Magyar Szó, 1989. november (46. évfolyam, 300-313. szám)
1989-11-14 / 313. szám
16 A repülő tányérok titka Voronyezsben világűri lények jártak — röpítették világgá a hírt a teleprinterek ezrei, s egy-két napig a nagy horderejű világpolitikai eseményeket is háttérbe szorította a néhány szemtanú vallomásából táplálkozó híranyag. Nézzük hát, mit tudunk, s mi az, amit tudni vélünk távoli világok vélt vagy valós hírnökeiről, hetedhét naprendszeren túli civilizációk repülő tányér, UFO formájában hozzánk eljutó jeladásairól, a bolygónkat kémlelő gyanús, kis- és nagyfejű marslakókról, ITI-kről, világűri lényekről. Folytatásos tárcánk anyagát ADOLF BELE: A repülő tányérok titka című könyvéből merítettük. (30) Még ennél az eseménynél is különösebb az, ami Puerto Rico partvidékén történt 1963-ban, ahol az amerikai haditengerészet egységei manővereztek. A gyakorlatban részt vett a Wasp repülőgépanyahajó és néhány tengeralattjáró is. Érdekes, hogy a legénység nem az égen látta az UFO-t, hanem a víz alatt. Az egyik tengeralattjáró kivált a sorból és az ismeretlen tengeri jármű nyomába eredt. Érdekes, hogy ennek az úszóalkalmatosságnak a sebessége elérte az óránkénti 280 kilométert. Hogy ez milyen sebesség, erről annak alapján alkothatunk fogalmat, hogy abban az időben a leggyorsabb tengeralattjáró sebessége sem haladta meg az óránkénti 80 kilométert. Négy egész napon át üldözték a tengeralattjárók az ismeretlen tárgyat. Tulajdonképpen ez a különös, minden tengeralattjárónál gyorsabb jármű időnként feltűnt, majd megmagyarázhatatlan módon eltűnt. Néha 8001 méter mélységre is leereszkedett. Természetesen egyetlen tengeralattjáró sem követhette ilyen mélységben. Az amerikai tengerészek pánikba estek, a hadvezetőség pedig azt hitte,hogy hihetetlen teljesítményű új szovjet tengeralattjáróval van dolguk. Mindjárt akadt egy fantáziadús egyén is, bizonyos John Wallace Spencer — aki egyébként tudományos-fantasztikus regények írásával foglalkozik —, aki magyarázattal is szolgált: szerinte világűri lények telepedtek meg, illetve települést létesítettek a tengerek és az óceánok ismeretlen, a partoktól távol eső részeiben, az óceánok mélyén, mert műszaki fejlettségi szintjük ezt lehetővé teszi. Jean Pradan viszont kitart eredeti álláspontja mellett, hogy nem volt szükség semmilyen világűri lényekre, ott vannak az óceán mélyén az elsüllyedt Atlantisz lakói, s fejlett technológiájuk lehetővé teszi ilyen úszó alkalmatosságok gyártását is. Ila úgy vesszük, hogy egy állításban addig nem szabad kételkedni, amíg be nem bizonyítjuk az ellenkezőjét, akkor az ilyen elméleteket sem vehetjük félvállról. Gondoljunk csak bele: bolygónk legnagyobb részét óceánok borítják. Nem csoda hát, ha számos uiológus arra esküszik, hogy az ismeretlen repülő tárgyak és az azonosíthatatlan tengeralattjárók támaszpontját a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és a Bermuda-háromszög tájékán kell keresni, természtesen a mélyben. TÁMASZPONT A KANÁRI-SZIGETEKEN „Az emberek elnémultak. Sokan térdre rogytak és imádkoztak. Azt hitték, elérkezett a világvége. Ezrek és ezrek azonban némán bámulták a hihetetlen égi jelenséget.” Abból a rendőrségi jelentésből idéztünk, amely 1979. március 5-én kelt a Kanári-szigeteken. Ezen a napon este 8 óra tájthihetetlen dolog történt ezen a tájon, a spanyol turisták paradicsomában. Az égen fénylő, lángnyelvekhez hasonlító jelenség fényes nappallá varázsolta az éjszakát. A lángoló masszából kivált egy repülő tányér, majd nagy sebességgel eltűnt a messzeségben. Az emberek tudni akarták, mi történt. A lapok és a tévéállomások szerkesztőségeiben szüntelenül csöngött a telefon. A spanyol kormány elrendelte, hogy titkos nyomozást kell folytatni, a szemtanúk egy részét pedig kórházban ápolták, mert idegösszeroppanást kaptak a látványtól. A szemtanúk között ott volt néhány polgári és katonai repülőgép legénysége is. Vetronio Garcia Monforto, a mauritániai légitársaság pilótája így írta le az eseményt: — Hét színben lángoló masszát láttam. A látvány mindannyiunkat úgy meglepett, hogy a rémülettől alig láttunk, amikor a masszából az óceán felett kivált valamilyen különös tárgy és felénk kezdett repülni. Megkérdeztük