Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)
1992-10-19 / 288. szám
14 NYUGDÍJASOK rovata Magyar Szó Bevezették a szerbiai földművesek önkéntes rokkant- és nyugdíjbiztosítását is. A Szerbiai Földművesek Nyugdíjbiztosítási Alapjának igazgatóbizottsága ugyanis legutóbbi ülésén határozatot hozott a földművesek új nyugdíjbiztosítási alapjairól az 1992. évre, és úgy döntött, hogy visszamenőleges hatállyal az egész évre vonatkoztatja. A határozatot a napokban közzéteszik Szerbia Hivatalos Lapjában, és amint érvénybe lép, az érdekelt földműveseknek lehetőségük lesz az önkéntes rokkant- és nyugdíjbiztosításra. A LEGKISEBB ALAP KÖTELEZŐ Mint ismeretes, az idén gyökeresen megváltozott a földművesek rokkant- és nyugdíjbiztosítása. Az elmúlt években, 1986. január elseje óta, amikor bevezették a kötelező biztosítást, a biztosítási alapokba való besorolás egészen másmilyen volt. A legkisebb alapokba sorolták be azokat a földműveseket, akiknek nincs földjük, valamint a földművesháztartások tagjait. Magukat a földműveseket („a háztartás tulajdonosa”, vagyis az, akit a vagyoni adó terhel) tíz biztosítási osztályba sorolták be a kataszteri megterhelésüktől függően. Mindenki dönthetett a közvetlen nagyobb biztosítási alap mellett, de nem sorolhatták be a kisebb kategóriába. A biztosítási alap szerint állapítják meg a nyugdíj összegét, valamint a biztosítási járulék alapját is. A nagyobb alap tehát nagyobb nyugdíjat biztosít ugyanazon szolgálati idő után, mivel többet fizetnek be járulék címén a minden biztosítottra azonos elszámolási kulcs szerint. Az idén azonban minden földműves számára egységes kötelező biztosítási alapot vezettek be, amelynek nagyságát az állagfizetés 50 százalékában állapították meg. Ennek eredményeképpen kiegyenződtek azok a földművesek, akiknek nincs földjük és a legtehetősebb földművesek, a földművesek és családtagjaik, éspedig nemcsak kötelezettségeik (járulékösszeg), hanem az ugyanazon szolgálati idő alapján elszámolt jövőbeni nyugdíjuk összegét illetően is. TÍZ ÖNKÉNTES BIZTOSÍTÁSI OSZTÁLY A határozat azonban előirányozza az önkéntes biztosítás lehetőségét azok részére, akik több befizetéssel nagyobb nyugdíjat akarnak kapni. Sokan érdeklődnek ez iránt, főleg azok a földművesek, akiknek nem maradt sok idejük a nyugdíjjogosultságig. Rendszerint olyanokról van szó, akik már betöltötték 50. életévüket, különösen azokról, akiket az elmúlt években többbiztosítási osztályba soroltak be. A jelenlegi kötelező biztosítási alapnál nagyobb alapok szerint a korábbi években befizetett járulékokat nem adják vissza nekik, de még ha erre lenne is lehetőség, ezt az összeget az egykori névleges, most már nevetségesen kis értékben adnák vissza. A fentiek miatt nem érdekeltek abban, hogy megszakítsák a korábbi biztosítási alap szerinti biztosítás folyamatosságát, mert így a legjobban kamatoztathatják a már befizetett járulékokat. Az alapok összegét ugyanis a nyugdíjbiztosítási jog meghatározásakor valorizálják az elmúlt időszakban kifizetett átlagkeresetek növekedése szerint, miáltal még a legnagyobb infláció mellett is az idő múlásával gyakorlatilag nem csökken a reálértékük. A köztársasági alap igazgatóbizottsága dicséretet érdemel azért, amiért nem halogatta az önkéntes biztosítás bevezetésére vonatkozó döntést. Noha több mint kilenc hónap elmúlott, amíg az igazgatóbizottságot kinevezték, ennyi idő elmúltával nagyon megnehezült a helyzet: az önkéntes biztosítást választó földműveseknek most viszonylag nagy összeget kell egyszerre befizetniük járulék címén az elmúlt hónapokra is, ahelyett, hogy ezt több részletben törleszthették volna. E döntés tulajdonképpen teljesen átveszi a Szerbia szűkebb területén eddig érvényes biztosítási alapokat, azzal, hogy az összegeket valorizálták a foglalkoztatottak feltételezett állagos nettó fizetése alapján, amely az idén a szakemberek