Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-24 / 324. szám

2 KÜLPOLITIKA A brit sajtó írja, hogy több bosz­­nia-hercegovinai városban tífusz­, de az sincs kizárva, hogy kolerajár­vány van. Jajce, Zenica, Kakanj és Gradačac városát emlegetik. A Ti­mes, a Guardian és más angol lapok is egyaránt attól tartanak, hogy a járvány elharapózása szörnyű ka­tasztrófát okozhat, és emberek ezrei eshetnek áldozatául. A városok többségében a higiéniai körülmé­nyek olyan súlyosak, hogy erre „minden esély” megvan. A szintén londoni Daily Teleg­raph interjút közöl Berisha albán el­nökkel, aki rövid idő leforgása alatt már másodszor adott hangot annak a meggyőződésének, a Nyugatnak katonai csapást kell mérnie Szerbiá­ra, hogy megsemmisítse hadseregét. Ha Kosovóban etnikai tisztogatásra kerülne sor, akkor Albánia ezt nem nézhetné ölbe tett kézzel. A balkáni háború kirobbanása megakadályo­zásának egyedüli lehetséges útja a szerb hadsereg megsemmisítése, ideértve a támadó fegyverzetet. A Bécsben nagy példányszámban megjelenő Kurier első oldalas kom­mentárban foglalkozik a volt jugo­szláv térségben kialakult háborús helyzettel. Felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a maradék Ju­goszláviával és oldja fel a boszniai muzulmánokra is érvényes fegyver­szállítási embargót. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szerbek fittyet hány­va minden intő szóra, figyelmezte­tésre és fenyegetőzésre, mintha mi sem történne a világban, tovább folytatják előrenyomulásukat és a hódítást. Újabb nagy menekülthullám vár­ható, és ha a nyugat-európaiak nem mutatnak az eddiginél nagylelkűbb magatartást, akkor az egyenlő lesz a barbársággal... De vajon a Nyugat milyen okra hivatkozva nézheti to­vábbra is ölbe tett kézzel azt, amit azok okoznak, akik voltaképpen az újabb menekülthullámot is kiváltják: az izgalmat nem ismerő szerb csapa­tok tovább haladnak előre Boszniá­ban, és szinte nem is vesznek tudo­mást a nevetséges szankciókról és a haszontalan diplomáciai fortélyok­ról. Végül a Kurier a következőket írja: Ha Európa szívén viseli a me­nekültek ügyét, és meg akarja aka­dályozni egy újabb érkezési hullá­mukat, akkor csak egyféleképpen cselekedhet: meg kell szakítania minden még fennálló kapcsolatát a maradék Jugoszláviával. Még a mér­sékelt, de tehetetlen Panié kormány­fővel is, egyben nagy nyomást kell gyakorolnia Görögországra és Ro­mániára, azokra, akik megszegik a blokádot, s végül fegyvert kell adnia a muzulmán bosnyákok kezébe. A párizsi Le Humanité című kommunista újság, amely semmi­képpen sem tükrözi a francia átlag­ember nézetét, sem a hivatalos ál­láspontot, keményen bírálja Ber­nard Couchner egészségügy-mi­nisztert, aki igen aktív szerepet ját­szott a boszniai segélyszállítmányok eljuttatásában. A francia miniszter is sürgős nemzetközi intervenció­ban látja a háború továbbterjedése megakadályozásának egyedül le­hetséges módját. A francia minisz­ter szombaton adott interjút az RTL-nek, a luxemburgi tévének és ott kifejtette, hogy a nemzetközi közösségnek bátrabban kellene fel­lépnie, és akár háború árán is meg kellene fékeznie a további fegyve­res viszályokat. A török sajtó aggodalommal szól arról a hírről, hogy Dobrica Cosic nem jelölteti magát Szerbia elnöké­vé és nem indul a jövő hónapban esedékes választásokon. Ankara ezt újabb jelként értékeli, hogy igen ki­csik az esélyek a szerbiai politikai módszerek megváltoztatására, s hogy a viszály eszkalálódása általá­nos balkáni háború veszélyével fe­nyeget. