Magyar Szó, 1990. április (47. évfolyam, 104-118. szám)

1990-04-26 / 114. szám

1990. április 26., csütörtök Mentésére tarapuáb­an A sandinisták távozása — Példa nélkül álló eset az újabb kori forradalmak történetében — Tegnap hiva­talba lépett Violeta Barrios de Chamorra új elnök Violeta Barrios de Chamorra tegnap óta Nicaragua új elnöke hatéves mandátummal és azzal a feladattal, hogy megszilárdít­sa a belső békét és felújítsa a nyolc évig tartó polgárháború következményei, Washington blokádja és a fiatal sandinista vezetés hibái miatt megtorpant gazdaságot. Violeta Barrios (SD) a 42 éves Dániel Ortega öröké­be lép, a parlamentben pedig abszolút többséget kap a Nem­zeti Ellenzéki Szövetség (NNO), 14 egymástól különböző irány­vonalú párt koalíciója, mely feb­ruárban a 16 évesnél idősebb (Reuter telefotó) Li Peng kínai kormányfő jelen­legi moszkvai tárgyalásain több megállapodást írtak alá, egyebek között a 2000-ig történő műszaki­tudományos együttműködésről, a kölcsönös bizalom megszilárdítá­sáról katonai téren, ami mindkét részről haderőcsökkentést feltéte­lez, valamint közös űrkutatási programról. Számos egyéb, külön­féle szintű szerződést is kötöttek. A kínai küldöttség ma utazik el­­­Moszkvából. Képünkön Anatolij Lukjanovval, a Legfelsőbb Tanács elnöklőjével tartott találkozója után Li Peng feleségével sétát tesz a Kremlben nicaraguaiak szavazatainak 54 százalékát szerezte meg. Tizenegy államfő, közöttük az összes közép-amerikai, valamint több tíz ország kormánydelegáció­ja vett részt a világ minden ré­széből a tegnapi managuai ünnep­ségen, mely történelmi, mivel pél­da nélkül áll az újabb kori for­radalmak évkönyveiben. A sandi­nisták, akik 1979-ben fegyverrel kerültek hatalomra és megdön­tötték Anastasio Somoza kegyet­len diktatúráját, teljes politikai érettségről tettek tanúbizonyságot azáltal, hogy elfogadták a világ­ban végbemenő demokratikus fo­lyamatok kihívását. Beleegyeztek abba, hogy választásokon méret­tetnek meg és békésen veszítették el a hatalmat, amihez hasonlót mind a mai napig nem jegyeztek fel a történelemkönyvekben. Chamorro asszony bejelentette politikájának alapvető irányelveit. Eszerint harcolni fog az 1988-ban 33 000 százalékos infláció ellen. Megpróbálja rávenni a ha­zatérésre az 500 000 nicaraguai menekültet, akit főként a közép- és felsőbb rétegekhez tartoznak, és tőkéjükkel segíthetnék a gaz­daság beindulását, mely tavaly negatív növekedést jegyzett, 8 százalékos recessziót. Az új elnök lecsökkenti a 70 000 főnyi sandinista hadsereget és az intézkedés során kapóra jön az ellenforradalmi hadsereg, a kont­rák leszerelési készsége, hogy jú­nius közepéig átadják a fegyvert az ENSZ-megfigyelőknek. A had­sereget közmunkálatokra vetik be, és ha sikerrel jár a japán be­ruházókkal kötendő szerződé­s, többek között részt vesznek az óceánok közötti csatorna kiépíté­sében, ami a Panama-csatorna új, korszerűbb változata lenne. Az eltelt tíz évben a sandinista vezetés államosított több mint 7­ millió hektárnyi földterületet, s bérbe kiadta a mezőgazdasági bérmunkások családjainak. Az új államfő bejelentette, hogy a for­radalom e vívmányát meghagyja. A kezdeti időszakban valószínű­leg nem változtat a gazdaság ma­gán- és állami szektorának ará­nyán sem, annál kevésbé, mivel ez az előbbinek kedvez. (Tanjug) mm Macyabita KÜLPOLITIKA Konföderáció vagy szétesés Aggodalom Jugoszlávia jövőjéért — Nemzetközi reagálások Tuđman pártjának győzelmére a horvátországi választásokon A nyugati hírközlő eszközök tegnap azzal foglalkoztak, milyen hatással lesz Tuđman pártjának a horvátországi választásokon aratott győzelme Jugoszlávia jö­vőjére, míg a keleti sajtó kom­mentár nélkül közölte a válasz­tási eredményeket. Jugoszlávia széthullása megin­gatná egész Európát, és veszélyez­tetné a kontinens egészének sta­bilitását — hangsúlyozta a nyugat­német liberális Stuttgarter Zeitung címoldali kommentárja. Minden jel arra