Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-21 / 290. szám

14 TARKA OLDAL JÓ REGGELT Nem a dohányzást áll szándé­komban népszerűsíteni e cigaretta­hiányos időkben, hiszen aligha lé­tezik olyan dohányos, akiben az utóbbi hónapok folyamán föl ne merült volna a gondolat. Most van itt az ideje! Most kell leszokni a dohányzásról! - ha az olyan könnyen menne, ahogyan V. V. Majakovszkij megfogalmazta a versében. Könyvlapnyi terjedelem­ben tördelt, csak a rá jellemző versformában adja elő, mily kivá­lóan érzi magát, ízek, illatok gyö­nyöre stb., és hogy mindezt minek köszönheti, meglepetésként a vers utolsó sorára tartogatja: „Elvtár­sak! Ma leszoktam a dohányzás­ról!" Bizonyára személyes elhatá­rozásból. Hogy így harcol egy iga­zi bolsevista a káros szenvedélyek ellen... Pedig nem lehet nem látni, hogy épp a kommunista vezetők mily elszánt dohányosok - illetve voltak, amíg léteztek. Sztálin a kis szipkájával, majd Tito is egy ugyanilyennel, amelyet épp Sztá­lin ajándékozott neki, ám miután összerúgták a patkót, Tito agyará­ról is nyomban eltűnt az ajándék, bár föltételezem, hogy még mindig megvan, leltári tárgyként a Május 25-e Múzeumban. Ezután kuko­­ricacsutkányi szivarok következtek, miután a történelem színpadán föltűnt egy újabb szivarozó, Fidel Castro, bár neki csakugyan köny­­nyű dolga lehetett szivarok tekin­tetében, mert ha valaki kubai, nyilvánvalóan kubai szivart is szív. (Nem becskereki domaén kratkát.) Nem tudom, Milosevic elnöknek melyik lehet a kedvem márkája.­­ Szóval, Tito szivarral, pedig mindvégig kísértett az ujjai között tartott sztálini szipka, amellyel oly szívesen férngképezke­­dett, és e képeit sokáig látni lehe­tett még mind iskolák, mind kocs­mák falain. A későbbi szivarozá­sára viszont egy megjegyzésem van: Munkásokat fogad, és hosz­­szas előkészületek után szivarra gyújt, pöfékel, a boldogtalan me­lós meg csak bámul, meg nem kí­nálná! Gyújts rá, elvtárs, a maga­dét szívod! A te pénzeden vettem! Ám ha egyszer valaki rákapott a jugoszláv cigarettákra, nehezen szakad el tőlük: a haza fogalmát a dohányos ember cigarettája is meghatározza. Az íze, az aromája, a füstje. Ilyen máshol nem akad. Egy dolog biztos: bármi is történ­jen, rossz jugoszláv cigaretta nincs! Csak drága... dr. MENNYIT FIZET A LOTTÓ?­­A lottó e heti húzására héttalálatos szelvény nem érkezett be, és ezért a 22 602 015 dináros nyereményala­pot a következő fordulóba utalják át. Hattalálatos szelvény 58 van, ezek tulajdonosai egyenként 201 138 di­nárt nyertek. Ezenkívül 3394 öttalá­­­­­atos szelvényért 4297 dinár jár, a­­ négytalálatosok (52 211) értéke pe­­­­dig 407 dinár. MADONNA MEGBÍRÁLT EGY ÉNEKESNŐT.­­ Madonna híres énekesnő keményen elítélte Sinead O’Connor énekesnőt, mert egy ame­rikai tévéadásban eltépte a pápa fényképét. Madonna szerint Sinead­­nak meg kellene magyaráznia, miért támadja a katolikus egyházat. Sinead O’Connor nemrég Amerikában elle­nezte, hogy egy hangversenyen ki­tűzzék az amerikai zászlót. ÖSSZETÉPTE A PÁPA FÉNY­KÉPÉT.­­ John Pesci színész, aki az Éjjeli élet szombaton című amerikai tévéadásban mint vendég vett részt, egy héttel Sinead O’Connor után, aki az adásban eltépte a pápa képét, a pápa összeragasztott fényképével jelent meg. Kijelentette, hogy Sinead hibát követett el azzal, hogy széttépte­­ a fényképet. Hozzáfűzte: Sineadnak I szerencséje volt, hogy ő nem vett I részt az adásban, mert nem engedte I volna meg neki, hogy ilyesmit csinál­jon. Pesci egyébként az idén Oscar­­díjat kapott egy mellékszerepért. A YORKI HERCEGNŐ TOP­­LESSBEN ÖLELKEZETT.