Magyar Szó, 1990. február (47. évfolyam, 30-57. szám)

1990-02-14 / 43. szám

ШшжШ KÜLPOLITIKA EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1Ш fény a szabad beáramlásra Az olasz kormány döntése — Még ebben a hónapban életbe lép Az olasz kormány úgy elöntötte, hogy két hónappal az eredetileg kitűzött határidő, vagyis július elseje előtt engedélyezni fogja a tőke szabad beáramlását az Európai Közösség tagállamaiból. Ezáltal nemcsak a pénzügyi protekcióratílusra vonatkozó, 15 éve hatályban levő törvényt érvénytelenítik, hanem meg fogják gyorsítani a pénzügyi unió létrehozásának folyamatát. Az erre vonatkozó rendeletet a férfias kormány már a jövő hónap végén meghozza. Lényege a magánszemélyek úgynevezett szabad devizája, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olasz állampolgárok az országért belüi bármelyik bankban devizaszámlát nyithatnak az Európai Közösség tagállamaiban forgalomban levő bármelyik pénzeszköz elhelyezésére. Másrészt pénzüket az európai üizérzkettek bármelyik bankjában elhelyezhetik. Az olasz kormány már az év elejéig megszüntette azt a kötelezettséget, amelynek értelmében a külkereskedelemben megvaló előtt devizaösszegeket négy hónapon belül át kell váltani lírára. Ez fontos lépés volt az egyik legfőbb protekcionista akadály elhárítása területén. Január végén egy újabb rendeletet fogalmazott meg a kormány, amely kimondja, hogy az olasz állampolgárok az Európai Közösség valamennyi tagállamában szabadon vásárolhatnak kötvényeket. A római kormánynak ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy olyan mechanizmusokat dolgozzott fel, amelyeke megsrebzályozáik a tőkekiáramlást az országból, hiszen a közösség tagállamaiban sokkal kedvezőbbek a kamatfeltételek. (.Taníttgj Egyrsmlyetrei dollár gazdasági szerkezetváltásra Az Európai Közösség kölcsöne Magyarországnak A magyar gazaié?«!« szerkezeti átalakítására ««umilítáris dollár kölcsönt hagyott jóvá a Európai Közösség. A döntést a gazdasági-pénzügyi tanács hozta meg, megmásítva a néhány hónappal ezelőtt kialakított álláspontját. Akkor ugyanis Budapestnek egymiliárd ecut, vagyis csaknem 1,2 milliárd dollárt ígért. Az első részletként folyósítandó 400 millió dollárt akkor kapja meg Magyarország, ha aláírja az együttműködési Megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt az összeget az Európai Közösség kasszájából fogják elkülöníteni, a fennmaradó részt pedig egyéb forrásokból teremtik elő. Nem hivatalos értesülések szerint Nagy- Britannia, Hollandia és Spanyolország ellenezte, hogy az egymilliárdos hitel összegre azonnal adjanak garanciákat. SZÁMADATOK A RÁKOSI-rEzsim Áldozatainak zajtalanításáról A magyar közvélemény tegnap szerezhetett tudomást arról a listáról, amelyen azoknak a közismert személyeknek a neve szerepel, akik 13511 nyarán, mint a Rárosi-rezsim meghurcolt tagjai, szokatlanul magas kártalanítást kaptak. Az adatokat a Magyar Hírlap ismertette. A listán 152 káder neve szerepel, egyebek között az ország elnöki tisztségét hosszú időn keresztül betöltő, emberé is. Kádár János 163 ezer forint kártalanítást kapott, mindazokért a fizikai és lelki bántalmakért, amelyek a Rákosi-rendszer három évig tartó börtönfogságában érték. Rajk László özvegye 132 500 forintot kapott, Aczél György, a párt egykori ideológusa 132 000-et, Fallich György, az emigrációban élő neves költő pedig 85 000-et. Az ötvenes évek kirakatpereinek elítéltjei 5000—30 000 forinttal voltak kénytelenek beérni. Közülük természetesen csak azok kapták meg a pénzt, akik a munkásmozgalom tagjai voltak. A többiek kártalanítására majd csak ezután kerül sor, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó törvényjavaslatot. (Tanjug) Az