mutat, hogy „vihar” ké­szülődik, ami a lap értékelése sze­rint „borzalmas látomás” a jelen pillanatban, amikor „a katonai tömbök kölcsönösen közelednek egymáshoz, az ideológiai háború pedig a végét járja a világon”. A Westdeutsche Allgemeine Zei­tung című napilap azt írja, hogy „ha azt tartjuk szem előtt, hogy a szélsőséges horvát nacionalizmus egyszer már hozzájárult a kataszt­rófához, a választások kimenetele igencsak aggodalmat kell hogy keltsen”. A lap szerint Európában, ahová a horvátok szeretnének visz­­szatérni, 1990-ben a hasonló néze­teknek nincsen helyük. A Die Welt című konzervatív bonni lap közölt egy Franjo Tud­­mannal készített interjút, amely­ben a Horvát Demokratikus Kö­zösség vezetője síkraszállt az újra­egyesült Németországgal, mint Európa jövőbeli vezető hatalmával fenntartott kapcsolatok erősítésé­ért. Horvátország — Tuđman sza­vai szerint — „geopolitikai hely­zetével és kulturális, valamint gazdasági érdekeivel összhangban” bármelyik országnál szorosabban fog kötődni a jövőben Németor­szághoz. A lap közölte Tuđmannak azt az értékelését is, hogy Jugo­szlávia fennállása csupán laza ál­lamközösségként képzelhető el, amennyiben pedig megvalósítha­tatlan a konföderáció, egyszerűen szét kell válniuk a köztársaságok­nak. Hangsúlyozva a tényt, hogy Tud­­man egy európai országhoz képest példa nélküli szavazattöbbséggel aratott győzelmet a választásokon, a római Republics azt írja, hogy „Horvátország is (Szerbiához és Szlovéniához hasonlóan) magasra emelte a nacionalizmus zászlaját”. E három köztársaság képezi a ju­goszláv föderáció tengelyét, amely a római lap szerint „ténylegesen már nem létezik”. A lap végül le­szögezi, hogy „nehéz tárgyalások várhatók Jugoszláviában, amely a világ egyetlen országa pillanatnyi­lag, ahol a szlovéniai és a hor­vátországi választásokat követően egyidejűleg két teljesen eltérő társadalmi-politikai rendszer mű­ködik”. A legtöbb vezető brit lap külön­­tudósítót küldött Zágrábba, hogy figyelemmel kísérjék a választási kampány és a választások mene­tét. A tudósítók Franjo Tudmant és a HDK-t olyan szélsőséges jobboldali nacionalistákként keze­lik, akik „politikai filozófiájukat” a független horvát állam létreho­zásának tervére építik. A londoni The Independent tudósítója tegnap arról írt, hogy Tudman nagy pénzügyi támogatást kapott az usz­­tasa körökkel kapcsolatban álló emigráns szervezetektől, ami ar­ra enged következtetni, hogy a pártvezér szimpátiát táplál a fa­sizmus iránt. A brit hivatalos körök szintén aggódnak a jugoszláviai történé­sek miatt. Nemrég Tom King brit véderőminiszter a parlamentben a Balkánt — Litvánia mellett — a legveszélyesebb válsággócként em­lítette meg. (Tanjug) A­ magyar határon Egyelőre nem lesz kötelező valutabeváltás Mint ismeretes, válaszul az SZVT-nek a kelet-európai orszá­gok állampolgárait határaink átlé­pésekor 200 dollár beváltására kö­telező intézkedésére, s a jugoszláv vámhatóságok hivatalos értesítését mellőzve Románia kedden 14 órá­tól bevezette a jugoszláv állam­polgárok számára az ugyancsak 200 dolláros kötelező valutabevál­tást. A lépés a jugoszláv közvéle­ményt nem érte olyan váratlanul, mint a vámhivatalt, hiszen már a szövetségi kormány döntésének közzététele óta a polgárok tartot­tak tőle, hogy a szomszédos orszá­gok a reciprocitás elvét fogják al­kalmazni. Máris olyan híresztelések ter­jedtek el, hogy a magyar kormány is hasonló ellenlépések megtételét fontolgatja. Telefonon felhívtuk a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségét és afelől érdeklőd­tünk, mi várható. Elmondták, hogy tudomásuk szerint a magyar ható­ságok egyelőre nem tervezik a kö­telező valutabeváltás visszaállítá­sát, s tárgyalási előkészületek sin­csenek ezzel kapcsolatban a jugo­szláv féllel. A Kossuth rádió Déli krónika című műsorára hivatkozva kifejtették, hogy egy ilyen intéz­kedés elsősorban a vajdasági ma­gyarokat érintené kedvezőtlenül, s