Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-15 / 284. szám

1992. október 15., csütörtök Idézet „Ha belehalsz is, légy jó” - másoltam ki gyerekkoromban Füst Milán naplójából, három felkiáltójellel nyomatékosítva az egyébként is erélyes fölszólítást, inkább érezve, semmint értelmemmel fölfogva a jelentését, ta­lán a mondatritmus miatt, vagy önsajnálatból, nem tudom. A napokban a kezembe akadt az elsárgult cetli. Egy könyv lapjai közül hullott ki. Van valami ezekben a régi cetlikben: széleik szakadozottak, még őrzik a gyűrő­dések mintázatát, finom erezetű herbáriumi falevelek. Az ember próbálja az emlékezetébe idézni, hogy mikor is csukódhatott a könyv fedele rájuk, és egyáltalán, miként kerülhettek oda, talán könyvjelzőként, de lehet, hogy csak ideiglenesen csúsztattam az éppen kezem ügyébe eső könyv lapjai kö­zé, hogy majd egyszer, adandó alkalommal, ha ráérek, átmásolom egy kü­­­­lön e célra tartalékolt füzetbe, abba a bizonyos átírótömbbe, fontos idéze­tek gyűjteményébe; aztán a könyvet visszatettem a polcra, a hátsó sorba, s megfeledkeztem az egészről... Igen, így is történhetett, de ez most nem re­leváns. Azért nem, mert énnekem arra a cetlire igazából nem is volt szük­ségem, anélkül is fölidézhettem volna éppenséggel: valahol megvolt. Ám akkora az idézet súlya, hogy el sem lehet bírni. Ezért felejthettem a könyv lapjai között. P. NAGY István Egyetemi tanulmányi kölcsön igényelhető A kérvényeket október 25-éig fogadják A szerbiai oktatási minisztérium egyetemi tanulmányi kölcsönét azok a jugoszláv állampolgárságú rendes egyetemi és főiskolai hallgatók igényel­hetik, akik szüleinek, illetve gyámjai­nak Jugoszláviában van az állandó lak­helye. Azok a hallgatók jogosultak az egye­temi kölcsönre, akik először iratkoztak be az első évre, illetve először iratkoztak be a második, harmadik, negyedik és ötödik évre, de stúdiumaik alatt legfel­jebb egyszer ismételtek évet. Anyagi feltételként szabták meg a hallgató családjában az egy főre eső jö­vedelmet. A kérdéses bizonylatot a köz­ségi szervek adják ki, mégpedig a tör­vénnyel összhangban az 1992. január 1- je és június 30-a közötti időszakra. Azok, akik eddig még nem kaptak tanulmányi kölcsönt, akkor jogosulnak rá, ha a családban az egy főre eső jöve­delem nem haladja meg a kérdéses idő­szakra vonatkozó átlagos személyi jöve­delem 80 százalékát, vagyis nem több 4130 dinárnál. A következő dokumentumokat kell benyújtani a kölcsön igénylésekor: - a kölcsön igénylésére jelentkezési lapot (1. számú űrlap); - az iskolai végzettségről szóló bi­zonylatot (2. számú űrlap); - a háztartásban élők számáról szóló bizonylatot (3. számú űrlap); - a kezesek nyilatkozatát (4. számú űrlap) és a váltót azoknak kell átadni,­­ akik eddig még nem kaptak tanulmányi kölcsönt. Az első-, másod- és harmad­évesek 200 000 dinárra szóló váltót, a negyed- és ötödévesek pedig 100 000 dináros váltót adnak át; - a katonai szolgálatról szóló bizony­latot (5. számú űrlap); - a havi jövedelemről szóló bizonyla­tot (6. számú űrlap); - saját kezű aláírással ellátott szerző­dést a kölcsön igényléséről (két példány - 7. számú űrlap).