egyéni és kollektív jogok szavatolásáért Egyenrangúságot követel a csehszlovákiai magyar nemzetiség A csehszlovákiai magyarok követelik, hogy az új alkotmányban szavatoljanak számukra teljes nemzeti egyenjogúságot. A magyar nemzetiségű polgárok fórumának egyeztető bizottsága tízpontos kiáltványban a szlovákiai Galánta körzetében többek között szabad magyar sajtót, a személyi és kollektív jogok szavatolását, kétnyelvű feliratokat és nyelvi egyenjogúságot követel azokon a településeken, ahol a magyar nemzeti kisebbség tagjai élnek, valamint szabad kapcsolatokat a Magyar Köztársasággal. A csehszlovákiai magyarok, akik a legnagyobb nemzeti kisebbséget alkotják (mintegy 000 000-en vannak, főként Szlovákiában élnek), külön követelik, hogy biztosítsák képviseletüket a köztársaság törvényhozó és végrehajtó hatósági szerveiben. A magyar fórum kiáltványában követeli, nyilvánosan ítéljék el a nemzetiségieknek a szlovák többség általi elnyomását. A szlovákok jogvédelmére az év elején a Független Magyar Kezdeményezéssel egyidejűleg alakult közösség elvben támogatta a magyar nemzetiség követeléseit, kiáltványában azonban hangsúlyozza, hogy a Csehszlovákiában élő magyaroknak sokkal nagyobb jogaik vannak mint a magyarországi szlovákoknak. (Tanjug) AZ IZRAELI KERESKEDELMI MINISZTER LEMONDÁSA Washington üdvözli Sharon távozását George Bush amerikai elnök hétfő esti sajtókonferenciáján elmondta, abban reménykedik, hogy Ariel Sharon izraeli kereskedelmi mirkeztér lemondása utat nyit majd a közel-keleti válság békés megoldása eltött. AzPA hírügynökség szerint Bush kijelentette hogy Sharafi volt "Yitzhak Shamir miniszterelnök békés megoldást kereső törekvéseinek legnagyobb ellenfele, ezért ■léHTOHtHtea kedvező hatással lehet ártárgyalások megtartására. Izraelből érkezett hírügynökségi jelentésekből kiderül, hogy Yitzhak Rabin véderőminiszter, akit kulcsfontosságú személyiségnek számít az izraeli béketerv viszonylatában, közölte hogy a kormány dilomáciailag nem vált működésképtelenné azzal, hogy Sharon az uralkodó Likud párt vezetőségének ülésén lemondott. A szóban forgó ülés témája azoknak a lépéseknek a megvitatása volt, amelyek lehetővé tehetik az izraeli újpelesztin béketárgyalásokat. (Tanjug) 1990. február 14., szerda A láma kiölti nyelvét Peking meg újra kimutatja a foga fehérét Az európai szokásoktól és hiedelmektől eltérően a tibetiek korántsem gúnyból vagy megvetésből öltik fel nyelvüket, hanem épp ellenkezőleg, a legnagyobb megbecsülés jeleként. A számunkra szokatlan gesztus külföldön történő demonstrálásának az elmúlt hónapokban annyiszor nyílt alkalma a dalai lámának, vagyis Tibet vallási vezetőjének, mint száműzetésének három évtizede alatt korábban egyszer sem. Tavaly, mint ismeretes, a Nobel- békedíj átvételekor kerekedett fel először, az idén pedig már egy NDK-ben és egy csehszlovákiai látogatásra szóló meghívásnak tett eleget. Berlinben a jól ismert ellenzéki szervezet, a Polgári Fórum vendége volt, Prágában azonban személyesen az ország első embere, Václav Hasvel em Stt invitálta meg azt. 1959 óta önkéntes indiai száműzetésben élő vallási vezetőt. Noha a dalai láma emigráns kormányát a világ egyetlen házai, ma sem látnén el hivatalosan, az államok nagy többsége azt szeretné, ha a Himalája hatalmas hegyvonul,alató közrefogott Tibet státusa végre rendeződne. Nagyon nehéz ugyanis megérteni, hogy Kína, amely csaknem négy évtizeddel ezelőtt, szállta meg az országot és azóta te autonóm területként kezeli, miért állomásoztat ott még mindig félmillió katonát, tartja ellenőrzése alatt a közigazgatást, egyáltalán mindent, ami Peking számára kulcsfontosodásúnak számít. Ahelyett, hogy ,,a