­­ A yor­­ki hercegnő és barátja, John Bryan bepörölték a Paris Match magazint és egy francia fotós céget, mert az idén nyáron a magazin fényképeket jelentetett meg a yorki hecegnőről, s amint toplessben ölelkezett John I Bryannal. A yorki hercegnő, Sarah Ferguson, és Jonh Bryan négymillió dolláros kártérítést követelnek, vala­mint a negatívot. A Paris Match szer­kesztői figyelmeztetnek arra, hogy­­ nem­ ők az elsők, akik ezeket a fény-­s képeket megjelentették. Ugyanezt megtette egy héttel korábban egy brit magazin is. ELÁRVEREZTÉK EGY RAJZ­­­­FILM EREDETI RAJZAIT.­­ A Walt Disney stúdióban készített A szépség és szörnyeteg című rajzfilm eredeti rajzait egy Los Angeles-i árverésen 1,25 millió dollárért adták el. Egy rajz 44 000 dolláros rekordárat ért el. Az árverésen összegyűjtött pénzt AIDS-ellenes akciókra fordítják majd. A szépség és a szörnyeteg egyébként az első rajzfilm, amelyet Oscar- díjra jelöltek a legjobb filmek kategóriájában. A film zenéje az idén Oscar-díjat kapott. EGYRE NÉPSZERŰBBEK A FOGAMZÁSGÁTLÓ SZEREK.­­ A fogamzásgátló szerek egyre népsze­rűbbek sok fejlődő országban, ami azt jelentheti, hogy ezekben csökken­ni fog a születési arányszám. Afrika 39 országa közül 21-ben egyre kelen­dőbbek a fogamzásgátló szerek. Hogy egy országban csökkenjen a születési arány­szám, a párok 75 szá­zalékának kellene használniuk e sze­reket. A 95 fejlődő ország közül e té­ren a legjobb eredményeket Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld, Kína, Mexikó, Trinidad és Tobago érték el. A leg­rosszabbak az eredmények Szomáliá­ban, Szaúd-Arábiában, Libériában, Líbiában, Kuvaitban és Gabonban. PETER USTINOV A BOSZ­­NIA-HERCEGOVINAI GYERME­KEKÉRT.­­ Peter Ustinov ismert szí­nész az UNICEF nagyköveteként Stuttgartból felhívást intézett a világ összes országához, segélyezzék a bosznia-hercegovinai gyermekeket. Felkérte a politikusokat, törekedje­nek arra, hogy minél előbb küldje­nek segélyadományokat. Ustinov­a emlékeztetett arra, hogy az UNICEF a második világháború befejezése után Európában volt igen aktív, ez­után pedig a fejlődő országok lakos­ságát segélyezte, majd az utóbbi idő­ben ismét Európa felé fordult. TENGERI FŰ MINT NEMI IZ­­GATÓSZER.­­ A főzött tengeri fű, amely hagyományos ír táplálék, igen keresett exportcikk lett, amióta ki­tűnt róla, hogy aphrodisiacum (a ne­mi vágyat fokozó szer). Írországban tengeri fűből készített levessel a to­rokfájást gyógyítják, és nem tartják izgatószernek. Külföldön a tengeri füvet mint nemi vágyat fokozó szert megfőzik, majd kondenzált tejjel, va­níliával és dióval ízesítik. AZ ŰRTELESZKÓP TÜKRE NEM ELÉG SIMA.­­ Az a cég, amely a NASA rendelésére elkészítette a Hubble nevű űrteleszkópot, elhall­ítatta, hogy ennek a tükre nem töké­­etesen sima, mint ahogyan lennie kellene. Ezt a NASA főfelügyelője ál­lapította meg, miután kiderült, hogy a teleszkóp, amely 1,5 milliárd dol­lárba került, nem ad tökéletesen éles­­ képet. A NASA még 1990-ben beis­merte, hogy az űrteleszkóp segítsé­gével nem kapnak éles képeket a tá­voli égitestekről, pedig ez volt a cél. A Danbury cég, amely a tükröt készí­tette, az űrteleszkóp készítésekor megállapította, hogy a tükör nem teljesen sima, de nem szólt róla. A NASA bejelentette, hogy valószínű­leg bepereli a céget, és kártérítést kér, mert űrrepülőgépet kell külde­nie az űrteleszkóphoz, hogy korrigál­ja annak működését. KÉTSZÁZ ÉVES A 4711.