az ellenőrző központot, hogy észleltek-e valamilyen repülő tárgyat. Tagadó választ kaptunk tőlük, akárcsak a katonai repülésellenőrző központoktól. Az UFO fémből volt és olyan alakú volt, mint egy szivar. Világosan láttuk, hogy felénk tart és azt hittük, elkerülhetetlen az összeütközés. Az utolsó pillanatban az UFO irányt változtatott és hihetetlen gyorsasággal a magasba emelkedett. Szerintem a sebessége elérte az óránként 20 000 kilométert. Egy perc telhetett belé, amíg a mi magasságunkból, 8700 lábnyi magasságból felemelkedett 65 000 lábnyi magasságba — magyarázta a tapasztalt pilóta. (Folytatjuk! KÉRDEZZ — FELELÜNK Szerkeszti: Dr. Kovács Károly P. Mihály, Újvidék. Bécsben elvált feleségétől és gyermeküket a bíróság az asszonynak ítélte nevelésre. A gyermek nemsokára befejezi a középiskolát, és úgy hírlik, hogy tanulmányait folytatni kívánja az egyetemen vagy a főiskolán. Mivel a gyermek olyan szakközépiskolát végzett, amellyel az apja segítségével elhelyezkedhetne és saját eltartásáról gondoskodhatna, köteles-e öcsém továbbra is hozzájárulni a taníttatásához, mivel anyagi helyzete nem olyan, hogy ezt minden megterhelés nélkül megtegye, öcsém eddig mindig eleget tett eltartási kötelezettségének gyermekével szemben. Ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság bírálja el, kötelezi-e az apát, hogy továbbra is hozzájáruljon gyermeke tanulmányai költségeinek fedezéséhez, vagy pedig az adott helyzetre való tekintettel ez a kötelezettsége megszűnik a gyermek nagykorúsága miatt, valamint amiatt is, hogy nem állnak fenn a további eltartás viseléséhez szükséges előfeltételek. Kis Gáspár: Bácska. — Egy rokonunk gyermeke, mivel szülei közlekedési szerencsétlenségben életüket vesztették, árván maradt. A gyermek gyámjául az egyik nagybácsiját jelölte ki az illetékes hatóság azzal, hogy gondot kell viselnie a gyerek neveltetéséről, valamint gondot kell viselnie a nem csekély vagyonról is,amit a kiskorú szülei után örökölt. A gyám egy ideig rendesen eleget is tett emberi és törvényes kötelezettségének, de az utóbbi időben az a benyomásunk, hogy a kiskorú vagyonát saját céljaira használja fel. Tartozik-e és ha igen felelősséggel az ilyen személy, vagy önkényesen rendelkezhet a kiskorú vagyonával, és anyagi hasznot húzhat-e abból, hogy őt a hatóság gyámnak nevezte ki, mindezt a kiskorú vagyonának terhére és kárára. Hol kell az ilyen viszonyulás ellen panaszt emelni? Felelősségre vonható-e a gyám a lelkiismeretlen vagyonkezelés miatt? — Időnként a gyámnak az illetékes hatóságoknál számot kell adni arról, hogyan kezelte a rá bízott vagyont. Évente legalább egyszer szoktak ilyen számadást végezni, s ha eközben kiderülne, hogy a gyám valóban visszaélt a neki előlegezett bizalommal, akkor nemcsak anyagi, hanem bűnvádi felelősségre is vonhatják magatartása miatt. Ha tehát állításai megfelelnek a valóságnak, javasolhatja a vizsgálat megindítását a vagyon kezelésével kapcsolatban, s ha az illetékes hatóság bebizonyítottnak találja az árva vagyonának hűtlen kezelését, megteszi majd a szükséges intézkedéseket leváltására és anyagi és bűnvádi felelősségre vonására is. Mata Hart EARL RIDER—TÁBORI PÁL A vörös táncosnő ! I i ! - '! ;' I * ! - ' (5) Megint pokollá lett az élet. Egy éjszaka, amikor Mata Hari aludt, a kapitány, mint rendesen, részegen tért haza. Amikor az alvót meglátta, hirtelen vad féltékenység fogta el. Rávetette magát, és a keblébe harapott. A seb meggyógyult, de nyoma megmaradt. S ez volt az ok, amiért attól kezdve Mata Han soha többé nem mutatkozott egészen meztelenül senki előtt. Később, amikor a nagy európai színpadokon táncolt, két kis rézlemezt hordott mellén, amelyek vékony láncokról lógtak alá ... A kapitány féltékenységi jelenetei napról napra hevesebbek lettek. Láthatatlan lény ellen küzdött, amely feleségét elrabolta. Most már verte is asszonyát. Ez a megalázás elviselhetetlen volt. A mérték betelt. Macgheretha kétségbeesésében Hollandiába ért apjának, s egész gyötrelmét meggyónta, amelyet eddig gondosan titkolt. Minél szörnyűbbek lettek a kínzó jelenetek, annál több könyörgéssel teltek meg a levelek. Az apa véget akart vetni a házasságnak. Azt itta leányának: vetessen