Magyar Szó, 1990. szeptember (47. évfolyam, 240-254. szám)

1990-09-08 / 247. szám

Bánáti Híradó XXI. évf., 36. (1025.) szám 1990. szeptember 8., szombat Elégedetlenek az eredménnyel A Szerbiai Szocialista Pártnak Zrenjanin községben mintegy hétszáz tagja van . Akadályok a vállalatokban A zrenjanini pártelnökség legutóbbi ülésén közölt adatok szerint a Szerbiai Szocialista Pártnak a községben mintegy hét­száz tagja van. Ez a pártszervezet tagságának csak a négy száza­léka, és ezért az elnökség bejelentette, hogy fokozni fogják a ta­gok verbuválását. Különösen gondot okoz a hely­zet a vállalatokban, és ezért ha­marosan megbeszélést tartanak a pártalapszervezetek titkáraival, de mint ahogy mondták, ha kell, ak­kor az igazgatókkal is. Vučina Sčekić pártelnök hang­súlyozta, hogy a helyi közösségek­ben folynak a tagtoborzó gyüleke­zetek és a pártismertetők, de ag­gasztó a helyzet a vállalatokban. A mintegy ezer zrenjanini igaz­gató közül csak tíz-egynéhányan csatlakoztak az új párthoz, ugyan­akkor jóval nagyobb azoknak a száma, akik akadályozzák a ta­gok toborzását és minden politikai tevékenységet a kollektívákban. Mint mondta, a jelenlegi helyzet­ben teljesen bizonytalan az akció­nak a kimenetele a vállalatokban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valamilyen nyomásgyakorlás következik, de a pártelnök beje­lentette, hogy tekintettel a tiszt­ségre kerülésük módjára, joguk­­van figyelmeztetni az igazgatókat arra, hogy ha már ők személyesen nem hajlandók az új pártba lépni, akkor legalább ne akadályozzák a tagtoborzást a kollektívájukban. Sčekić megjegyezte azt is, hogy a KSZ-nek nincs semmi kifogása az ellen, hogy a helyi közösségek épületében tagtoborzást végezze­nek más pártok is, de elvárják, hogy hozzájuk hasonlóan ezek is megtérítsék az ilyen tevékenység költségeit. Petar Crnogorac szerint észrevehető az egyes párttitkárok ellenszenve az új párt iránt (a 240 pártalapszervezet közül csak 124-ben vették át az SZSZP doku­mentumait). Szerinte a pártok nyilvános fellépéseit jobban meg kellene szervezni. Goran Papic szerint nemrég még az alapszer­vezetek többségében tömegesen támogatták az új párt létrehozá­sát, most viszont ugyanígy hátat fordítottak neki. Božo­večić sze­rint csakis azokra kell támaszkod­ni, akik beiratkoztak az új pártba. Milom­ir Bjekovic, az elnökség tit­kára szerint szembe kell nézni az igazsággal, hogy a 73 tagú pártbi­zottságból eddig csak 18-an csat­lakoztak, hogy az elnökség meg­választása óta gyakorlatilag nem ült még össze teljes összetételben. Borislava Mašić szerint sokan (mint ő maga is) még mérlegelik a helyzetet, és majd ahhoz a párt­hoz csatlakoznak, amely nekik a legtöbbet nyújtja. A Szerbiai Szo­cialista Pártnak jó volna, hogyha a mérlegelők nagyobb részét a saját pártjába vonzaná. Mert ha­bár vannak olyan vélemények is, hogy a tömegesség nem a legfon­tosabb (ezt mutatja az eddigi gya­korlat is), mégsem lényegtelen, hogy milyen eredménnyel zárul a tagok toborzása. Az első kör nyil­vánvalóan nem hozta meg a várt eredményeket, ezért az évi sza­badságok leteltével élni kell a kö­vetkező alkalommal. K. I. AZ ELEMÉRI MŰKAUCSUKGYÁRBAN A dolgozók csődeljárást indítottak Az eleméri Műkaucsukgyár