szerint mintegy 49 000 dinár lesz. A földművesek kötelező biztosítási alapja a törvény szerint a foglalkoztatottak átlagfizetésének 50 százaléka, azaz az idén 24 500 dinár lesz. A többi tíz alap az előzőnél 20 százalékkal lesz nagyobb, és minden földműves önkéntesen biztosítható. A járulékkulcs azonos a kötelező és az önkéntes biztosításra vonatkozóan: havonta a biztosítási alap 4 százaléka. AZ UTOLSÓ HATÁRIDŐ DECEMBER 31. A határozat értelmében azok a földművesek, akik eddig a megfelelő biztosítási osztályokba voltak besorolva, továbbra is abban maradhatnak, de nem sorolhatók be a kisebb osztályba, viszont besorolhatók a közvetlenül magasabb osztályba. Például az, aki az elmúlt évben az 5. biztosítási osztályban volt, most, az önkéntes biztosítás bevezetése után nem mehet át a 4. osztályba, de besorolható a 6. osztályba. A következő évben ismét csak a közvetlenül nagyobb osztályba sorolható be, azaz a fenti példa esetében a 7. osztályba. Ezek a biztosítási alapok január elsejétől érvényesek Szerbia szűkebb területén és Vajdaságban, ahol eddig másmilyenek voltak. A kosovói földművesek kötelező biztosítása csak jövőre, január elsejétől kezdődik, akárcsak az önkéntes biztosítás. A fenti táblázat ismerte az idei biztosítási alapokat, a havi és az évi járulékösszegeket. Azoknak a földműveseknek, akik önkéntesen biztosítani kívánják maikat, ezt írásban kell kérniük az iletékes községi jövedelmi szolgálatnál. A kérelmet legkésőbb az idén december 31-éig kell benyújtani. FÖLDMŰVESNYUGDÍJAK Önkéntes biztosítás Földműves-biztosítási alapok az 1992. évre Biztosítási osztály Biztosítási alap Havi járulék Évi járulék Kötelező biztosítás 24 500 980 11 760 I. 29 400 1176 14 112 11. 35 300 1412 16 944 III. 42 300 1692 20 304 IV. 50 800 2032 24 384 V. 61 000 2440 29 280 VI. 73 200 2928 35 136 VII. 87 800 3512 42 144 VIII. 105 300 4212 50 544 IX. 126 400 5056 60 672 X. 151 680 6067 72 806 Szemlélők Még talán sohasem álltak ilyen rosszul a nyugdíjasok, mint mostanság. A szerb kormány sokat ígért nekik, s azután lezüllesztette a nyuat olyannyira, hogy a nyugdíjasok zöme éhezik. Csendes szemlélőkké váltak, hiszen a havi járandóságból nemigen futja útközben még egy kis harapnivalóra sem Mekkora volt a nyugdíj? A vajdasági nyugdíjasok egy évondolkodási időt kaptak arra hogy eldöntsék: házhoz kívánják-e kapni a nyugdíjukat, vagy sem. Akik úgy döntöttek, hogy továbbra is a posta kézbesítse ki nekik, azoktól a szeptemberi járandóságnak a két százalékát levonták. Amennyiben ezt sokallják, a nyugdíjukat átutalhatják postai takarék- vagy pedig bankbetétkönyvre. Ha a postás hozza házhoz a nyugdíjat, annak az az előnye, hogy készpénzben egyszerre megkapják. Hátránya pedig kettő van: postai kezelési költség címén levonnak belőle két százalékot, s 5-től 10 napig is késik a kikézbesítés. Azok is megjárják a maguk kálváriáját, akik bankszámlára kapják a járandóságukat, hiszen egyes bankok egyszerre csak kis összeget fizetnek ki. Vajdaságban a legnagyobb szeptemberi nyugdíj 94 390 dinár volt, a szavatolt nyugdíj 11 668 és 23 375 dinár között mozgott. Tartományunkban a nyugdíjasok háromnegyede szavatolt nyugdíjból él. Mi lesz a „külföldi” nyugdíjakkal? Úgy látszik, lassan, de biztosan megállapodnak a „külföldi” nyugdíjak ügyében. Ez ideig Szerbia, illetve Jugoszlávia nem tudott megállapodni a többi egykori tagköztársasággal az árfolyamban, abban, miként számítják át a jugoszláv dinárt horvát, boszniai, macedóniai, illetve szlovéniai fizetőeszközre és fordítva. A Vajdaság 16 nyugdíjbiztosítási fiókintézetéből szerzett adat szerint Vajdaságban 4216 nyugdíjas kapná a járandóságát Horvátországból, 1885 Bosznia-Hercegovinából, 2 Macedóniából és 142 Szlovéniából. Nyugdíj és referendum Ljubica Rašić belgrádi nyugdíjas írja: A szeptemberi nyugdíjamat hiába vártam a postástól. Amikor bementem a postára, azt