Magyar Szó, 1990. június (47. évfolyam, 148-162. szám)

1990-06-15 / 162. szám

1990. június 15., péntek Kölcsönös engedmények ötén politikai megoldás Enyhül Moszkva és a balti tagköztársaságok konfliktusa A balti konfliktusban „hirte­len megindult a jégzajlás”, de még gyorsabban olvad. Moszkva és a balti vezetők szívélyes, ba­ráti üzeneteket váltottak leg­utóbbi találkozóik után. Alig ész­lelhető tartózkodás a kölcsönös problémák eredményes megoldá­sában. Most azonban konkrét megoldá­sokra és pontos platformokra van szükség Moszkva és a balti veze­tők komoly tárgyalásaihoz. Végre elérkeztek a politikai megoldás­hoz. Mindkét fél engedményeket tett. Egyik sem nyilvánítható vesz­tesnek, de az se fogható rájuk, hogy túl engedékenyek lettek volna. Mindkét félnek szüksége volt a politikai megoldásra. Ezt meggyorsította a Szovjetunión be­lüli új viszonyokról született dön­tés is, a szuverén szocialista álla­mok szövetségének elve. A balti vezetők a szovjet elnök­kel folytatott megbeszéléseik után adott nyilatkozataikban Gorba­csov álláspontját és platformját nagyon rugalmasnak és elfogad­hatónak mondták. Maszienikov, a szovjet vezető sajtószóvivője úgy ítélte meg, hogy Gorbacsov csak jelentéktelen mértékben tért el a küldöttek kongresszusának hatá­rozatától, hogy az elszakadási nyi­latkozatokat kötelezően fel kell függeszteni. Egészen bizonyos, hogy ez a lépés megértésre talál. Lettország és Észtország eseté­ben Gorbacsov elállt tulajdon uta­sításaitól, hogy függesszék fel a függetlenségi nyilatkozatot és a Szovjetuniótól való elszakadás ki­hirdetését. E két tagköztársasággal más alapon kell megbeszéléseket folytatni, mert Lettországot és Észtországot kötelezi a Szovjet­unióból való kilépésről szóló tör­vény. A megbeszélések valószínűleg a két köztársaság jogi státusának szabályozásáról folynak majd az átmeneti időszakban. Mindennek feltétele természetesen, hogy a megbeszélések idejére fagyasszák be függetlenségi nyilatkozatukat. Mindhárom balti állam elállt makacs, elutasító magatartásától. Ezt támasztja alá az is, hogy egy­általán elutaztak a megbeszélé­sekre Moszkvába, ahonnan már „elszakadtak”. Számos más terüle­ten is tettek engedményeket, me­lyeket tulajdon államuk hatáskö­regnap, június 14-én emlékeztek meg Litvániában a sztálini rend­szer áldozatairól, arról a napról, amikor 41­ évvel ezelőtt az első rabvonatok elindultak Szibériába a letartóztatott litvánokkal. Ké­pünkön egy idős vilniusi lakos lát­ható a gyász és remény napján rének nyilvánítottak. Ezt, úgy tű­nik, elősegítette abbéli aggodal­muk is, hogy esetleg kimaradnak a Szovjetunió küszöbönálló átszer­vezési folyamatából, különösen ami a gazdasági viszonyokat ille­ti. Moszkva és Vilnius viszonylatá­ban is gyors változások tapasztal­hatók. Tegnap megkezdték a gáz és üzemanyagok szállítását Litvá­niának. A Baltikumról derűsebb hangnemben írnak, tegnapra pedig a tájékoztatási eszközök tömeg­gyűléseket jelentettek be, melyeket a Baltikumon annak emlékére tar­tanak, hogy Sztálin a balti népek­ből is sokakat deportáltatott Szi­bériába. (Tanjug) (Reuter telefotó) EFTA-csúcs Göteborgban Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországai je­lentős előrelépést könyvelhetnek el az Európai Közösséggel való kapcsolatok irányában, azaz a kö­zös Európai Gazdasági Térség (EES) megalakítása felé. Hosszú előkészültek után tegnap Göteborgban Svédország, Finnor­szág, Izland, Ausztria, Norvégia és Svájc kormányfői és miniszterei hivatalosan is elfogadták közös nyilatkozatukat, azaz az európai tizenkettekkel való együttműködé­si tárgyalások platformját. A tár­gyalásokra egy hét múlva kerül sor. (Tanjug) (Reuter telefotó) A szovjet parlament tegnap össze­tűzésbe került Rizskov miniszter­­elnök kormányával, miután szerdán visszautasította azt a kormány­­javaslatot, hogy július 1-jétől 300 százalékkal megdrágítsa a kenyér és más pékipari termékek árát. A parlament ugyanis szociális za­vargásoktól tart, s hangsúlyozza, h­ogy a kenyér ára az élelemellátási rendszer sajátosságaiból kifolyólag nem lényegi tényezője a piacgaz­dálkodásnak. Ezért utasította vissza a parlament a javaslatot, s tegnap reggel abba sem egyezett bele, hogy e javaslat életbe lépteté­sét augusztus 1-jére halasszák, hogy tíz nappal előtte kárpótolják a legszegényebb társadalmi rétegeket. A kormány tegnap szünetet kért, hogy állást foglal­jon a kér­déssel kapcsolatban. Felvételünk egy moszkvai üzletben készült . ШсmSz6 KÜLPOLITIKA'3 rymr '-''T’vrf-'f “«1T' I ' -T” П-ПГПРГЧГВТГПТХ Letörték a bukaresti tangászat Államcsínykísérlet vagy valami más? — Tízezer bányász érkezett a román fővárosba a kormány védelmére A romániai kormány tegnap reggel közölte, hogy valószínűleg