Magyar Szó, 1991. augusztus (48. évfolyam, 209-234. szám)
1991-08-14 / 222. szám
12 KÉZIMUNKA Virágmintás blúz Nagyság: 38-40 (44-46, 50-52). Ez utóbbi két méret adatait, ha eltérnek, zárójelben külön közöljük. Anyagszükséglet: 800 /900,1000/ g pamut alapanyagú kék melírozott fonál, egy-egy pár 3-as és 4-es kötőtű, valamint egy 60 cm hosszú 3-as körkötőtű és egy 4-es horgolótű. Kötésminta: patent: egy sima, egy fordított váltakozik. Virágminta: a mellékelt séma alapján dolgozunk. A rajzon a színéről és a visszájáról kötött sorokat egyaránt feltüntettük. A megjelölt részt szélességében és magasságában egyaránt folyamatosan ismételjük. Az üres négyzeteknek nincs jelentőségük, csupán a könnyebb eligazodást szolgálják. Minden sort egy-egy szélszemmel kezdünk és fejezünk be. Méretpróba: 4-es tűvel 20 szem és 27 sor ad egy 10x10 cm-es négyzetet. Háta: 3-as tűvel felszedünk 99 /112,125 szemet, és 7 cm magas patentot kötünk. Az utolsó, patenttal kötött sorban a munkát egyenletesen elosztva 20 szemmel szaporítjuk : 119/132,145/ szem. A vastagabb tűvel, a virágmintával folytatjuk a munkát. A szegélytől számított 59 /61,63/ cm-es magasságban a nyakkivágás kiképzéséhez egyszerre befejezzük a középső 19 /20,19/ szemet, majd a kivágás felőli oldalakon minden 2. sorban 2x6 szemet fogyasztunk. A szegélytől számított 62 /64,66/ cm-es magasságban a maradék szemeket egyszerre fejezzük be. Eleje: a hátával azonos módon kötjük, csak mélyebb nyakkivágással. A szegélytől számított 54 /56,58/ cm-es magasságban a nyakkivágás kiképzéséhez egyszerre befejezzük a középső 17/18,17/ szerpet, majd a kivágás felőli oldalakon minden 2. sorban 1x3, 3x2 és 4x1 szemet fogyasztunk. A maradék szemeket a hátával azonos magasságban egyszerre fejezzük be. Ujja: 3-as tűvel felszedünk 44 /52,60/ szemet, és 6 cm magas patentot kötünk. Az utolsó, patenttal kötött sorban a munkát egyenletesen elosztva 23 /28,33/ szemmel szaporítjuk: 67 /80,93/ szem. A vastagabb tűvel, virágmintával folytatjuk a munkát. Az ujjak felfelé haladva fokozatosan bővülnek, ezért a munka mindkét szélén, minden 10. sorban tixl szemet szaporítunk : 89/102,115/szem. A szaporított szemeket simán kötjük. A szegélytől számított 43 /44,45/ cm-es magasságban valamennyi szemet lazán befejezzük. Összeállítás: összevarrjuk az egyes részeket, beállítjuk az ujjakat. A körkötőtűvel kb. 104 szemet szedünk fel a nyakkivágás köré, és 2,5 cm-es patentot kötünk, majd valamennyi szemet egyszerre fejezzük be. □ = Az üres négyzetek nem jelentenek semmit, csak a könnyebb eligazodást szolgálják 0 = 1 sima, Q= 1 fordított, 0 = 1 ráhajtás B = 1 szemből 7 szemet emelünk ki (egyet simán, egyet simán keresztezve) 0=2 szemet egyszerre kötünk le simán 0 = 2 szemet egymáson keresztezve egyszerre kötünk le 0 = 3 szemet egyszerre kötünk le simán 0=3 szemet egymáson áthúzva egyszerre kötünk le/ú 1 szemet leemelünk, 2 szemet simán keresztezve egyszerre kötünk le, s a leemelt szemen áthúzzuk/ gobojt/~ a kijelölt szemből horgolótű segítségével 5 félpálcikát emelünk ki, majd valamennyi hurkot egyszerre vesszük le/ 125 128/31.5) |5| DIVAT Játék tengerészruhában Hódít a tengerészstílus. Ezúttal a legkisebbeknek mutatunk be néhány könnyen elkészíthető modellt.Bármelyiket egész nap viselheti a gyerek. Régi ruhadarabokat is divatossá tehetünk egy színes, nagy tengerészgallérral és néhány sor sujtással. 1. Kék-fehér csíkos kétrészes. Praktikus, mert könnyen variálható más ruhadarabbal is. 2. Fehér bermuda, klasszikus tengerészblúzzal. A gallér és a csíkozás pirosfehér színű. 