dol­gozóinak hétfői gyűlésén úgy hatá­roztak, hogy negyvennapi ered­ménytelen munkabeszüntetés után maguk indítványozzák a csődeljá­rást. Mindez alig három nappal azelőtt történt, hogy a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat a törvényes kötelesség formájában nem indí­tott hasonló eljárást, mivel a kol­lektíva zsírószámlája csaknem 60 napja folyamatos zárlat alatt van. Zdravko Bralo, a sztrájkbizottság elnöke elmondta, az elmúlt negy­vennapi tiltakozásuk alatt sem a köztársaságból, sem pedig a tar­tományból senki sem szavatolta, hogy a műkaucsukgyárra szükség van, és ezért érthető a dolgozók tü­rel­metlensége. Mint ahogy a dolgozói gyűlésen elhangzott, a kollektíva vesztesé­get könyvelt, ha termelt, de még amikor állt is, úgyhogy jelenlegi kötelezettségei meghaladták a 330 millió dinárt. Ilyen helyzetben pe­dig nem vállalták a kockázatot, hogy az esetleges, mintegy 25 mil­lió dollárnyi segélyt elfogadják, mi­vel könnyen megtörténhetett vol­na, hogy ez a pénz is prédába ve­szett volna. A dolgozók nem bíz­nak a belgrádi közgazdasági egye­tem tanulmányában sem a kollek­tíva kilátásaival kapcsolatban. A 850 dolgozó inkább úgy határozott, hogy önként vállalja a csődeljárás következményeit, és már a héten valószínűleg el is juttatták indít­ványukat a zrenjanini kerületi bí­rósághoz. Kedden Belgrádban járt a válla­lat dolgozóinak négytagú küldöttsé­ge, ahol a köztársasági korm­ány támogatta a dolgozók eljárását. A csődeljárás lefolytatását a Vajdasá­gi Bankra bízták, amelynek a le­hető legrövidebb időn belül csőd­­eljárási igazgatót kell keresni, mint elhangzott, akár havi tízezer dolláros fizetésért. Az igazgatónak pedig az a feladata, hogy meg­válogassa a dolgozókat, akikkel majd október elsejétől folytatni fogják a termelést. A csődeljárási igazgatónak pedig az elkövetke­ző fél év alatt kell megtalálni a választ arra, hogy életképes le­het-e ez a kapacitás, vagy végér­vényesen be kell csukni. Az eljá­rás egyik következménye termé­szetesen az lesz, hogy több száz dolgozó marad munka nélkül, s ezeknek a minimális anyagi biz­tonságát majd a község fedezi. K. I. A MAGYARCSERNYEI CUKORGYÁRBAN Megkezdődött a kampány Kétszázezer tonna termés feldolgozására számítanak • A zrenjanini gyárnak nincs pénze a répa kifizetésére A magyarcsernyei Banacanka cukorgyár dolgozói idejében meg­kezdték az előkészületeket az idei kampányra. A múlt héten befeje­ződött a gyár nagyjavítása is, úgyhogy tegnapelőtt megkezdőd­hetett a kampány. A gyár nyers­anyag körzetéhez tartozó közsé­gekben 6600 hektár répát vetettek a termelők. Erről a területről mintegy 200 000 tonna termés be­takarítására számítanak. A mészkerztencét hétfőn gyújtot­ták be, szerdán megkezdődött az átvétel, csütörtökön, a második műszakban pedig a répa szelete­lése is. Az idei aszály nagy kárt oko­zott a vetésben. A gyár nyers­anyagbeszerző osztálya szakembe­reinek elemzése szerint a termés cukortartalma 15,5—17,5 százalék között mozog, de a nedvességhiány miatt csökkenő irányzatú. A répa hozama kisebb lesz a tervezettnél,­ hiszen a szakemberek legalább 40 tonnás hektáronkénti átlagra számítottak, ehelyett azonban valószínűleg csak 35 tonnás átla­got takarítanak be a termelők. Meghatározták