­­ Október 8-án volt 200 éves a világ minden ré­szében közkedvelt kölnivíz, az Aqua Mirabilis a kölni Glockengasse 4711 szám alól. A csodálatos, minden baj ellen ajánlott folyadék receptjét Wilhelm Mül­­hens kölni kereskedő esküvője alkalmából 1792-ben kapta ajándékba egy karthauzi szerzetestől. A kölni víz pontos összetétele ma is Hétpecsétes titok, a receptet a nevezetes kölni ház páncélkamrájában őrzik gondos kezek. A 4711­­ szám alatt világhírnévre szert tett kölni víz elterjedéséhez a város francia város­­i parancsnoka, Daurier tábornok is hozzájárult, amikor elrendelte, hogy a kato­nák könnyebb bekvártélyozása végett lássák el sorban számokkal Köln lakóhá­zait. Ekkor kapta a derék kereskedő háza a 4711-es számot a Glockengassé­­ban. Napóleon a tőle megszokott módon kényszeríteni akarta a kölnivíz előál­lítóit, hogy árulják el neki féltve őrzött receptjüket. 1810-ben külön rendele­­tett adott ki, amely kötelezett mindenkit a gyógyszernek használható, eddig ti­tokban tartott receptek átadására. A kölniek sem estek azonban a fejük lágyá­ra: az addig gyógyszernek számító folyadékot egyszerűen „szagos víznek” mi­nősítették. A 471 l­-es forgalmazásánál ma is használt üveget 1820- ban vezet­ték be, a kék-arany színkombinációt a Mülhens család második generációja kezdte használni 1839-ben. Ez a kölnivíz szédületes gyorsasággal hódította meg a világot. Világkiállításokon rendre begyűjtötte a kitüntetéseket. Mül­hens királyi családok udvari szállítójává lépett elő, de Richard Wagner és Goe­the is nagyra értékelte a kölnivizet. A századforduló táján a 4711-es egyet je­lentett a „Made in Germany” fogalmával. Szerda 1992. október 21. Orsolya napja IDŐJÁRÁS Tegnap egy nagy kiterjedésű ciklon következtében Nyugat- Európában, az Alpok övezetében, a Pannon-síkságon, Skandináviá­ban és Oroszországban felhős idő volt, esővel. Olaszország északi térségében és az Adriai-tenger északi övezetében helyenként zá­por, zivatar is volt. Európa többi térségében a magas légnyomás következtében derült és hideg idő uralkodott. Vajdaságban ma felhős idő lesz, helyenként esővel. Gyenge vagy mérsékelt, Dél-Bánátban pe­dig időnként erős délkeleti szél fúj. A reggeli hőmérséklet 8 és 10, a nappali 15 és 17 fok között alakul. Ma az egész országban felhős idő lesz, helyenként esővel. Crna Gorában, Szerbia északnyugati térségeiben helyenként zápor le­hetséges. Gyenge vagy mérsékelt, Dél-Bánátban időnként erős dél­keleti szél fúj, a tengerparton jú­­gó. A reggeli hőmérséklet 4 és 10 fok között várható, a déli tenger­parton 15 fokig, a nappali hőmér­séklet 14 és 20 fok között, a déli tengerparton 22 fokig. Időjárás-előrejelzés Vajdaság területére az elkövetkező két nap­ra, csütörtökön túlnyomóan fel­hős idő várható, helyenként eső­vel. Ezen a napon a reggeli hő­mérséklet alig fog változni, a nap­pali hőmérséklet azonban csök­kenni fog. A szél nyugati-észak­nyugati irányt vesz. Pénteken reggel hűvös lesz, napközben pe­dig túlnyomóan derült idő. A nappali hőmérséklet alig fog vál­tozni. Tegnap 13 órakor a hőmér­séklet a következőképpen alakult: Palics 