Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-24 / 324. szám
2 KÜLPOLITIKA A brit sajtó írja, hogy több bosznia-hercegovinai városban tífusz, de az sincs kizárva, hogy kolerajárvány van. Jajce, Zenica, Kakanj és Gradačac városát emlegetik. A Times, a Guardian és más angol lapok is egyaránt attól tartanak, hogy a járvány elharapózása szörnyű katasztrófát okozhat, és emberek ezrei eshetnek áldozatául. A városok többségében a higiéniai körülmények olyan súlyosak, hogy erre „minden esély” megvan. A szintén londoni Daily Telegraph interjút közöl Berisha albán elnökkel, aki rövid idő leforgása alatt már másodszor adott hangot annak a meggyőződésének, a Nyugatnak katonai csapást kell mérnie Szerbiára, hogy megsemmisítse hadseregét. Ha Kosovóban etnikai tisztogatásra kerülne sor, akkor Albánia ezt nem nézhetné ölbe tett kézzel. A balkáni háború kirobbanása megakadályozásának egyedüli lehetséges útja a szerb hadsereg megsemmisítése, ideértve a támadó fegyverzetet. A Bécsben nagy példányszámban megjelenő Kurier első oldalas kommentárban foglalkozik a volt jugoszláv térségben kialakult háborús helyzettel. Felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a maradék Jugoszláviával és oldja fel a boszniai muzulmánokra is érvényes fegyverszállítási embargót. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szerbek fittyet hányva minden intő szóra, figyelmeztetésre és fenyegetőzésre, mintha mi sem történne a világban, tovább folytatják előrenyomulásukat és a hódítást. Újabb nagy menekülthullám várható, és ha a nyugat-európaiak nem mutatnak az eddiginél nagylelkűbb magatartást, akkor az egyenlő lesz a barbársággal... De vajon a Nyugat milyen okra hivatkozva nézheti továbbra is ölbe tett kézzel azt, amit azok okoznak, akik voltaképpen az újabb menekülthullámot is kiváltják: az izgalmat nem ismerő szerb csapatok tovább haladnak előre Boszniában, és szinte nem is vesznek tudomást a nevetséges szankciókról és a haszontalan diplomáciai fortélyokról. Végül a Kurier a következőket írja: Ha Európa szívén viseli a menekültek ügyét, és meg akarja akadályozni egy újabb érkezési hullámukat, akkor csak egyféleképpen cselekedhet: meg kell szakítania minden még fennálló kapcsolatát a maradék Jugoszláviával. Még a mérsékelt, de tehetetlen Panié kormányfővel is, egyben nagy nyomást kell gyakorolnia Görögországra és Romániára, azokra, akik megszegik a blokádot, s végül fegyvert kell adnia a muzulmán bosnyákok kezébe. A párizsi Le Humanité című kommunista újság, amely semmiképpen sem tükrözi a francia átlagember nézetét, sem a hivatalos álláspontot, keményen bírálja Bernard Couchner egészségügy-minisztert, aki igen aktív szerepet játszott a boszniai segélyszállítmányok eljuttatásában. A francia miniszter is sürgős nemzetközi intervencióban látja a háború továbbterjedése megakadályozásának egyedül lehetséges módját. A francia miniszter szombaton adott interjút az RTL-nek, a luxemburgi tévének és ott kifejtette, hogy a nemzetközi közösségnek bátrabban kellene fellépnie, és akár háború árán is meg kellene fékeznie a további fegyveres viszályokat. A török sajtó aggodalommal szól arról a hírről, hogy Dobrica Cosic nem jelölteti magát Szerbia elnökévé és nem indul a jövő hónapban esedékes választásokon. Ankara ezt újabb jelként értékeli, hogy igen kicsik az esélyek a szerbiai politikai módszerek megváltoztatására, s hogy a viszály eszkalálódása általános balkáni háború veszélyével fenyeget. