Magyar Szó, 1989. augusztus (46. évfolyam, 208-237. szám)

1989-08-01 / 208. szám

1989. augusztus­i- kedd SRÍ LAMKA-I TAMIL KÉRDÉS Tárgyalások az innkai csapatok kivonásáról Tegnap tovább folytatódtak az indiai­ Srí Lanka-i megbeszélések a szigetországban állomásozó in­diai csapatok kivonásáról és az 1987-ben aláírt megállapodás vég­rehajtásáról. A hírt tegnap este jelentette be az indiai külügymi­nisztérium képviselője. Megállapí­totta, hogy a megbeszélések nyílt légkörűek, baráti hangulatban zaj­lanak és kielégítőek. Az egyik leg­fontosabb téma, állapította meg a képviselő, a hatalom átvitelének módja az ország északkeleti tarto­mányában, ahol főként tamilok él­nek, a közigazgatási tanácsra. Azzal kapcsolatban, miszerint Srí Lanka azt követeli, hogy az in­diai csapatok szüntessék be harcu­kat a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű szervezet gerillái el­len, a külügyminisztérium képvi­selője semmit sem mondott. Ez ta­lán érthető is, hiszen az indiai katonák és a tamil gerillák egymás közötti harca továbbra is a legvita­tottabb témakör, azt követően, hogy Colombo lemondott azon ul­timatív jellegű követeléséről, hogy az indiai csapatok július 29-éi­g hagyják el az ország területét. A. S. Kaikat tábornok, a Srí Lankában állomásozó indiai csapa­tok parancsnoka a múlt héten kijelentést tett, hogy a katonák tovább folytatják a hadművelete­ket. Az indiai kormány ezen ál­láspontját megerősíti a külügymi­nisztérium képviselőjének az a ki­jelentése, hogy az ország északi térségében vasárnap súlyos össze­csapások történtek. Megállapítása szerint az indiai katonák több órán keresztül ádáz harcot vívtak a tamil .,tigrisekkel’­. Az összecsa­pás során életét vesztette 33 geril­la és 3 indiai katona, ezenkívül megsebesült 30 tamil harcos és 3 indiai katona. Az utóbbi néhány hét legsúlyosabb fegyveres össze­csapása zajlott le vasárnap. A delhi tárgyalások egyébként szombaton kezdődtek, amikor az indiai fővárosba utazott Ranjan Wijerab­e, Srí Lanka-i külügy­miniszter. India még szombaton kivonta Srí Lankából 600 katonáját, hogy ily módon bizonyítsa jóakara­tát. Az indiai katonák 1987 derekán érkeztek a szigetországba, és azóta több bevetésen vettek részt a ta­mil gerillák ellen. A legválságo­sabb időszakban a szomszédos or­szág katonáinak száma Srí Lan­kában elérte a 100 000-et. Kivoná­sukat tavaly, az év végén kezdték meg, s jelenleg mintegy 45 000 in­diai fegyveres tartózkodik Srí Lan­kában. (Tanjug) I (Reuter tele Totó) Rajiv Gandhi indiai kormányfő (balról) is fogadta tegnap Delhiben Ranjan Wijeram­e Sri Lanka-i külügyminisztert Kuvaiti kiküldött ankarai és szófiai látogatása Internacionalizálódik a bul­gáriai török kisebbség kitele­pítésének kérdés Kuvait lépéseket tett annak ér­dekében, hogy valamilyen formá­ban sikerüljön megoldani a Bul­gáriában élő török nemzetiségűek tömeges méretű kitelepülését, je­lentette a kuvaiti rádió. Tegnap egy ilyen jellegű megbízatással utazott Ankarába Szulejmán Ma­­jeed al Shai­, a kuvaiti külügy­minisztérium egyik altitkára, aki megérkezése után átadta Kenan Evren török elnöknek Al Ahmed kuvaiti emír személyes üzenetét. Ebben értesülések szerint a Bul­gáriában élő törökök kitelepedésé­­nek megakadályozásáról van szó. Noha az üzenet részleteiről sem­mit sem tudni pontosan, bizonyos, hogy Kuvait, Szaúd Arábiához hasonlóan, erélyesen szembehe­lyezkedett a bolgár hatóságok in­tézkedéseivel. A kuvaiti emír megbízottjával érkezett a török fővárosba Hamed al Gháled az Iszlám Konferencia titkára is, s ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a Bulgáriából kényszerítő körülmények hatására távozó törökök problémája nem­zetközi méretű érdeklődést válthat ki. A kuvaiti lapok tegnap emlé­keztettek arra, hogy erről a té­makörről már Eduard Sevard­­nadze szovjet külügyminiszter és James Baker amerikai államtitkár is véleményt cserélt, de lényeges előrehaladás nem történt az ügy­­ben. A kuvaiti rádió arról is be­számolt, hogy Al Shaii és Al Ghabed tegnap Ankarából Szófiá­ba utazott. A kuvaiti sejk megbí­zottja üzenetet vitt Todor Zsivkov bolgár vezetőnek (Tanjug) Magyarió