­­ Az űrlapokat Újvidéken, a városhá­zán (Žarko Zrenjanin utca 8/A) a II. emeleten árulják, és ugyanitt fogadják kitöltve is őket, mindennap 8 és 12 óra között. Az űrlapok 300 dinárba kerül­nek. A tanulmányi kölcsönnel kapcsola­tos tudnivalókat a (021) 613-320 vagy 51-299 telefonszámon adják meg (354- es és 300-as mellék). A pályázat október 25-éig van nyitva. A szerbiai köztársasági minisztérium 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Kezdődnek a nyelvtanfolyamok Az újvidéki Közgazdasági Főiskola a Párizsi Gazdasági és Ipari Kamarával, valamint az újvidéki regionális kamará­val együttműködve intenzív üzleti francia nyelvtanfolyamot szervez kez­dőknek és haladóknak. A tanfolyam október 15-étől 1993. június 15-éig tart kétszer száz órával, det két alka­lommal. A kamara okleve hatvan or­szágban érvényes. Az első találkozóra a leendő hallga­tókkal ma este 7 órakor kerül sor a főis­kolán. * * * A jugoszláv-francia kulturális együtt­működéssel foglalkozó társaság értesíti a francia nyelvtanfolyam hallgatóit, hogy az órák ma 19 órakor kezdődnek az új­vidéki természettudományi-matematikai karon. SZABADKÁN, ÚJVIDÉKEN ÉS ZENTÁN Pozsonyi vendégeink Az Új Szó és a Kalligram bemutatkozása Az Újvidéki Színház Vendégeink című műsorsorozatának keretében jeles cseh­szlovákiai magyar írók és újságírók érkez­nek hozzánk: Szilvássy József, a pozsonyi Új Szó című napilap főszerkesztője, Bod­nár Gyula, a lap művelődési rovatának szerkesztője, valamint Grendel Lajos és Szigeti László, a közelmúltban indult Kal­ligram című folyóirat főszerkesztője, illet­ve ügyvezető igazgatója. A közönséggel való első találkozá­suk ma délután 17 órai kezdettel lesz Szabadkán, a Népkörben. A vendége­ket Sinkovits Péter, a Magyar Szó mű­velődési rovatának szerkesztője mutat­ja be. Másnap, pénteken (19.30 órakor) Újvidéken a színház kistermében, szom­baton (18 órakor) pedig Zentán, a könyvtárban lépnek fel. ÚJ SZÓ Magyar Szó Megint Tanú Bacsó Péter készül A tanú című film folytatásának forgatására, a film forgatókönyve már elkelt húszezer példányban­­ A rendezőnek a napokban készült el a Live Show c. legújabb filmje Budapest, október Tavaly ősszel Prágában csehszlo­­vák, lengyel és magyar filmesek dugták össze a fejüket, s közösen azon töprengtek, miként lehetne kimászni abból a gödörből, amelybe mindhárom országban a filmgyár­tás jutott. Ekkor Jiri Menzel világhí­rű cseh filmrendező azt javasolta az egybegyűlt kollégáknak, hogy ké­szítsenek közösen komédiát, min­denki arról, hogyan látja a saját or­szágában bekövetkezett rendszer­­váltás fonákságát. A háromrészesre tervezett film címe Viszontlátásra tegnap lett volna. Az érdekesnek ígérkező közös produkcióból azon­ban éppen Menzel ugrott ki rész­ben azért, mert nem volt elégedett a forgatókönyvvel, részben pedig azért, mert időközben Costa Gav­­rastól kapott meghívást egy szuper­­rodukcióra Amerikában, így hát h­áromrészes filmből két rész ké­szült el. Lengyelországban Janusz Majewski A hűség bíborvörös zász­laja címet adta filmjének. Magyar­­országon a közös produkció részét Bacsó Péter vállalta, s a napokban elkészült filmje, melynek a Live Show címet adta. A