Magyar Szó, 1989. május (46. évfolyam, 118-130. szám)

1989-05-06 / 121. szám

FÖLD NÉPE 2 Könyvismertető: A Mezőgazdasági Kiadó egy olyan könyvet jelente­tett meg, amely már régó­ta hiányzik a mezőgazda­­sági címszavak közül. Igaz ugyan, hogy mezőgazdasá­gi lexikon van terjedelmes változatban, de két kötet­ben, és nem mindenki szá­mára hozzáférhető. A könyv a következő téma­köröket öleli fel: agroké­mia, agrometeorológia, ál­lategészségügy, anatómia, biometria, biotechnológia, botanika, genetika, gyep­gazdálkodás, gyomnövé­nyek, környezetvédelem, kultúrtechnika, mezőgaz­dasági építészet, mezőgaz­dasági gépek, mikrobioló­gia, növénynemesítés, nö­vénytermesztés, növény­­védelem, öntözés, takar­mányozás, talajtan, üzem­­szervezés és zoológia. A szerkesztők a követ­kező mondatokkal indítot­ták útjára a kiadványt: „Mind nagyobb azoknak a száma is, akik ugyan nem mezőgazdasági szakembe­rek, de kedvtelésből vagy saját ellátásukra háztáji gazdaságukban, házikert­jükben végzett munkájuk kapcsán egyre jobban ér­deklődnek a mezőgazda­ság különböző szakterüle­tei és az ezekben kapcso­lódó egyéb, nem kizárólag agrártémájú fogalmak iránt. Nem titkolt óhajunk az sem, hogy mind több középiskolás érezze tanul­mányaiban fontos segéd­eszközének a lexikont, ugyanígy ajánljuk a külön­böző tanfolyamok hallga­tóinak is... Meggyőződé­sünk, hogy ez a kislexikon korszerű, tudományos alapra épült, a mának szól, közérthető, rövid és gyakorlatias.” A könyv több mint 650 oldal terjedelemben és mintegy ötszáz ábrával je­lent meg. K.A. A vetésszerkezet és a jövedelmezőség (Folytatás az 1. oldalról) azzal is próbálkozom. Nem örülünk mi termelők, hogy kapkod­nunk, próbálkoznunk kell, ahelyett, hogy szilárd alapokon nyugvó terv szerint termelnénk, mert megtörténik, hogy hoppon maradunk, amint történt az tavaly, amikor sokan képtelenek voltak értékesíteni a dughagymát. Hiába volt a szerződés, ami­kor az „ismert vevő” hátat fordított a társas termelési alapszer­vezetnek is meg a földműveseknek is. Ezek után ekkora bizalommal tárgyalhatunk az együttműkö­désről? Nekem is az a véleményem, hogy jószágállomány nél­kül nehéz lesz megtartani a föld termőképességét. A műtrágyát is hiába nevezzük termésnövelő szernek, amikor szinte megfi­zethetetlen az ára. Legalábbis a hazai ára. Most találékonynak nevezik a földművest, mert a szomszédos Magyarországról va­gonszám importálják az egyébként nálunk előállított műtrágyát. Ha a jövedelem a mozgatóerő, akkor érdemes a hazai több mint 200 000 dináros műtrágya helyett „külföldit” beszerezni, hiszen a szállítási költségekkel és a vámmal együtt a felébe sem kerül, mint amit a mi gyáraink kínálnak. Sokat beszélünk a külterjesség felé hajló növénytermesztésről, én mégis azt mon­dom, hogy az említett „találékonyságnak” köszönhetően nem csökkennek lényegesebben a hozamok a növénytermesztés­ben. Arról azonban végső ideje lenne elbeszélgetni, hogy kit is terhel a felelősség a parasztgazdaságok, és egészében véve élelmiszer-termelésünk lassú hanyatlásáért. _ .... . ..