KÜLPOLITIKA Ragaszkodás a mozgalom céljaihoz Budimir Loncar tunéziai megbeszélései Budimir Loncar szövetségi kül­ügyi titkár, aki hivatalos és ba­ráti látogatáson tartózkodik Tu­néziában, tegnap véleményt cse­rélt Hédi Bakus miniszterelnökkel. Megtárgyalták az el nem kötelezett országok szeptemberben Belgrád­­ban sorra kerülő csúcstalálkozójá­nak előkészületeit, és szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatokról is. A megbeszélés során, amint Loncar hangsúlyozta, ismételten megerő­sítették a tényt, hogy mindkét or­szág határozottan kiáll a mozgalom céljai és alapelvei mellett, a belg­rádi csúcstalálkozót pedig a moz­galom érettsége próbakövének mi­nősítették. A felek külön felhívták a figyelmet a Földközi-tenger tér­ségében elterülő államok együtt­működésének fontosságára. Lončart tegnap fogadta vendég­látója, Abdelhamid Eseik, a tuné­ziai diplomácia vezetője. (Tanjug) Szíria kínai rakétákat vásárol Szíria szerződést kötött közepes hatótávolságú kínai rakéták vásár­lásáról, jelentik a hírügynökségek Abu Dhabiban megjelenő újság cikkére hivatkozva. A föld-föld típusú rakéták hatótávolsága 600 kilométer, elérik Izrael területét is. Nem közölték, Damaszkusz hány rakétát vásárol. Az okmányt má­jus 18-án írták alá,­ miután a Szovjetunió nem volt hajlandó SS—23 típusú rakétákat szállítani Szíriának. Kiszczak lesz az új kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) a sovány tej és még néhány tej­termék ára. Ezzel egyidejűleg megszüntették a jegyrendszert a hús eladásában. A hozzávetőleg 200 százalékos áremelkedés következményeinek részbeni csökkentése végett a ka­binet térítést hagyott jóvá a fog­lalkoztatottak egy részének és a nyugdíjasoknak. A négy hónappal ezelőtt megtartott kerekasztal­­megbeszélésen állapodtak meg ab­ban, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszercikkek árát mentesítik az adminisztratív beavatkozás­tól. Mindez megköveteli, hogy idő­szakonként összehangolják a bére­ket a létfenntartási költségek emelkedésével. A kormány előkészítette e jog­szabályt, s ma megvitatja a szejm és a szenátus. A szabad árképzést és a béremelést erélyesen bírál­ta mind a pártvezetőség, a szak­­szervezet, mind pedig az ellenzék. Felrótták a kormánynak, hogy az árrobbanás beláthatatlan követ­kezményű társadalmi forrongást idézhet elő". A bírálók szerint az áremelkedésre nem a legmegfe­lelőbb időpontot választották, s nincs kellően előkészítve a kor­mányintézkedés. (Tanjug) Higginst kivégezték Libanoni titkos szervezet közlése • Rabin a Libanonban fogva tartott külföldiek és az Izraelben bebörtönzött síiták cseréjére tett javaslatot A Világ Elnyomottjainak Szer­vezete titkos síita Irán-barát cso­portosulás tegnap azt állította, hogy kivégezte William Higgins elrabolt amerikai tisztet. A Reuter közölte, hogy a közleményhez mel­lékelték a felakasztott Higginst ábrázoló videofelvételt. Tavaly februárjában Dél-Liba­­nonban elhurcolt amerikai alezre­des kivégzéséről szóló közleményt azután hozták nyilvánosságra, miután lejárt annak az ultimá­tumnak a határideje, amelyet a szélsőségesek szabtak meg Izrael­nek Obeid sejk, az Irán támogatá­sát élvező Hezbollah vezetőjének szabadon bocsátására. Jeruzsálemi jelentés szerint Ra­bin véderőminiszter javasolta az Izraelben fogva tartott összes síita, közöttük Obeid cseréjét a libanoni szélsőséges csoportok fog­ságában levő izraeli katonákért és külföldiekért. Rabin indítványát az izraeli katonai rádió sugározta 60 perc­cel az emberrablók ultimátuma határidejének lejárta után. A véd­erőminiszter megjegyezte, hogy a fogolycserét a Nemzetközi Vörös­­kereszt bevonásával hajtanák vég­re. Nem hivatalos becslések szerint, az izraeli börtönökben hatvan­­egynéhány libanoni síitát, a Hez­bollah és más szélsőséges csopor­tok tagjait tartanak fogva. Más­részt a libanoni radikálisok 3 iz­raeli katonán kívül több mint 20 külföldit, közöttük 10 amerikai és 4 brit állampolgárt tartanak fog­va. (Stenter telefoto) William Higgins (korábbi felvétel) „Teherán elítéli a tú­szeleseket" Velayati iráni külügyminiszter sajtónyilatkozata Teherán elítél bármilyen ember­­i rablást, az