Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)
1992-10-15 / 284. szám
1992. október 15., csütörtök Idézet „Ha belehalsz is, légy jó” - másoltam ki gyerekkoromban Füst Milán naplójából, három felkiáltójellel nyomatékosítva az egyébként is erélyes fölszólítást, inkább érezve, semmint értelmemmel fölfogva a jelentését, talán a mondatritmus miatt, vagy önsajnálatból, nem tudom. A napokban a kezembe akadt az elsárgult cetli. Egy könyv lapjai közül hullott ki. Van valami ezekben a régi cetlikben: széleik szakadozottak, még őrzik a gyűrődések mintázatát, finom erezetű herbáriumi falevelek. Az ember próbálja az emlékezetébe idézni, hogy mikor is csukódhatott a könyv fedele rájuk, és egyáltalán, miként kerülhettek oda, talán könyvjelzőként, de lehet, hogy csak ideiglenesen csúsztattam az éppen kezem ügyébe eső könyv lapjai közé, hogy majd egyszer, adandó alkalommal, ha ráérek, átmásolom egy külön e célra tartalékolt füzetbe, abba a bizonyos átírótömbbe, fontos idézetek gyűjteményébe; aztán a könyvet visszatettem a polcra, a hátsó sorba, s megfeledkeztem az egészről... Igen, így is történhetett, de ez most nem releváns. Azért nem, mert énnekem arra a cetlire igazából nem is volt szükségem, anélkül is fölidézhettem volna éppenséggel: valahol megvolt. Ám akkora az idézet súlya, hogy el sem lehet bírni. Ezért felejthettem a könyv lapjai között. P. NAGY István Egyetemi tanulmányi kölcsön igényelhető A kérvényeket október 25-éig fogadják A szerbiai oktatási minisztérium egyetemi tanulmányi kölcsönét azok a jugoszláv állampolgárságú rendes egyetemi és főiskolai hallgatók igényelhetik, akik szüleinek, illetve gyámjainak Jugoszláviában van az állandó lakhelye. Azok a hallgatók jogosultak az egyetemi kölcsönre, akik először iratkoztak be az első évre, illetve először iratkoztak be a második, harmadik, negyedik és ötödik évre, de stúdiumaik alatt legfeljebb egyszer ismételtek évet. Anyagi feltételként szabták meg a hallgató családjában az egy főre eső jövedelmet. A kérdéses bizonylatot a községi szervek adják ki, mégpedig a törvénnyel összhangban az 1992. január 1- je és június 30-a közötti időszakra. Azok, akik eddig még nem kaptak tanulmányi kölcsönt, akkor jogosulnak rá, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a kérdéses időszakra vonatkozó átlagos személyi jövedelem 80 százalékát, vagyis nem több 4130 dinárnál. A következő dokumentumokat kell benyújtani a kölcsön igénylésekor: - a kölcsön igénylésére jelentkezési lapot (1. számú űrlap); - az iskolai végzettségről szóló bizonylatot (2. számú űrlap); - a háztartásban élők számáról szóló bizonylatot (3. számú űrlap); - a kezesek nyilatkozatát (4. számú űrlap) és a váltót azoknak kell átadni, akik eddig még nem kaptak tanulmányi kölcsönt. Az első-, másod- és harmadévesek 200 000 dinárra szóló váltót, a negyed- és ötödévesek pedig 100 000 dináros váltót adnak át; - a katonai szolgálatról szóló bizonylatot (5. számú űrlap); - a havi jövedelemről szóló bizonylatot (6. számú űrlap); - saját kezű aláírással ellátott szerződést a kölcsön igényléséről (két példány - 7. számú űrlap). Az űrlapokat Újvidéken, a városházán (Žarko Zrenjanin utca 8/A) a II. emeleten árulják, és ugyanitt fogadják kitöltve is őket, mindennap 8 és 12 óra között. Az űrlapok 300 dinárba kerülnek. A tanulmányi kölcsönnel kapcsolatos tudnivalókat a (021) 613-320 vagy 51-299 telefonszámon adják meg (354- es és 300-as mellék). A pályázat október 25-éig van nyitva. A szerbiai köztársasági minisztérium 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Kezdődnek a nyelvtanfolyamok Az újvidéki Közgazdasági Főiskola a Párizsi Gazdasági és Ipari Kamarával, valamint az újvidéki regionális kamarával együttműködve intenzív üzleti francia nyelvtanfolyamot szervez kezdőknek és haladóknak. A tanfolyam október 15-étől 1993. június 15-éig tart kétszer száz órával, det két alkalommal. A