mondták, nincs elég pénzük. Felteszem hát a kérdést az illetékeseknek: Hogy van az, hogy az államnak az október 11-ei referendumra volt pénze - a becslések szerint 3 millió márkába került - a nyugdíjakra meg ugyanakkor nincs? Ha a 3 millió márkát 350 dináros árfolyamon átszámítjuk dinárra, az 1050 milliárd új dinárt tesz ki. Amennyiben Szerbiában az állagnyugdíj 20 000 dinár volt, a referendumra fordított pénzből 52 500 nyugdíjasnak fizethették volna ki a szeptemberi járandóságát. Lehetséges lenne, hogy a nyugdíjasok pénzét is a referendum lebonyolítására vették kölcsön? 1992. október 19., hétfő VALLÁSI ÉLET Három A zsidók három jelentős ünnepe közül kettő elmúlt, a harmadiknak a küszöbén állunk. Az első szeptember 28-ához fűződik Ekkor volt a Ros Hágáná az Új Év. Ezzel Tisri hó első és második napján beíratott az 5753. év. A Hágába, az elbeszélés szerint Tisri hónapban születtek az Ősatyák, ebben a hónapban emlékezett meg Isten Százáról, Ráchelról és Hannáról, a három asszonyról, kik sokáig meddők voltak. József is e napon jött ki egyiptomi börtönéből. Jiszráél népe e hó első napján hagyta abba a rabszolgamunkát, és megkezdődött a kivonulás Micrájimból, s követte ezt a negyven évig tartó vándorlás, a néppé formálódás. Mózes az Örökkévalótól átveszi a Tórát és a Tízparancsolatot. A tanítás szerint az Úr ezen a napon teremtette az első embert. Tehát megtörtént a zsinagógai év és a világteremtés napjának a megünneplése. Erre az eseményre kerekre formált barheszt készítenek, ezzel jelezve, hogy a körnek nincs vége, a boldogságunk az új évben legyen vég nélküli. Jelképezve egyszersmind az Isten végtelen hatalmát, jóságát, ugyanakkor könyörtelenségét is. Mint minden újévi ünnepség, rejt magában szokásokat, szimbólumokat. Egyrészt számadás az elmúltról, és félelemmel fordulunk az új felé. A Talmud megemlíti, hogy a mennyekben kinyílik a három könyv: az igazaké, a hitetleneké és az ingadozóké, ahova a legtöbben tartoznak. Az igazak neve pe-'-atik az igazakéba, a bűnösöké a halottakéba, míg a harmadikról Jóm Kipurkor történik döntés. A következő jelentős ünnep a Jóm Kipur, az engesztelés napja. Ezen a szigorú ünnepen semmilyen ünnep munkát nem szabad végezni, mert ez a nap egyben a megtisztulás napja. Nevezzük még Jomim Nóráimnak, a félelmetes napnak. Ugyanakkor a megtisztulás napja is. A Jóm Kipurnak pontos ünnepi rendje van. A Tóra úgy említi, mint örök érvényű törvényt. Mély vallási és erkölcsi jelentősége van. Ezen a napon az ingatagok számára az élet és a halál könyve becsukódik. A megemlékezés napján minden hívőn me ki kell békülnie, mert aki a békejobbot nem fogadja el, az bűnt követett el. Az emlékezés napján az áldozatokról sem szabad megfeledkezni, így a több mint 5000 szabadkai polgárról sem. Egykoron a férfiak fehér ruhát öltöttek. Az apa megáldja gyermekeit. Az imarend a Kol Niarével - imák imája kezdődik, és másnap a Mazkirral végző A harmadik ünnep a Szűköt, a sátoros ünnep, mely két napig tart, annak emlékére, hogy az egyiptomi kivonulás negyven évében a pusztában a zsidók sátrakban éltek. A régebbi szokások szerint a családok sátrat építettek, lombozattal fedték úgy, hogy a csillagok láthatóak voltak. A belső felületet gazdagon kellett díszíteni. Ez az ősatyák földjén a termés betakarítása után kezdődött. Ezért nevezzük még Hág Háászinnak, az örömök idejének. Hiszen úgy vélték, hogy a termést az Isten ajándékának, a dolgozó ember munkája gyümölcsének kell tekinteni. A bő termés minden háznak örömet hozott. Vannak, akik kiemelik, mint Imán Szimhátónut, az örömök idejét; nem rejt magában különösebb vallási tartalmat, inkább hagyományőrző jellege van. GYERMÁN Tibor ISMERD MEG A BIBLIÁT / Átok helyett áldás Bálák, Moáb királya államférfinak kijáró tisztelettel fogadta Bálámat, a prófétát. Azonnal Baál magas hegyére vezette, ahonnan jól látható volt Izrael