fel orvosi látleletet az ütések nyomairól, és nyújtsa be a válókeresetet. Ugyanakkor a jávai bíróság előtt panaszt emelt veje ellen súlyos testi sértés miatt. A kisvárosban s az egész gyarmaton hamarosan szálldosni kezdett a pletyka. A hollandok nyílan a kapitány ellen foglaltak állást Meglehetősen félreérthetetlenül éreztették vele megvetésüket. Végre bíróság elé idézték. Dühe nem ismert határt. Most már nemcsak lovaglópálcával verte feleségét, hanem ököllel ütötte, megrugdosta. Hajánál fogva rángatta a védtelen asszonyt, és a legkisebb panaszra revolverrel fenyegette. Talán férfibüszkesége lázadt fel, vagy igazi szenvedély fogta el? Ugyanaz a férfi, aki feleségének a legszörnyűbb féltékenységi jeleneteket rendezte, szörnyű vita során kijelentette: Mata Hart hagyja el házát, mert ő más asszonyt szeret. Vissza akarja kapni szabadságát , s ugyanakkor azzal fenyegette feleségét, hogy gyilkosság árán is viszszaszerzi. Mi volt hát az igazság? A botrány nőtt. Az egész gyarmat felháborodott a kapitány durvaságán. Váratlanul Amszterdamba hívták, és nyugdíjba küldték. A család visszatért Amszterdamba. A kapitány, aki magánkívül volt gyűlöletében és haragjában, elhatározta: megbosszulja magát az elszenvedett gyalázatért. Felesége és az egész Zelle család érezni fogja majd bosszúját. 1901 végén a hitvestársak ismét Amszterdamban laktak. Bár halálosan gyűlölték egymást, egy lakásban éltek. S az volt a legrosszabb, hogy ismét a hírhedt „Frieda nérméi” rendezkedtek be, aki csak gonoszabb lett az évek folyamán. Alig érkezett Amszterdamba, a kapitány ismét régebbi barátaihoz szegődött. Leírhatatlanul züllött élet kez,dődött, Mac Leod késő éjszaka, részegen tért haza, s mindkét asszonyt elverte. Az öreg néni végül ezt megunta, s az egész családot kidobta. A házastársak most sem váltak el. Új lakást béreltek, s Mata Hart csak 1902. augusztus végén, apja unszolására határozta el, hogy benyújtja a válókeresetet. A csapások egymást követték. Mac Leod az egyik este azzal az ürüggyel ment el hazulról, hogy levelet akar feladni. Magával vitte kislányát. És nem jött vissza .. . Mata Hari, aki félőrült volt a félelemtől s a rossz sejtelmektől, akinek fillér sem volt a zsebében, s gyermeke sorsáért remegett, néhány ruháját eladta, s nagynénjéhez, Sweerts de Landes bárónőhöz, az arnheimi Goodwriend bankár feleségéhez menekült. Most már a bíróság is közbelépett. Benyújtják a váltkeresetet. Az ideiglenes döntés jogot ad Mata Harinak, hogy kislányával nagynénjénél lakjon, anélkül hogy ott férjét fogadni kellene. A férjet havi száz forint tartásdíjra ítélték. Mac Leod, aki utcai lányokkal töltötte meg lakását, természetesen soha nem fizetett. Végső, halálos csapást tervett. ismerte elfogult honfitársait, és a kisvárosi társaság puritán nézeteire számított. Hirdetést tett közzé az újságokban, hogy nem hajlandó feleségének adósságait vállalni, mert az asszony rosszakaratúan megszakította az életközösséget. Ennek a hirdetésnek lesújtó hatása támadt. Margherethát kiközösítették. Minden ajtó bezárult előtte. A magas arisztokrácia tudni sem akart többé róla. Nagynénje, a bárónő, gyermekével együtt az utcára tette. December közepén, fagyos téli reggelen, a szerencsétlen asszony kislányával magányosan és fedél nélkül áll a világban. Még ruhája sem volt elég. Táskájában három forint. Ez a házassága vége. 5 Mata Hart, akit mindenki elűzött, végre édesapjánál talált gyermekével együtt otthont. Itt legalább békességben volt. De ez a béke sem tartott sokáig .Folytatjuk. Magyaritó 1989. november 14., kedé KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Ognjanov labdarúgó és edző beceneve, 4. Oregon autójelzése, 6. Fohász, 7. Vonatkozó névmás, 8. Tér Budapesten, 10. Konyhakerti növény, 12. Rablánc, 16. Kenyérből gyúrt csalik, névelővel, 18. Újvidéki munkaszervezet, 10. Karié színésznő neve, 20. Karenina regényhősnő nevének kezdőbetűi, 21. Vissza, lábbal taszító. Függőleges: 1. Bizmut és bőr vegyjele, 2. Mansdorf teniszező neve, 3. Gyomos, 4. Indítékot, 5. Helység a Kotori-öbölben, 7. Valamihez viszonyítva, 9. Mesterséges, 11. Francia rúdugró, Patrick, 13. Dal, 14. Kostié költő nevének kezdőbetűi, 15. Vissza: szövetség, 17. Kéz.