­­ GALLUSZ László FÖLD NÉPE A Magyar Szó mezőgazdasági melléklete • Szerkesztő: dr Mravecz Márton • Műszaki szerkesztő: Mohácsi László • A szerkesztő tanács tagjai: Dégi Emil, dr. Kasztori Rudolf, Lovas István, Makó Ferenc, dr. Miavecz Márton, dr. Molnár Imre, Palusek István, Pap Endre, Stanislav Sigulinski, dr. Szűcs István, Várady Loránd (elnök), Isa Vladisavljevic, Tóth László, Törköly István Magyar Szó 1989. május 6. Félkész öntözőrendszer Pénz híján az idén is csak az esőben reménykedhet a horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtok Ha nem lesz eső, nem élünk meg - ezzel fogadott a minap Jelovác Mária, a horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtok igazgatója. A várva várt eső ugyan megérkezett, de a vidéket évek óta sújtó szárazságtól joggal tarthatunk az idén is.­­ Horgosnak specifikus a fekvése: a szikes és a homokos terület sávján vagyunk. Ez pedig kihatással van a felmelegedésre, az esőre, a jégesőre. Az atmoszférában állítólag kialakul egy tölcsérszerűség, és ezt elkerüli az eső, a jég viszont mindig megtalálja - magyarázta egy beszélgetés alkalmával Bende Mihály, a horgosi helyi közösség titká­ra. Zdravka Đurović, a horgosi Tisza menti Vízművek igazgatója pedig a japán esőcsináló módszerről mesélt egyszer, amikor szintén a száraz­ság okozta gondokról folyt a beszélgetés. Azokról a különleges repülő­gépekről, rakétákról mi egyelőre csak álmodozhatunk, a rendelkezé­sünkre álló eszközöket azonban két kézzel kell megragadnunk. Erre törekszik - a lehetőségeihez mérten - a Bácska is. - Eddig összesen 250 hektárnyi területet tudtunk öntözni, 150 hek­tár gyümölcsöst Kishorgoson önműködő csöpögtető öntözéssel, itt ka­marásan pedig hordozható csővezetékkel öntözünk - közölte a birtok igazgatója. - Most újabb 250 hektár öntözésére nyílna lehetőség, a föld alatti vezeték kiépült, a felszerelést azonban eszközhiány miatt nem tudjuk megvásárolni. Közel van a birtokhoz a víz, a Tisza holt­ága, és az egyéni termelők többségével már sikerült egyezséget kötnie a Bácskának, hogy az ön­tözhető terület egy komplexumot alkothasson. Gáncsoskodók, üzér­kedni akarók persze most is akadnak, a birtok dolgozói azonban remé­lik, hogy minden termelővel sikerül megegyezésre jutniuk, és akkor már tényleg csak a felszerelés megvásárlása okoz majd gondot. Igaz, nagy gondot.­­ Három éve sújt bennünket a szárazság. A növénytermelésben ezért az öntözésre helyeztük a hangsúlyt. Ami felszerelésünk van, az éjjel-nappal üzemel. Az idén végre elindult a beruházás a másik 250 hektár öntözőrendszerének a kiépítésére, májusig el is készül a veze­ték, most meg nincs felszerelés - mondta Jelovác Mária. A horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtok sehogy sem tud kievickélni az évek óta tartó és egyre fojtogatóbb anyagi gondokból. Tavaly egyál­talán nem volt akkumulációja a társultmunka-alapszervezetnek, az al­mát alacsony áron tudta értékesíteni. A gyümölcstermesztésben az idén a tavalyinál kedvezőbbek a kilátások, jó baracktermés ígérkezik, teljes virágzásban van az alma. Ha minden jól megy, akkor is csak ősz­re,, illetve a télen érezteti pozitív hatását a jó gyümölcstermés. A Bácskának azonban addig is meg kellene élnie valamiből. Az újabb öntözési lehetőség híján egyelőre csak az esőben reménykedhetnek a ■birtok dolgozói. Az meg - mint tudjuk - vagy lesz, vagy sem. Ma 1989. május 6. Milyen a tojás A főtt és nyers tojásokat úgy különböztet­jük meg, hogy egy sima lapon megforgatjuk őket. A főtt tojás szabályosan forog, a nyers viszont nem. Ha a kemény tojást hideg vízzel hűtjük le, akkor könnyebb meghámozni. A tojás héja kevésbé reped meg, ha főzés előtt a tojást a tompa végén gombostűvel vagy tojáskihúzóval megszűrjük. A már