Magyar Szó, 1990. április (47. évfolyam, 89-103. szám)

1990-04-08 / 96. szám

1990. április 8., vasárnap Mayar Sió MEGEMLÉKEZÉS MEGEMLÉKEZÉS Bánattal és szomorúság­gal telt egy éve annak a napnak, hogy elhunyt sze­retett férjem id. Molnár János 9 éve hunyt el drága gyermekem 20 éve, hogy édesanyán­kat ........................ Barna Máriát örök nyugalomra helyez­tük. A gyászoló család G­Y­ÁS­ZJ­ELENTÉS Fájó szívvel tudatjuk, hogy édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédapánk Április 4-én múlt hat he­te, hogy örökre elvesztet­tük drága jó férjemet és édesap­áinkat Antal Jánost Édesapánk szeretetét nem pótolja semmi. Kinek édesapját nem fedi sírhalom, az nem tudja, mi az igazi fájdalom. Szeretetét és jóságát örökre megőrizzük. Ada. 1090. IV. 8. A gyászoló család ifj. Balog József (öcsi) Mosolygós arcát nem lát­juk többé, de­­emlékét örökké őrizni fogjuk. Az élet egy viharos ten­ger, amelyben csak dolgo­zik az ember, és amikor célba talál, csónakját fel­borítja a halál. Szerettük, míg élt, si­ratjuk, míg élünk. Kanizsa, 1990. IV. 8. Szerettei GYÁSZJELENTÉS Szívünkben mély fájda­lommal­ jelentjük, hogy drága édesapánk, apósom és nagy tatánk Gyursfy István jóságos szíve örökre meg­szűnt dobogni. Köszönet mindazoknak akik utolsó útjára elkísérték. Élete munka és küzdelem volt. Fájdalmunk mély és vi­­­gasztalhatatlan. Legyen pi­henése békés és könnyű. Szabadka, 1990. IV. 8. Gyászoló leánya, Bea, fia, Attila, veje, Zol­tán, unokái: Xénia, Hermina és Endre Sánta István darálós rövid, de súlyos betegség után itt hagyott bennün­ket­. Köszönetet mondunk a­ Ferenc és a Slitter család­nak. Becse, 1990. IV. 8. Gyászolja lánya, Va­léria, veje, Sándor, öccse és a rokonok GYÁSZJELENTÉS Ma van hat hete, hogy édesanyánk Fehér Mária (1911—1990) szíve szép csendben meg­szűnt dobogni. Lassan, ha­lálba szenderült, búcsú nél­kül. Nemes lelke azt su­gallta,­­hogy azzal se okoz­zon fájdalmat. Véget ért egy küzdelmes élet. Becse, 1990. IV. 8. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS Tíz szomorú éve, hogy nincs közöttünk Testvére. Valér­a csa­ládjával MEGEMLÉKEZÉS Zsámbéki Lajos (1989. IV. 8.— 1990. IV. 8.) Egy szomorú év múlt el­­ fájdalomban és gyötrelem­ben nélküled. Az idő mú­lása sem hoz enyhülést, mert hiányod elviselni na­gyon nehéz. Emléked kegyelettel örökké őrizzük. Újvidék, 1990. IV. 8. Gyászoló felesége és családja MEGEMLÉKEZÉS I-Három szomorú éve, hogy elvesztettük férjemet édesapánkat, apósunkat és nagyapánkat BÜCSÜ Molnár Dezső Emléküket örökre szí­vembe zártam. övék a nyugalom, az enyém az örökös fájdalom. 1900. március 29-én, 83 éves korában elhunyt. Kö­szönet mindazoknak, akik a temetésén megjelentek és fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönet a Kis családnak a segítségért. Becse. 1­990. IV. 8. A gyászoló család Doroszló. 1990. IV. 8. Gyászoló szeretteik MEGEMLÉKEZÉS MEGEMLÉKEZÉS Március 31-én múlt két éve, hogy eltávozott kö­zülünk Homolya Verona (1924—1988) Emlékét örökké megőriz­zük. Zenta. 1990. IV. 8. Zoli, Márta és Timiké Horvát Istvánt akit mindannyian szeret­tünk. Nehéz neki a föld, mely takarja, de még nehezebb nekünk, ami a szívünket nyomja. Emlékét szívünkben hordjuk. Tóba. 1990. IV. 8. Felesége, két leánya, két veje és unokái, Dezső, Csaba. Mária Barna Péter Fáj­dalomtól megtört szív­vel búcsúzok egyetlen­, test­véremtől Aprilis 10-én lesz 6 hó­napja, hogy nincs közöt­tünk az, akit nagyon sze­rettünk. drága jó fiunk ás testvérünk gyászjelentés Március 26-án. 62 éves korában drága jó édes­apám és apósom Sárkány Lajostól (1925—1990) Nem­ hal meg. akit elte­metnek, az . hal meg. kit elfelednek. Emlékét szeretettel őriz­zük..­­ . Szabadka. 1990. IV. 8. Árokszállási Mihály a szeretett férj. apa és testvér. Emlékét kegyelettel őriz­­­zük. Szabad­ka. 1990. IV. 8. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS Április 4-én volt két szo­morú éve annak a fájdal­mas napnak, amikor elve­szítettük azt, akit legjob­ban szerettünk: férjemet, édesapánkat, egyetlen fi­­iunkat, vejemet, kománkat, unokatestvérünket, sógo­runkat és legjobb barátun­kat ifj. Fehér György FÉMCSISZOLÓT (1952—1988) A ’ virág kinyílik és el­­h­erva­d.. de szívünkben a fájdalom örökre megma­rad. Törökkanizsa, 1990. IV. 8. Szerettei sszaxaTHiapan Április 7-én múlt egy szomorú éve, hogy el­vesztettük drága kis csil­lagunkat Török Mónikát (1987—1989) Édes kis virágszálunk gondolatainkban mindig velünk van. G­yógyíthatatl­­an a seb amit a sors adott nekünk. Kedves emlékét fájó szív­vel őrzi édesanyja, édesapja és kistestvére. Melin­da Zenta, 1990. IV. 8. MEGEMLÉKEZÉS Ma van két szomorú éve hogy szeretett felesé­gem Nagy Eszter búcsúszó nélkül örökre itt hagyott bennünket. Emlékét örökké szomorú szívébe zárja férje, István és szerettei. Köszönet mindazoknak, akik megemlékeznek róla. Kanizsa, 1­990. IV. 8. A gyászoló család UTOLSÓ BÚCSÚ Vujkovity Lámity Zoltántól MIKI : Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre, de hiányoztál onnan, ahonnan elmentél. Mikor volt? — volt — S ezért örökre meglesz. Csantavér. 1990. IV. 8. A gyászoló 8. a osztály MEGEMLÉKEZÉS Április 6-án múlt egy szomorú éve, hogy drága jó édesanyánk, anyósunk mamánk és amamánk özv. Ábrahám Antalné Lévai Erzsébet örökre itt hagyott bennün­ket. övé a nyugalom, mi­énk a fájdalom. Köszönet mindazoknak, akik meg­emlékeznek róla. MEGEMLÉKEZÉS Ma van hat szomorú he­te hogy elvesztettük azt, akit nagyon szerettünk MEGEMLÉKEZÉS Ma van egy szomorú éve, hogy szeretett feleségem. MEGEMLÉKEZÉS Április 7-én volt szomo­rúságban és fájdalomban éltett két éve, hogy el­vesztettük szerető férje­met, édesapánkat és­ nagy­­tatánkat (1932—1988) Élete rögös útján na­gyon elfáradt, oda vágyott megpihenni, hisz odalent már nem fáj semmi. Mun­ka és küzdelem volt az élete, legyen csendes és könnyű a pihenése. Jóságát és meleg szere­tetét fájó szívvel őrizzük. Hajdújárás, 1990. IV. 8. Gyászoló szerettei Emlékét örökké őrzi 4 lánya, 4 veje, 6 unokája, 2 dédunoká­ja és unokaveje Zenta, 1990. IV. 8 Szerettei Kun Erzsébet örökre itt­­hagyott. Emlékét szeretettel őr­zöm. Szabadka, 1980. IV. 8. Férje, Józsi Pusztai Pétert Kitli András (1928—1990) NYUGDÍJAST Minden múlandó a vi­lágon, mint a harmat a letört virágon, csak egy nem, amely a sírig elve­zet, az örök hű emléke­zet. Köszönet mindazoknak, akik sírját virággal díszí­tik. I MEGEMLÉKEZÉS Április 9-én lesz három hónapja, hogy szemünk könnybe, szívünk bánatba borult, mert elvesztettük szeretett fiamat, bátyámat, sógoromat és nagybátyán­kat ifjú Pusztai Pétert (1959—1990) Akik lakoznak csendben vajandl, iszomorúfüz akire ráhajol, akinek , sírján halvány mécs lobog, a gyötrődést azok már rég elfeledték, mi sírva élünk, ők meg boldogok. Emlékezni rá fáj, de mégis szép. Hajdújárás, 1990. IV. 8. Gyászoló szerettei MEGEMLÉKEZÉS Április 12-én lesz két szomorú­ éve, hogy a szeretett férj édesapa, nagyapa. Fejős Sándor ZENÉSZ Matuska Mónika (1972—1988) Fáj a valóság, hogy nincs többé velünk. Köszönet mindazoknak, akik nem felejtik el. Csantavér 1990. IV. 8. örökké gyászoló nagy­szülei: Gogoszki Gi­zella és Sokol és nőm, nála. Verica Csikósné Németh Margit (1917—1990) 38 éve hunyt el Csikós Szilveszter (1912—1952) Köszönet mindazoknak, akik nem feledkeznek meg róluk és virágot he­lyeznek sírjukra. Kanizsa, 1990. IV. 8. Szeretteik nemes szíve megszűnt do­bogni. Nagyon nehéz elviselni hiányát míg élt, szeret­tük míg élünk soha el nem feledjük. Szerettei MEGEMLÉKEZÉS Búcsúszó nélkül örökre itt hagyott bennünket két szomorú éve a drága uno­ka Április 5-én múlt hat hete, hogy sok-sok fájda­lom után elhunyt 23

Next