Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-18 / 318. szám
I MADÁRNAPTÁR______________ Szántatlan határ RÉGEN VOLT ANNYIRA MEGMŰVELETLEN, felszántatlan a határ, mint az idén ősszel. November elején már szépen sorolt a kis területen idejében elvetett búza. Kevesen tudták az esős októberi időben elvégezni a vetést. A kiszipolyozott földművesek munkakedve lemérhető a határ állagán, a kukoricaszár még nagyon sok helyen talpon van. Nincsenek felszántva a földek, ami azt jelenti, hogy a sok-sok millió gyomnövény beérett magjainak a milliárdjai hozzáférhetőek a csapatokba verődött énekesmadarak, a magevők hadai számára. Őszi terepjárásaink alkalmával rendszeresen találkozhatunk például a tengerikék eleven, mozgó csapataival. Szürkés-barna mintás tollruhájuk annyira beleolvad a megfakult gyomok színeibe, hogy már csak akkor vesszük észre őket, amikor a gazosból egycsapásra felrebben a csapat. A pintyfélék, a tengelice, a zöldike, a csízek meg a többiek igazán nem panaszkodhatnak, terülj asztalkám számukra az egész síkság. A száraz évben mindig túlszaporodó rágcsálók is örülnek, ha nem bántják őket, és nem fordítja ki gyommagvakkal telehordott vackákat az ekevas. Egyetlen veszedelmet a ragadozómadarak jelentik, vércsék, egérészölyvek és kékes rétihéják portyáznak a határban, és nem is sikertelenül. Vidékünk legismertebb madaraihoz tartozó mezeipacsirta őszre némaságba burkolózik. Sokan azt hihetnék, hogy már rég eltűnt, elvonult tájainkról, pedig még novemberben is szinte minden terepjárás alkalmával találkozhatunk kis csapataikkal. A hónap első napjaiban kellemes,, enyhe koraőszi idő volt, még a legyek is előbújtak, így aztán a rovarölő madaraink is találhattak elegendő táplálékot. A mezei és állandó madarunk, a búbos pacsirta is inkább a rovarokra és pókokra vadászik ősszel is. A földművesek legnagyobb területen kukoricát termesztenek. A gép az idén sokat elhagyott a soványra sikeredett csövekből. Az elhullott kukorica meg napraforgószemeket a földekre csapatosan kijáró balkáni gerlék szedegetik, a megritkult és vonuló rokonuk, a vadgerle is bőven talál elhullott magvakat. Sokfelé kukoricaszedés után kihajtják a gulyát, a nyájat hadd egye magát tele a jószág, hiszen egész nyáron sem tudtak jóllakni a kiégett legelő satnya füvével. A gyűjtögető jószágok közül mindig látni barázdabillegetőket, a felriasztott rovarokat csípik nyakon. November elején egymást érik felettünk az átvonuló darucsapatok. Nem túlságosan sietnek, olykor decemberig is elidőznek. Az elhullott kukoricaszemek rájuk is marasztalólag hatnak. Az északról érkező szívós vándorok ezrei pihennek meg például a Törökbecse melletti Sóskopón, még ha az teljesen ki is szárad, mint az idén. A Kanizsa mellett Kapitányréten is pihenőt szoktak tartani e kecses madarak. Valószínűleg az ősi fészkelőhelyeik közelében tartanak pihenőt. MÉG NEM IS OLYAN RÉGEN, a század elején, 1910-ben jegyezték fel utoljára, hogy az akkori Magyarország területén, ahova a mai Vajdaság is tartozott, fészkeltek a darvak. Azóta csak áttelelő, olykor átnyaraló példányok tartózkodnak huzamosabb időn át az alföldön a mezőgazdaság térhódítása teljesen kiszorította őket közelünkből. GERGELY József A több százas darucsapatok hosszabb