megrepedt tojás sem fut ki, ha egy kevés ecetet vagy sót teszünk a főzővízbe. Ha megrázzuk a tojást, s annak belseje alig mozog, akkor friss a tojás. „Úszópróbával” is megállapítható, hogy friss-e a tojás: a nyers tojásokat sós víz­be tesszük. A friss tojások lesüllyednek az edény fenekére, a régebbiek a felszínre emelkednek. Ha a fehérjéhez tojásonként egy kiska­­nálnyi hideg vizet öntünk, és úgy verjük fel, több tojáshab lesz. A tojásfehérje hamarabb megkeményedik, ha egy csipetnyi sót vagy 1-3 csepp cit­romlét adunk hozzá. A friss tojássárgája és­­fehérje könnyen elválik egymástól, ha az egész tojást tölcsér­be ütjük. A fehérje ugyanis előbb csurog le. A tojássárgáját olajban vagy vízben több napig eltarthatjuk. A tojássárgáját egy csészében egy kanál tejjel leöntve szintén frissen tarthatjuk, ha hűtőszekrénybe tesszük. Ha a sütemények megkenésére használt tojássárgájához egy kevés vajat adunk, ak­kor szép fényes lesz a sütemény. Magyar Szó Ételek rebarbarából HIDEG LEVES 20 dkg tisztított rebarbara, 20 dkg cukor, kevés víz, fahéj, citromhéj, 8 dl kefir vagy joghurt (lehűt­ve). A rebarbarát cukorszirupban szétfőzzük, le­hűtjük. Elkeverjük a kefirrel, ízesítjük, és hidegen tálaljuk. LEVES ÉDESKÉS KÉTSZERSÜLTTEL Egy liter víz, 30 dkg cukor, 1 evőkanál étkezési ke­ményítő, reszelt citromhéj (vagy narancshéj), fahéj és személyenként 1 szelet édeskés kétszersült. A re­barbarát megtisztítjuk, felvagdossuk, és a fűszerek­kel felforraljuk. A keményítőt hideg vízzel elke­verjük, és a levesbe öntjük. Felforraljuk, kissé lehűtve tálaljuk. A kétszersültet a tányérba tesszük, és rászedjük a levest. ubrit zsebes ! Egy liter rebarbaraleves (30 dkg tisztított rebarbara, 15-20 dkg cukor, só fél dl tejföl, 1 kanál lisztből készített habarás), a galuskához: 1 dl tej, 2 evőka­nál gríz, só, pici vaj, 1 tojás. A levest megfőzzük, behabarjuk. A tejet külön edényben felforraljuk, kevés vajat, sót teszünk bele. Elkeverjük benne a grízt és a nyers tojást. Forró, gyengén sós vízbe kis galuskákat szaggatunk, és addig forraljuk, amíg feljönnek a víz tetejére. Leszűrjük és a levesbe tesszük. LEVES ASZALT SZILVÁVAL 20 dkg aszalt szilva, 20 dkg rebarbara, az ízesítés­hez: cukor, só, fahéj, vaníliás cukor, szegfűszeg. A habaráshoz: 1 dl tejföl, 1 kávéskanál liszt, 2 tojás­­sárgája. Az aszalt szilvát az ízesítőkkel 1 liter víz­ben megfőzzük. Hozzáadjuk a felvagdalt rebar­barát, és összeforraljuk. Behabarjuk, újból felfor­raljuk. A tűzről levéve belekeverjük a tojássár­gáját. REBARBARAHAB Fél liter víz, 30 dkg rebarbara, 15 dkg cukor, 6 dkg gríz, citromhéj. A rebarbarát felszeleteljük, és víz­ben szétfőzzük. Hozzáadjuk a cukrot, belekeverjük a grízt és összefőzzük. Lehűtjük, majd habosra ver­jük, közben citromhéjat reszelünk bele, tálaljuk. NYERS SALÁTA 40 dkg zsenge rebarbara, 10 dkg porcukor, citrom­héj, fahéj. A rebarbarát megmossuk, megtisztít­juk, vékony szeletekre vágjuk, megcukrozzuk, és lefedve két óra hosszat állni hagyjuk. Tálalás­kor citromhéjat reszelünk bele, és fahéjjal meg-­­ szórjuk. Tejszínhabot is tálalhatunk hozzá. REBARBARAKRÉM 40 dkg rebarbara, 2 dl cukor, 2 dl tejszín, 1 kiskanál zselatin. A rebarbarát fölszeleteljük, megcukroz­zuk és lefedjük. A zselatint 1 dl hideg vízben elkeverjük, és állni hagyjuk egy óra hosszat. A rebarbarát felforraljuk, belekeverjük a zselatint, és hidegre hűtjük, majd összekeverjük