egyébként sem tartanák szeren­csés megoldásnak. T. É. A totalitarizmus ellen Telefoninterjú Kántor Lajossal, az RMDSZ vezetőségi tagjával ф Kérem, számoljon be a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség múlt hét végi I. kongresszusá­ról! — A beszámoló és a vita témá­ja az elmúlt négy hónap eredmé­nyei és gondjai voltak. Ezt követ­te az új választmány titkos meg­szavazása, majd az elnökség, az elnök és a főtitkár megválasztása. Bizonyára ismert, hogy Domokos Gézát választották elnöknek, a főtitkár pedig Szűcs Géza kolozs­vári költő, aki nemrég tért vissza hosszabb ideig tartó emigrációjá­ból, de mindvégig megőrizte ro­mán állampolgárságát, tagja ma­radt a Romániai Írószövetségnek. A szövetség ezután két központú lesz. Az operatív vezetés Kolozs­váron lesz, az elnökség pedig, amely közvetlen kapcsolatban áll a kormánnyal és a parlamenttel, továbbra is Bukarestben székel. A kongresszust kritikai hang jelle­mezte, ez volt a kétnapos tanács­kozás alaphangja. Résztvevői bi­zonyos elégedetlenséget fogalmaz­tak meg. Megállapították, hogy nemcsak szervezettebben, hanem következetesebben és operatívab­ban kell dolgozni, határozottabban kell válaszolni az új helyzetekben adódó kérdésekre, adott esetekben változtatni kell a taktikán a kö­vetelményeknek megfelelően. • Megtartják-e május 20-án a választásokat? – Eddig még nem változtatták meg ezt az időpontot, noha a bu­karesti tüntetésen is azt követelik, hogy halasszák későbbre a parla­ment és a szenátus megválasztá­sát. Május 20-áig meglehetősen rövid idő áll rendelkezésünkre. Egyébként a mai lapok tették köz­zé a képviselőjelöltek és a szená­torjelöltek listáját, tehát a jelölé­sek időszaka lezárult. Az RMDSZ ma­indítja képviselőit mind a par­lamentben, mind a szenátusban és nemcsak az erdélyi megyékben, hanem az ország minden megyéjé­ben, azért, hogy a tisztán ro­­máni lakta területeken szórványok­ban élő kisszámú magyarság is szavazhasson. A szavazatok, mint töredékszavazatok aztán átvihetők más megyékbe, így ezekből is ösz­­szejöhet néhány képviselői hely. Úgy számítjuk, hogy körülbelül 30—40 képviselőnk juthat be a parlamentbe, ha az itteni magyar­ság az RMDSZ-re szavaz. A mi listánkon indulnak a Keresztény­­demokrata Párt, a Kisgazdapárt jelöltjei is, ezek a kis taglétszá­mú pártok. E pártok tagjai az RMDSZ-nek is tagjai, amely nem pártként, hanem érdekvédelmi szervezetként, közképviseleti szer­vezetként definiálta magát. A sze­nátusban is vannak jelöltjeink, például Tőkés László, aki Temes­váron indul, vagy Szőcs Géza, aki Kolozsváron indul. A tulajdonkép­peni választási propaganda-hadjá­rat most kezdődik. ф Az RMDSZ-től a jövőben milyen politikai viszonyulás vár­ható? — A kongresszus egyfajta radi­­kalizálódásra szavazott. Ugyanak­kor továbbra is fenntartja az al­kotó dialógust a román—magyar viszony kérdésében és minden egyéb kérdésben. Semmiképpen sem szabad azonban engedni an­nak a nyomásnak, amely az utób­bi hetekben, sőt az utóbbi napok­ban is a Vatra Romaneses részé­ről megnyilvánult. Közvetlenül a kongresszus előtt néhány nappal felhívást tettek közzé, amelyben ismételten elmarasztalják az RMDSZ-t, büntetőjogi számonké­rést igényelnek a legismertebb ve­zetőkkel: Domokos Gézával, Tő­kés Lászlóval, Sütő Andrással szemben. Ez lényegében ugyanaz a szellem, amely a marosvásárhelyi eseményekhez is vezetett, ezért a kongresszus a leghatározottabban visszautasította. A kongresszus ha­tározati javaslata hivatalos doku­mentumaként fogadja el a kolozs­vári értelmiségiek által fogalma­zott Húsvéti Nyilatkozatot, amelyet kilencen írtunk alá. Címe: „Nyi­latkozat a közös földről a nemze­ti totalitarizmus ellen". A hatá­rozat tartalmazza a Temesvári Nyi­latkozathoz való csatlakozást is, amely határozott hangon követeli a temesvári forradalom eszméinek tiszteletben tartását. A szö­veg élesen an­ti­kommunista jellegű. Az RMDSZ a prog­ramjába iktatta, hogy küzd mindenfajta