magyarországi rendszerváltás komédiája két fiatal­ról szól, akik a „rendszerváltás előtt öt perccel” ismerkednek meg a Batthyány-örökmécsesnél rendőri gumibotok árnyékában, majd a „rendszerváltás után öt perccel” egy másik tüntetésen ismét talákoz­­nak, egymásba szeretnek és külön­böző mulatságos eseményekbe ke­verednek. A film ötvenöt perces, a lengyel sztorival együtt kerül majd bemutatásra. Az új filmjéről Bacsó Péter ren­dező nyilatkozott az Új Magyaror­szág c. napilapnak adott nagyinter­júban. Közölte azt is, hogy valószí­nűleg mégis összeáll a pénz A tanú c. nagy sikerű film folytatására, amelynek Megint Tanú lesz a címe. Bacsó elmondta, hogy már több mint két éve kész a forgatókönyv, s tavaly már úgy látszott, hogy meg­vannak a szponzorok is, de akkor az egyik legjelentősebb szponzor, az egyik bank kilépett a produkcióból. A rendező szerint valószínűleg azért, mert a szatíra általában nem kedvelt műfaj a pénzügyi és általá­(Állandó tudósítónktól) ban a hatalomhoz közel álló körök­ben. Időközben azonban egy várat­lan fordulat történt: egy csoport fiatal közölte a rendezővel, hogy alapítványt kívánnak létesíteni A ta­nú folytatása céljából, majd pedig az általuk megalakított Pelikán Ki­adó megjelentette húszezer pél­dányban a Megint Tanú forgató­­könyvét. A forgatókönyv két hét alatt elfogyott. A rendező egyébként úgy kí­vánja, hogy A tanú szereplői és epizódistái közül mindazok, akik életben vannak, a második részben is szerepeljenek. Bacsó az interjú­ban elmondta, hogy Versényi Ida (aki A tanúban az éberen osztály­harcos elvtársnőt alakította) halála előtt két héttel felhívta telefonon, és azt kérdezte: mikor kezdik a forga­tást... Az Új Magyarországnak adott nagyinterjúban Bacsó elmesélte a film betiltásának történetét. A fil­met, mint ismeretes, 1968-ban for­gatta, a forgatás egybeesett a cseh­szlovákiai eseményekkel, amelyek kihatottak arra, hogy egyes akkori magyarországi vezetők az asztalt csapkodva követelték a forgatás azonnali leállítását. Bacsó ennek el­lenére befejezte a filmet, az elké­szült alkotást az egész Politikai Bi­zottság többször is megnézte, meg­vitatta, s egyhangúlag nem létező­nek nyilvánította. Később módosí­tásokat követeltek a filmen, amit végre is hajtott a rendező, de ez­után sem engedélyezték bemutatá­sát. Az elvtársakat a szatirikus hang­nem bőszítette fel, s az, hogy „a tra­gikus dolgokról tiszteletlenül és csúfondáros hangon merészeltek beszélni”. Egy alkalommal Bacsó megkérdezte a kultúrában akkor mindenható Aczél Györgytől, hogy tulajdonképpen mi a baj a filmmel. Aczél a következőket válaszolta: „A nép még nem elég érett ahhoz, hogy ezt a filmet megnézze.” Múltak az évek, a filmet zárt kö­rökben megyei pártfunkcionáriu­sok számára levetítgették, s utána eszmei vitát folytattak az alkotásról p­ersze a kötelező elmarasztaló angnemben. Amikor 1978- ban Pozsgay Imre lett a művelődési mi­niszter, ő a film bemutatása mellett volt, s A tanút mind nagyobb kör láthatta, még mindig félillegálisan. Végül Pozsgay engedélyezte, hogy a Tinódiban bemutassák, ahol két évig vetítették félig titokban, mert a lapokban kritikát azért nem volt szabad róla