kamara okleve hatvan országban érvényes. Az első találkozóra a leendő hallgatókkal ma este 7 órakor kerül sor a főiskolán. * * * A jugoszláv-francia kulturális együttműködéssel foglalkozó társaság értesíti a francia nyelvtanfolyam hallgatóit, hogy az órák ma 19 órakor kezdődnek az újvidéki természettudományi-matematikai karon. SZABADKÁN, ÚJVIDÉKEN ÉS ZENTÁN Pozsonyi vendégeink Az Új Szó és a Kalligram bemutatkozása Az Újvidéki Színház Vendégeink című műsorsorozatának keretében jeles csehszlovákiai magyar írók és újságírók érkeznek hozzánk: Szilvássy József, a pozsonyi Új Szó című napilap főszerkesztője, Bodnár Gyula, a lap művelődési rovatának szerkesztője, valamint Grendel Lajos és Szigeti László, a közelmúltban indult Kalligram című folyóirat főszerkesztője, illetve ügyvezető igazgatója. A közönséggel való első találkozásuk ma délután 17 órai kezdettel lesz Szabadkán, a Népkörben. A vendégeket Sinkovits Péter, a Magyar Szó művelődési rovatának szerkesztője mutatja be. Másnap, pénteken (19.30 órakor) Újvidéken a színház kistermében, szombaton (18 órakor) pedig Zentán, a könyvtárban lépnek fel. ÚJ SZÓ Magyar Szó Megint Tanú Bacsó Péter készül A tanú című film folytatásának forgatására, a film forgatókönyve már elkelt húszezer példányban A rendezőnek a napokban készült el a Live Show c. legújabb filmje Budapest, október Tavaly ősszel Prágában csehszlovák, lengyel és magyar filmesek dugták össze a fejüket, s közösen azon töprengtek, miként lehetne kimászni abból a gödörből, amelybe mindhárom országban a filmgyártás jutott. Ekkor Jiri Menzel világhírű cseh filmrendező azt javasolta az egybegyűlt kollégáknak, hogy készítsenek közösen komédiát, mindenki arról, hogyan látja a saját országában bekövetkezett rendszerváltás fonákságát. A háromrészesre tervezett film címe Viszontlátásra tegnap lett volna. Az érdekesnek ígérkező közös produkcióból azonban éppen Menzel ugrott ki részben azért, mert nem volt elégedett a forgatókönyvvel, részben pedig azért, mert időközben Costa Gavrastól kapott meghívást egy szuperrodukcióra Amerikában, így hát háromrészes filmből két rész készült el. Lengyelországban Janusz Majewski A hűség bíborvörös zászlaja címet adta filmjének. Magyarországon a közös produkció részét Bacsó Péter vállalta, s a napokban elkészült filmje, melynek a Live Show címet adta. A magyarországi rendszerváltás komédiája két fiatalról szól, akik a „rendszerváltás előtt öt perccel” ismerkednek meg a Batthyány-örökmécsesnél rendőri gumibotok árnyékában, majd a „rendszerváltás után öt perccel” egy másik tüntetésen ismét talákoznak, egymásba szeretnek és különböző mulatságos eseményekbe keverednek. A film ötvenöt perces, a lengyel sztorival együtt kerül majd bemutatásra. Az új filmjéről Bacsó Péter rendező nyilatkozott az Új Magyarország c. napilapnak adott nagyinterjúban. Közölte azt is, hogy valószínűleg mégis összeáll a pénz A tanú c. nagy sikerű film folytatására, amelynek Megint Tanú lesz a címe. Bacsó elmondta, hogy már több mint két éve kész a forgatókönyv, s tavaly már úgy látszott, hogy megvannak a szponzorok is, de akkor az egyik legjelentősebb szponzor, az egyik bank kilépett a produkcióból. A rendező szerint valószínűleg azért, mert a szatíra általában nem kedvelt műfaj a pénzügyi és általá(Állandó tudósítónktól) ban a hatalomhoz közel álló körökben. Időközben azonban egy váratlan fordulat történt: egy csoport fiatal közölte a rendezővel, hogy alapítványt kívánnak létesíteni A tanú folytatása céljából, majd pedig az általuk megalakított Pelikán Kiadó megjelentette húszezer példányban a Megint Tanú forgatókönyvét. A forgatókönyv két hét alatt elfogyott. A rendező egyébként úgy kívánja, hogy A tanú szereplői és epizódistái közül mindazok, akik életben vannak, a második részben is szerepeljenek. Bacsó az interjúban elmondta, hogy Versényi Ida (aki A tanúban az éberen osztályharcos