Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-18 / 318. szám
8 KARÁCSONYI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Várjuk a szelvényeket Ezen a héten karácsonyi tárgysorsjátékunk második fordulójának szelvényeit közöljük. Közben várjuk az első forduló szelvényeit. Aki még nem adta postára őket (újvidéki olvasóink személyesen is elhozhatják szerkesztőségünk portájára), még ma tegyék meg, hogy a péntek déli határidőre ideérjenek. Mostanában nem olyan gyors a postai kézbesítés, mint azelőtt, nem lehet arra számítani, hogy már másnap megérkezik a küldemény. Az első húzás vasárnap este lesz Becsén a sportcsarnokban, több mint kétezer néző előtt. A főnyeremény egy 80 literes bojler, azonkívül kisorsolunk sok értékes vigaszdíjat. Ez a második forduló negyedik szelvénye. Még két szelvény maradt hátra, valamint a pótszelvény és a címszelvény 4. szelvény II. forduló Név: 1 Cím: Egy jól megalapozott vállalkozás A szabadkai VIDIA Kis- és Nagykereskedelmi Vállalatban jártunk „Vídia - ciiánkarbidból kobalt kötőanyaggal előállított igen kemény fémforgácsoló szerszámok éléül használják, a német »wie Diamant« - mint a gyémánt - német szavakból származik”, áll az Idegen szavak és kifejezések szótárában. A VIDIA vállalat nem véletlenül kapta ezt a nevet. Az igazgatónő, Mezei Csilla ismerteti a vállalat tevékenységét. Egy zöldségesbolttal kezdtük a Strossmayer utcában. A zöldségesboltot igen jól felfejlesztettük, nagy forgalmat bonyolítottunk le. Itt 1985-től 1987-ig tevékenykedtünk, s lassacskán szűknek bizonyult. A családi házitanács összeült, hoszszabb tárgyalások után olyan megállapodásra jutottunk, hogy egy vízvezeték-kanalizációs kereskedelmi üzletet nyitunk. 1989 márciusában elképzeléseinket a gyakorlatban is meg tudtuk valósítani. Az üzletünk a Petőfi Sándor utcában volt, ahol villanyszerelési alkatrészeket is árusítottunk. 1989 év végére sikerült a mostani üzletünket rendbe hozni és az üzleti tevékenységet teljes egészében átköltöztetni. Itt az üzleti hálózat bővült, a központi fűtéshez mindennemű berendezést és alkatrészt is árusítunk. A cégünk 1990-től vált nagy- és kiskereskedelmi vállalattá. ■ A VIDA hogy vágja ki magát az embargóból? - A volt Jugoszlávia minden köztársaságával fenntartottuk a kereskedelmi kapcsolatot. Sajnos, ez megszűnt, sőt, nemcsak Vajdaságra szűkült a tevékenységi területünk, hanem úgymond Észak- Bácskára. Természetesen nagyon megérződik az áru beszerzésén és forgalmazásán is, egyértelműen következik belőle, hogy a forgalom nagyon megcsappant. Próbálkozunk rövid lejáratú kölcsönökkel, valamint az építkezési szövetkezeteken keresztül történő vásárlás esetében forgalmi adó nélkül vásárolhatnak a hozzánk betérő polgárok. Vevőinket maximálisan igyekszünk kielégíteni, áruhiány esetén megpróbáljuk belátható időn belül a hiányzó árucikket beszerezni. Nap mint nap keményebb megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve. Egyelőre még vág és csillog a gyémánt, azaz a VIDIA. Mezei Csilla igazgatónő VÉGSŐ BÚCSÚ Búcsúzunk volt kolléganőnktől, kedves Boriskánktól. Emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében. Újvidék, 1992. november 18. A Fórum-étterem dolgozói GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy lányom, drága édesanyám, anyósom, mamánk, testvérünk Juhász Borbála 57 éves korában, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Temetése 1992. november 19-én, 12 óra 45 perckor lesz az újvidéki Városi temetőben. A családi háztól (Sarplaninska 60.) 11.45 órakor autóbusz indul a temetőbe. Újvidék, 1992. november 18. A gyászoló család Magyar Szó A Szerb Megújhodási Mozgalom a múlt héten egy sor tribünt tartott dél-szerbiai városokban és falvakban, s ennek kapcsán Vuk Draskovic, a párt vezetője nyilatkozott a Politikának. Benyomásairól szólva Draskovic elmondta, nincs igazuk azoknak, akik Dél-Szerbiát a bolsevizmus bástyájának, Milošević szellemi fővárosának tartják. Nagy igazságtalanság Dél-Szerbiát ilyennek nevezni, hiszen itt nagyszerű, dolgos és zömmel nagyon szegény emberek élnek. - Valami másról van szó - mondja Draskovic, hangsúlyozva, hogy a Szerbiai Televízió valóságos