tábora. A zsidók mit sem tudtak arról, hogy mi készül ellenük. De Isten gondviseléséről is keveset tudtak, ami éjjel-nappal körülvette őket. Mi is sokszor semmit sem tudunk a körülöttünk levő veszélyről, amelytől Isten angyalai őriznek meg bennünket. Bálám valamennyire ismerte a héberek áldozati rendszerét, és azt remélte, ha az áldozatban felülmúlja őket, biztosíthatja Isten áldásait, és megvalósíthatja terveit. Bálám utasítására hét oltárt építettek a moábiták. Mindegyiken áldozatot mutatott be, utána egy dombra ment, hogy találkozzon Istennel. Habár lelke tele volt átokkal, ajka mégis áldást mondott, mert Isten megmondta, nem átkozhatja meg népét. Isten megmutatta Bálámnak Izrael népének történetét. Látta Isten Izraelének fejlődését és növekedését, egészen az idők végéig. Látta a mindenható Isten megkülönböztetett kegyelmét azok iránt, akik szeretik és féltik Őt. Látta, hogyan óvja és őrzi őket, amikor belépnek a halál árnyékának völgyébe. Látta a feltámadást, amikor a hűségeseket halhatatlansággal jutalmazza meg. Mindezt szemlélve felkiáltott: „Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé.” (4 Mózes 23,10) Ha Bálám hajlandó lett volna elfogadni az Isten által felkínált világosságot, akkor megszakított volna minden kapcsolatot Moábbal. De „Bálám szerette a hamisság bérét”, és eltökélte magában, hogy mindenáron megszerzi azt. A király türelmesen várta az átok kimondását, de az nem következett be. Arra gondolt, bizonyára a próféta nem tudja megátkozni az egész Izraelt egyszerre. Ezért egy másik próbát tett. A Pisga tetejére vezette a prófétát, ahonnan Izrael táborának csak egy kis részét lehetett látni. Úgy gondolta, majd részenként átkozza meg a próféta a népet. Ott is hét oltáron mutattak be áldozatot. A király türelmetlen. A próféta megszólal: „Ime parancsolatot vettem, hogy áldjak, ha áld, én azt meg nem fordíthatom.” (23,20) Isten határozott kijelentésén maga a próféta is megdöbbent, és ezt mondta: „Nem fog a varázslás Jákobon...” Ez a nagybíró jövendőmondó egyetértett a moábitákkal, és elhatározta, varázslatával megrontja Isten népét. Most megértette, hogy amíg a nép Isten oltalma alatt van, addig semmilyen átok nem fog rajta, még ha a sátán teljes hatalmával törne is rá. Személyesen megtapasztalta: hiába törekedett teljes erejével Izrael megátkozásán, ahelyett a legáldottabb ígéreteket kellett elmondania. Az ott megnyilvánuló isteni kegyelem bizonyítja, hogy a hűséges és engedelmes embert Isten oltalmazza. Ha hűségesek vagyunk Istenhez, és ha bármilyen probléma ér bennünket az életben, merítünk hitet, bizalmat és bátorságot ebből a történetből. Moáb királya leverten és csüggedten mondta a prófétának: „Se ne átkozd, se ne áldjad őt”. Azonban még egy kísérletre határozza el magát. Felvezette Bálámat a Peór hegyére, ahol a Baál, az ő istenük feslettségekben megnyilatkozó tiszteletére emelt templom állt. Ott is hét oltáron hoztak áldozatot. Bálám ott is hosszú jövendölést mondott: „Aki áld téged, az áldott lesz, és aki átkoz téged, az átkozott lesz. ” (24,9) Isten népének jólétét a próféta termékeny, gazdag aratást adó völgyhöz, kiapadhatatlan forrással öntözött kerthez, olaj- és cédrusfához hasonlította. Különös az utolsó hasonlat: cédrus. Ez megtalálható hideg és forró övezeten, a száraz és nedves vidéken egyaránt. Gyökerét mélyen a sziklába fúrja, és könnyen dacol a tomboló viharral. Ehhez a szinte elpusztíthatatlan fához hasonlította azokat, akiknek élete „el van vetve együtt a Krisztussal az Istenben” (Kolossé 3,3). Bálám azt is jövendölte, hogy Izrael királya hatalmasabb lesz Agágnál. Ez volt a mellékneve az akkor igen hatalmas amálekita királyoknak. Ha Izrael hű marad Istenéhez, akkor minden ellenségét, még a leghatalmasabbat is legyőzi. Nem a vallás üdvözít, hanem Krisztus. Ezért azt cselekedjük, amire Isten a Bibliában tanít bennünket. FARAGÓ József