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Tífusz- és kolerajárvány Boszniában A nyugati sajtó ismét aktuálisnak tartja a katonai csapásmérést mint rendezési módot DECONCINI SZENÁTOR TANÁCSAI M­egelőzni a kosovói vérontást Az amerikai EBEÉ-bizottság Macedónia elismerését sürgeti Bill Clinton belpolitikai program­jával nyerte meg a választók bizalmát, de az amerikai megfigyelők többsége biztos benne, hogy az új kormány kénytelen lesz sokkal több időt fordí­tani a nemzetközi válsággócok problé­májára, mint azt a győztes jelölt ere­detileg tervezte. Míg Clinton első saj­tófellépésén meg sem említette Bosz­niát, az azóta is szaporodó elemzések sorra a balkáni helyzetet ajánlják első­ként a figyelmébe. Az amerikai kongresszusnak az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlettel foglalkozó vegyes bi­zottsága az a fórum, amelyen keresz­tül a törvényhozók folyamatosan kö­vetik a délszláv háború fejleményeit. Dennis DeConcini arizonai demokra­ta párti szenátor, a bizottság társelnö­ke (Frank McCloskey képviselőivel együtt, akinek benyomásairól már be­számoltunk) a napokban tért vissza balkáni útjáról, amelynek során el­őször Szalonikiben tárgyalt a görög külügyminiszter-helyettessel, majd Szkopjéba látogatott, végül pedig Zágrábban járt. DeConcini, aki a múltban is a volt jugoszláv köztársaságok elismerésé­nek a híve volt, hazatérte után sürgeti a Bush-kormányt, hogy ismerje el Macedónia függetlenségét, mert csak annak az államnak a nemzetközi poli­tikai viszonyokba való bekapcsolásával érhető el belső rendjének megőrzése. Az elismerés egyben elrettentő hatás­sal is bírna azok felé, akik esetleg sze­­Washingtoni tudósítónktól­­met vetettek a macedón területek egy részére. DeConcini szavai szerint „Ma­cedóniát elhagyva az a meggyőződé­sünk, hogy a helyes akció annak az or­szágnak az elismerése lenne, méghozzá azonnal. Az Egyesült Államoknak oda kellene hatnia, hogy Macedóniát azon­nal vegyék fel az EBEÉ-be is.”­­ DeConcini legfőbb célja jelenleg a háború továbbterjedésének a megelő­zése: „...a Balkánon mindaddig nem lesznek stabil viszonyok, amíg a bosz­­nia-hercegovinai szerb agressziót és a kosovói elnyomást nem tartóztatják fel... Nézetünk szerint a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai köz­vetlenebb beavatkozása, beleértve­ a katonai intervenciót és az Egyesült Ál­lamok részvételét is, politikai szükség­gé, sőt erkölcsi kötelességgé vált.” A legtekintélyesebb amerikai sajtó szinte kivétel nélkül egyetért ezzel. A hétfői Washington Post azt állítja, hogy az amerikai kormány szakértői nagyban tanulmányozzák, mi módon lehetne megakadályozni a kosovói konfliktus fellángolását. Jól értesült katonai körökre hivatkozva a Post sze­rint már megegyezés is születhetett: az USA kénytelen „lényeges erőfeszí­tést” tenni, hogy Milosevics meg­győzze: az átmeneti időszaktól függet­lenül az Egyesült Államok nem fog el­tűrni semmiféle széles körű megtor­lást az albánok ellen. A lap azt is tudni véli, hogy az amerikai vezérkar - amit hivatalosan mindeddig tagadott - szerbiai katonai célpontok elleni korlátozott légitáma­dás tervét latolgatja. A hétfői New York Times szerkesz­tőségi kommentárban „bölcs tanács­nak” nevezi DeConcini szenátor Mace­dóniával kapcsolatos indítványát. Az amerikai lapok, minden ellenkező gö­rög győzködéssel szemben az ördög ügyvédjének nevezi a legdélibb köztár­saság elismerésének meghiúsítóját, mert értelmetlen és alaptalan követelé­seivel véres konfliktust robbanthat ki. Busht a lap arra sürgeti, hogy te­gyen lépéseket az európai patthelyzet feloldására, ami az elismerést illeti, ha már korábban szükségtelenül az EK kezébe adta a kezdeményezést. Ked­vező jeleket pedig abban lát a lap, hogy néhány kisebb európai ország az EK tehetetlenségének áthidalása vé­gett egyoldalúan tervezi elismerni Macedóniát. Mindkét neves lap abban bízik, hogy Bush és Clinton a legrövidebb időn belül elszánja magát arra, hogy a lehető legbékésebb megoldást felhasz­nálva véget vessen a balkáni agóniá­nak és a háború továbbterjedésének. PURGER Tibor Steinitz Tibor Interjúit, cikkeit, főleg kis karcolatai évtizedek múlva is azzal a szán­dékkal olvassák majd a vajdasági magyar újságírás tanulni vágyó kezdői, hogy megtanulják az újságírás és annak egy nehéz, de szép ága, a külpo­litikai újságírás iránti odaadó, tiszteletteljes, de ugyanakkor szeretettel áthatott viszonyt. Mert Steinitz Tibor ízig- vérig külpolitikai újságíró