gaztettet hajtott végre ezeknek az embereknek véleménye, nézetei felett. Ezek az emberek információs sötétségben, blokádban élnek. Az újságok, amelyek már valamennyire felszabadultak, ide nem jutnak el, és hozzáférhetetlenek az elszegényedett városi lakosság számára is, így a tévé az egyetlen információs forrás, és tulajdonképpen csodálatos, hogy az itt élőknek 30-40 százaléka mégis rájött az igazságra. A többség azonban továbbra is a TV-Bastille mérgének hatása alatt áll. Draskovic elmondta, megtörtént, hogy őt és munkatársait egyes falvakban félelemmel fogadták, de néhány mondat után beismerték, úgy képzeltek el, mint valami csodabogarat, valami rosszat... Az SZMM elnökének benyomása az, hogy e vidéken a nyomor szinte hihetetlen. A parasztok arra a kérdésre, hogy vannak, zömmel így válaszoltak: „Kicsit jobban, mint a holtak”. Nem gondoltam volna, hogy vannak emberek, akik manapság éhen halhatnának a szerb falvakban, ha nem segítenék őket szomszédaik. Ugyanakkor a nyomorgók továbbra is azokat támogatják, akik e nyomorba taszították őket. De ez csak látszólag ellentmondás. A szegények attól félnek, hogy a hatalom még azt a nyomort is megvonja tőlük, amiben ma élnek. Olyan betegekre emlékeztettek, akiket gépek tartanak életben, s akik attól félnek, nehogy a hatalom kikapcsolja őket - mondja Draskovic. Ezek az emberek a háborúról is kizárólag a Szerbiai Televízióból szereznek információkat. Néhány hónapra lenne szükség, hogy megszűnjenek a következményei annak a szellemi mérgezésnek, amelyet a tévé végez a nép körében. — Biztosan kiharcoltuk volna a televízió felszabadítását, ha a pártok között nem akadtak volna sztrájktörők, akik siettek kijelenteni, hogy ilyen feltételekkel is kiállnak a választásokra. Most lehetetlen választás előtt állunk, s attól félek, bármilyen lesz döntésünk, az téves lesz — mondja Drašković. YU PRESS DRAŠKOVIĆ: Dél-Szerbia információs sötétségben Elnapolják a választásokat? Mind a szövetségi, mind a köztársasági csúcsban egyre komolyabban latolgatják annak lehetőségét, hogy mind a három szinten elnapolják a december 20-ára kiírt választásokat. Nem készült el egyik sem azok közül a törvények közül, amelyek a választási és a választások előtti eljárást kellene hogy szabályozzák, közben pedig a jelölőlistákat az előzetes megállapodás alapján már csütörtökön és pénteken közzé kellene tenni. A választások elhalasztását tehát nem a Crna Gora-i vagy a szerb ellenzék követeli, hanem az elnapolásnak (az egyik változat szerint december 27-ére, a másik szerint inkább még néhány héttel későbbre) egészen objektív okai vannak. (Borba) Ki nem akar párbeszédet? A kosovói albán lapok több írásban foglalkoznak , dr. Radoman Božović szerbiai kormányelnök kosovói látogatásával. A Bujku ismerteti dr. Ibrahim Rugovának, a kosovói albánok vezetőjének magyarázatát, hogy miért nem fogadta el Božović meghívását, hogy vegyen részt a tartományi politikai pártok megbeszélésén, amelyeket Prizrenben kellett volna megtartani. Rugova szerint az albánok és Kosovo problémáját „nem lehet sebtében összehívott megbeszéléseken megoldani, amelyeken nincsenek jelen a nemzetközi intézmények, és még kevésbé a kisebbségi jogok keretében”. Rugová reméli, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben komoly párbeszéd keretében próbálják majd megoldani, amelyekre ő mindig hajlandó. Ehhez a megállapításhoz a Bujka hozzáfűzi, hogy Božović a nemzeti kisebbségi jogok megtárgyalását szorgalmazva tulajdonképpen elveti a nemzetközi közvetítést, s ezzel „feszültséget teremt Kosovóban”. Megismételve azt a tézist, hogy Kosovóról csakis nemzetközi szinten lehet tárgyalni a genfi értekezlet keretében, az albánok kinyilvánított politikai akarata alapján, illetve Kosovo függetlenségének és önállóságának pozíciójáról, a lap leszögezi, hogy a szerb kormányfő ezzel arra törekszik, hogy a világ előtt úgy mutassa be, hogy az albánok nem akarják a párbeszédet. Az albánok természetesen nem is akarnak olyan párbeszédet, amely „az erőszak és a gyarmatosító dominancia pozíciójáról” történne, s ezért Božović legújabb kosovói látogatása nem fog párbeszédet hozni, csupán monológot, írja