írni. Amikor 1979-ben Budapesten járt Gilles Jacob, a cannes-i fesztivál igazgatója - aki meghívta a feszti­válra Szabó István Mephistóját -, hazainduláskor a Ferihegyi repülő­téren ragadt, köd miatt nem tudott felszállni a párizsi gép. Dósai Ist­ván, a Hungarofilm akkori igazga­tója felajánlotta neki, hogy ha már itt kényszerül vesztegelni, nézze meg Bacsó furcsa sorsú filmjét. Ja­cob megnézte, és azonnal meghívta a fesztiválra. Ekkor tört ki a pánik, mert senki sem merte bevallani Aczélnak, hogy A tanút meghívták a cannes-i fesztiválra, végül szemé­lyesen Bacsó mondta meg Aczél­nak, aki az előállt helyzetben enge­délyezte, hogy az alkotás részt ve­gyen a fesztiválon. A film, mint ugyancsak ismeretes, a tízéves jege­­lés ellenére is nagy sikert aratott Cannes-ban, s utána 32 ország megvásárolta. Pelikán, Virág elvtárs és a többi­ek sztorija a Megint Tanúban - ha sikerül összehozni a pénzt a filmre és elkészül - minden bizonnyal ez­úttal jegelés és a politikai minden­hatók véleményezése nélkül kerül bemutatásra. CSORBA Zoltán MA ESTE KANIZSÁN Folytatódik az irodalmi estek sorozata A jól sikerült szeptemberi be­mutatkozás után ma, október 15- én rendezik meg Kanizsán a Ven­dégváró - Dobrodošsica címmel indított irodalmiest-sorozat októ­beri találkozóját. Az ifjúsági ott­hon nagytermében 19 órakor kez­dődő műsor irodalmi részében ez­úttal a világirodalom szerelmes verseiből adnak elő egy csokorra valót. A műsorvezető Rührig Ot­tón kívül fellép Koncz István és a horgosi Október 10-e Általános Iskola két nyolcadikos tanulója, akik a tavalyi községi szavalóver­senyen díjat nyertek. A Vendégeink című blokkban Dobos János nyugalmazott levél­tárossal Horgos fennállásának év­fordulójáról beszélget a műsorve­zető, ezenkívül bemutatkozik még Szabó Edit horgosi képzőművész és Zorán Bérié kanizsai popéne­kes. A műsorvezető egy meglepe­tésvendéget is ígér a mai estre. A műsor harmadik részében a közönség tallózást hallhat meg­sárgult helyi újságokból és egyéb érdekességekből. Az irodalmi estet komolyzenei betétek és a föllépőkkel folytatott rövid bemutatkozó beszélgetések teszik színesebbé, műsor után pe­dig örökzöld táncmelódiák mel­lett szórakozhat a közönség. A védnököknek, az ifjúsági szövet­kezetnek és Saghmeister Sándor magánvállalkozónak köszönhető­en a belépés díjtalan, és a szerep­lőknek még kisebb-nagyobb aján­dékokat is tudnak adni. A következő irodalmi estet a tervek szerint a Horgos melletti Szelevényi erdőben található csár­dában rendezik meg, várhatólag november 7-én. (tg) BAJMOK Az amatőrök nem adják meg magukat Semmi sincs már úgy, mint ré­gen: egyre nehezebb eleget tenni az elvárásoknak, beszélni az amatőr együttesek és a hivatásosak közös céljairól, de eltérő megközelítésről. Csak a gondok rímelnek össze min­denütt: a csoportok zöme a puszta létért küzd. Sok helyütt a szakkép­zett vezetők /rendezők egyszerűen hátat fordítottak a mozgalomnak, amelyet már nem kezelnek „szent ügynek”, mert üres a kassza. Baj­orokon - szerencsére - a helyzet majdhogynem változatlan, és amíg az amatőrök azt játszhatják, táncol­hatják, muzsikálhatják, amihez ked­vük van és tehetségük, addig a le­hetőségek elszegényedése ellenére nem csökken a minden válságot le­győző lelkesedés. A szeretetéhes ember mindig talál okot az örömre a művelődési egyesület valamelyik próbatermében.