időre elidőznek az őszi vonulásuk alkalmával, a kukoricatáblákon mindig találnak elegendő élelmet JOGI ESETEK A járadék Ajáradék megítélése elsősorban akkor indokolt, ha ezt a károsult jogos érdekének védelme megkívánja, ha az áll a károsult érdekében, hogy a jövőben rendszeresen, folyamatosan részesüljön kárpótlásban. Akkor is lehetséges a járadék megítélése, ha a társadalmi életben való részvétel, illetőleg az élet tartós, súlyos megnehezülése a nem anyagi jellegű kártérítések esetében még nem tekinthető végleges jellegűnek - ami azt jelenti, hogy a jövőben módosulhat -, ennek ellenére sor kerülhet a járadékfizetési kötelezettség időtartamának vagy a járadék összegének a módosítására. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy megítélhetik a járadékfizetést, s ha később valami változás áll be, akkor a folyósítást meg is szüntethetik. A járadék megítélésekor döntő szerepet játszik a károsult életkora: az is, ha fiatal, az is, ha idős. A vagyoni kártérítésre való jog semmiképpen sem szállhat át az örökösökre, ez a járandóságra is vonatkozik. Ha az örökhagyónak járandóságot hagytak jóvá, 2 _______________________________________ halála után ez az örökösöknek nem jár. Mindez azzal magyarázható, hogy ez a jog személyes természetű és kimondottan csak az tarthat igényt nem vagyoni kártérítésre, akit a törvényben megszabott feltételek értelmében sérelem ért, nyilvánvaló, hogy az örököst semmilyen sérelem nem érhette. A törvény értelmében a nem vagyoni kártérítéskor, ha szükség van rá, a járadéknak mindig helye van, ebben a vonatkozásban a bíróság nincs kötve a felek kérelméhez, tehát akkor is a járadék megállapítását alkalmazhatja, ha a kereseti kérelem egy összegű kártérítés megfizetésére irányul. A bíróságnak mindenképpen azt kell kivizsgálnia, hogy a kártérítés melyik módja szolgálja jobban a vagyoni kártérítés jogintézményeinek célját, melyik alkalmasabb a károsult által elszenvedett nem vagyoni kár enyhítésére, illetőleg annak elviselhetőbbé tételére. E kérdés eldöntésében irányadó tényező a károsult személyes és családi körülményei, kora, egészségi állapota, és mindazok a körülmények, amelyek a károkozás miatt odahatottak, hogy életvitele megváltozott. A nem vagyoni kártérítés járadék formájában történő megítélése csak akkor lehetséges, ha a bíróság úgy dönt, hogy ez tölti be legmegfelelőbben a kárpótlás szerepét. VARJÚ Márta I GOMBAKALAUZ______________| Ördögszekér laskagomba A Gombakalauz legelső cikkében (604-es Szivárvány, 1990. február 7- én) a késői laskagombát (Pleurotus ostreatus) ismertettük. Egészen a közelmúltig (729. Szivárvány) nem volt szó laskagombafajról, amikor a nyári laskagombát (Pleurotus pulmonarius) jellemeztük. A laskagombafélék (Pleurotaceae) családjába néhány nemzetség és nem sokkal több mint 20 gombafaj tartozik. Bár a laskagombák könnyen jellemezhető csoportot alkotnak, rendszertani hovatartozásuk még ma is vitatott. Egyes szerzők a likacsosgombafélék (Polyporaceae) családjába sorolják őket a fagombákkal, dücskőgombákkal és a hasadtlemezű gombával egyetemben, bár ezek mind lemezes termőrétegű fajok. A laskagombák általában féloldalas növésű gombák, excentrikusan elhelyezkedő tönkkel, vagy tönk nélkül. Lemezeik világos színűek, mélyen lefutnak a tönkre. Spóraporuk fehér. Húsuk leginkább kemény, szílas, néha megfásodó. Fák törzsén, tuskóján, vagy más cellulóztartalmú anyagon élnek, leggyakrabban csoportosan. Az ördögszekér laskagomba talán az egyetlen kivétel, mely látszólag a földön terem. