Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-19 / 288. szám

1992. október 19., hétfő AHOGY A BRITEK ELKÉPZELIK... „Realpolitikei Boszniában Egyetlen amerikai kommentátor sem helyezkedett annyira imperialista álláspontra, mint Jonathan Clarke volt londoni diplomata (Washingtoni tudósítónktól) Amerikában szünet nélkül vizsgá­lat tárgya az a talány, miért képtelen a Nyugat (Európa és az USA) Hatéko­nyabban fellépni a délszláv háborúk ellen. A legkézenfekvőbb válaszokat már mindenki ismeri. Az amerikai publi­cisztikában azonban az elmúlt héten felbukkant egy új megközelítés, még­hozzá — mondhatnánk, tipikusan — brit nézőpontból. Szerzője Jonathan Clarke ismert brit diplomata, aki az idén júliusban távozott a Foreign Of­­fice-ból, hogy a European Manage­ment Services elnevezésű nemzetközi menedzsertársaság élére álljon. A brit reálpolitikus egyszerű ma­gyarázatot kínál a nyugati mulasztás okára: „A századokon át vérrel tanított lecke az, hogy a kis nemzeteknek együtt kell élniük a nagyokkal, még akkor is, ha ez fájdalmas kompro­misszumok elfogadására kényszeríti őket... Jugoszlávia tragédiájának ese­tében a Nyugat abbéli mulasztása, hogy a boszniai muzulmánokkal meg­értesse, részt kell vállalniuk a Szerbiá­val való békecsinálásban, akármilyen barbarizmusokat követnek is el ellen­feleik, kizárólag a gyilkolás elhúzódá­sához vezetett. Nagy lélegzetű tanulmányában Clarke saját „ifjúkori idealizmusát” hozza fel, amikor arra emlékeztet, hogy Zimbabwe függetlenségének el­nyerése után a hatalmon levő ZANU párt vérbe fojtotta a „saját kis függet­lenségét” követelő matabele törzs lá­zadását. A világ állítólag még csak fel sem szisszent a 2000 halott után, a ZANU vezetői pedig megmagyarázták Clarke úrnak, hogy „nem engedhetik meg minden etnikai csoport és törzs függetlenségi cirkuszát, mert az vezet­ne csak igazán hatalmas szenvedéshez és áldozatok ezreihez”. Clarke állítólag nem értett egyet a válasszal, de most látja, hogy­­ mivel a matabelék „most már békésen részt vesznek zimbabwei testvéreikkel az ország kormányzásában” — a reálpoli­tikusoknak volt igazuk. A brit imperialista felsőbbrendű­ség eme eminens képviselőjének sze­mében máris kész az üzenet a „kom­munista uralom alól előkecmergő né­pek és nyugati barátaik meg tanács­adóik” számára: „Nem minden nem­zetállam-követelés egyformán indo­kolt!” A tanulmány szerzője azonban maga sem képes megszabadulni saját nemzeti történetének észak-ír komp­lexumától: annak a történelmi igaz­­ságtalanság-felhánytorgató, illetve az azt elutasító álláspontnak a sablonjá­ból kiindulva nem a „rigómezei fáj­dalomból” kiindulókkal azonosítja a katolikus íreket, hanem - megint­­csak tipikusnak nevezhető - felsőbb­rendűségérzetből fakadó felületes­ségből felcseréli a szerepeket. Ami­kor áttér a Balkánra, már a bosnyá­­kok a hibásak, amiért a vezetőik nem mutattak nagyobb államférfiúi böl­csességet! (Vajon hogyan is mutat­hattak volna, ha államra sincs joguk Clarke szerint!?) Megkapják a magukét az újdon­sült „euromenedzsertől” a nyugati ve­zetők is: „Hány emberéletet meg le­hetett volna menteni - kalkulál Clar­ke úr -, ha a bosnyákoknak egyértel­műen tudtukra adják a kezdet kezde­tén, hogy semmilyen esélyük sincs nyugati fegyveres segítségre!?” Továbbmegy a brit bírálat: azért ostorozza a Nyugatot, mert „az egy­szerűbb megoldást, a jó érzést okozó retorikát és a passzív politikát vá­lasztva... a szerb