Magyar Szó, 1990. június (47. évfolyam, 148-162. szám)
1990-06-15 / 162. szám
1990. június 15., péntek Kölcsönös engedmények ötén politikai megoldás Enyhül Moszkva és a balti tagköztársaságok konfliktusa A balti konfliktusban „hirtelen megindult a jégzajlás”, de még gyorsabban olvad. Moszkva és a balti vezetők szívélyes, baráti üzeneteket váltottak legutóbbi találkozóik után. Alig észlelhető tartózkodás a kölcsönös problémák eredményes megoldásában. Most azonban konkrét megoldásokra és pontos platformokra van szükség Moszkva és a balti vezetők komoly tárgyalásaihoz. Végre elérkeztek a politikai megoldáshoz. Mindkét fél engedményeket tett. Egyik sem nyilvánítható vesztesnek, de az se fogható rájuk, hogy túl engedékenyek lettek volna. Mindkét félnek szüksége volt a politikai megoldásra. Ezt meggyorsította a Szovjetunión belüli új viszonyokról született döntés is, a szuverén szocialista államok szövetségének elve. A balti vezetők a szovjet elnökkel folytatott megbeszéléseik után adott nyilatkozataikban Gorbacsov álláspontját és platformját nagyon rugalmasnak és elfogadhatónak mondták. Maszienikov, a szovjet vezető sajtószóvivője úgy ítélte meg, hogy Gorbacsov csak jelentéktelen mértékben tért el a küldöttek kongresszusának határozatától, hogy az elszakadási nyilatkozatokat kötelezően fel kell függeszteni. Egészen bizonyos, hogy ez a lépés megértésre talál. Lettország és Észtország esetében Gorbacsov elállt tulajdon utasításaitól, hogy függesszék fel a függetlenségi nyilatkozatot és a Szovjetuniótól való elszakadás kihirdetését. E két tagköztársasággal más alapon kell megbeszéléseket folytatni, mert Lettországot és Észtországot kötelezi a Szovjetunióból való kilépésről szóló törvény. A megbeszélések valószínűleg a két köztársaság jogi státusának szabályozásáról folynak majd az átmeneti időszakban. Mindennek feltétele természetesen, hogy a megbeszélések idejére fagyasszák be függetlenségi nyilatkozatukat. Mindhárom balti állam elállt makacs, elutasító magatartásától. Ezt támasztja alá az is, hogy egyáltalán elutaztak a megbeszélésekre Moszkvába, ahonnan már „elszakadtak”. Számos más területen is tettek engedményeket, melyeket tulajdon államuk hatásköregnap, június 14-én emlékeztek meg Litvániában a sztálini rendszer áldozatairól, arról a napról, amikor 41 évvel ezelőtt az első rabvonatok elindultak Szibériába a letartóztatott litvánokkal. Képünkön egy idős vilniusi lakos látható a gyász és remény napján rének nyilvánítottak. Ezt, úgy tűnik, elősegítette abbéli aggodalmuk is, hogy esetleg kimaradnak a Szovjetunió küszöbönálló átszervezési folyamatából, különösen ami a gazdasági viszonyokat illeti. Moszkva és Vilnius viszonylatában is gyors változások tapasztalhatók. Tegnap megkezdték a gáz és üzemanyagok szállítását Litvániának. A Baltikumról derűsebb hangnemben írnak, tegnapra pedig a tájékoztatási eszközök tömeggyűléseket jelentettek be, melyeket a Baltikumon annak emlékére tartanak, hogy Sztálin a balti népekből is sokakat deportáltatott Szibériába. (Tanjug) (Reuter telefotó) EFTA-csúcs Göteborgban Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországai jelentős előrelépést könyvelhetnek el az Európai Közösséggel való kapcsolatok irányában, azaz a közös Európai Gazdasági Térség (EES) megalakítása felé. Hosszú előkészültek után tegnap Göteborgban Svédország, Finnország, Izland, Ausztria, Norvégia és Svájc kormányfői és miniszterei hivatalosan is elfogadták közös nyilatkozatukat, azaz az európai tizenkettekkel való együttműködési tárgyalások platformját. A tárgyalásokra egy hét múlva kerül sor. (Tanjug) (Reuter telefotó) A szovjet parlament tegnap összetűzésbe került Rizskov miniszterelnök kormányával, miután szerdán visszautasította azt a kormányjavaslatot, hogy július 1-jétől 300 százalékkal megdrágítsa a kenyér és más pékipari termékek árát. A parlament ugyanis szociális zavargásoktól tart, s hangsúlyozza, hogy a kenyér ára az élelemellátási rendszer sajátosságaiból kifolyólag nem lényegi tényezője a piacgazdálkodásnak. Ezért utasította vissza a parlament a javaslatot, s tegnap reggel abba sem egyezett bele, hogy e javaslat életbe léptetését augusztus 1-jére halasszák, hogy tíz nappal előtte kárpótolják a legszegényebb társadalmi rétegeket. A kormány tegnap szünetet kért, hogy állást foglaljon a kérdéssel kapcsolatban. Felvételünk egy moszkvai üzletben készült . ШсmSz6 KÜLPOLITIKA'3 rymr '-''T’vrf-'f “«1T' I ' -T” П-ПГПРГЧГВТГПТХ Letörték a bukaresti tangászat Államcsínykísérlet vagy valami más? — Tízezer bányász érkezett a román fővárosba a kormány védelmére A romániai kormány tegnap reggel közölte, hogy