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Tífusz- és kolerajárvány Boszniában A nyugati sajtó ismét aktuálisnak tartja a katonai csapásmérést mint rendezési módot DECONCINI SZENÁTOR TANÁCSAI Megelőzni a kosovói vérontást Az amerikai EBEÉ-bizottság Macedónia elismerését sürgeti Bill Clinton belpolitikai programjával nyerte meg a választók bizalmát, de az amerikai megfigyelők többsége biztos benne, hogy az új kormány kénytelen lesz sokkal több időt fordítani a nemzetközi válsággócok problémájára, mint azt a győztes jelölt eredetileg tervezte. Míg Clinton első sajtófellépésén meg sem említette Boszniát, az azóta is szaporodó elemzések sorra a balkáni helyzetet ajánlják elsőként a figyelmébe. Az amerikai kongresszusnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel foglalkozó vegyes bizottsága az a fórum, amelyen keresztül a törvényhozók folyamatosan követik a délszláv háború fejleményeit. Dennis DeConcini arizonai demokrata párti szenátor, a bizottság társelnöke (Frank McCloskey képviselőivel együtt, akinek benyomásairól már beszámoltunk) a napokban tért vissza balkáni útjáról, amelynek során először Szalonikiben tárgyalt a görög külügyminiszter-helyettessel, majd Szkopjéba látogatott, végül pedig Zágrábban járt. DeConcini, aki a múltban is a volt jugoszláv köztársaságok elismerésének a híve volt, hazatérte után sürgeti a Bush-kormányt, hogy ismerje el Macedónia függetlenségét, mert csak annak az államnak a nemzetközi politikai viszonyokba való bekapcsolásával érhető el belső rendjének megőrzése. Az elismerés egyben elrettentő hatással is bírna azok felé, akik esetleg szeWashingtoni tudósítónktólmet vetettek a macedón területek egy részére. DeConcini szavai szerint „Macedóniát elhagyva az a meggyőződésünk, hogy a helyes akció annak az országnak az elismerése lenne, méghozzá azonnal. Az Egyesült Államoknak oda kellene hatnia, hogy Macedóniát azonnal vegyék fel az EBEÉ-be is.” DeConcini legfőbb célja jelenleg a háború továbbterjedésének a megelőzése: „...a Balkánon mindaddig nem lesznek stabil viszonyok, amíg a bosznia-hercegovinai szerb agressziót és a kosovói elnyomást nem tartóztatják fel... Nézetünk szerint a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai közvetlenebb beavatkozása, beleértve a katonai intervenciót és az Egyesült Államok részvételét is, politikai szükséggé, sőt erkölcsi kötelességgé vált.” A legtekintélyesebb amerikai sajtó szinte kivétel nélkül egyetért ezzel. A hétfői Washington Post azt állítja, hogy az amerikai kormány szakértői nagyban tanulmányozzák, mi módon lehetne megakadályozni a kosovói konfliktus fellángolását. Jól értesült katonai körökre hivatkozva a Post szerint már megegyezés is születhetett: az USA kénytelen „lényeges erőfeszítést” tenni, hogy Milosevics meggyőzze: az átmeneti időszaktól függetlenül az Egyesült Államok nem fog eltűrni semmiféle széles körű megtorlást az albánok ellen. A lap azt is tudni véli, hogy az amerikai vezérkar - amit hivatalosan mindeddig tagadott - szerbiai katonai célpontok elleni korlátozott légitámadás tervét latolgatja. A hétfői New York Times szerkesztőségi kommentárban „bölcs tanácsnak” nevezi DeConcini szenátor Macedóniával kapcsolatos indítványát. Az amerikai lapok, minden ellenkező görög győzködéssel szemben az ördög ügyvédjének nevezi a legdélibb köztársaság elismerésének meghiúsítóját, mert értelmetlen és alaptalan követeléseivel véres konfliktust robbanthat ki. Busht a lap arra sürgeti, hogy tegyen lépéseket az európai patthelyzet feloldására, ami az elismerést illeti, ha már korábban szükségtelenül az EK kezébe adta a kezdeményezést. Kedvező jeleket pedig abban lát a lap, hogy néhány kisebb európai ország az EK tehetetlenségének áthidalása végett egyoldalúan tervezi elismerni Macedóniát. Mindkét neves lap abban bízik, hogy Bush és Clinton a legrövidebb időn belül elszánja magát arra, hogy a lehető legbékésebb megoldást felhasználva véget vessen a balkáni agóniának és a háború továbbterjedésének. PURGER Tibor Steinitz Tibor Interjúit, cikkeit, főleg kis karcolatai évtizedek múlva is azzal a szándékkal olvassák majd a vajdasági magyar újságírás tanulni vágyó kezdői, hogy megtanulják az újságírás és annak egy nehéz, de szép ága, a külpolitikai újságírás iránti odaadó, tiszteletteljes, de ugyanakkor szeretettel áthatott viszonyt. Mert Steinitz Tibor ízig- vérig külpolitikai újságíró volt. Mintha