elvtársnőt alakította) halála előtt két héttel felhívta telefonon, és azt kérdezte: mikor kezdik a forgatást... Az Új Magyarországnak adott nagyinterjúban Bacsó elmesélte a film betiltásának történetét. A filmet, mint ismeretes, 1968-ban forgatta, a forgatás egybeesett a csehszlovákiai eseményekkel, amelyek kihatottak arra, hogy egyes akkori magyarországi vezetők az asztalt csapkodva követelték a forgatás azonnali leállítását. Bacsó ennek ellenére befejezte a filmet, az elkészült alkotást az egész Politikai Bizottság többször is megnézte, megvitatta, s egyhangúlag nem létezőnek nyilvánította. Később módosításokat követeltek a filmen, amit végre is hajtott a rendező, de ezután sem engedélyezték bemutatását. Az elvtársakat a szatirikus hangnem bőszítette fel, s az, hogy „a tragikus dolgokról tiszteletlenül és csúfondáros hangon merészeltek beszélni”. Egy alkalommal Bacsó megkérdezte a kultúrában akkor mindenható Aczél Györgytől, hogy tulajdonképpen mi a baj a filmmel. Aczél a következőket válaszolta: „A nép még nem elég érett ahhoz, hogy ezt a filmet megnézze.” Múltak az évek, a filmet zárt körökben megyei pártfunkcionáriusok számára levetítgették, s utána eszmei vitát folytattak az alkotásról persze a kötelező elmarasztaló angnemben. Amikor 1978- ban Pozsgay Imre lett a művelődési miniszter, ő a film bemutatása mellett volt, s A tanút mind nagyobb kör láthatta, még mindig félillegálisan. Végül Pozsgay engedélyezte, hogy a Tinódiban bemutassák, ahol két évig vetítették félig titokban, mert a lapokban kritikát azért nem volt szabad róla írni. Amikor 1979-ben Budapesten járt Gilles Jacob, a cannes-i fesztivál igazgatója - aki meghívta a fesztiválra Szabó István Mephistóját -, hazainduláskor a Ferihegyi repülőtéren ragadt, köd miatt nem tudott felszállni a párizsi gép. Dósai István, a Hungarofilm akkori igazgatója felajánlotta neki, hogy ha már itt kényszerül vesztegelni, nézze meg Bacsó furcsa sorsú filmjét. Jacob megnézte, és azonnal meghívta a fesztiválra. Ekkor tört ki a pánik, mert senki sem merte bevallani Aczélnak, hogy A tanút meghívták a cannes-i fesztiválra, végül személyesen Bacsó mondta meg Aczélnak, aki az előállt helyzetben engedélyezte, hogy az alkotás részt vegyen a fesztiválon. A film, mint ugyancsak ismeretes, a tízéves jegelés ellenére is nagy sikert aratott Cannes-ban, s utána 32 ország megvásárolta. Pelikán, Virág elvtárs és a többiek sztorija a Megint Tanúban - ha sikerül összehozni a pénzt a filmre és elkészül - minden bizonnyal ezúttal jegelés és a politikai mindenhatók véleményezése nélkül kerül bemutatásra. CSORBA Zoltán MA ESTE KANIZSÁN Folytatódik az irodalmi estek sorozata A jól sikerült szeptemberi bemutatkozás után ma, október 15- én rendezik meg Kanizsán a Vendégváró - Dobrodošsica címmel indított irodalmiest-sorozat októberi találkozóját. Az ifjúsági otthon nagytermében 19 órakor kezdődő műsor irodalmi részében ezúttal a világirodalom szerelmes verseiből adnak elő egy csokorra valót. A műsorvezető Rührig Ottón kívül fellép Koncz István és a horgosi Október 10-e Általános Iskola két nyolcadikos tanulója, akik a tavalyi községi szavalóversenyen díjat nyertek. A Vendégeink című blokkban Dobos János nyugalmazott levéltárossal Horgos fennállásának évfordulójáról beszélget a műsorvezető, ezenkívül bemutatkozik még Szabó Edit horgosi képzőművész és Zorán Bérié kanizsai popénekes. A műsorvezető egy meglepetésvendéget is ígér a mai estre. A műsor harmadik részében a közönség tallózást hallhat megsárgult helyi újságokból és egyéb érdekességekből. Az irodalmi estet komolyzenei betétek és a föllépőkkel folytatott rövid bemutatkozó beszélgetések teszik színesebbé, műsor után pedig örökzöld táncmelódiák mellett szórakozhat a közönség. A védnököknek, az ifjúsági szövetkezetnek és Saghmeister Sándor magánvállalkozónak köszönhetően a belépés díjtalan, és a szereplőknek még