4, Zombor 5, Kikinda 4, Be­cse 6, Zrenjanin 7, Újvidék 7, Versec 11, Sremska Mitrovica 7, Belgrád 16, NiS 17, Pristina 17, Podgorica 22, Ulcinj 22, Budapest 6, Pécs 8, Szeged 7, Szófia 16 és Graz 8 fok. MIRK '91 ^MAUIĐOŠ -­ KISHEGYES ..................... .It­ t tordai gyűjtők és kézimunkázók rendszeresen részt vesznek nemzetközi kiállításokon, és mun­kájuknak meg is van az eredménye: több nagymesteri gyűjtői fokozat büszke viselői. Íme a jó példa, hogy egy ilyen kis községben is lehet nagy gyűjteményeket összeállítani. Képünkön Csiszár István numizmatikai gyűjteménye mellett. Vízszintes: 1. Tré­fa, 4. Eklund színész­nő nevének kezdőbe­tűi, 6. Női becenév, 7. Vízi állat, 8. Város Finnországban, 10. Padlót megmos, 12. Reed színész neve, 16. Zaklat, piszkál, 18. Arra a helyre, 19. Részben lemásolt, 20. Kicsinyítő képző, 21. Való. Függőleges: 1. Kérdő névmás, 2. Vissza, mohón evő, 3. Kézilabdaedző, Ka­sim, 4. Ilyen méter is van, 5. Elbukó, 7. Fekve forgolódik, 9. Például, 11. Sivatag­ban van, 13. Külföldi kocsimárka, 14. Félig veri, 15. Keret, 17. Időemelkedés. Keresztrejtvény Magyar Szó ORSOLYA - a medvécske ORSOLYA nevünk a római rabszolgák világá­ból származik. Latin alakja, az Ursula kis medvét, nőstény medvét jelent. Az akkori világ­ban megbélyegzőnek számító nevet csak rab­szolganők viselték. Köln városának - egy hun mondabeli brit király­lány révén -, valamint a párizsi Sorbonne egye­temnek Orsolya a védő­­szentje. Ha szép aján­dékkal akarjuk meglepni az Orsolyákat, nevükre emlékeztető Opuntia kaktusszal lepjük meg őket, amelynek magyar neve: Medvetalp-kaktusz - utalva a név latin je­lentésére. POSTÁSOK ÉS KUTYÁK.­­ A postások számára Nagy-Britannia számít Európa legveszélyesebb orszá­gának: közülük évről évre hétezret támadnak meg a kutyák, miközben például a német postásoknak - noha az ebek száma nagyjából hasonló - „csak” évi 3000 harapással számol­hatnak. A harapós postások számáról a felmérés nem szól. HARCI GÉP AZ AUTÓSZA­LONBAN.­­ Egy krakkói autószalon olyan modellel dicsekedhet, amilyen­nel valószínűleg a világ egyetlen sze­mélygépkocsi-kereskedése sem: a kí­nálat közé ugyanis beállított egy MIG-17-es típusú, 1956-os gyártmá­nyú vadászrepülőgépet. A harci gé­pet bárki megveheti, akinek van pi­lóta igazolványa; a légi jártasságon kívül mindössze 850 millió zloty szükséges hozzá, vagyis mintegy 70 000 dollár. VÍZÁLLÁS A DUNA kissé apad. Bécs­­nél 91 (+31), Pozsonynál 55 (+26), Budapestnél 97 (+13), Bezdánnál­­34 (-6), Gombosnál 30 (-8), Újvidéknél 65 (-7), Slankamennál 131 (-9), Zi­monynál 229 (-6), Pancsovánál 260 (+2) cm. A TISZA árad. Vásárosna­­ménynál­­50 ( + 100), Szolnok­nál­­166 (+ 24), Szegednél 76 (0), Zentánál 218 (-2), Becsénél 306 (0), Titelnél 118 (-8) cm. A SZÁVA árad. Sremska Mitrovicánál 184 (+12), Belg­­rádnál 180 (+3) cm. A TEMES stagnál. Jasa To­micnál 70 (0) cm. 1992. október 21., szerda Mit írt Csur­ka? Ne találgassunk, ne gyanúsítgassunk. A tények magukért beszél­nek. A még fel sem állt Antall-kormánynak, az MDF-nek vajmi ke­vés eszköze volt ennek a helyzetnek a kivédésére. Hivatalban és ere­je teljében volt azonban Aczél bankrendszere. Az a hálózat műkö­dött, amelyik annak idején az útlevéllistákat az asztalra tetette és amelyiknek a legtöbb vesztenivalója volt az MDF gáncsolás nélküli kormányra jutása esetén. Amit nem sikerült elérni