a Bujku. A lap megállapítja még, hogy Božović második kosovói látogatása „újabb előkészület az itthoni és a külföldi közvélemény manipulálására”, de a nemzetközi közvélemény „már tudja, hogy Szerbia agresszív politikát folytat”, s nem véletlen, hogy a nemzetközi közösség figyelmeztette Belgrádot, nem fogja megengedni Szerbia agresszióját Kosovóban. __________________________________ 1992. november 18., szerda Aleksandar Karađorđević lemond a trónról Aleksandar Karađorđević trónörökös lemondott arról a szándékáról, hogy Jugoszláviában felújítsa a királyságot - értesült a Borba megbízható forrásokból. Ezt a döntését a trónörökös levélben közölte, amelyet a napokban küldött Londonból Milan Panic szövetségi kormányfő címére. A rövid levélben, amelynek tartalmáról a szövetségi kormányfő hamarosan tájékoztatja a közvéleményt, a herceg kifejezte maradéktalan támogatását Mosic és Pálné politikájának, s azt az óhaját, hogy egy olyan országban, amelyet ők irányítanának, egyszerű polgár legyen. Aki gyűlöl, nem uralkodhat A küszöbönálló választásokat arra kell felhasználni, hogy megakadályozzuk a polgárháborút Szerbiában - mondja a Vecernje novostinak adott interjújában dr. Budimir Košutić, Jugoszlávia izraeli nagykövete, aki a közelmúltban visszatért Izraelből, miután nem tették neki lehetővé, hogy átadja megbízólevelét. A nagy politikai pártok némelyike nagyon lebecsüli a népet, mondja Kosutic, hozzáfűzve, hogy az, aki nem képes arra, hogy ebben az általános tragédiában, amelyért a szerb nép nem hibáztatható, jó programot kínáljon fel, ésszerűen cselekedjen, toleráns legyen, ne követeljen boszszút és ne szítson gyűlöletet, annak nincs helye sem a választásokon, sem az állami csúcsban. Košutić megítélése szerint az 1990. évi választásokon az SZSZP nem szerzett volna abszolút többséget, ha a részarányos választási rendszert alkalmazzák. Ilyen rendszerben csak egyszerű többséghez jutott volna, ami koalícióra kényszeríti, s „ilyen feltételek között számos hiba nem következett volna be”. Ami a szövetségi és a köztársasági hatalom viszonyát illeti, Košutić - aki hangsúlyozza, hogy egyetlen pártnak sem tagja tévesnek tartja a szövetségi kormány iránti bizalmi szavazást, de a kormány bírálatát nem, mert - mint mondja - a választások előtt a kormány bírálása és a bizalmatlanság felvetése két különböző dolog. Különösen aggasztónak nevezte a szövetségi belügyminisztérium épületének elfoglalását. Kosutié véleménye szerint Cosié elnök most életének legnagyobb feladata előtt áll, „de kérdés, hogy a számos kihívással és belső megoszlással szemben teljesíteni tudja-e majd. Cosié a méltóság és a személyes felelősség megtestesítője, de olyan világba csöppent, ahol ezek a tulajdonságok nem jelentenek előnyt”, állapítja meg Budimir Košutić a Vecernje novostinak adott interjújában. A dinár értékét Szerbia verte le A szövetségi kormánynak a devalvációról szóló döntését minden jel szerint a szerb kormánynak az a döntése váltotta ki, amellyel a bankoknak engedélyezte, hogy szimulatív devizaárfolyamot alkalmazzanak a lakások felvásárlásakor, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a régi devizaárfolyam a régi devizatakarékra volt érvényes, az új, stimulációs árfolyam pedig a friss valutára, tehát a régi devizabetétesek egyenlőtlen helyzetbe kerültek, jelentette ki a Borbának dr. Radovan Kovačević, a belgrádi Külkereskedelmi Intézet munkatársa. Figyelembe véve a bankok rossz eredményeit, a stimulációs devizafelvásárlás lehetőséget teremtett, hogy újabb valutához jussanak, de közben a régi devizatartalékból eredő kötelezettségeiket egy jóval alacsonyabb, a korábban érvényes devizaárfolyamon tartsák. A szerb kormány tulajdonképpen a bankokon keresztül az ügykezelés egy szegmentumában devalválta a dinárt, s a szövetségi kormány ezt utóbb csak törvényesítette, mindazokra a tranzakciókra, amelyekben szerepel a devizaárfolyam. Abban a pillanatban, amikor megszűnnek majd a szankciók, és megkezdődik majd a stabilizációs migrans végrehajtása, elkerülheteten lesz egy újabb hivatalos devalváció, s ennek még reálisabbnak kell majd lennie a mostaninál, mondja dr. Kovacevic.