kisebb-nagyobb ajándékokat is tudnak adni. A következő irodalmi estet a tervek szerint a Horgos melletti Szelevényi erdőben található csárdában rendezik meg, várhatólag november 7-én. (tg) BAJMOK Az amatőrök nem adják meg magukat Semmi sincs már úgy, mint régen: egyre nehezebb eleget tenni az elvárásoknak, beszélni az amatőr együttesek és a hivatásosak közös céljairól, de eltérő megközelítésről. Csak a gondok rímelnek össze mindenütt: a csoportok zöme a puszta létért küzd. Sok helyütt a szakképzett vezetők /rendezők egyszerűen hátat fordítottak a mozgalomnak, amelyet már nem kezelnek „szent ügynek”, mert üres a kassza. Bajorokon - szerencsére - a helyzet majdhogynem változatlan, és amíg az amatőrök azt játszhatják, táncolhatják, muzsikálhatják, amihez kedvük van és tehetségük, addig a lehetőségek elszegényedése ellenére nem csökken a minden válságot legyőző lelkesedés. A szeretetéhes ember mindig talál okot az örömre a művelődési egyesület valamelyik próbatermében. A szabadkai községben - úgy tűnik - az amatőr mozgalom valami szükséges rossz - hallottuk Petar Vujictól, az egyesület elnökétől -, mert az anyagi támogatás most már valóban minimális, úgyszólván semmilyen. Valamikor régen, ha elértünk valamilyen előkelő helyezést a szemléken, akkor legalább csillogó-villogó statisztikai pont voltunk egy darabig. A szemlék azonban már régen elvesztették a varázsukat. Végeredményben a versenyjellegű találkozó a szövetség és néhány funkcionárius magánügye volt a múltban, erényeiről és ellentmondásairól ma már nem érdemes szólni, de Bajmokon nem vesztettük el az iránytűnket, nálunk további fellendülés jellemzi az új é évadot. A színjátszók újra benépesítették a próbatermet. Megkezdődtek az olvasópróbák Thomas Brandon sikerdarabjából, címe: Charley néifje. Az oxfordi diákokról szóló mulatságos vígjátékban a mi úgynevezett „utánpótlásunk” ügyes, talpraesett tagjai szerepelnek: Lukács Aurélia, Nagy Viola, Hucek Anikó, Kollár Angéla, Kollár Andor, Hubay László, Balázs Áron, Deli Zoltán, Krizsák Péter, Herold Csaba, Hubai Gábor és a Vuk Karadžić Általános Iskola tanulóinak egy nagyobb csoportja. A „nagyok”, akik a múltban számos szép sikertértek el - színvonalas előadásuk, útkeresésük nagy hatással volt a többiekre - még nem választottak darabot. Októberben azonban Pénzes Katiék is asztalhoz ülnek. A megfogyatkozott létszámú népitánc-csoport lassan-lassan a megszokott órarend szerint dolgozik. Lelkesek a ritmikus táncegyüttes tagjai, aktívak a szalmakészítő asszonyok. Nem, nem élünk mi most a mozgalom „aranykorában”, tudjuk, nem lehet meghaladni a hivatásosok szintjét, de nem szeretnénk lemaradni a legjobb tartományi csoportok mögött. A másság díszeivel sem akarunk dicsekedni. Különcködni pedig egyszerűen nem szabad, mert azt, amit a nézők visszautasítanak - a bajmokiak szigorúan megbírálják a látottakat -, nem érdemes létrehozni. ■ Lesznek-e az őszi/téli évadban rendezvények? Ezekben az ínséges napokban lehet-e vendégjátékokat szervezni? Műsoron tartjuk Szigligeti Ede Liliomfi című romantikus szerelmes művét. Szándékunkban van ezzel a darabbal Szabadkán, a Népkörben, Nemesmiliticsen, Törökbecsén, Csantavéren és Becskereken, valamint Magyarországon vendégszerepelni. Ha másként nem lehet, akkor magángépkocsikon tesszük meg az utat az előadások színhelyéig. Muszáj sikerélményt biztosítani a szereplőknek. Október 17-én vendégül látjuk a magyarországi Vasvár amatőr színjátszóit, Sütő András Káin és Ábel című darabját viszik színre. A gyermekhéten valamennyi szakosztályunk bemutatkozott. Dolgozunk tehát, tervezgetünk. Nem szeretnénk, ha munkánkra az általános ínség óráiban a depresszió nyomná rá a bélyegét. Nagyon örülnénk, ha a mozgalom anyagi okokból nem fulladna meg, az a művészi tevékenység, amely - legalábbis Bajmokon - mindenkor igazolni tudta hasznosságát és az amatőr mozgalom értelmét. B. z. MŰVELŐDÉS 13