az Új Márciusi Front népfrontos blöff­­jével, az Ellenzéki Kerekasztallal, az MDF megosztásával, a sajtó ál­tal követelt - s a közvéleményben visszhangot vett - Nagykoalíció­val, azt ebben az utolsó pillanatban ezzel a koncentrált támadással, fenyegetéssel - és még ki tudja mi minden történt azt sikerült ki­erőszakolni 800 millió dollár hirtelen kivételével. A már azelőtt is folyó paktum-megbeszélések az SZDSZ és az MDF között felélénkültek, és mire a kormány megalakult, nyélbe lett ütve a magyarbal etikatörténet egyik legellentmondásosabb és legkártékonyabb hatású megállapodása, amely olyan pillanatban szólt bele a magyar társadalom életébe, amikor a legnagyobb szük­ség éppen arra lett volna, hogy „fent” csak fogadják és gyakorlatba ültessék azt, amit a népnek végre módjában volt elképzelnie egy szabad választáson. Sok szó esett már erről a megállapodásról, de rendszerint csak felületes érintésekkel. Először is soha nem volt még úgy bemutatva, mint sorozatos behatolási kísérletek elhárítása után egy 800 millió dolláros bunkó hatására létrejött, kényszerű, sőt kikényszerített po­litikai meghátrálás. Mert igaz ugyan, hogy a megállapodás közjogi szempontból kiegyensúlyozott, hiszen a kétharmadot igénylő tör­vények megritkítása, illetve az alkotmánymódosítások megszavazá­sa, valamint a kormány és elsősorban a miniszterelnök számára a kollektív bizalmatlansági indítvány elfogadása elégséges ellentétel­nek látszik a köztársasági elnök posztjának átengedéséért és a nagy tájékoztatási intézmények élére történő egyetértéses kinevezési mó­dért, de ezt az egyensúlyt lehúzták e hátrányos következmények. Kétségtelen, hogy a kormányzás gyakorlatilag lehetetlenné vált volna, ha még a költségvetést is kétharmados többséggel kellett vol­na elfogadni. Előállhatott volna lengyelországihoz hasonló helyzet, amikor az Országgyűlés a szétdarabolódottság következtében tehe­tetlen és ennélfogva a kormány is csak vergődik. Ennek nyilván előbb-utóbb új választások kiírása lett volna a következménye, ami­nek eredménye pedig szerfölött kétséges lett volna. Nem valószínű, hogy még egyszer megismétlődött volna az MDF-csoda. A PAKTUM MELLETT tehát szólt ugyanannyi, mint ellene. S mégis tragikus következ­ménnyel járt - elsősorban a rendszerváltozásra nézve. Csak az egyik fél volt az, ami, az MDF. Úgy tárgyalt, úgy kötötte meg ezt az alkut, mint a kormányzásra felhatalmazott erő, amelyik a maga módján akarja végrehajtani a rendszerváltozást. Ezt a módot a többség tá­mogatta. A másik fél azonban - s ez akkor még csak kevesek előtt le­hetett nyilvánvaló - egyáltalán nem a rendszerváltozás érdekében, hanem egy 1945 óta folytonos uralmi helyzet fenntartásának érde­kében s éppen a rendszerváltozás lefékezésére kötötte meg ezt a paktumot. A választásokon alulmaradt, mégis megkapta a legna­gyobb közjogi méltóságot és innentől kezdve már csak rajta múlott, hogy ezt hogyan s milyen érdekeknek megfelelően használja ki. Az MDF ugyanis ebben a paktumban átengedte a gyakorlati ha­talom egy jelentős részét annak a szűk körnek, amelyet legyőzött, amellyel az egyesülést még a kerekasztalnál is el tudta hárítani. Hogy mennyire a gyakorlati hatalomról van szó és mennyire a rendszerváltozás mélységéről és mikéntjéről, azt Göncz Árpád alá nem írásai, a privatizációban szerzett nómenklatúraelőnyök és az egyes apparátusok