a répa átvételi árát is. Eszerint a termelőknek 0,5 dinárt fizetnek a termés kilójá­ért, azzal a kitétellel, hogy a későb­biek során esetleg lehetőség lesz az ár növelésére. A zrenjanini cukorgyárban 15- én gyújtják be a mészkemencét, 17-én megkezdődik a répa átvéte­le, 20-án pedig a répa szeletelése. A gyárban arra számítanak, hogy az idén mintegy 320 000 tonna termést dolgoznak föl. Ez a meny­­nyiség mintegy 50 000 tonnával kevesebb a tervezettnél. Noha az elirányzottnál kevesebb répát kell kifizetni, a gyárban mégis gond­ban vannak, mert még nem tud­ták előteremteni a pénzt az emlí­tett mennyiség ellenértékének törlesztésére. A Bánáti Bankban hangsúlyozzák, hogy csak abban az esetben lesz pénz a répa kifi­zetésére, ha a malomipari vállala­tok törlesztik a búza átvételére fölvett kölcsönöket. A gyárnak pillanatnyilag csak 22 millió di­nára van, ami 8 százaléka a szük­séges összegnek. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy egyelőre senki sem tudja, mikor fogják megkapni pénzüket a ter­melők. A zrenjanini gyár is 0,5 dinárt fizet a termelőknek a répa kilójáért. Muzslya száz éve Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli ma Muzslya. Ebből az alkalomból számos rendezvényt szerveznek a faluban. Ma délelőtt leleplezik a központban emelt emlékművet, majd a helyi közösség közgyűlésének díszü­lésén méltatják az elmúlt egy évszázad eredmé­nyeit, az arra érdemes polgároknak pedig átadják a társadalmi elis­meréseket. Minderről lapunk 2. oldalán számolunk be részletesen. A KIKINDAI METANOLGYÁRBAN Álhírek a csődeljárásról — Érvényt kell szerezni a bírósági döntésnek A nehézségek ellenére a kikin­­dai metanol- és ecetsavgyárban 1987-ben sikerült elindítani a ter­melést: 15 000 tonna metanolt, 250 tonna ecetsavat, 3000 tonna csepp­folyós oxigént és 31 297 kilowatt villanyáramot állítottak elő. A gyár teljesítőképességét teljes, egészében még sohasem sikerült kihasználni. Folyamatos üzemeltetés esetén ugyanis évente 200 000 tonna me­tanolt, 100 000 tonna ecetsavat, 120 millió kilowattóra villanyára­mot, 215 000 tonna cseppfolyós oxigént és 55 000 tonna szén-mo­­noxidot termelhetnének. Kikindán már a korábbi években is hangoz­tatták, hogy az újvidéki Naftagas sodorta őket ebbe a kilátástalan helyzetbe, mert a Naftagas is a metanol- és ecetsavgyár alapítói közé tartozik, de nem tett, illetve nem­ tesz eleget ezzel kapcsolatos anyagi kötelezettségeinek. A Naftagasban viszont azt haj­togatják, hogy ez a kikindai beru­házás nem kifizetődő. Ez az érv nem elfogadható, hiszen az újvi­déki munkaszervezet illetékesei a beruházás kezdetén aláírták a ki­kindai metanol- és ecetsavgyár építéséről szóló társadalmi megál­lapodást, amelyben anyagi kötele­zettséget is vállaltak. Akkor elfo­gadták azt a tervet, amely szerint jól jövedelmező beruházásról van szó. Tény, hogy „békés úton" nem tudtak zöldágra vergődni ebben a fontos kérdésben. Az ügy bíróság­ra került. A per több mint két évig húzódott, amelynek végén a bíróság a kikindaiaknak adott igazat. Ezzel azonban nem jutot­tak előbbre, mivel a kölcsönös vá­daskodás nem ért véget. Az abból is kitűnik, hogy a bírósági döntés után sem zökkenőmentes a terme­lés, főleg azért, mert