agresszió megbünte­tésére összpontosít. Ez egyértelműen része a mesének, de végzetesen rész­rehajló egyoldalúság” - magyarázza Clarke. Végül a brit diplomata sietve hoz­záteszi: nem kívánja elmismásolni a szerbek brutalitása miatti felelősséget, sem Bosznia hosszú távú célját (!?), csak a taktikákat vonja kétségbe, és­ a nyugati külpolitika alakítóit kívánja fi­gyelmeztetni. Miután így önmagával kerül el­lentmondásba, akár ignorálhatnánk is a véleményét. Csakhogy az­­ Clarke értékeléseivel szemben — máris túlzot­tan beépült a Nyugat hozzáállásába! PURGER Tibor Ki ellenzi a dialógust? A demokraták és a szociáldemokraták Kosovóról A Demokrata Párt kosovói körzeti bizottsága kedvezően értékeli Milan Panic szövetségi miniszterelnök és Ibrahim Rugová találkozását, és úgy vélekedik, hogy ezáltal megindult a kosovói kérdés megoldásának folya­mata - jelentette ki tegnap az újság­íróknak Milan Laketic, a bizottság elnöke. A kosovói demokraták azonban sajnálattal állapítják meg, hogy a ko­sovói és a szerbiai hatóságok képvise­lői Panic kezdeményezéseihez való ar­rogáns viszonyulásukkal teljes felelőt­lenségüket bizonyították. Laketic ag­godalmát fejezte ki amiatt a nyilván­való szándék miatt, hogy alá akarják aknázni a Kosovóról folytatott párbe­szédet, mindenféleképp igyekeznek megakadályozni a megoldások meg­születését. A bizottság elnöke elmondta azt is, kialakul az a benyomás, hogy bizo­nyos politikai tényezők hajlandók el­játszani még Kosovót is, csak azért, hogy letörjék a szövetségi miniszterel­nök kezdeményezését. Az SZSZP-ből kivált Szociáldemok­rata Párt kosovói körzeti bizottsága is közleményt adott ki tegnap és megál­lapította, hogy a szövetségi és a köz­­társasági hatalom, valamint az albá­nok képviselőinek megkezdett párbe­széde valójában a felgyülemlett prob­lémák békés megoldásának kezdeti lé­péseit jelenti. Ez a párt úgy véli, hogy csakis a politikai párbeszéd és a prob­lémák értelmes megközelítése küszö­bölheti ki a háborús veszélyt. A sem béke, sem háború állapot, amelyet az aktuális szerbiai hatalom szorgalmaz, minden bizonnyal,a szerb nemzeti ér­dekek ellen van. Épp ezért ez a párt határozottan erélyes választ követel a Pánis és az albánok képviselői közti megbeszéléseken felmerült kérdések­re, hogy Kosovo nem lehet független állam és hogy a problémákat Szerbián és Jugoszlávián belül kell megoldani. (Tanjug) SZARAJEVÓ Puccs a muzulmán vezetésben? Az olasz Corriere de la Sierra lap tegnap ismételten azt állította, hogy a szarajevói muzulmán vezetésben puccs történt, a hatalmat Ejud Ganic vette át. A lap szerint a szélsőséges muzulmán erők vették át az irányí­tást. Tegnap reggel Szarajevóban egyébként eltávolították a barikádo­kat, amelyek az elmúlt három nap alatt akadályozták az emberbaráti se­gély szállítását a bosznia-hercegovinai fővárosnak - jelentették ki az ENSZ tisztségviselői. A tegnapelőtti esti megegyezés alapján az akadályokat az ENSZ-katonák jelenlétében távolítot­ták el. Várható, hogy az első gépko­csioszlop a segélyszállítmánnyal azon­nal megindulhat a város felé. A muzulmán katonák csütörtökön állították fel az utakon az akadályokat, azt állítva, hogy a szerb csapatok újabb támadásaitól tartanak. Éjsza­kánként azonban továbbra is lezárják a repülőtérre vezető utat. (Reuter) Milošević nem mond le A Dnevnik tegnapi számában in­terjút közöl Mihajlo Markovic akadé­mikussal, az SZSZP alelnökével, aki