3. A legkisebbeknek stilizált tengerészmodellt mutatunk be. Fehér overall sötétkék galérral és nagy pöttyös masnival. DOBI Jolanda , CSILLAGÁSZAT Felvillant és eltűnt A csillagász munkája sokszor a rakoncátlan gyerekekkel bajlódó tanáréhoz hasonlítható. Amikor a tanár az osztály felé fordul, minden a legnagyobb rendben van, ha viszont hátat fordít a gyerekeknek, elszabadul a pokol. Hasonló problémával kell szembenézniük az optikai csillagászoknak is, akik rendszerint az égbolt kis területéről, hosszú expozíciós idővel készített felvételeket tanulmányoznak. Észrevenné-e valaki, ha valahol az égbolton rövid időre feltűnne - vagy éppen eltűnne - egy csillag? Scott D. Barthelmy és három munkatársa a NASA Goddard Űrközpontjában azt reméli, hogy új műszerükkel, a rendkívül mozgékony távcsővel (RMT - Rapidly Moving Telescope) választ adhatnak erre a kérdésre. Az új távcső egyetlen másodperc alatt az égbolt bármely területére ráirányítható, ahol azután a 13 magnitúdós halvány fényfoltokat is egy szögmásodperces (1/3600 fokos) felbontással vizsgálhatja. Az RMT-t mindenekelőtt a rejtélyes gammakitörések optikai megfelelőinek kutatására készítették. Ezek a nagy erejű villanások általában egy-tíz másodpercig tartanak. Feltételezik, hogy a gammakitörések az elpusztult csillagok neutroncsillagoknak nevezett, rendkívül nagy sűrűségű tetemeivel állnak kapcsolatban, de mibenlétükről ma még csak nagyon keveset tudunk. Az a néhány optikai kép, ami a gammakitörések optikai megfelelőiről eddig a rendelkezésünkre áll, véletlenszerűen került rá más céllal készített, hosszú expozíciós idejű felvételekre, így nem sokat árul el a források természetéről. Az RMT-től azt várják, hogy legalább a gammakitörések pontos helyét és természetét meg tudja majd határozni. Más tünékeny égi jelenségek még halványabb fényjelekkel hívják csak fel magukra a figyelmet. A távoli üstökösök például időnként elfedhetnek egy csillagot. Feltevések szerint a Naptól a Föld távolságánál százszor-ezerszer messzebb, az úgynevezett Oort-felhőben legalább 200 billió üstökös kering a Nap körül. Ha sikerülne megbizonyosodnunk ezeknek az üstökösöknek a létezéséről, az nagyban hozzájárulna a Nap és a bolygók ma még ködös eredetének a tisztázásához. Az üstökösök kimutatására a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban Tim S. Axelrod és Charles Alcock olyan automatikus távcsövet fejleszt ki, amely folyamatosan, másodpercenként tízszer megméri ezer halvány háttércsillag fényességét. Az üstökösök által létrehozott csillagfedések az égbolt bármely részén meglehetősen gyakran előfordulhatnak, egy-egy fedés azonban mindössze néhány tizedmásodpercig tart. Axelrod és Alcock arra számít, hogy berendezésük évente körülbelül 100 fedést fog kimutatni. A fedések ténylegesen megfigyelt száma fontos információt nyújt a Naprendszer még kevéssé ismert peremvidékéről. Egy még nagyratörőbb terv keretében Axelrod és Alcock távoli bolygókra és barna törpékre akar vadászni, amelyek tömegüket tekintve a csillagok és a bolygók között vannak. Felfedezésükhöz a gravitációs lencsehatást kívánják felhasználni. Einstein általános relativitáselméletéből tudjuk, hogy a gravitációs tér elgörbíti a fénysugarakat. Ha egy Naprendszeren kívüli bolygó elhalad egy nála távolabbi csillag előtt, akkor gravitációs tere lencseként fókuszálhatja, így felerősítheti a csillag fényét. A jelenség geometriájától függően a csillag látszólagos kifényesedése néhány perctől akár néhány hétig is eltarthat. Egy esetben már sikerült is megfigyelni egy kis égitest gravitációs lencsehatását. Michael J. Irwin Hucra lencséjét" ellenőrizte, egy olyan kvazárt, amelynek képe pontosan a kvazár és a föld közötti egyenes mentén elhelyezkedő galaxis gravitációs hatására négy részre esett szét. Egy év