totalitarizmus ellen, akár fasiszta, akár kommunista formában jelentkezik. Alapelve a demokrácia megvalósítása. Tiszte­letben tartjuk Románia területi integritását, ezen belül pedig a nemzetiségek, a magyarság teljes jogegyenlőségéért harcolunk. " Milyen érdeklődés nyilvánult meg a kongresszus iránt? — A kongresszus munkáját 80 akkreditált sajtóképviselő követte figyelemmel. Jelen volt a világsaj­tó. Eljött a bukaresti amerikai nagykövetség küldöttje. A szovjet nagykövetség három megfigyelő­vel, a Magyar Köztársaság pedig a nagykövetével képviseltette ma­gát. A kongresszus szervezetten, példás biztonsági körülmények között zajlott le, amit egyrészt a hatóságnak, másrészt a szövetség Bihar megyei bizottságának kö­szönhetünk. Egyébként az elnökség pénteken Kolozsváron ül össze először, ki­jelöli a három alelnököt és a há­rom titkárt és a legsürgősebb gyakorlati feladatokat. NAGY Margit 3 Az Európa Tanács tisztség­­viselője Drnovseknél Dr. Janez Drnovšek, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap fo­gadta dr. Ludwig Steinert, az Európa Tanács politikai parla­mentjének elnökét, aki az Inter­parlamentáris Unió vendégeként tartózkodik hazánkban. A baráti, szívélyes megbeszéléseken szó volt Drnovsek elnök küszöbönálló strassbourg­i látogatásáról az Eu­rópa Tanácsnál. Dr. Steiner szerint ez rendkívül jelentős szakaszt ké­pez majd Jugoszlávia számára az Európa Tanácsban való teljes jogú tagság szempontjából. (Tanjug) ­Reuter telefotól A szovjet hadsereg újabb páncélos alakulatai érkeztek tegnap Vil­­niusba, Litvánia fővárosába mintegy aláhúzva Moszkva eltökéltsé­gét, hogy minden eszközzel térdre kényszerítse a függetlenségének elnyeréséhez ragaszkodó balti tagköztársaságot. A képen: szovjet tankok egy vilniusi pályaudvaron Közös külpolitika kialakítása (Folytatás az­­ oldalról) Minden hatalomra került a kon­zervatív-szociáldemokrata koalí­ció. „Egy fővárosban többé nem lesz két német nagykövetség”, je­lentette ki Meckel. A megbeszélések központi té­mája a közös német álláspont ki­alakítása volt a második világ­háborúból győztesen kikerülő négy nagyhatalom küszöbönálló tárgyalásaira a német újraegye­sülésről. A nyugatnémet sajtó azt állít­ja, hogy az úgynevezett 2 + 4 el­ső, külügyminiszteri szintű talál­kozóját május 5-én tartják majd meg Bonnban. A tárgyalások legvitásabb kér­dése várhatóan Németország jö­vőbeni katonapolitikai helyzete lesz. A Nyugat a bonni kormány­nyal együtt követeli, hogy az egye­sült Németország legyen az Észak­atlanti Szövetség, a NATO tagja, amit a Szovjetunió elvet. Meckel külügyminiszter a bon­ni sajtó szerint Genscherrel foly­tatott megbeszélései során megis­mételte, elképzelhetetlennek tart­ja a NATO kiterjesztését az NDK területére. Berlinben tegnap kezdődtek az NDK és az NSZK szakértőinek tárgyalásai a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális uniójáról. A kormányszóvivő teg­napi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a két ország erről folytatan­dó magas szintű hivatalos tárgya­lásai már a héten megkezdődhet­nek vagy legkésőbb a hét végén. Megbízható berlini forrásokból szerzett értesülések szerint hétfőn kezdődnek a 4 + 2 tárgyalásait előkészítő szakértői megbeszélé­sek, majd Bonnban folytatódnak május 5-én, miniszteri szinten. A sajtószóvivő szerint Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő tájékoztatta kabinetjének tagjait a Kohl kancellárral folytatott bonni megbeszéléseiről. Az újság­írókkal nem közöltek semmi újat a már ismert tényeken kívül, mi­szerint a pénzügyi uniót július elsejétől vezetik be, és hogy a keletnémet márka árfolyama a nyugatnémet márkához viszonyít­va a béreket, a nyugdíjakat és a 4000 márkáig terjedő takarékbe­téteket illetően 1:1 lesz. Ez az árfolyam csak a keletnémet pol­gárokra vonatkozik. A sajtószóvi­vő nem közölt részleteket arról, hogy milyen elbírálásban része­sülnek az NDK-ban élő külföl­diek. (Tanjug)

Next