kijelentette, hogy Slobodan Milosevic nem mond le köztársasági elnöki tiszt­ségéről, még akkor sem, ha az oppo­­zíció egy része ebben reménykedik. A hatalmi párt tagságának az a kí­vánsága, hogy Milošević az SZSZP élé­re álljon, mert ezzel megnövekedné­nek a szocialisták esélyei a választáso­kon. Ha a párt közelgő kongresszusán elnökké választják, akkor is ellátja a köztársasági elnök tisztségét. Marko­vic megítélése szerint nem valószínű, hogy feloszlatják a köztársasági képvi­selőházat. - Mivel a referendum nem sikerült, más legális utat kell keresni a választások megtartására. A jóakarat megvan, és fel kell kutatni a megfele­lő jogi megoldást, mely a választások­hoz vezet - jelentette ki Markovic, hangsúlyozva, hogy az SZSZP még májusban úgy határozott: az idén el­őrehozott választásokat kell tartani. Magyar Szó Demokraták, egyesüljünk! A Polgári Szövetség konvenciója Újvidéken­­ A legfőbb céljuk a szabadság és a polgári demokrácia megteremtése (Folytatás az 1. oldalról) A demokratikus Szerbiának nem lehet semmiféle jövője mindaddig, míg nem ismeri el Vajdaság teljes au­tonómiáját­­ ezekkel a szavakkal kezdte mondanivalóját Nebojša Po­pov. - A szabad és demokratikus pol­gári társadalmat csak úgy lehet meg­teremteni, ha szabad városokban sza­bad polgárok élnek, s éppen ezért Új­vidék, illetve Vajdaság szabadságha­gyományát kell ápolni - mondta, majd a demokratikus ellenzék egyesü­lésére szólított fel, amire szerinte azért van szükség, hogy a szocialisták hatal­mát megdöntsék, és a képviselőház­ban végre az ellenzék megszerezzen magának annyi helyet, amennyi a de­mokrácia megteremtéséhez kell. Dragán Veselinov meglehetősen ironikus hangnemben beszélt Božovićról mint úgymond vajdasági káderről, aki becsapta a parasztokat és Vajdaság kifosztásán munkálkodik. Ez így nem mehet tovább, jelentette ki emelt hangon, s többször is említet­te, hogy Vajdaságot a vajdaságiaknak meg kell tartaniuk, különben az egész ország tönkremegy. Külön szólt a nemzeti kisebbségek egyenlőségéről, s nagy hangsúlyt helyezett a nemzetek közötti kapcsolatok ápolására, sőt ha­tározottan azt mondta: „Védjük meg a kisebbségeket, mert nélkülük nincs Vajdaság”. Vajdaság gazdagságát, sokrétűségét csakis összefogással lehet megőrizni, s itt egy európai régiót kell teremteni, nem pedig arra törekedni, mint a božovići politika, hogy a vajda­sági rónaságon csak dudva teremjen. Dragán Veselinov is kérte a demokra­tikus ellenzéket, hogy támogassa a vá­lasztásokat, de csak akkor, ha megfe­lelő feltételekkel kerül sor rájuk. A demokratikus ellenzék tagjai a béke politikusai, s valamennyien egyet akarnak.­­ Négy év telt el az antibürokrati­­kus forradalom óta, amikor „megtör­tént a nép”, miután Kertes „felnyitot­t gyermekek öt százaléka nem kaphat védőoltást, mindezt a megszálló politi­kát folytató milosevici rendszernek köszönhetjük. Nekünk nem is kell Mi­losevic felett ítélkeznünk, megteszi azt majd a nép maga - hallottuk Nenad Čanaktól. Szemére vetette a szocialis­táknak, hogy a televíziót teljes mér­ (Ifjú Gábor felvétele) Számunkra nagyon fontos Vajdaság autonómiájának kérdése­­ Balról jobbra: Dragoslav Petrović és Dejan Janča (Vajdasági Demokratikus Re­formpárt), valamint Dragan Veselinov és Vesna Pešić Egyenlőtlen feltételekkel nem megy Drágán Veselinov is elmondta, mi kell a választásokhoz:­­ — A szocialistáktól függ. Nekik nem­ céljuk kimenni a választásokra, mert­­ tudják, hogy veszíteni fognak. Ha most tartanánk meg őket, ők jobban járná­­­­nak, mint ha mondjuk tavasszal kerülne sor rájuk. Senki sem tudja, hogy­­ megéljük-e egyáltalán a tavaszt a nagy nyomor miatt, ami fenyeget bennün­­­­ket. A szocialisták mindent megtesznek, hogy hatalmon maradhassanak: ösz-­­­szetűzéseket szerveznek Kosovóban, s ezzel akarják a közvéleményt megmoz­­­­gatni. Azt hajtogatják, hogy valami történni fog külföldön, hogy Jelcin meg i­s bukik. S akkor majd a moszkvai nacionalistáktól támogatást remélnek, viszont­­ ők Belgrádból máris pénzelik a moszkvai ellenzéket. Nekik a téli választások­­ esetére is megvan a számításuk, ugyanis minél hidegebb lesz, nekik az annál­­ inkább megfelel. A benzinhiány és a zord éghajlat miatt az összejöveteleket­­ nehéz lesz megszervezni, s ekkor az egyedüli mentsvár a tévé lesz, amit ők tel­­­­jes mértékben uralnak. Mi a választások mellett kardoskodunk, de az ellenzék­­ egyenlőtlen feltételek közepette nem fog belemenni a játékba. A szövetségi­­ kormány törekvéseit támogatjuk, csak úgy véljük, hogy túl enyhén viszonyul­­ a barbár támadókhoz. Talán a belgrádi és az újvidéki ellenzékre kellene job­­­­ban támaszkodnia és a hadsereget nagyobb szófogadásra bírnia, s akkor a szo­­­­cialistákat Milosevic hatvanezer rendőre sem mentheti meg. Ünnepelt a zombori Kaszinó Tegnap zárult a zombori Kaszinó fennállásának 130. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségsorozat. A délután folyamán koszorút helyeztek el a Szent Rókus temető kápolnája előtt a megboldogult egyesületi tagok emlékére, utána pedig ünnepi szent­mise volt a Szentháromság-templom­ban. A vendégek között ott volt töb­bek között Éber András bajai polgár­­mester, Széll Péter, a bajai képviselő­­testület művelődési bizottságának ve­zetője és Kelemen Márton, a művelő­dési bizottság tagja. A jelentős jubileum alkalmából szombaton tartotta díszülését a most már Petőfi Sándor nevét viselő Műve­lődési Egyesület. Hallai István elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Héhn Gizellát, a bajai Ifjúsági Ház igazgatóját, Eördög Endrénét, a bajai Ady Endre Városi Könyvtár igazgató­ét, a díszülést továbbá megtisztelte je­­enlétével Kasza József, Szabadka pol­gármestere, Dudás Károly író-újság­író, valamint Erg Iván és Bogdan Ko­­kotovic, a zombori községi végrehajtó bizottság tagjai is. Az ünnepi műsorban bemutatko­zott az egyesület dalárdája. Verssel, zenével, operettel, táncdalokkal szóra­koztatta a közönséget, bemutatkoztak továbbá a drámai csoport tagjai és színpadra lépett, telt ház előtt, a szilá­gyi népi tánccsoport is. H.Á. ta a szemünket”. E nagy pillanat óta sok minden történt nálunk, többek között Vajdaságban a menekültek szá­ma 320 000-re növekedett, viszont 200 000, jobbára értelmiségi vajdasági menekülni kényszerült, a rokkantak száma meg eléri a 45 000-et. Az idén AKTUÁLIS 3 ­ Az erőszakpolitika­­ megdöntése Nebojsa Popovnak feltettük a » ! kérdést, lesznek-e választások:­­ — A választásokat feltétlenül « ! meg kell tartani, azért, hogy még ! ! nagyobb katasztrófa ne történhes- I ! sen. Az erőszakpolitika csakis a ! ! választásokkal dönthető meg. Na- I I lünk ugyanis erőszakpolitika ural- ! ! kodik, nemcsak az országon belül, \ a hanem ellenünk, polgárok ellen is \ ! is ezt alkalmazzák, s mindez kihat | I az ország határain túlra is. A bű- \ \ vös kört megszakítani csakis a vá- i \ lasztásokkal lehet. Egyedül ez a J . kérdés: mikor, milyen feltételek- [ \ kel és milyen szinten. A Polgári J \ Szövetség a mielőbbi halaszthatat- *­­ lan és tisztességes szerbiai és jugo- J J szláviai választások mellett kar- J J doskodik. Ez az egyetlen járható j * út, amely a szankciók feloldásához * t vezethet. 