leforgása alatt a kép egyik összetevője mintegy 60 százalékkal fényesebb lett, majd visszatért eredeti fényességére. Ha akár a kvazárban, akár a galaxisban következett volna be valamiféle változás, akkor mind a négy kép fényességének egyidejűleg változnia kellett volna. Irwin ezért úgy véli, hogy a galaxison belül egy kisebb égitest pontosan a föld és négy kép egyike között haladt el, így rövid ideig az egyik kép fényét fókuszáló lencseként működött. A más csillagok körül felfedezni vélt bolygókról és barna törpékről szóló egyéb híradásokhoz hasonlóan ez az információ is kétségbeejtően bizonytalan, hiszen a megfigyelt jelenség többféleképpen értelmezhető. Mindez azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy sok mindent megtudhatunk még a világegyetemről, ha kifigyeljük a természetnek ezeket az apró, finom kis trükkjeit. ÁROKSZÁLLÁSI Imre ÁLLATVILÁG Mérges kígyó - „szelíd” kígyó A régi hiedelem, hogy a mérges kígyónak háromszögletű a feje és tojásdad alakú a pupillája, teljesen téves. Mert ha igaz is, hogy a gödörkésorrú és egyéb viperafajtáknak a feje nagy és háromszögletű, és alegtöbbjének tojásdad alakú a pupillája, néhány nem mérges kígyófajtára is érvényes ez a megállapítás. És hogy továbbmenjünk: a kobrának és a korallkígyónak kifejezetten karcsú a fejformája, nagyon hasonló több nem mérges fajtájú kígyóéhoz, valamint a pupillája is kerek. Egyetlenegy, aránylag egyszerű ismertetőjel van, mely mindig megkülönbözteti a mérges fajtát a nem mérgestől, de ezt az élő állaton nehéz felfedezni. A mérges kígyó felső állkapcsának elülső részén, mindkét oldalon egy-egy hosszú méregfog áll ki a többi, rövidebb fog közül. A nem mérges kígyók valamennyi foga egyforma hosszúságú vagy csaknem egyforma. De hogy megvizsgálhassuk a kígyó fogát, ahhoz természetesen elsősorban az szükséges, hogy kinyissuk a száját, ami ellen a kígyó - mérges vagy nem mérges fajtájú - erélyesen tiltakozna. Óvatosság ajánlatos a kígyó szájának megvizsgálásánál még akkor is, ha döglöttnek tartjuk, mert izom-reflexmozgás még kiválthatja a harapást. 5 FOTÓZÁS Egy újraéledő formátum A negatív méret csökkenésének kísérletei a kisfilmes fényképezőgépek esetében csak részben vezethetők vissza anyagi okokra. A fényképezés hőskorában, amikor kizárólag a drága 6x9-es rollfilmkamerákkal lehetett fényképezni, a csökkentett méret bevezetését egyedül a takarékosság diktálta. Ma a kompakt kamerák korszakában a félkép formátumhoz való visszatérés ismét azért tűnik vonzónak, mert a kisebb képméret tovább csökkentheti a gépház méreteit. A kisebb képmérethez rövidebb gyűjtő távolságú objektív szükséges, amelyek nagy mélységélességük révén a távolságbeállítás terén előnyösek. A félképméret javára szól az egy felvételre jutó kisebb film és előhívási költség is. Mert azonos minőségű felvevő objektívet feltételezve a két képméret (teljes és fél) átlagos nagyságú nagyításai között kiugró különbség nem érzékelhető, sem szemcsézett, sem felbontó képesség tekintetében. Az egyedüli kérdés, hogy egy tekercsre jutó nagy mennyiségű felvételt (72) a fotós mennyi idő alatt készíti el, vagyis meddig marad a gépben a részben leexponált film. A ma elterjedt 9x13-as méretű printer nagyítások oldalarányával a félkép méret elméletileg azonos, a 24x36-os pedig eltér tőle. A felsorolt előnyök ellenére sem látszik valószínűnek, hogy éppen most következik be az áttörés a félkép méretű kamerák javára, mivel az eddigi tapasztalatok szerint egyiknek sem volt átütő sikere. A Canon törekvéseiből ítélve azonban ezen a téren is várható újítás, különösen akkor, ha az említett cég nemrégiben megjelent félkép formátumú kompakt kamerája beválik. I. G.