Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-30 / 299. szám

12 NAPSUGÁR Még visszhangzanak bennem Karinthy Fri­gyes sorai Tari Teréz előadásában: „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Elmondom én, elmondanám, de béna a kezem és dadog a szám. Elmondanám, az út hova vezet, segítsetek hát, nyújtsatok kezet.” Állítom, hogy 1992. október 24-e a Napsugár és anyanyelvünk felejthetetlen ünnepe volt min­den részvevő számára. A házigazdák meleg fogad­­­ tatása, az iskola ünnepi hangulata, a magyartanár­nők és a lelkes pedagógusok hozzáértően váloga­tott műsora, az iskola igazgatójának közvetlen han­gú köszöntője és a gyereksereg a legtisztább han­gon szóltak hozzánk az irodalom, a zene, a tánc nyelvén - anyanyelvünkön. Ünnep volt­­ tartós barátságkötések ünnepe. Mindannyian együtt éreztük a költővel: „Ameddig élünk magyar ajkú népek, megtörni lelkünk nem lehet soha, szülessünk bárhol, földünk bármely pontján, legyen a sorsunk jó vagy mostoha.” Játékosan, köz­vetlenül szórták elénk anyanyelvünk ezernyi kincsét az óbecsei diákok. Még fel se ocsúdtunk - a nyelv gazdagságától tündöklő műsort követték a zentai diákok gyer­mekanekdotái, majd a beszámolók, kérdések, ja­vaslatok a szenttamási, újvidéki, temerini, becsei, kikindai, szabadkai, budiszavai, kulai, csantavéri, péterrévei, mohori és az adai iskolák képviselői. Sokan, habár a jelenlegi helyzetet ismerve tudják, hogy lehetetlen, mégis szeretnék, ha bővül­ne a Napsugár. Elfogadták iskolánként a Napsugár oldal szerkesztését is. Legyenek vers-, fogalmazás- és rajzpályázatok, szervezzenek diáktudósítótábort! Lássanak könyv alakban is napvilágot a Napsugár­oldal írásai, véleményezzék továbbra is az írók-köl­­tők a jó gyermekírásokat, legyen humor, maradjon meg a Játsszunk! és még sok-sok kérés, vágy hang­zott el a találkozón. Előttünk áll újra egy év, ki kell tölteni szorgal­mas munkával, a következő találkozóig, ahol majd néhány iskola tanulói fogják mérlegelni az elmúlt évi munkát, a többiek pedig hozzanak új, friss, ér­dekes anyagot, amit felolvasnak majd... A Napsugár-találkozó ven­dégei voltak: Pap József és Fe­hér Kálmán költők, Uglár-Fa­­zekas Katalin tanfelügyelő, akik dicsérő szavakkal köszöntötték a műsor kivitelezőit, üdvözölték a Napsugár-találkozó részvevőit. A költők elbeszélgettek a jelenlevőkkel. Ho­gyan írjunk? Miről írjunk? Milyen is a bírálat? Felolvastak verseikből, hallhatták élménybe­számolóikat, önvallomásaikat és jó tanácsokkal látták el a fiatal tollforgatókat. Majd a jutalomkönyvek és az ajándéktárgyak kiosztása következett. A bizalmas, az érdeklődő és a hosszúra nyúló beszélgetések sora tarkította a jó ebédet és a kellemes hangulatot. Köszönjük az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola tantestületének, diákjainak és igazgatójának, a Napsugár rovat szerkesztőjének, Farkas Zsuzsá­nak, a Magyar Szó munkatársainak, a találkozó védnökének , a szabadkai Márton Autószalonnak - ezt a kellemes napot - a Napsugár-találkozót. A viszontlátásra jövőre (talán) Zentáni Kikinda, 1992. okt. 26-án Ljuboja Katalin magyartanárnő Kikinda, Moša Pijade iskola Napsugár-találkozó margójára Magyar Szó 1992. október 30., péntek A találkozó képekben 1. Gálicz Mária a Kö­szöntőt olvassa. 2. Az is­kola énekkara népdal­csokorral kedveskedik a vendégeknek, hegedűn kísér: Sándor Magdol­na. 3. Játékkoszorú - magas szintű művészi alakításban. 