valószínűleg az államcsínykísérlet elkövetőihez vezető nyomokra bukkantak. A Zsil völgyéből tegnap reggel érkezett mintegy 10 000 bányász Bukarestben a Nemzeti Parasztpárt székhelyén benzinnel töltött palackokat és lőszert talált. Nem hivatalos források szerint a bányászok behatoltak a Nemzeti Liberális Párt székhelyére is. A román kormány hivatalos közlése szerint a román fővárosban történt tragikus események mérlege 5 halott és 104 sebesült. Az utóbbiak közül 60 személy kórházi ápolásra szorult. Az anyagi kár óriási, megrongálták a bukaresti rendőrség, a belügyminisztérium, a román hírközlő Szolgálat, a televízió és néhány közelben levő üzlet épületét. A televízió épületében nagyobbak az anyagi károk, mint voltak a decemberi forradalom idején. Több ezer bukaresti polgár töltötte szerdán az éjszakát a román kormány székhelyének épülete előtt, s még tegnap is szórványos lövöldözés hallatszott a fővárosban. A polgárok a hivatalos jelentés szerint „a hadsereg tagjaival együtt őrködnek a frissen kivívott demokrácia vívmányai felett”. A Győzelem terén, a kormány székhelye előtt nemcsak harckocsik, hanem hatalmas kamionok és betonkeverők is láthatók, félkörben sáncot alkotva az épület körül. Tegnap hajnali 3 órakor a hadseregnek sikerült Bukarest minden részében szétzavarnia a tüntetőket. A televízió épülete előtt álló csoportot, amely benzinnel töltött palackokat dobált a rendőrökre és a katonákra, szintén szétzavarták. A helyzet a bukaresti rendőrség és a belügyminisztérium épületénél volt a legsúlyosabb. Bukarestnek ebbe a részébe, amely az Egyetem tér közelében van, harckocsikat vezényeltek, könnyfakasztó bombákat dobáltak, és nemcsak a levegőbe lőttek, hanem a tüntetőkre is. A lapzárta előtt kapott adatok szerint az öt halálos áldozat közül két személyt öltek meg lőfegyverrel. A rendőrség lépésről lépésre haladva, időnként tüzet nyitva, szorította vissza a tüntetőket az egyetem épületéhez, a tüntetők a szemeteskannák fedelét használták pajzsként. A tüntetők között 15—18 éves fiatalok is voltak, sőt kisgyermekek is, akik nem is voltak teljesen tisztában azzal, miben vesznek részt. A hivatalos álláspont szerint „nyilvánvaló, hogy mögöttük olyan erők állnak, amelyek manipulálnak az ifjúsággal”. Tegnap reggel hivatalosan közölték a Varsói Szerződés miniszteri találkozójának kezdetén, hogy Victor Stanculescu román véderőminiszter szerdán éjjel visszatért Berlinből Bukarestbe a romániai belpolitikai események miatt. A román küldöttséget a találkozón a továbbiakban Stanculescu helyettese, George Logofatu fogja vezetni. Ion Iliescu román elnök tegnap ismét beszédet tartott a Győzelem terén, a kormány székhelye előtt a tüntetőknek. Dél körül valódi nagygyűlést tartottak. Mintegy 10 000 bukaresti és vidéki dolgozó gyűlt össze a téren, hogy „megvédje a demokráciát”. Iliescu felszólított mindenkit: a hadsereget, a rendőrséget és a polgárokat egyaránt, hogy őrizzék meg lélekjelenlétüket és „a decemberi forradalom vívmányait”. Iliescu bizonyos fokú elégedetlenségének adott hangot amiatt , hogy a román hadsereg későn lépett közbe, hogy megakadályozza az incidenst. Már csak éjfél után is küldtek szerdán katonai alakulatoskat a román televízió, a rendőrség és a belügyminisztérium épületéhez. Csupán ekkor vonultak vissza teljesen a tüntetők. Iliescu szavai szerint igen veszélyes az a tézis, hogy a hadseregnek csak az országhatárok védelme a feladata, és nem kell beavatkoznia a tegnapelőttihez hasonló eseményekbe. Ez az álláspont teljes mértékben kizárja és leszereli a katonaságot, amely „a társadalom és a demokratikus, törvényesen választott rendszer tartópillére”. PÁRIZS. — Tizenöt fiatal romániai állampolgár arra használta ki a Rhone völgyében tett látogatását, hogy politikai menedékjogot kérjen Franciaországtól. Lyonban megtartott sajtókonferenciájukon attól való félelmükkel magyarázták lépésüket, hogy „a bukaresti kormány egy új »emberarcú« diktatúrát szándékozik bevezetni”. A román turisták azt állítják, hogy a Nemzeti Megmentési Front elnöke, Iliescu nemrég kijelentette, hogy „a diktatúra még jó dolog is lehet, amennyiben az uralkodó föllép a nyilvánosság előtt”. A menekültek mindannyian 30 éven aluliak, és mint kijelentették, részt vettek a tavaly decemberi forradalomban. (Tanjug) (Reuter telefotó) Egy kép a szerdai bi|karesti zavargásokról: rendőrök ütlegelnek egy tüntetőt (Reuter telefotó) Jeruzsálem keleti részében az elmúlt három nap alatt másodszor került sor zsidóellenes támadásra arabok részéről. Ezúttal egy arab nő támadott meg késsel egy 11 éves zsidó fiút. A képen: a sebesült fiút a kórházba szállítják.