ártatlan emberek meg­­hurcolását, jelentette ki tegnapi sajtóértekezleten Velayati iráni kül­ügyminiszter. A diplomáciai vezető válaszolt külföldi újságírók kérdésére, mi­ként értékeli Obeid sejknek, a Hiz­bollah libanoni mozgalom egyik vezetőjének izraeli elrablását, to­vábbá Higgins amerikai alezredes elrablóinak fenyegetését, hogy ki­­végzik foglyukat. Velayati hangot adott hazája el­várásának, hogy a nemzetközi kö­zösség nyomást gyakorol az izraeli kormányra a libanoni vezető kisza­badulása érdekében. A diplomáciai vezető szerint Obeid elhurcolása az állami terrorizmus példája. Velayati közölte az újságíróknak, hogy a tegnap este Teheránba ér­kezett Sevardnadze szovjet külügy­miniszterrel tárgyalni fog a két­oldalú kapcsolatok fejlesztéséről, Afganisztánról és az iráni-iraki béketárgyalások megtorpanásáról. A sajtóértekezleten kérdést tet­tek fel Salman Rushdie-ról, a Sá­táni versek írójáról, akit február derekén Khomeini imám halálra ítélt. Velayati úgy értékelte, hogy Khomeini ítélete elvi kérdés, s Irán ebben nem hajlandó komp­romisszumra. Egyéni véleménynek nyilvánította Mohtasham­ belügy­­miiszter vasárnapi kijelentését, mely szerint Teherán és London kapcsolatai javíthatóak, ha Nagy- Britannia kiszolgáltatja Rushdie-t Iránnak. (Tanjug) Nézetkülönbségek a vörös khmerek miatt (Folytatás az 1. oldalról) f­elől téveszteni — mondotta a kínai külügyminiszter rend­án négy­ szembenálló frakció . A legreálisabb megoldás, amely­­képviseli, s ezt nem szabad szem­é­lyel a szabad választásokig a viet­(Reuter telefotó) Csien Csi-csen kínai (baloldali), és Siddhi Savetsila thaiföldi kü­l­­­­ügyminiszter (jobboldali) tárgyalásokat folytat a kambodzsai válság­­ megoldása érdekében szervezett nemzetközi békekonferencia során nami csapatok kivonulása után biz­tosítani lehetne Kambodzsában a békét. Csien Csi-csen szerint az lenne, ha a négy frakció mindegyi­ke képviselve lenne az átmeneti kormányban, Norodom Szihanuk herceg elnökletével. Nguy­en Co Thach vietnami kül­ügyminiszter ezzel szemben kije­lentette, hogy Vietnam számára el­fogadhatatlan minden oly­an indít­vány, amely nem zárja ki teljesen és véglegesen a vörös khmerek részvételét a hatalomban. Thach ehhez azt is hozzátette, hogy­ a khmereknek felelniük kell a kam­bodzsai nép körében véghezvitt véres tömegmészárlásaikért. A tegnapelőtt kezdődött párizsi Kambodzsával kapcsolatos béke­­konferencián 18 ország küldöttei, valamint az ENSZ és az el nem kötelezettek mozgalmának képvi­selői vesznek részt. 3 LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A Párizsban zajló nemzet­közi Kambodzsa-konferenci­­án továbbra is nézetkülönb­ségek akadályozzák a sokat szenvedett indokínai ország jövőjének rendezéséről folyó tárgyalások eredményes elő­­remenetelét. Kína képviselő­je ragaszkodik ahhoz hogy a vörös khmerek helyet kap­janak a kambodzsai kor­mányzatban, Vietnam pedig ezt ellenzi, és követeli fele­lősségre vonásukat a saját népükkel szemben elkövetett genocídiumért. Stockholmban amerikai— szovjet tárgyalások kezdőd­tek az afganisztáni helyzet­ről. Az egyik fő kérdés az amerikai fegyverszállítások az afganisztáni felkelőknek. Kapcsolódó hír még, hogy a modzsaheddinek továbbra is rakétákkal lövik Kabult, Af­ganisztán fővárosát. Tegnap három rakéta csapódott be Kabul fővárosában és tizen­hét személy halálát okozta. A feszültség növekedését tanúsító hírek érkeznek a Közel-Keletről. Bejrútban, továbbá Libanon más váro­saiban is minden korábbi­nál hevesebbé vált a tüzér­ségi harc a keresztény erők és a szíriaiak között a hír után, hogy Irak rakétákat szállított a keresztény erők­nek. E titkos libanoni síita szervezet azt közölte tegnap délután, hogy kivégezte a fogva tartott William Higgins amerikai alezredes, mert az izraeliek nem engedték sza­badon a néhány nappal ko­rábban elrabolt Odeid sejket, a libanoni Hezbollah Irán-ba­­rát szervezet egyik vezető­jét. Szinte a közléssel egy­idejűleg Rabin izraeli véderő­­miniszter úgy nyilatkozott, hogy Izrael hajlandó az ösz­­szes bebörtönzött síitát, kö­zöttük Obeidet is kicserélni a Libanonban elrabolt kül­földiekért.

Next