1.............................................................................»! tékben kisajátították, de leginkább az Újvidéki Tévét, amely olyan uszító politikát folytat, hogy ha Goebbels pár A szocialista rendszernek meg kell buknia­ ­ A választásokat feltétlenül meg kell tartani, mert enélkül nem szabadulhatunk meg a szank­cióktól, s nem indulhat el a nor­mális élet. Az eddig uralkodó na­cionalista-szocialista rendszernek, a szerb hatalomnak meg kell buk­nia — válaszolta Nenad Canak arra a kérdésünkre, hogy mi a vélemé­nye, lesznek-e nálunk választások. lyázna hozzá mint újságíró, alkalmat­lannak bizonyulna.­­ A hazugságból igazság lett, az igazságot pedig hazugságnak minősí­tik. Ezt a politikát űzik, eszközük a zsarolás, a csalás, a félrevezetés. Leg­utóbb az uralkodó rendszer a bírók üldöztetésébe kezdett, az a bíró, ame­lyik nem tagja a Szocialista Pártnak, nemkívánatosnak minősül. A Miloš­­ević-Sešelj-Božović hármas veszi ma­gának a bátorságot, a szerbeket jó és rossz szerbekre osztja. Vajdaságban sokan rettegnek, a legtöbben az etni­kai tisztogatástól, de talán ennél még jobban kell tartani a politikai tisztoga­tástól. Bennünket itt egyetlen cél kell hogy vezéreljen: Vajdaság alkotmá­nyos hatalmának megteremtése. A de­mokratikus ellenzék egyesülésekor egyetlen szempontot kell szem előtt tartani: hogy valamennyien ellenez­zük a háborút. Lényegtelen, hogy mi­lyen politikai szándékaink vannak, az a fontos, hogy mindannyian békét akarunk, s követeljük a háború befe­jezését, avagy egy nagy háború indítá­sát Milosevic ellen. VARJÚ Márta Az UNESCO védőszárnya alatt Kovačica a világ művelődési kincsei között A kovačicai Bap­ka Galéria kezde­ményezi, hogy ezt a naiv festőiről, he­gedűkészítőiről ismert dél-bánáti falut vegye védőszárnyai alá az UNESCO - jelentette ki a Tanjugnak adott inter­jújában Pavel Bapka, a Galéria igaz­gatója, aki idén is bemutatta ezt az Ж Ч művelődési intézményt az Új­ Nemzetközi Kiállítás látogatói­A kezdeményezés Sevillában támo­gatásra talált, különösen a francia és a spanyol festők üdvözölték az ötletet, és egyben elismerően szóltak a ko­­vaékiai festők munkájáról, valamint Martin Jonašról, aki az egyik legis­mertebb tagjuk. A Galéria nemrégiben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, mely­ben mintegy 500 alkotást állítanak ki, közöttük Martin Paluška, Jan Sokolá­nak. Mihal Bírás, az iskola alapítói, vala­mint Jonaš, Zuzana Halupova, Zuza­­na Jonašova, Pavel Cicka, Eva Husa­­rikova, és Jan Nemček. - A galéria egy évvel ezelőtt került magánkézbe, ettől függetlenül azon­ban továbbra is támogatja a köztársa­sági művelődési minisztérium. Jelen­leg Martín Jonaš és Zuzana Halupova monográfiáján dolgoznak, és egy sor kiállításról kötöttek szerződést. A jövő év februárjában a belgrádi Szerb Tu­dományos és Művészeti Akadémia épületében nyitják meg a kovacicaiak festményeiből válogatott kiállítást, ahonnan Genfbe és Párizsba szállítják az anyagot. A galéria vezetősége azon­ban már szerződést kötött kanadai, magyarországi és szlovákiai bemutat­kozásra is - mondta többek között Bapka. (Tanjug)

Next