Magyar Szó, 1991. augusztus (48. évfolyam, 209-234. szám)

1991-08-14 / 222. szám

12 KÉZIMUNKA Virágmintás blúz Nagyság: 38-40 (44-46, 50-52). Ez utóbbi két méret adatait, ha eltérnek, zárójelben külön közöljük. Anyagszükséglet: 800 /900,1000/ g pa­mut alapanyagú kék melírozott fonál, egy-egy pár 3-as és 4-es kötőtű, valamint egy 60 cm hosszú 3-as körkötőtű és egy 4-es horgolótű. Kötésminta:­­ patent: egy sima, egy fordí­tott váltakozik. Virágminta: a mellékelt séma alapján dolgozunk. A rajzon a színéről és a visszájáról kötött sorokat egyaránt feltüntettük. A megjelölt részt szélességében és magassá­gában egyaránt folyamatosan ismételjük. Az üres négyzeteknek nincs jelentőségük, csupán a könnyebb eligazodást szolgálják. Minden sort egy-egy szélszemmel kezdünk és fejezünk be. Méretpróba: 4-es tűvel 20 szem és 27 sor ad egy 10x10 cm-es négyzetet. Háta: 3-as tűvel felszedünk 99 /112,125­ szemet, és 7 cm magas patentot kötünk. Az utolsó, patenttal kötött sorban a munkát egyenletesen elosztva 20 szemmel szaporítjuk : 119/132,145/ szem. A vastagabb tűvel, a vi­rágmintával folytatjuk a munkát. A szegélytől számított 59 /61,63/ cm-es magasságban a nyakkivágás kiképzéséhez egyszerre befejezzük a középső 19 /20,19/ szemet, majd a kivágás felőli oldalakon minden 2. sorban 2x6 szemet fogyasztunk. A szegélytől számított 62 /64,66/ cm-es magasságban a maradék szemeket egyszerre fejezzük be. Eleje: a hátával azonos módon kötjük, csak mélyebb nyakkivágással. A szegélytől számított 54 /56,58/ cm-es magasságban a nyakkivágás kiképzéséhez egyszerre befejezzük a középső 17/18,17/ szerpet, majd a kivágás felőli oldala­kon minden 2. sorban 1x3, 3x2 és 4x1 szemet fogyasztunk. A maradék szemeket a hátával azonos magasságban egyszerre fejezzük be. Ujja: 3-as tűvel felszedünk 44 /52,60/ sze­met, és 6 cm magas patentot kötünk. Az utol­só, patenttal kötött sorban a munkát egyenletesen elosztva 23 /28,33/ szemmel sza­­porítjuk: 67 /80,93/ szem. A vastagabb tűvel, virágmintával folytatjuk a munkát. Az ujjak fel­felé haladva fokozatosan bővülnek, ezért a munka mindkét szélén, minden 10. sorban tixl szemet szaporítunk : 89/102,115/szem. A szaporított szemeket simán kötjük. A sze­gélytől számított 43 /44,45/ cm-es magasság­ban valamennyi szemet lazán befejezzük. Összeállítás: összevarrjuk az egyes része­ket, beállítjuk az ujjakat. A körkötőtűvel kb. 104 szemet szedünk fel a nyakkivágás köré, és 2,5 cm-es patentot kötünk, majd valamennyi szemet egyszerre fejezzük be. □ = Az üres négyzetek nem jelentenek semmit, csak a könnyebb eligazodást szol­gálják 0 = 1 sima, Q= 1 fordított, 0 = 1 ráhajtás B = 1 szemből 7 szemet emelünk ki (egyet simán, egyet simán keresztezve) 0=2 szemet egyszerre kötünk le simán 0 = 2 szemet egymáson keresztezve egy­szerre kötünk le 0 = 3 szemet egyszerre kötünk le simán 0=3 szemet egymáson áthúzva egyszerre kötünk le/ú 1 szemet leemelünk, 2 szemet simán keresztezve egyszerre kötünk le, s a leemelt szemen áthúzzuk/ g­o­bojt/~ a kijelölt szemből horgolótű se­gítségével 5 félpálcikát emelünk ki, majd va­lamennyi hurkot egyszerre vesszük le/ 125 128/31.5) |5| DIVAT Játék tengerész­ruhában Hódít a tengerészstí­lus. Ezúttal a legki­sebbeknek mutatunk be néhány könnyen elkészíthető mo­­dellt.Bármelyiket egész nap viselheti a gyerek. Régi ruha­darabokat is divatos­sá tehetünk egy színes, nagy tenge­részgallérral és né­hány sor sujtással. 1. Kék-fehér csíkos kétrészes. Praktikus, mert könnyen variál­ható más ruhadarab­bal is. 2. Fehér bermuda, klasszikus tenge­részblúzzal. A gallér és a csíkozás piros­­fehér színű. 