volt. Mintha mozgalmas életútjának végén azért kötött volna ki itt, hogy végre megtalálja azt a területet, ahol gazdag élettapasztalatát, példás európai műveltségét, nyelvtudással és az emberek iránti tisztelettel és odafigyelés­sel megteremtett széles látókörű tájékozottságát kamatoztathatja és az új­ságírás, az olvasó szolgálatába állíthatja. Mert mozgalmas volt az az életút, amelynek csak a nyugdíjba vonulás előtti állomása volt a Magyar Szó külpolitikai rovata. Mozgalmas egyetemi évek, megpróbáltatással teli háborús esztendők után sok mindenütt meg­állta helyét Steinitz Tibor. Reméljük, lesznek még boldogabb évek is, amikor majd emlékezni lehet arra, hogy a Forum Könyvkiadó részlegé­nek, majd a 7 NAP szerkesztőségének az élén életét beleépítette a vajda­sági magyar könyvkiadás és újságírás alapjaiba. Azért emlékezünk rá leg­tovább mégis mint külpolitikai újságíróra, mert itt találta meg legteljeseb­ben az egyéniségének leginkább megfelelő teret. És ehhez igazán értett. Büszke lehetett rá, akinek a nyugdíjba vonulás és az infarktus után is érdeklődéssel figyelve mindent, ami nálunk és a világban történt, a szer­kesztőségbe naponta bekerékpározva azt monda: „Olvastalak, jó voltál!” Tibi bá, emlékedet megőrizzük, amíg mi leszünk. Magyar Szó Gyászjelentés Megrendüléssel tudatjuk, hogy kollégánk STEINITZ TIBOR nyugalmazott újságíró november 23-án, 79 éves ko­rában elhunyt. Ma 12 órakor a Magyar Szó szerkesztőségében gyászülést tar­tunk. A Magyar Szó szerkesztősége Újvidék, 1992. november 24. 1992. november 24., kedd Zsákutcában az UNPROFOR Száznál több esetben megsértették a repülési tilalmat Bosznia légterében - Cedric Thornberry sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A Boszniában egymással szem­ben álló felek még mindig nem haj­landók együttműködni. Igen gyak­ran megakadályozzák a humanitá­rius segélyszállítmányok célba jutá­sát, s ezért jórészt őket terheli a fel­elősség, ha a hideg napokban a la­kosság szükséget szenved. A sajtótá­jékoztatón azt is elmondta, hogy a Mostar felé vezető útvonal rendkí­vüli jelentőségű a humanitárius se­gélyszállítmányok szempontjából. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Dél-Hercegovinában nem kizárólag a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a szerb fél háborúzik egymással. A HVO képviselői az UNPROFOR képviselőivel folytatott megbeszélés során megerősítették, hogy a Mos­tar környéki harcokban a horvát hadsereg bizonyos egységei is részt vettek. Zágráb ezt határozottan cá­folja. Teljes biztonsággal ezt csak akkor lehet majd megállapítani, ha a kéksisakosok mindenütt elfoglal­ják kijelölt állomásaikat, vélekedett Thornberry. A továbbiakban el­mondta, hogy vasárnap Szarajevót tüzérségi lövegekből, harckocsikból és aknavetőkből lőtték. Megfigyelők szerint a városra 192 gránát hullott, míg a szerb oldalon mindössze ket­tő csapódott be. Értesülései szerint a szerbek föld-föld rakétákat telepí­tenek Szarajevó környékén. Rámutatott arra is, hogy fel kell újítani a párbeszédet a knini ható­ságok és a horvát hatalom képvise­lői között. A déli szektorról szólva -ahová a knini Krajina és Lika is tartozik - elmondta, továbbra is a legnagyobb probléma, hogy az egy­mással szemben állók megsértik a tűzszüneti megállapodást. Többnyi­re a horvátok kezdik a lövöldözést, továbbá a knini Krajinában nem kezdték meg a különleges rendőri alakulatok lefegyverzését. Thornberry szerint semmilyen előrelépés nem történt a peručai tá­rozó körül felmerült problémák­ban. A szerb hatóságok két héttel ezelőtt megígérték, hogy eltávolít­ják az ott elhelyezett nagy mennyi­ségű robbanóanyagot, de erre még mindig nem került sor. Két incidens nagy nyugtalansá­got váltott ki Benkovac környékén. Szombaton Gornji Zemunikban holtan találtak egy férfit és egy nőt. Vasárnap pedig a szerb milícia öt tagját csalták kelepcébe és végeztek velük. Thornberry szerint a horvá­tok durván megsértették a tűzszü­­neti megállapodást. Elmondta azt is, hogy