4. Anya­nyelvünk szépségeiről Gyurinka Elvira, Tari Zsófia, Babenyai Endre és Cseh Boglárka be­szélt igen meggyőzően a hallgatóságnak. 5. Min­den hangnak van jele - énekelték a lányok, mi­közben vérpezsdítő ze­nére vidám táncot lejtet­tek, s a nekik kedves szavakat alkították ki a trikójukra tűzött betűk­ből: PUSZI, GABI, ÉVI, NÓRI, NAPSUGÁR! Napsugár-találkozó Becse ’92 Részletek az elhangzott beszámolókból Köszöntő Szeretettel köszöntöm kedves Napsugár-barátaimat, igazgatónkat, tanítóin­kat, tanárainkat. Külön köszöntöm a Napsugár szerkesztőjét, Farkas Zsuzsát, valamint Pap József és Fehér Kálmán költőket. Mindannyiunk kedvenc rovata a Napsugár, s nagy öröm ez számunkra, hogy itt nálunk találkozhatunk azokkal, kiknek írásait oly gyakran olvashatjuk a rovatban s hogy megismerhetjük Zsuzsát, a Napsugár szerkesztőjét. Nagy igyekezettel készültünk a mai napra, mert sze­retnénk, ha mindenki jól érezné magát, s feledhetetlen órákat töltene velünk. Nagy ünnep ez számunkra, anyanyelvünk ünnepe! Hisz mi, akik itt össze­gyűltünk, mindannyian gondos ápolói vagyunk anyanyelvünknek. A Napsugár ünnepe is ez, a negyvenéves Napsugáré. Negyven éven át szó­rakoztatta a diákokat, örömet szerzett nemcsak azoknak, akiknek megjelentette írásaikat - mert mindannyiunknak nagy öröm viszontlátni a lapban verseinket, fogalmazásainkat hanem azoknak is, akik olvasták ezeket. Az évtizedeken át megjelent rovat csakis azért érhetett meg ilyen nagy időt, mert nagy gonddal és hozzáértéssel szerkesztették, s nemcsak elismerés, hanem hála is jár ezért, hiszen a vajdasági magyar kultúra komoly megalapo­zásához járul hozzá e rovat, a szerkesztő szakavatott munkáját dicséri. Erre fo­kozottan szükség van most, az egyre durvábbá, egyre sivárabbá, egyre érzéket­lenebbé váló korunkban. Ehhez a munkához kívánok Zsuzsának továbbra is ki­tartást, kedvet és sok-sok beküldött verset, fogalmazást. Nektek, Napsugár-barátaim, kívánom, hogy minél több verseteket, fogalma­­zástokat lássátok viszont a Napsugárban. Kívánom, hogy érezzétek magatokat jól nálunk. Műsorunkat fogadjátok olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mi készítettük. Gálicz Mária 7. , Petőfi Sándor iskola, Óbecse Szívesen olvassuk a rovatot, és meg vagyunk elégedve ve­le, csupán néhány hozzászólásunk volna. Először is szeretnénk, ha a Napsugár na­gyobb terjedelemben jelenne meg, így több helyet biztosítanának a diákok fogalmazásai­nak, verseinek. Napjainkban a humor, vidámság hiány­zik. Tehát minél több vicc, karikatúra és hu­­moreszk jelenjen meg. Ennyi lenne az egész. Mi pedig további sikeres munkát kívá­nunk a Napsugár szerkesztőjének, Farkas Zsuzsának és minden külmunkatársnak az iskolánk tanárai és tanulói nevében. SZÖGI Lenke 8. c és MÉSZÁROS Krisztina 8. b Becsei Árpád Pap József Ilona-verseiből mondott el néhányat nagy meggyő­­ző erővel Napsugár Fenn az égen sárga nap, a kezemben fehér lap. Sárga napnak sugara a fülembe ezt súgja: „Vidd a fehér lapot, holnap nyomtatva visszakapod.” Vinném én, de hova? „Hát a Magyar Szóba!” Magyar Szónak egyik lapja, a nap legfényesebb sugarát ontja. Minden péntek délután ez a napsugár ragyog be kisszobám ablakán. Napsugárban versek, mesék, nini, ez itt az enyém! Fenn az égen sárga nap, a kezemben újságlap. Sárga napnak sugara, a fülembe azt súgja: „Látod, Szilvia, jól