XX. századba segítették" volna Tibetet, ami egyébként az ürügyet szolgáltatta a megszállásra, a hódítók félelmét és pusztítást vittek végbe. A kulturált» forradalom talánsokkal kegyetlenebb volt Tibetben, mint bárhol másutt Kínában. Azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kínaiak ebben a térségben az ideológiai megújhodás kibonitakoztatása érdekében 1966-tól tíz éven keresztül folytattak, a középkori spanyol inkvizítorok is megirigyelhették volna. Márpedig Tibetben éppen a feudális rend felszámolása volt a cél. A barbár kezek semmit sem kíméltek. Tűzzel-vassal küzdöttek minden ellen, ami a fejlett ősi kultúra egyedi vonásait őrizte. A hanok, ahogyan a betolakodókat arrafelé nevezik, megérkezése előtt 3800-nál is több kolostort és nagyobb templomot tartottak nyilván az országban. Ma hiába keresnénk ezeket, csaknem egytől egyik terombolták vagy súlyosan megrongálták valamennyit. Rejtély azonban, hogy az a tízegynéhány, amely még úgy-ahogy állja a sarat, miilyen szerencsés vétettem folytán kerülte еГ a csákányokkal és dínaminttel végrehajtott „korszerűsítési munkálatokat”. A pusztítás, az embereiket és az emberi lelkeket sem kímélte. Kezdetben mindenellenszegülő munkáitásborba került. Távoznia kellett a csaknem 100 000 lámának is. Tibet valóságos börtönné vált, az éhínség, a kényszermunka és a meghurcolás veszélye állandóan kísért. Mao Ce-tung halála után ugyan változott valamelyest az 1985-ben létrehozott Tibeti Autonóm Terület iránt tanúsított pekingi magatartása, ám a függetlenség biztosításairól hallani sem akarnak a kínai vezetők. A kínai vadnyugatnak számító országrészben lassan már több a bevándorló, mint ez őslakos, akik korántsem olyan banátvágtai Ursűrc, mint,arzsuil versek amreje idején az amerikai indiánok voltak. A betelepülők azonban annál keményebbek, ez sokkal inkább háborítja a tibetieket, mint a hódítók egyre gyarapodó száma. A kínaiak egyébként mindent jelen vannak, ők dirigálnak, s szüntelenül " éreztetek" ít ttrtybetiéteket, hogy ők mér csak megtűrt alattvalóknak számítanaik. Geoda-e, ha ilyen körülmények között a tibetiek az észak-indiai Dharamsalában élő isteni királyként tisztelt dalai lámától remélik sorsuk megváltását? Az ő szemükben a dalai láma az egyetlen szellemi és politikai vezető, a könyörülét védőisten megtestesítője. És csoda-e, hogy Peking azonnal felkapja a fejét, ha ez a személy kimozdul lakhelyéről, és netalán nyilatkozatra szánja rá magát. Aligha. A koreai vezetőknek minden okuk megvan a riadalomra, hiszen Tibetben a legerőszakosabb asszimilációs politika elemére sem alakulnak úgy a dolgok, ahogyan eredetileg elképzelték. Az elmúlt év márciusa óta, amikor a terület függetlenségéért tüntető tömegek a leghangosabban fogalmazták meg követelésüket, rendkívüli állapot van érvényben, Tibetban. A véres események óta a világ végéi® menekült dalai láma szinttém laden mozdulata gyanús a kínai hatóságok szentében. Nem véletlen tehát, hogy a Nobel-békedíj odaítélésekor alaposan megdorgálta Oslót, akárcsak most legutóbb Havel csehszlovák elnököt, aki magávalállogatásra hívta meg a vállátatvezetőt. Sehogyan sem tetszik a pekingi penitáriusoknak, hogy a világ tetejének is nevezett országba rajtuk kívül mások tele akarnak kukucskálni. Ami ott van, azt a demokrácia lázában élő országok nem biztos,, hogy szó nélkül hagynák.. Peking ugyanekkor tavaly júlaiusban, a Tiananmen téren már állást foglalt a demokrácia ügyében. Ezúttal azt akarja megakedáloznni, hogy az általa megoldottnnak minősített tibeti probléma ismét a világ érdeklődésének középpontjába kerüljön. A dalai láma színre lépésével, vagy ahogyan az imperialisták mondanák, reklámhadjáratával azonban