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy „véletlenül” valahogy mindig a „csúnya szúrós” mezei iringó vagy ördögszekér (Eryngium campestre) körül ütik fel a „fejüket”. Ez a gomba a természetben valóban csak az ernyős virágzatú növények elhalt gyökerén terem. Termőhelye miatt régebben a tölcsérgombák közé sorolták. Az ördögszekérgomba egyik változata (Pleurotus eryngii var. ferulae), mely a képen is látható, a természetben husángok (Ferula), bordamagok (Laserpitium), valamint kocsordok (Peucedanum) gyökerén teremnek. Érdekes módon micéliuma ugyanolyan gyorsan nő, és igénytelen, mint más laskagombáké, ezért mint azok, szalma alapanyagon könnyen termeszthető. Hozama azonban jóval kisebb, ezért még nem terjedt el. (Lásd képünket.) Ez a változat mediterrán elterjedésű gomba. Egyetlen hivatalos adat létezik, hogy környékünkön is megtalálták a természetben Hortobágyon a sziki vagy orvosi kocsord (Peucedanum officinalé) gyökerén. Az alapfaj (Pleurotus eryngii) környékünkön is elterjedt, egyesek nyúlfülegombának nevezik. Termőhelyéről, féloldalas növéséről, lefutó fehér lemezeiről, sárgásbarna kalapjáról könnyen felismerhető. Érdemes összegyűjteni, mert jóízű, ehető gomba. ARNOLD József Fullánkok ■ Érdekes, hogy éppen a szemtelen alakok szemeznek a nőkkel. ■ Érdekes, hogy éppen a pofátlan alakoknak nagy a pofájuk. ■ Érdekes, hogy éppen a lelkiismeretlen alakoknak terheli bűn a lelküket. ■ Érdekes, hogy éppen az esztelen alakokat akarják észre téríteni. (ordas) Függöny mögött . Színházigazgatók: - Én a színházamban Rómeót színésszel, Júliát színésznővel alakíttatom. - Az én előadásomban Rómeót színésznő, Júliát színész játssza, úgy bizony. Mire a harmadik: - Az is valami? Mostanság az a modern előadás, amelyben Júliát egy tadzsik nyelven ragozó hűtőszekrény, Rómeót pedig egy szkanderező lila színű lépegető elevátor alakítja... * * * ■ Népszerű vendégművészünket - megmondták/megírták - a szerb és a horvát nacionalisták egyaránt megutálták. A színész vigasztalódik: - Semmi baj, emberek, amíg a csaposok szeretnek... popriscsin Import humor KI MIÉRT HORGÁSZIK Négyen horgásznak a Duna mellett. Egy járókelő megkérdi, miért csinálják. - Sportból - feleli az első. - Szórakozásból - vágja rá a második. - Én a jó levegő miatt teszem - szól a harmadik. A negyedik rájuk néz, és csendesen csak azt mondja: - Spéciel én halat akarok. KÖZÚTI ELLENŐRZÉS A rendőrök gyorshajtásért megállítják Franzot. - Minek száguldozik lakott területen nyolcvannal? - Kérem szépen, elromlott a fékem, és haza akartam érni, még mielőtt igazoltatnak! MODERN KAPCSOLAT A férj váratlanul érkezik haza, s feleségét ágyban találja egy férfival. - Ki ez a férfi itt melletted? - bömböl fenyegetően. Az asszonyka a meztelen férfihoz fordul. - Tényleg, hogy is hívják magát? Gyökerek Veszettség Vajdaságban is, Ne tétovázzanak sokat, Oltsák be gyorsan A radikálisokat. Kiknek vezére a parlament elnökét Az anyja izéjébe küldi, annak Ugyancsak