akadozik a földgáz­ellátás. Az év köze­pén például a Naftagas azért szün­tette be a metanol- és ecetsav­­gyárba a földgáz szállítását, mert a kikindaiak nem törlesztették adósságukat. A metanolgyárban viszont azt állítják, azért képte­lenek rendszeresen fizetni az el­fogyasztott gázért, mert a Nafta­gas nem törleszti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. És ezzel valójában be is zárul a bűvös kör: a gondok nem enyhülnek. A közelmúltban olyan hírek ter­jedtek el, amelyek szerint ebben a kikindai vegyipari létesítményben megindítják a csődeljárást. Ezt Vladimir Ilic, a kikindai községi képviselő-testület elnöke is jóvá­hagyta. Az elnök ezzel kapcsolat­ban közölte, hogy a képviselő-tes­tület elnöke saját elhatározásából nem hozhat döntést a csődeljárás­ról. Ebből következik, hogy álhír terjesztéséről van szó. Tény azonban, hogy Vladimir Ilic megbeszélést folytatott a Naftagas és a Vajdasági Bank képviselőivel a metanolgyár sú­lyos anyagi problémáiról. Ezen a megbeszélésen azonban szóba sem került a csődeljárás. Azokról a le­hetséges és sürgős megoldásokról tárgyaltak, amelyek elősegíthetik a helyzet rendezését. Nyilvánvaló, hogy minél előbb érvényt kell szerezni a bírósági döntésnek, mert a kikindaiak véleménye sze­rint csak így hárulhatnak el az akadályok a termelés megszerve­zésében. A metanol- és ecetsavgyárban nyolcszázan dolgoznak. A községi képviselő-testületben kiemelt fel­adatnak tekintik a munkások anyagi helyzetének javítását. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tel­jes kapacitással üzemeltetik a vegyipari létesítményt. P. P. Segély a bányász­­családoknak A szegényes anyagi hely­zete ellenére a pártelnökség úgy határozott, hogy 10 000 dinárt küld a dobrn­jai bá­nyászkatasztrófa áldozatai családtagjainak a megse­gítésére és a bánya felújítására- Ugyanakkor fel­hívást intézett a köz­ség polgáraihoz- hogy le­hetőségükhöz mérten segít­senek a bányászcsaládokon. Az elnökség a horvátországi szerbek megsegítésére 5000 dinárt hagyott jóvá. Mint is­mertették, Zrenjanin köz­ségben 1160-an szavaztak a horvátországi szerbek auto­nómiájára. A vártnál nagyobb érdeklődés A falufelújítási alap köl­­csönére egyre többen szá­mítanak a közép-bánáti községekben A Vajdasági Bank és a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács által alapított falufejlesztési­ alap köl­­csönei iránt egyre nagyobb az ér­deklődés a zrenjanini és a kör­nyező közép-bánáti községekben is. A múlt héten beérkezett igény­lésekkel együtt 65 kérvényező van, akik összesen mintegy 44 millió dináros kölcsönre számítanak. Az Alapban összesen 80 millió dinárt irányoztak, ezért valószír­nűleg nem reális az elvárás, hogy erről a vidékről minden igénylő kölcsönt kap. Kedvező momentum azonban az, hogy egyre több fia­tal, tettrekész vállalkozó jelentke­zik, akik készek vállalni a kocká­zatot, amely az ilyen nagyobb be­ruházásoknál jelentkezik. Biztató az is, hogy többen jószágtenyész­tésre kérik a kölcsönt, de vannak érdeklődések a pékségek megnyi­tásától a sörkészítésig­ A megfelelő dokumentáció elkészítéséhez bele­segített a bánáti Bank is, és vár­hatólag a jövő hónap elején ér­keznek majd meg az első válaszok a kérvényekre. G y._ K. 1.

Next