3. A legkisebbeknek stilizált tengerész­­modellt mutatunk be. Fehér overall sö­tétkék galérral és nagy pöttyös masni­val. DOBI Jolanda , CSILLAGÁSZAT Felvillant és eltűnt A csillagász munkája sokszor a rakoncátlan gyerekekkel bajlódó tanáréhoz hasonlítható. Amikor a tanár az osztály felé fordul, minden a legnagyobb rendben van, ha viszont hátat for­dít a gyerekeknek, elszabadul a pokol. Hasonló problémával kell szembenézniük az optikai csil­lagászoknak is, akik rendszerint az égbolt kis területéről, hosszú expozíciós idővel készített felvételeket tanulmányoznak. Észrevenné-e va­laki, ha valahol az égbolton rövid időre feltűnne - vagy éppen eltűnne - egy csillag? Scott D. Barthelmy és három munkatársa a NASA Goddard Űrközpontjában azt reméli, hogy új műszerükkel, a rendkívül mozgékony távcsővel (RMT - Rapidly Moving Telescope) választ adhatnak erre a kérdésre. Az új távcső egyetlen másodperc alatt az égbolt bármely területére ráirányítható, ahol azután a 13 mag­­nitúdós halvány fényfoltokat is egy szögmá­sodperces (1/3600 fokos) felbontással vizsgál­hatja. Az RMT-t mindenekelőtt a rejtélyes gamma­­kitörések optikai megfelelőinek kutatására ké­szítették. Ezek a nagy erejű villanások általában egy-tíz másodpercig tartanak. Feltételezik, hogy a gammakitörések az elpusztult csillagok neutroncsillagoknak nevezett, rendkívül nagy sűrűségű tetemeivel állnak kapcsolatban, de mibenlétükről ma még csak nagyon keveset tudunk. Az a néhány optikai kép, ami a gam­makitörések optikai megfelelőiről eddig a ren­delkezésünkre áll, véletlenszerűen került rá más céllal készített, hosszú expozíciós idejű fel­vételekre, így nem sokat árul el a források ter­mészetéről. Az RMT-től azt várják, hogy lega­lább a gammakitörések pontos helyét és természetét meg tudja majd határozni. Más tünékeny égi jelenségek még halvá­nyabb fényjelekkel hívják csak fel magukra a fi­gyelmet. A távoli üstökösök például időnként elfedhetnek egy csillagot. Feltevések szerint a Naptól a Föld távolságánál százszor-ezerszer messzebb, az úgynevezett Oort-felhőben lega­lább 200 billió üstökös kering a Nap körül. Ha sikerülne megbizonyosodnunk ezeknek az üs­tökösöknek a létezéséről, az nagyban hozzájá­rulna a Nap és a bolygók ma még ködös ere­detének a tisztázásához. Az üstökösök kimutatására a Lawrence Li­vermore Nemzeti Laboratóriumban Tim S. Axelrod és Charles Alcock olyan automatikus távcsövet fejleszt ki, amely folyamatosan, má­sodpercenként tízszer megméri ezer halvány háttércsillag fényességét. Az üstökösök által létrehozott csillagfedések az égbolt bármely ré­szén meglehetősen gyakran előfordulhatnak, egy-egy fedés azonban mindössze néhány ti­­zedmásodpercig tart. Axelrod és Alcock arra számít, hogy berendezésük évente körülbelül 100 fedést fog kimutatni. A fedések ténylege­sen megfigyelt száma fontos információt nyújt a Naprendszer még kevéssé ismert peremvidé­kéről. Egy még nagyratörőbb terv keretében Axel­rod és Alcock távoli bolygókra és barna törpék­re akar vadászni, amelyek tömegüket tekintve a csillagok és a bolygók között vannak. Felfe­dezésükhöz a gravitációs lencsehatást kívánják felhasználni. Einstein általános relativitáselmé­letéből tudjuk, hogy a gravitációs tér elgörbíti a fénysugarakat. Ha egy Naprendszeren kívüli bolygó elhalad egy nála távolabbi csillag előtt, akkor gravitáci­ós tere lencseként fókuszálhatja, így felerősít­heti a csillag fényét. A jelenség geometriájától függően a csillag látszólagos kifényesedése né­hány perctől akár néhány hétig is eltarthat. Egy esetben már sikerült is megfigyelni egy kis égitest gravitációs lencsehatását. Michael J. Irwin Huc­ra lencséjét" ellenőrizte, egy olyan kvazárt, amelynek képe pontosan a kvazár és a föld közötti egyenes mentén elhelyezkedő ga­laxis gravitációs hatására négy részre esett szét. Egy