mozgalmas életútjának végén azért kötött volna ki itt, hogy végre megtalálja azt a területet, ahol gazdag élettapasztalatát, példás európai műveltségét, nyelvtudással és az emberek iránti tisztelettel és odafigyeléssel megteremtett széles látókörű tájékozottságát kamatoztathatja és az újságírás, az olvasó szolgálatába állíthatja. Mert mozgalmas volt az az életút, amelynek csak a nyugdíjba vonulás előtti állomása volt a Magyar Szó külpolitikai rovata. Mozgalmas egyetemi évek, megpróbáltatással teli háborús esztendők után sok mindenütt megállta helyét Steinitz Tibor. Reméljük, lesznek még boldogabb évek is, amikor majd emlékezni lehet arra, hogy a Forum Könyvkiadó részlegének, majd a 7 NAP szerkesztőségének az élén életét beleépítette a vajdasági magyar könyvkiadás és újságírás alapjaiba. Azért emlékezünk rá legtovább mégis mint külpolitikai újságíróra, mert itt találta meg legteljesebben az egyéniségének leginkább megfelelő teret. És ehhez igazán értett. Büszke lehetett rá, akinek a nyugdíjba vonulás és az infarktus után is érdeklődéssel figyelve mindent, ami nálunk és a világban történt, a szerkesztőségbe naponta bekerékpározva azt monda: „Olvastalak, jó voltál!” Tibi bá, emlékedet megőrizzük, amíg mi leszünk. Magyar Szó Gyászjelentés Megrendüléssel tudatjuk, hogy kollégánk STEINITZ TIBOR nyugalmazott újságíró november 23-án, 79 éves korában elhunyt. Ma 12 órakor a Magyar Szó szerkesztőségében gyászülést tartunk. A Magyar Szó szerkesztősége Újvidék, 1992. november 24. 1992. november 24., kedd Zsákutcában az UNPROFOR Száznál több esetben megsértették a repülési tilalmat Bosznia légterében - Cedric Thornberry sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A Boszniában egymással szemben álló felek még mindig nem hajlandók együttműködni. Igen gyakran megakadályozzák a humanitárius segélyszállítmányok célba jutását, s ezért jórészt őket terheli a felelősség, ha a hideg napokban a lakosság szükséget szenved. A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a Mostar felé vezető útvonal rendkívüli jelentőségű a humanitárius segélyszállítmányok szempontjából. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Dél-Hercegovinában nem kizárólag a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a szerb fél háborúzik egymással. A HVO képviselői az UNPROFOR képviselőivel folytatott megbeszélés során megerősítették, hogy a Mostar környéki harcokban a horvát hadsereg bizonyos egységei is részt vettek. Zágráb ezt határozottan cáfolja. Teljes biztonsággal ezt csak akkor lehet majd megállapítani, ha a kéksisakosok mindenütt elfoglalják kijelölt állomásaikat, vélekedett Thornberry. A továbbiakban elmondta, hogy vasárnap Szarajevót tüzérségi lövegekből, harckocsikból és aknavetőkből lőtték. Megfigyelők szerint a városra 192 gránát hullott, míg a szerb oldalon mindössze kettő csapódott be. Értesülései szerint a szerbek föld-föld rakétákat telepítenek Szarajevó környékén. Rámutatott arra is, hogy fel kell újítani a párbeszédet a knini hatóságok és a horvát hatalom képviselői között. A déli szektorról szólva -ahová a knini Krajina és Lika is tartozik - elmondta, továbbra is a legnagyobb probléma, hogy az egymással szemben állók megsértik a tűzszüneti megállapodást. Többnyire a horvátok kezdik a lövöldözést, továbbá a knini Krajinában nem kezdték meg a különleges rendőri alakulatok lefegyverzését. Thornberry szerint semmilyen előrelépés nem történt a peručai tározó körül felmerült problémákban. A szerb hatóságok két héttel ezelőtt megígérték, hogy eltávolítják az ott elhelyezett nagy mennyiségű robbanóanyagot, de erre még mindig nem került sor. Két incidens nagy nyugtalanságot váltott ki Benkovac környékén. Szombaton Gornji Zemunikban holtan találtak egy férfit és egy nőt. Vasárnap pedig a szerb milícia öt tagját csalták kelepcébe és végeztek velük. Thornberry szerint a horvátok durván megsértették a tűzszüneti megállapodást. Elmondta azt