­­ A szabadkai községben - úgy tűnik - az amatőr mozgalom vala­mi szükséges rossz - hallottuk Pe­­tar Vujictól, az egyesület elnöké­től -, mert az anyagi támogatás most már valóban minimális, úgy­szólván semmilyen. Valamikor ré­gen, ha elértünk valamilyen elő­kelő helyezést a szemléken, akkor legalább csillogó-villogó statiszti­kai pont voltunk egy darabig. A szemlék azonban már régen el­vesztették a varázsukat. Végered­ményben a versenyjellegű találko­zó a szövetség és néhány funkcio­nárius magánügye volt a múltban, erényeiről és ellentmondásairól ma már nem érdemes szólni, de Bajmokon nem vesztettük el­ az iránytűnket, nálunk további fel­lendülés jellemzi az új é évadot. A színjátszók újra benépesítették a próbatermet. Megkezdődtek az olvasópróbák Thomas Brandon sikerdarabjából, címe: Charley néifje. Az oxfordi diákokról szóló mulatságos vígjátékban a mi úgy­nevezett „utánpótlásunk” ügyes, talpraesett tagjai szerepelnek: Lu­kács Aurélia, Nagy Viola, Hucek Anikó, Kollár Angéla, Kollár An­dor, Hubay László, Balázs Áron, Deli Zoltán, Krizsák Péter, Herold Csaba, Hubai Gábor és a Vuk Ka­radžić Általános Iskola tanulóinak egy nagyobb csoportja.­­ A „nagyok”, akik a múltban számos szép sikert­­értek el - színvo­nalas előadásuk, útkeresésük nagy hatással volt a többiekre - még nem választottak darabot. Októberben azonban Pénzes Katiék is asztalhoz ülnek. A megfogyatkozott létszámú népitánc-csoport lassan-lassan a megszokott órarend szerint dolgo­zik. Lelkesek a ritmikus táncegyüt­tes tagjai, aktívak a szalmakészítő asszonyok. Nem, nem élünk mi most a mozgalom „aranykorában”, tudjuk, nem lehet meghaladni a hi­vatásosok szintjét, de nem szeret­nénk lemaradni a legjobb tartomá­nyi csoportok mögött. A másság díszeivel sem akarunk dicsekedni. Különcködni pedig egyszerűen nem szabad, mert azt, amit a nézők visszautasítanak - a bajmokiak szi­gorúan megbírálják a látottakat -, nem érdemes létrehozni. ■ Lesznek-e az őszi/téli évadban rendezvények? Ezekben az ínséges napokban lehet-e vendégjátékokat szervezni? Műsoron tartjuk Szigligeti Ede Liliomfi című romantikus szerel­mes művét. Szándékunkban van ez­zel a darabbal Szabadkán, a Népkör­ben, Nemesmiliticsen, Törökbecsén, Csantavéren és Becskereken, vala­mint Magyarországon vendégszere­pelni. Ha másként nem lehet, akkor magángépkocsikon tesszük meg az utat az előadások színhelyéig. Muszáj sikerélményt biztosítani a szereplők­nek. Október 17-én vendégül látjuk a magyarországi Vasvár amatőr szín­játszóit, Sütő András Káin és Ábel cí­mű darabját viszik színre. A gyer­mekhéten valamennyi szakosztá­lyunk bemutatkozott. Dolgozunk te­hát, tervezgetünk. Nem szeretnénk, ha munkánkra az általános ínség órá­iban a depresszió nyomná rá a bélye­gét. Nagyon örülnénk, ha a mozga­lom anyagi okokból nem fulladna meg, az a művészi tevékenység, amely - legalábbis Bajmokon - mindenkor igazolni tudta hasznos­ságát és az amatőr mozgalom értel­mét. B. z. MŰVELŐDÉS 13

Next