egyre kisebb az esélye erre. J. SZABÓ József telefatár Kelet-beszírt látogatásán a dalai láma megtekintette a falat is Rosszabbodik Zsivkov egészségi állapota A volt bolgár vezető teljes elszigeteltségben él Eftim Sztolmenov bolgár államügyész kijelentette, hogy a Todor Zsivkov egykori vezető elleni eljárást a törvényes határidőn belül, vagyis két hónap alatt, legkésőbb március 18-áig be fogják fejezni. Zsivkovot a börtönkórházból egy katonai kórházba szállították amelynek tizenharmadik emeletét, ahol elhelyezték, biztonsági okokból kiürítették. Ezt a lépést többek között az agyműködési zavarokkal küszködő, mindinkább leromló egészségi állapotú beteg nyugalma érdekében tették. Az ügyész megemlítette, hogy Zsivkovot teljesen elszigetelték a külvilágtól, csak a hivatalos személyek tartanak vele kapcsolatot. A kórházban nem kap újságot és a televíziót sem nézheti. Biztonsága és egészségi állapotának ellenőrzése érdekében az illetékesek mindent megtettek. A bírósági tárgyalás megtartása, amely az eredeti elképzelés szerint nyilvános lesz, elsősorban a 79 éves Zsivkov egészségi állapotától függ majd. (Tanjug) Megbékélést kínál az ETA A baszkföldi szeparatista szervezet tárgyalások megkezdését szabta feltételként . A spanyol kormány elutasító válasza Az ETA baszk szeparatista szervezet hajlandó beszüntetni terrorakcióit, ha a madridi kormány kész tárgyalásokat folytatni velük. A szervezet ezt a javaslatot közvetett formában juttatta el Madridba. Erre azután került sor, hogy képviselői hétfőn titkos sajtótájékoztatót tartottak Párizsban. A spanyol kormány azonban azt válaszolta, hogy kitart korábbi éragrntia mellett vagyis nem hajlandó tárgyalni az ETA-val. Igaz, néhány évvel ezelőtt sor került a kapcsolatteremtésre a szemben álló felek között, de az Algériában tartott tárgyalások sikertelenül végződtek. Jelenleg nincsenek kilátások folytatásukra. Tavaly ősz óta ugyanakkor megsokasodtak az ETA terrorista akciói, a baszkföldi politikai pártok és csoportosulások nagy többsége ezt helyteleníti, és a szervezetet az erőszak beszüntetésére szólítják fel. (Tanjug) Szovjet kérelem a BT-hez A Szovjetunió hétfőn este kérelmet nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy vizsgálja ki az izraeli „illegális akciókat”, amelyek az 1967-ben megszállt arab területek betelepítésére irányulnak. Moszkvai hivatos körök azt követelik az ENSZ-től, hogy akadályozzák meg az izraeli betelepítési tervek megvalósítását, mivel ezek megváltoztatnák a megszállt területek demográfiai struktúráját. A szovjet levélben nem említik a több ezer szovjet zsidó Izraelbe való emigrálását, (közülük sokan a megszállt területekre települtek), de a hírügynökségek jelentéseikben rámutatnak, hogy valójában ez a közvetlen oka, hogy a Szovjetunió a Biztonsági Tanácshoz fordult. (Tanjug) Milyen státusz кзпглпак az ENSZ-erők? • Nagyhatalmi nézetkülönbségek a BT-ben a kambodzsai helyzet rendezéséről Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagországa több órás vita után sem tudott hétfőn egyetértésre jutni a közös közlemény tekintetében, mellyel a világszervezet kulcsszerepet kapna a kambodzsai helyzet rendezésében. Az USA, a Szovjetunió, Franciaország Nagy-Britannia és Kína képviselői úgy döntöttek, hogy tegnap rendkívüli találkozót tartanak, hogy még egyszer megpróbáljanak kompromisszumos megoldást találni a kambodzsai válságra. Noha a nézetkülönbségek csekélyek a közlemény nagyobb részét illetően, nincs egyetértés abban a kérdésben hogy milyen státust kapnának az ENSZ-erők Kambodzsában az ellenségeskedés felfügvesztésétől a választásokig húzódó időszakban — közli a Reuter a szovjet küldöttség nyilatkozatára hivatkozva.