kommunista fertőzöttsége mutatja. A paktumot tehát nem szabad csupán mint az MDF, a kormány, s különösképpen mint Antall József rögtönzésének egyikét felfog­nunk, mert a paktum ugyanakkor a másik oldalról nézve egy 1945 óta tartó folyamatos hatalomgyakorlás éppen aktuális mozdulata, amely éppen ebbe, a szovjet rendszer összeomlása következtében le­hetővé vált magyar rendszerváltozásba építette - csempészte, de legjobb, ha az igazat mondjuk, erőszakolta­­ bele a saját ejtőernyős csapatát. Nem lett volna ugyanis semmi különösebb baj a köztársasági el­nöki hivatal átengedésével, ha azt egy valódi ellenzéki párt kapja, amelyik rendszerváltozást akar, csak másképpen. Így azonban, hogy az SZDSZ kemény magja által kézben tartott Göncz Árpádnak jutott legfőképpen a rendszerváltozás függetlenségének, korlátlanul magyar nemzeti érdekek alávetésének ellensúlyozása vált lehetővé a paktummal. (Folytatjuk) (7.) Mindenki a Csurka-dolgozatról beszél - nemcsak Ma­gyarországon, hanem világszerte, ahol magyarok élnek -, bár sokan nem is olvasták a Néhány gondolat a rendszervál­tozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című, viharos vitát kavart írást, amelyet olvasóink tájékoztatására folytatásokban közlünk. A Kisgazdapárt a népszavazáskor az SZDSZ mellé állt, de a mo­hó és diadalittas SZDSZ-vezetés elkövette azt a hibát, hogy a siker­ből kihagyta a kisgazdákat. Lenézte őket és rosszul ítélték meg a várható eredményüket. Akármikor átejthetőnek, beszipkázhatónak tartották a kisgazdavezetőket. Fogalmuk sem volt annak a föld­igénynek a mozgósító erejéről, amely erős majdnem-középpártot hozott létre a tulajdonképpen nem is létező kisgazdákból és a ’45- ös történetre még emlékező idős magyar emberekből. TROCKIJ MUZSIKMEGVETÉSE VAKÍTOTTA EL ŐKET? Amikor aztán a választások első fordulója bebizonyította, hogy a célt nem sikerült megvalósítani, mert az MDF, ha kis előnnyel is, de a legerősebb párt maradt, újra az Ellenzéki Kerekasztal sémát vet­ték elő. Hatalmas nyomás nehezedett az MDF-re, elsősorban a kor­mányalapítás várományosára, Antall Józsefre, nehogy ki merje hagyni a számításból az SZDSZ-t. A sajtó egyöntetűen nagykoalíciót követelt. Száz érvvel bizonyították, hogy az MDF egymagában nem is képes a kormányzásra. Ezek azonban csak a nyilvános nyomások voltak. Azoknak a kö­röknek a hivatalos állami politikán keresztül érvényesített figyel­meztetéseiről és követeléseiről, amelyekről fentebb már szóltunk, talán majd csak az emlékiratok idején fogunk beszámolókat olvas­hatni. Egyetlen eset kivételével. Amikor a választások második fordulója után, az eredmények isme­retében Antall nyilvánosságra hozta, hogy a kisgazdákkal és a keresz­ténydemokratákkal alakít koalíciót és kihagyja az SZDSZ-t és a Fideszt is, a Magyar Nemzeti Bank betétállománya egy hét alatt felére csappant Az ország egyik napról a másikra a csőd szélére került. Azok az állami és nagybankok, amelyek eleddig mintegy 1,5 milliárd dollárt tartottak bent, bizalmuk jeléül betétként a Magyar Nemzeti Bank­­bak­, hirtelen mind úgy gondolták, hogy a pénzük itt nincs jó he­lyen. Igaz, Bulgária éppen ebben az időben jelentette be fizetéskép­telenségét, az azonban nem elégséges ok a magyar rendszer iránti­­bizalom hirtelen megingására. Ezt a műveletet valahonnan s vala­miért irányítani vagy legalábbis sugalmazni kellett.

Next