a múlt hé­ten a déli szektorban ismeretlen személyek többször megtámadtak idős horvát asszonyokat. Hasonló események az északi és a keleti szektorban is történtek. Ezt a hely­színen tartózkodó kéksisakosok bi­zonyítani tudják, akiknek a helyi rendőrségtől eltérően nagyon sok a munkája. A keleti szektorban egy telepü­lésen a helyi hatóságok nem indí­tottak büntetőeljárást a tettesek ellen, akik megölték a kisebbség­ben levő lakosság egyik tagját. Eb­ben a szektorban az UNPROFOR eddig 1700 incidenst regisztrált. Figyelemre méltó, hogy mind gyakrabban szerbek fordulnak szerbek ellen. Az északi szektorban az élelmi­szer- és üzemanyaghiány okozza a legnagyobb gondot. Topuskóból azt jelentették, hogy ott többnyire nyugodt a helyzet, bár úgy ítélik meg, hogy vihar előtti csönd ala­kul ki. Thornberry a nyugati szek­torról egyebek között elmondta, hogy a Vance-féle terv megvalósí­tásában sikerült előrelépni. A he­lyi hatóságok engedélyezték az el­­menekülteknek, hogy az UNPRO­FOR felügyelete alatt felkeressék otthonukat. A fegyveres támadá­sok és rablások azonban még igen gyakoriak, ezt a horvát fél számlá­jára írják. Elmondta még, hogy a kanadai zászlóalj katonái november 13-án az egyik falu rendőrőrsén több fegyvert, kézigránátot és rakétát ta­láltak, amelyek semmiképpen sem tartoznak a személyi fegyverek ka­tegóriájába. A kanadai kéksisakosok elkobozták a fegyvereket a horvát rendőröktől is. Jóllehet Horvátor­szág és Szerbia most nem háború­zik, de a tapasztalat azt mutatja, semmi okunk, hogy túlságosan elé­gedettek legyünk a jelenlegi állapo­tokkal, jelentette ki Thornberry. (Tanjug) Szembe kell nézni a történelemmel Sepsey Tamás címzetes államtitkár előadása Zentán A magyarországi kárpótlási tör­vényről tartott előadást tegnap dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár a zentai városháza tanácstermében igen szépszámú érdeklődő jelenlétében. Az államtitkár a többi között kifejtette, hogy kárpótlásra jogosultak a politi­kai üldözöttek és azok, akiket vagyo­nuktól fosztottak meg. Az ezzel kap­csolatos törvény nemcsak a mostani Magyarország állampolgáraira vonat­kozik, hanem azokra is, akik valami­lyen oknál fogva elhagyták az orszá­got és azokra is, akik a második világ­háború idején a visszacsatolt területen éltek, és akkor visszakapták állampol­gárságukat. Az igények átadásának határideje gyakorlatilag november 2-án lejárt, de ez inkább a magyarországiakra vo­natkozik, a törvény értelmében ugyanis az elkövetkező hat hónapban is át lehet nyújtani a beadványokat. Vonatkozik ez a vajdaságiakra is.­­ Nagyon sajnálom, hogy az Újvidé­­­­ki TV politikai okokra hivatkozva nem tette lehetővé számomra, hogy a széle­sebb nyilvánosságot is tájékoztassam er­ről a törvényről. Azt mondják, hogy ez a VMDK választási szekerét nyomná el­őre. Ezt kétlem, mivel a kárpótlásra nemcsak magyar, hanem szerb, szlovák, ruszin, román, zsidó, német stb. nemze­tiségűek is jogosultak, amennyiben poli­tikai vagy vagyoni sérelem érte őket - mondta dr. Sepsey Tamás kimerítő vá­laszt adva a megjelentek kérdéseire is. P. P. Elie Wiesel ellátogat Boszniába Elie Wiesel kijelentette, hogy a hé­ten ellátogat Bosznia- Hercegovina volt jugoszláv köztársaságba - jelenti a United Press. Wiesel, aki 1986-ban a holocaustról szóló műveiért irodalmi Nobel- díjat kapott, az amerikai hí­rügynökségnek adott interjúban kije­lentette, hogy ezt saját kezdeménye­zésére teszi a bosznia- hercegovinai lakosság szenvedései miatt. „Ott a helyzet borzalmas, és úgy érzem, tennem kell valamit” - mond­ta Wiesel. Hozzátette még, nem akar­ja, hogy bármely fél kihasználja láto­gatását, és objektív lesz, amennyire ilyen szenvedéssel szembesülve objek­tív maradhat az ember. A náci haláltáborokat megjárt író volt az első, aki a holocaust kifejezést használta a második világháború ide­jén történt szisztematikus zsidópusztí­tásra. A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 850, ÚJVIDÉKEN 950 dinár. A forint 15 dinár.

Next