Harapós hívei vannak. Az effajta csaholás Olykor sikert arat, De maradni akarnak tényleg, Tegyenek fel szájkosarat. Sziporkák ■ Az ostobaságnak mindig új nevet adunk, pedig belőlünk fakad. ■ A bűnösök pokolra jutnak, de előbb milliomosok és államfők lesznek. ■ A pénzt azért találták ki, hogy erkölcsi értékeinket honorálni tudják. ■ Ha Ádámot és Évát nem csalja lépre a sátán, most szegényebbek lennénk a világtörténelemmel! ■ Azok, akik arra hivatkoznak, hogy a szerelemben sok a tapasztalat, nem is tudják, hogy mi a szerelem. E HETI MONDOLATUNK: Szarajevói nóta: „Bombát fej, ha leszakad!** kópé Nem fogtok megfagyni Végre egy szívet-lelket melengető optimista kjelentés e komor időkben! Azt mondta az elnök, felesleges aggódni, senki sem fog megfagyni az idén télen. Sőt, még éhen se fognak halni az emberek. Valljuk be, bátor kijelentés most, a tél küszöbén, amikor az utolsó litereket csöpögtetik a benzinkutakon, a maradék fűtőányat pedig bögrével osztogatják a kórházaknak. El tudom képzelni, hogy a német kancellár hasonló helyzetben már régen túlméretezett adag idegcsillapítót szedett volna be, és betegágyánál ellenzéki politikusok rónák le a kegyeletüket. A brit miniszterelnök elbujdosott volna a nemzetközösség legeldugottabb zugába, ahol még golfpálya sincs, és memoárjainak szentelné utolsó napjait. Az csak természetes, hogy a japán kormányfő elővenné ősei szamurájkardjját, és mielőtt beledőlne, bánatos pillantást vetne a családi fotóra, amelyet a legifjabb típusú kristálykijelzésű monitor vetít a szeme elé. Ezzel szemben a honi atyavajda réveteg tekintettel a kamerába pillant, s kegyesen vigasztalja népét csak semmi izgalom, nem fogtok se megfagyni, se éhen halni, amíg engem láttak... Mennyi kell a puszta létfenntartáshoz? Napi 20 deka komisz elég? És eddig, ugye, fél kiló félbarnát fogyasztottak? Na, látják! Harminc dekáról még le is mondhatnak az elnök magasztos nemzeti céljaiért, és még csak éhen se fognak rialni. (sgb) A söntés mellől jelentik Egy kiadós és váratlan, de az utóbbi időben annál gyakoribb zápor elől szaladtunk be a sarki kocsmába. Hogy el ne ázzunk. Szidtuk is az esőt meg az alkohol legújabb árát. Valaki a söntés mellett meg is jegyezte, hogy ha tovább esik ez az átkozott eső, akkor nemsokára csónakból kell majd szedni a répát. Szigonnyal. Akinek ez nem felel meg, az megvárja a fagyokat és a répaszedést elvégezheti korcsolyával is. Ne tessék azt hinni, hogy félrebeszélünk, itt a söntés mellett. Ezért vegyék komolyan azt a megállapításunkat is, hogy a (nálunk jelenleg folyó) vallási háború lényegében egy teljesen értelmetlen valami, ha a jófajta hódító háborúkhoz hasonlítjuk. A hódító háborúkban az ember legalább „kézzelfoghatóan” tudta, miért harcol: gyarmatokért, újabb területekért, bányakincsekért, kőolajért. A vallási háború viszont egy láthatatlan célért és eszméért folyik. Mert az biztos, hogy a boszniai muzulmán harcosok közül még senki sem látta személyesen Allahot, de a szerbek és a horvátok sem a pravoszláv és a katolikus Istent. A mennyországot még kevésbé. Pedig nagyon sokan már oda indultak... Most már kezdjük érteni a dolgokat: azért harcolunk, mert be akarjuk bizonyítani a világ előtt, hogy békeszerető nemzet vagyunk! NAGY Nándor