünktól Hubánné Sarnyai Erzsébettől (1956­-­1989) aki hosszú, súlyos­­beteg­ség után örökre itt ha­gyott bennünket. Ezúton mondunk köszö­netet mindazoknak a ro­­k­on­okna­k, s­zom­szédoknak, munka­társnőkn­ek és isme­rősöknek, akik mély fáj­dalmunkban mellettünk voltak, vi­rágadományukkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. övé a nyugalom, miénk a fájdalom. Kanizsa, 1989. IV. 23. Gyászoló család Medve János nyugalmazott kőműves (1924­--­1989) temetésén megjelentek, s velünk együtt utolsó út­jára kísérték, koszorú- és virágadományukkal, vala­mint őszinte részvétnyilvá­nításukkal mély fájdal­munkon enyhíteni igyekez­tek, és a nehéz percekben segítettek. Külön mondunk köszöne­tet a RAD Tmiasz dolgozói közösségének. Ostojicevo, 1989. TV. 23. Gyászoló felesége, lá­nya, fia, veje, menye és három unokája 1989. április 7-én, a Belg­rádi Klinikán kétéves ko­­rába­n elhunyt. Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, s­zom­szédoknak, m­u­nkatá­r­­saknak és jó barátoknak, akik drága kislányunk és kishúgom temetésén meg­jelentek, részvétükkel, ko­szorú- és virágadományuk­kal mély fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. övé a nyugalom, miénk az egy életre szóló fáj­dalom. Zápta, 1989. IV. 23. örökké gyászoló édes­anyja, édesapja és kistestvére, Melinda KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás köszönet mind­azoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősök­nek, jó barátoknak, akik szeretett férjem, édes­apánk, apósunk, nagyapánk és dédapánk Borza Lajos (1901—1989) temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományuk­kal mély fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszöne­tet dr. Lányi Hana keze­lőorvosnak és a Jovan Popovic Általános Iskola kollektívájának a részvét­nyilvánításért és koszorú­­adományért. Csóka, 1989. IV. 23. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS Április 26-án lesz 1 éve, hogy drága jó férjem, édesapánk és nagyapánk Ezúton emlékezünk Elek Jánosné Tót Erzsébetre aki hat hónapja nincs kö­zöttünk. Április 29-én emlékezünk meg róluk a Hajdújárási templomban reggel 8 óra­kor. Hajdújáról, 1989. IV. 23. Gyászoló szerettei MEGEMLÉKEZÉS Április 12-én volt 1 éve, hogy szerető édesapánk, Fényszárosi András nincs közöttünk. Emlékezünk szerető édesanyánkra, Menda Máriára aki már 26 éve nincs kö­zöttünk. Szer­etet­üket örökké szí­vükben őrzik szerető gyermekeik Zenta, 1989. TV. 23. Horváth Ilona (1954—1989) április 12-én, tragikus kö­rülmények között elhunyt. Ezúton mondunk h­álá ' köszönetet mindazoknak a rokon­okn­a­k, s­zo­ms­zédok­­nak és ismerősöknek, akik a temetésen megjelentek, koszorú- és virágadomá­nyukkal mély fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszö­netet a Csáki Lajos Álta­lános Iskola III. d osztá­lya tanulóinak és a taní­tónőnek, a Zdvinostok dol­gozói­ közöss­égeinek, a mi­­cunovói farm és a vágó­híd dolgozóinak a koszo­rú- és virágadományukért, a búcsúbeszédért és a­­ te­metésen való megjelenésü­kért. Topolya, 1989. IV. 23. Gyászolják: édesany­ja, kisfia, Roland, testvérei a családjuk­kal és a népes ro­konság KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton m­ondu­nk h­álás köszönetet a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik sze­retett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk Bús József Pecze Mihályt (1912—1989) utolsó útjára elkísérték”, koszorú- és virágadomá­nyukkal, részvétükkel fáj­dalmunkon enyhítettek. Külön mondunk köszöne­tet dr. Ric Györgynek és Kiss Magdol­na nővérnek fáradozásukért. Péterréve, 1989. IV. 23. Gondviselői, Sinke­vics Tibor és családja MEGEMLÉKEZÉS Tíz éve, hogy szeretett édespaánk Török Mónika Emléküket és szeretetü­­ket örökké szívünkben őrizzük. Gyermekeik a csa­­ládukba! MEGEMLÉKEZÉS Május 7-én lesz szo­morú kilenc éve, hogy örökre eltávozott közü­lünk szeretett édesa­pánk Elek János KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalomtól megtört szív­vel jelentjük, hogy drága jó édesanyám, leányom és testvérünk Vajda Miklós jóságos szíve megszűnt do­bogni. Drága emlékét szeretet­tel őrizzük. Kanizsa, 1989. IV. 23. Szerettei (1950­-­1989)­­temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományuk­­kal, valamint részvétnyil­­vá­nításukkal soha el nem múló mély fáj­dalmankon enyhíteni igyekeztek. Kü­lön mondunk hálás köszö­netet a Solid munkaszer­vezet dolgozói közösségé­nek, akik önzetlen adomá­nyukkal a nehéz pillana­tokban segítségünkre siet­tek. Szabadka, 1989. IV. 23. A gyászoló család: fia, Szilárd, szerető édesanyja, édesapja, öccse, Tibor, sógornő­je, Rózsika, keresztlá­nya, Ružica, kis Szil­via, élettársa, Katica és kislánya, Sonja, a nagymama, valamint a népes rokonság — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, jó barátok­nak, szomszédoknak és is­merősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagy­apánk és apósunk borbély jóságos szíve 67 éves ko­­­­rá­ban megszűnt, dobogni. Ezúton mondunk HV-­r köszönetet a rokonoknak, szomszédoknak, akik segít­ségünkre voltak, a temeté­sen megjelentek, részvét­­ny­ilvá­ní­tá­sukkal f­á­jda­l­­munkön enyhíteni igyekez­tek,­­és szonettünket utol­só útjára elkísérték, sok szép koszorúval és virág­csokorral borították sírját. Topolya, 1989. IV. 23. Gyászolják: felesége, nevelőanyja, öccsei a családjukkal Lengyel Andrásné Boros Ilona Köszönet a szabadkai szomszédoknak és Bélá­nak, akik sírjára virágot helyeznek. Péterréve, 1989. IV. 23. Szerető unokahúgai Jovanovin Aleksandar Aco KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalommal jelentjük, hogy drága jó kislányunk, kishúgom Lengyel András örökre itt hagyott bennün­ket én öt hón­apa, hogy szeretett jó édesanyánk szíve meg­szűnt dobogni MEGEMLÉKEZÉS Egy éve, hogy nincs kö­zöttünk unokanővérünk Németh Franciska MEGEMLÉKEZÉS E hó 23-án öt szomorú éve, hogy szeretett apánk Szécsi Imrét Emlékét szeretettel meg­őrizzük. Péterréve, 1989. Iv. 23. A gyászoló család MEGEMLÉKEZ­ÉS Április 26-án lesz egy szomorú éve, hogy felejt­hetetlen jó férjem, édes­apám, apósom és drága jó tátikám Lőrinc Ferenc örökre itt hagyott ben­nünket. Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük. Topolya, 1989. IV. 23. Gyászoló szerettei MEGEMLÉKEZÉS Könnyek között telt el hat szomorú hónap azó­te, hogy elvesztettük szeretett feleségemet, édesanyámat, anyósomat, nagymamámat Losonci Géza tragikus körülmények kö­zött örökre itt Hagyott bennünket. Emlékét örökre szívünk­be zárjuk. Feketics, 1989. IV. 23. Fia, lánya, veje és unokái MEGEMLÉKEZÉS Négy hónapja, hogy Ka­nizsán eltemették Ilonka nénit Miksó Antalnál Jóságát és vidámságát, míg élünk, nem feledjük. 1989. IV. 23. Unokatestvérei, Man­ci és Annuska, Orom­ról _____________ MEGEMLÉKEZÉS Ma van egy éve annak a szomorú napnak, hogy 64 éves korában elvesztet­tük férjemet, fiamat, édes­apánkat, nagyapánkat és testvéremet Kedves emlékét őrizzük, amíg élünk. övé a nyugalom, miénk a fájdalom. Zenta, 1989. TV. 23. Gyászoló férje, Vin­ce, leánya, Erika, ve­je, Ferenc és kisuno­­kája, Ervin Molnáré Andor Gizellát MEGEMLÉKEZÉS Ma van egy éve, hogy szeretett édesanyánk, anyó­sunk és nagymamánk Rózsáné Szenes Rozália (1919—1988) örökre itt hagyott ben­nünket. Felejthetetlen emlékét fá­jó szívvel őrizzük és soha nem feledjük. Szabadka, 1989. IV. 23. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS Április 23-áig lesz hat éve, hogy elvesztettük sze­retett férjemet, édesapán­kat Farkas Istvánt Kedves emlékét szívünk­ben őrizzük, amíg élünk. Becse, 1989. IV. 23. Felesége, Jolánka, fia, Pityu, és leánya, Juliska MEGEMLÉKEZÉS Április 19-én múlt hat hónapja, hogy szemünk könnybe, szívünk bánatba borult, mert elvesztettük azt, akit nagyon szeret­tünk Pozsgai Ferencet (1935—1988) Az élet nem elég, hogy feledjük a mérhetetlen fájdalmat, hogy búcsúzni kellett attól, akit nagyon szerettünk. Ada, 1989. IV. 23. Felesége, édesanyja, fiai, menyei és uno­kái Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak és ismerő­söknek, akik az 1989. áp­rilis 13-án elhunyt drága édesapánk, apósunk és nagyapánk Olajos Mihály (1912—1989) temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományuk­kal, valamint részvétnyil­­vánításukkal mély fájdal­munkon enyhíteni igye­keztek. Külön köszönetet mon­dunk Puskás Rózsikénak önzetlen fáradozásáért. Zenta, 1989. IV. 23* A gyászoló család

Next