év leforgása alatt a kép egyik összetevő­je mintegy 60 százalékkal fényesebb lett, majd visszatért eredeti fényességére. Ha akár a kva­zárban, akár a galaxisban következett volna be valamiféle változás, akkor mind a négy kép fé­nyességének egyidejűleg változnia kellett vol­na. Irwin ezért úgy véli, hogy a galaxison belül egy kisebb égitest pontosan a föld és négy kép egyike között haladt el, így rövid ideig az egyik kép fényét fókuszáló lencseként működött. A más csillagok körül felfedezni vélt boly­gókról és barna törpékről szóló egyéb híradá­sokhoz hasonlóan ez az információ is kétségbeejtően bizonytalan, hiszen a megfi­gyelt jelenség többféleképpen értelmezhető. Mindez azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy sok mindent megtudhatunk még a világegye­temről, ha kifigyeljük a természetnek ezeket az apró, finom kis trükkjeit. ÁROKSZÁLLÁSI Imre ÁLLATVILÁG Mérges kígyó - „szelíd” kígyó A régi hiedelem, hogy a mérges kígyónak háromszögle­tű a feje és tojásdad alakú a pupillája, teljesen téves. Mert ha igaz is, hogy a gödörkésorrú és egyéb viperafajtáknak a feje nagy és háromszögletű, és a­­legtöbbjének tojásdad alakú a pupillája, néhány nem mérges kígyófajtára is ér­vényes ez a megállapítás. És hogy továbbmenjünk: a kob­rának és a korallkígyónak kifejezetten karcsú a fejformája, nagyon hasonló több nem mérges fajtájú kígyóéhoz, vala­mint a pupillája is kerek. Egyetlenegy, aránylag egyszerű ismertetőjel van, mely mindig megkülönbözteti a mérges fajtát a nem mérgestől, de ezt az élő állaton nehéz felfedezni. A mérges kígyó felső állkapcsának elülső részén, mindkét oldalon egy-egy hosszú méregfog áll ki a többi, rövidebb fog közül. A nem mérges kígyók valamennyi foga egyforma hosszúságú vagy csaknem egyforma. De hogy megvizsgálhassuk a kí­gyó fogát, ahhoz természetesen elsősorban az szükséges, hogy kinyissuk a száját, ami ellen a kígyó - mérges vagy nem mérges fajtájú - erélyesen tiltakozna. Óvatosság ajánlatos a kígyó szájának megvizsgálásánál még akkor is, ha döglöttnek tartjuk, mert izom-reflexmozgás még ki­válthatja a harapást. 5 FOTÓZÁS Egy újraéledő formátum A negatív méret csökkenésének kísérletei a kisfilmes fényképezőgépek esetében csak részben vezethetők vissza anyagi okokra. A fényképezés hőskorában, amikor ki­zárólag a drága 6x9-es rollfilmkamerákkal lehetett fényképezni, a csökkentett méret bevezetését egyedül a takarékosság diktálta. Ma a kompakt kamerák korszakában a félkép formátumhoz való visszatérés ismét azért tűnik vonzónak, mert a kisebb képméret tovább csökkentheti a gépház mérete­it. A kisebb képmérethez rövidebb gyűjtő távolságú objektív szükséges, amelyek nagy mélységélességük révén a távolságbeállítás terén előnyösek. A félképméret javára szól az egy felvételre jutó kisebb film és előhívási költség is. Mert azonos minőségű felvevő objektívet feltételezve a két képméret (teljes és fél) át­lagos nagyságú nagyításai között kiugró különbség nem érzékelhető, sem szemcsé­­zett, sem felbontó képesség tekintetében. Az egyedüli kérdés, hogy egy tekercsre jutó nagy mennyiségű felvételt (72) a fotós mennyi idő alatt készíti el, vagyis meddig ma­rad a gépben a részben leexponált film. A ma elterjedt 9x13-as méretű printer nagyítások oldalarányával a félkép méret el­méletileg azonos, a 24x36-os pedig eltér tőle. A felsorolt előnyök ellenére sem látszik valószínűnek, hogy éppen most következik be az áttörés a félkép méretű kamerák ja­vára, mivel az eddigi tapasztalatok szerint egyiknek sem volt átütő sikere. A Canon törekvéseiből ítélve azonban ezen a téren is várható újítás, különösen akkor, ha az említett cég nemrégiben megjelent félkép formátumú kompakt kamerája beválik. I. G.

Next