a felvert hideg tejszínhabbal. PUDING 40 dkg rebarbara, 20 dkg kristálycukor, ízlés sze­rint vaníliás cukor vagy fahéj, 6 tojás, vaj, 1 dl zsem­lemorzsa. A megtisztított, felvagdalt rebarbarát kevés vízben megfőzzük a fele cukorral és a fű­szerekkel. Amikor kihűlt, belekeverjük a tojás­sárgákat és a zsemlemorzsát. A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, és hozzákeverjük a masszához. Vajjal kikent, zsemlemorzsával meg­hintett tepsibe öntjük, és sütőben 20-30 percig sütjük. Vaníliásodéval tálaljuk. REBARBARÁS TOJÁSHAB 2 dl főtt, ízesített rebarbaramassza, 3 tojásfehér­je. A rebarbarát cukorral, citromhéjjal, fahéjjal sűrűre főzzük, és hidegre hűtjük. Hozzáadjuk a tojásfehérjéket, és habosra felverjük, majd hidegre tesszük. A fogyasztás napján készítjük, mert ösz­­szeesik. REBARBARALEPÉNY Egy tepsibe való kelt tészta (kb. 70 dkg), fél kg re­barbara, 1 tojás, 2 dl tejföl, 10 dkg cukor, reszelt citromhéj vagy fahéj. A rebarbarát vékony szele­tekre vágjuk, lecukrozzuk, lefedjük, és állni hagy­juk, a kelt tésztát a szokásos módon készítjük. A tésztát ujjnyi vastagon tesszük a tepsibe, és peremet hagyunk a széleknél. A tojást, a tejfölt, a citrom­héjat és a rebarbara levét összekeverjük. A rebar­barát a tésztára rakjuk, és leöntjük a keverékkel. Közepesen meleg sütőben megsütjük, hidegen sze­leteljük, és porcukorral megszórva kínáljuk. LEVES TEJES GRÍZGALUSKÁVAL FÖLD NÉPE 15 KÖNYVISMERTETŐ A Mezőgazdasági Kiadó nagyon sok sikeres könyvsorozatot indított már útjára. Egyike az újab­baknak a Házunk táján című, amelynek most egy növényvédelmi vonatkozású könyvét mutatjuk be. A primőrök védelmében című kötet a zöldség- és dísznövényhajtatás növényegészségügyi szak­könyve. A hajtatás elsősorban fólia és üveg alatt történik, s ezek a termesztési helyek merőben más és körültekintőbb növényvédelmi munkát igé­nyelnek. A zárt klíma nemcsak a hajtatott nö­vényeknek, hanem a növényzetet fertőző beteg­ségeknek, a kártevőknek és a gyomnövényeknek egyaránt kedvez. Ezért kap kiemelkedő fontos­ságot a növényvédelem az ilyen termesztésben. A szerzőpáros nemcsak az egyes betegségeket, kór- és kórképeket mutatja be, hanem ami ennél sokkal fontosabb, komplett növényvédelmi tech­nológiákat dolgozott ki. Ezek a technológiák az új vegyszereket, a növények érzékenységét egy­aránt számításba veszik. A friss fogyasztásra szánt zöldségfélék kezelése szigorú szabályok betar­tását teszi szükségessé. A sűrűn szüretelt és rög­tön fogyasztásra kerülő primőröknél pontosan ösz­­sze kell egyeztetni a növényvédő szeres kezelések és a szedések időpontját. A kötet első kiadása 1980-ban jelent meg. Most második, átdolgozott kiadásban kerül az olvasó kezébe. A bővítés elsősorban az újonnan megjelent károsítók leírásából és az újabb növényvédelmi berendezések bemutatásából áll. KOPASZ Aranka oki. kertészmérnök Biológiai kifejezések mutagenézis: valamely szervezet örökle­­tességének megváltoztatása, mutagén hatások útján nukleusz (sejtmag): a sejt citoplazmájától körülölelt golyócska, benne a kromoszó­mák foglalnak helyet organellum: a sejt bizonyos funkciókra el­különült része, pl. sejtmag, kloroplaszt, mi­­tokondrium stb. organikus (szerves) anyag: minden szén­vegyületet tartalmazó molekula patogén: megbetegítő (baktérium, vírus stb.) plazmid: az örökítő anyag parányi része protoplasztfúzió: két sejt egyesítése la­boratóriumban

Next