tetted, hogy a versed a Napsugárba beküldted!” KISS Szilvia 5/1 Sever Đurkić iskola, Becse Rajz-, próza- és verspályázatokat várunk legalább évente kétszer a Napsugártól, mert újabban mind ke­vesebb lehetőség nyílik a szereplésre, az iskolákban nagyon megritkultak az ünnepségek. RAJI­ Sandra 6/5 Hű barát A Napsugár már harmadik osztályos korom óta a kedvenc újságaim közé tartozik. Mindig szí­vesen olvasom, mert nagyon érdekes. Örülök, hogy történelemmel kapcsolatos írá­sokat is közölnek. Nekem egy alkalommal külö­nösen sokat segített, mivel egyszer elolvastam egy történelmi cikket a Napsugárban, és felelés­kor ötöst kaptam. Többet tudtam a többieknél. A játsszunk! rovatban érdekes betűrejtvények és játékok vannak. Nagyon tetszenek a kereszt­­rejtvények is. Szerintem lehetne egy kicsit több matematikai feladat, megvallom, én magam is matekkedvelő vagyok. Az Irodalmi Arcképcsarnok c. rovatot most már abba is hagyhatnák, mert már olyan írók, művészek képét is köztik, amelyeket sokan közü­lünk nem tudnak megfejteni. Csak azok tudják a megfejtést, akiknek van egy jól felkészült válasz­adójuk. De mi, gyerekek, nem tudjuk, kit ábrá­zolnak a képek, azt sem tudjuk, hol nézzünk utá­na, nincs jól felszerelt könyvtárunk... Ehelyett le­hetne például közmondások, szólások jelentését megfejteni. Rajzpályázatot is lehetne hirdetni. Ki ábrázolja, rajzolja szebben a rovat nevét. A Nap­­sugárt továbbra is olvasom, mert mindig van benne valami érdekes. Egyszóval mindig hű ba­rátja fogok maradni. MILÁNOVICS Angéla 7/1 Moša Pijade iskola, Budiszava A magyarorszá­gi versenyeken is szép sikert aratott Tart Te­réz Karinthy Frigyes Előszó c. versével ér­demelte ki a közönség viha­ros tapsát Címötleteket kérünk! Elképzelhetőnek tartanánk azt is, hogy időkö­zönként a Napsugár szerkesztője ajánlana egy-egy témát, amire fogalmazhatnánk, ugyanis mi több­ször ötlet-, vagyis címhiányban szenvedünk. Esetleg lehetne műfajok szerint is pályázatot kiírni. A hete­dikesek például tanultak a riportról, naplóról, le­vélről, lehetne ilyen típusú írásokat is állandó jel­leggel megjelentetni. A tanárnőnk minden megjelent írásunkat egy­­egy ötössel jutalmazza a naplóban, persze ez na­gyon ösztönző dolog, de úgy érezzük, ha az ilyen­fajta jutalmazás elmaradna, akkor is szívesen ír­nánk. Abban a reményben, hogy nem először és nem is utoljára vagyunk a Napsugár-találkozón, minden kis pajtásunknak és tanárainknak jó mun­kát, kitartást és nagy-nagy adag lelkesedést kívá­nunk a további munkához. A becsei Zdravko Gložanski iskola nevében LASZTOVICS Szilvia, hetedikes A vendégek a beszámolókat hallgatják Legyen Napsugár-tábor! Iskolánkban a Napsugár mindannyiunknak kedvenc rovata. Minden héten örömmel vesz­­szük kezünkbe, s nagyon örülünk, ha valame­lyikünknek megjelenik az írása. A megjelent fo­galmazásokat egy Mi írtuk című faliújságra ra­gasztjuk, és összegyűjtjük. Tetszik a Napsugár. Szeretnénk, ha to­vábbra is ilyen formában jelenne meg. Na­gyon tetszenek Zsuzsa közvetlen hangú leve­lei is, valamint az, hogy mindenkinek megkö­szöni az írást. Tavaly Csantavéren, a Napsu­gár-találkozón szó volt az irodalmi alkotótá­borról. Ha lehetőség lesz rá, ajánljuk, hogy a nyáron szervezzenek egy diákújságíró tábort. Mi már voltunk ilyen táborban a nyáron Bu­dapesten. Ha lehet, legyen Napsugár-tábor! MAJER Mónika Petőfi Sándor iskola, Becse

Next