az államcsínykísérlet elkövetőihez vezető nyomokra bukkantak. A Zsil völgyéből tegnap reggel érkezett mintegy 10 000 bányász Bu­karestben a Nemzeti Parasztpárt székhelyén benzinnel töltött pa­lackokat és lőszert talált. Nem hivatalos források szerint a bá­nyászok behatoltak a Nemzeti Li­berális Párt székhelyére is. A román kormány hivatalos közlése szerint a román főváros­ban történt tragikus események mérlege 5 halott és 104 sebesült. Az utóbbiak közül 60 személy kórházi ápolásra szorult. Az anya­gi kár óriási, megrongálták a bu­karesti rendőrség, a belügyminisz­térium, a román hírközlő Szolgá­lat, a televízió és néhány közel­ben levő üzlet épületét. A televí­zió épületében nagyobbak az anyagi károk, mint voltak a de­cemberi forradalom idején. Több ezer bukaresti polgár töl­tötte szerdán az éjszakát a román kormány székhelyének épülete előtt, s még tegnap is szórványos lövöldözés hallatszott a főváros­ban. A polgárok a hivatalos je­lentés szerint „a hadsereg tagjaival együtt őrködnek a frissen kivívott demokrácia vívmányai felett”. A Győzelem terén, a kormány székhelye előtt nemcsak harcko­csik, hanem hatalmas kamionok és betonkeverők is láthatók, fél­körben sáncot alkotva az épület körül. Tegnap hajnali 3 órakor a had­seregnek sikerült Bukarest min­den részében szétzavarnia a tün­tetőket. A televízió épülete előtt álló csoportot, amely benzinnel töltött palackokat dobált a rend­őrökre és a katonákra, szintén szétzavarták. A helyzet a bukaresti rendőrség és a belügyminisztérium épületénél volt a legsúlyosabb. Bukarestnek ebbe a részébe, amely az Egyetem tér közelében van, harckocsikat vezényeltek, könnyfakasztó bom­bákat dobáltak, és nemcsak a le­vegőbe lőttek, hanem a tüntetők­re is. A lapzárta előtt kapott ada­tok szerint az öt halálos áldozat közül két személyt öltek meg lő­fegyverrel. A rendőrség lépésről lépésre ha­ladva, időnként tüzet nyitva, szo­rította vissza a tüntetőket az egye­tem épületéhez, a tüntetők a sze­meteskannák fedelét használták pajzsként. A tüntetők között 15—18 éves fiatalok is volta­k, sőt kisgyerme­kek is, akik nem is voltak telje­sen tisztában azzal, miben vesznek részt. A hivatalos álláspont szerint „nyilvánvaló, hogy mögöttük olyan erők állnak, amelyek mani­pulálnak az ifjúsággal”. Tegnap reggel hivatalosan kö­zölték a Varsói Szerződés minisz­teri találkozójának kezdetén, hogy Victor Stanculescu román véderő­miniszter szerdán éjjel visszatért Berlinből Bukarestbe a romániai­­ belpolitikai események miatt. A román küldöttséget a találkozón a továbbiakban Stanculescu helyet­tese, George Logofatu fogja vezet­ni. Ion Iliescu román elnök tegnap ismét beszédet tartott a Győzelem terén, a kormány székhelye előtt a tüntetőknek. Dél körül valódi nagygyűlést tartottak. Mintegy 10 000 bukaresti és vidéki dolgo­zó gyűlt össze a téren, hogy „meg­védje a demokráciát”. Iliescu fel­szólított mindenkit: a hadsereget, a rendőrséget és a polgárokat egy­aránt, hogy őrizzék meg lélekje­lenlétüket és „a decemberi forra­dalom vívmányait”. Iliescu bizonyos fokú elégedet­lenségének adott hangot amiatt , hogy a román hadsereg későn lé­pett közbe, hogy megakadályozza­­ az incidenst. Már csak éjfél után i­s küldtek szerdán katonai alakulato­­s­kat a román televízió, a rendőrség­­ és a belügyminisztérium épületé­hez. Csupán ekkor vonultak vissza teljesen a tüntetők. Iliescu szavai szerint igen veszé­­l­­yes az a tézis, hogy a hadsereg­nek csak az országhatárok védel­­­me a feladata, és nem kell beavat­koznia a tegnapelőttihez hasonló eseményekbe. Ez az álláspont tel­jes mértékben kizárja és leszereli a katonaságot, amely „a társada­lom és a demokratikus, törvénye­sen választott rendszer tartópillé­re”. PÁRIZS. — Tizenöt fiatal romá­niai állampolgár arra használta ki a Rhone völgyében tett látoga­tását, hogy politikai menedékjogot kérjen Franciaországtól. Lyonban megtartott sajtókonferenciájukon attól való félelmükkel magyaráz­ták lépésüket, hogy „a bukaresti kormány egy új »emberarcú« dik­tatúrát szándékozik bevezetni”. A román turisták azt állítják, hogy a Nemzeti Megmentési Front elnöke, Iliescu nemrég kijelentette, hogy „a diktatúra még jó dolog is lehet, amennyiben az uralkodó föllép a nyilvánosság előtt”. A me­nekültek mindannyian 30 éven aluliak, és mint kijelentették, részt vettek a tavaly decemberi forra­dalomban. (Tanjug) (Reuter telefotó) Egy kép a szerdai bi­|karesti zavargásokról: rendőrök ütlegelnek egy tüntetőt (Reuter telefotó) Jeruzsálem keleti részében az elm­últ három nap alatt másodszor került sor zsidóellenes támadásra arabok részéről. Ezúttal egy arab nő támadott meg késsel egy 11 év­es zsidó fiút. A képen: a sebesült fiút a kórházba szállítják.

Next