is, hogy a múlt héten a déli szektorban ismeretlen személyek többször megtámadtak idős horvát asszonyokat. Hasonló események az északi és a keleti szektorban is történtek. Ezt a helyszínen tartózkodó kéksisakosok bizonyítani tudják, akiknek a helyi rendőrségtől eltérően nagyon sok a munkája. A keleti szektorban egy településen a helyi hatóságok nem indítottak büntetőeljárást a tettesek ellen, akik megölték a kisebbségben levő lakosság egyik tagját. Ebben a szektorban az UNPROFOR eddig 1700 incidenst regisztrált. Figyelemre méltó, hogy mind gyakrabban szerbek fordulnak szerbek ellen. Az északi szektorban az élelmiszer- és üzemanyaghiány okozza a legnagyobb gondot. Topuskóból azt jelentették, hogy ott többnyire nyugodt a helyzet, bár úgy ítélik meg, hogy vihar előtti csönd alakul ki. Thornberry a nyugati szektorról egyebek között elmondta, hogy a Vance-féle terv megvalósításában sikerült előrelépni. A helyi hatóságok engedélyezték az elmenekülteknek, hogy az UNPROFOR felügyelete alatt felkeressék otthonukat. A fegyveres támadások és rablások azonban még igen gyakoriak, ezt a horvát fél számlájára írják. Elmondta még, hogy a kanadai zászlóalj katonái november 13-án az egyik falu rendőrőrsén több fegyvert, kézigránátot és rakétát találtak, amelyek semmiképpen sem tartoznak a személyi fegyverek kategóriájába. A kanadai kéksisakosok elkobozták a fegyvereket a horvát rendőröktől is. Jóllehet Horvátország és Szerbia most nem háborúzik, de a tapasztalat azt mutatja, semmi okunk, hogy túlságosan elégedettek legyünk a jelenlegi állapotokkal, jelentette ki Thornberry. (Tanjug) Szembe kell nézni a történelemmel Sepsey Tamás címzetes államtitkár előadása Zentán A magyarországi kárpótlási törvényről tartott előadást tegnap dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár a zentai városháza tanácstermében igen szépszámú érdeklődő jelenlétében. Az államtitkár a többi között kifejtette, hogy kárpótlásra jogosultak a politikai üldözöttek és azok, akiket vagyonuktól fosztottak meg. Az ezzel kapcsolatos törvény nemcsak a mostani Magyarország állampolgáraira vonatkozik, hanem azokra is, akik valamilyen oknál fogva elhagyták az országot és azokra is, akik a második világháború idején a visszacsatolt területen éltek, és akkor visszakapták állampolgárságukat. Az igények átadásának határideje gyakorlatilag november 2-án lejárt, de ez inkább a magyarországiakra vonatkozik, a törvény értelmében ugyanis az elkövetkező hat hónapban is át lehet nyújtani a beadványokat. Vonatkozik ez a vajdaságiakra is. Nagyon sajnálom, hogy az Újvidéki TV politikai okokra hivatkozva nem tette lehetővé számomra, hogy a szélesebb nyilvánosságot is tájékoztassam erről a törvényről. Azt mondják, hogy ez a VMDK választási szekerét nyomná előre. Ezt kétlem, mivel a kárpótlásra nemcsak magyar, hanem szerb, szlovák, ruszin, román, zsidó, német stb. nemzetiségűek is jogosultak, amennyiben politikai vagy vagyoni sérelem érte őket - mondta dr. Sepsey Tamás kimerítő választ adva a megjelentek kérdéseire is. P. P. Elie Wiesel ellátogat Boszniába Elie Wiesel kijelentette, hogy a héten ellátogat Bosznia- Hercegovina volt jugoszláv köztársaságba - jelenti a United Press. Wiesel, aki 1986-ban a holocaustról szóló műveiért irodalmi Nobel- díjat kapott, az amerikai hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy ezt saját kezdeményezésére teszi a bosznia- hercegovinai lakosság szenvedései miatt. „Ott a helyzet borzalmas, és úgy érzem, tennem kell valamit” - mondta Wiesel. Hozzátette még, nem akarja, hogy bármely fél kihasználja látogatását, és objektív lesz, amennyire ilyen szenvedéssel szembesülve objektív maradhat az ember. A náci haláltáborokat megjárt író volt az első, aki a holocaust kifejezést használta a második világháború idején történt szisztematikus zsidópusztításra. A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 850, ÚJVIDÉKEN 950 dinár. A forint 15 dinár.