Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-21 / 321. szám

8 VAJDASÁGON AT Magyar Szó Leállt a termelés a Novitetban A 850 munkásból mindössze 150-en dolgoznak­­ Az újvidéki vállalat az idén legalább hárommillió márka veszteséget jegyez az embargó és a leszűkült piac miatt Az újvidéki Novitet készruhagyár korábban termékeinek 70 százalékát külföldön, elsősorban a német piacon értékesítette. A jelenlegi gazdálko­dási körülmények között azonban kifizetődőbb kényszerszabadságra kül­deni a dolgozókat, mint veszteségeket termelni. Az embargó folytán ugyanis a kivitel leállt, a hazai piacon pedig a csökkent vásárlóképesség miatt képtelenek eladni az árut.­ ­ A dolgozók többsége november elejétől kényszerszabadságon van. A termelésben dolgozó 560 emberen kí­vül az adminisztráció és a kereskede­lem egy része is kényszerszabadságon van. Mindössze 150-en dolgoznak, te­hát csak azok, akik nélkülözhetetlenek az adminisztratív, a karbantartási és a kereskedelmi részlegben - mondta Ratko Prodanovic igazgató. - Nem tudjuk, meddig állnak majd a gépek, de reméljük, január elején ismét bein­dul a termelés, amikor megkezdenénk a tavaszi-nyári idény termékeinek a gyártását. Persze, csak azzal a feltétel­lel, ha sikerül elegendő nyersanyagot beszerezni, ami a hazai piacon egyre nagyobb gondot okoz. A NYUGATI CÉGEK ÚJ PARTNEREKET TALÁLTAK A vállalat az idén 1,5 millió márka értékű árut exportált, ami a korábbi években jegyzett ötmillió márkához ké­pest valóban kevés. A zárlat folytán te­hát az idén 3-3,5 millió márka vesztesé­gük van, míg tavaly 1,5 millió márkával volt kisebb a kivitel, amihez nagymér­tékben hozzájárult a háborús helyzet. Termékeiket elsősorban a német piacon értékesítették, miközben a nyersanyagot is ottani partnereiktől szerezték be. Ha­sonló üzletet kötöttek néhány egyesült államokbeli céggel is, a gazdasági zárlat bevezetésével azonban mindez leállt. A nyugati cégek új partnereket találtak, így az sem biztos, hogy a zárlat feloldása után a Novitel vissza tud térni az emlí­tett piacokra. KÉPTELENSÉG MEGÉLNI A hazai piacon az elmúlt hónapban a vállalat kiskereskedelmi részlege a ter­vezett 170 millió dinár helyett 100 mil­lió dinár értékű forgalmat valósított meg. Az üzletekben egyre kisebb a for­galom, ami a jelenlegi életszínvonalra való tekintettel nem csoda. Kevesen en­gedhetik meg maguknak, hogy két-há­­rom havi fizetésüket kiadják egy kabá­tért. Főleg, ha a Novitet dolgozóihoz hasonlóan kényszerszabadságon van­nak, és a személyi jövedelem 65-70 szá­zalékát kapják. A szeptemberi átlagfize­tés ebben a vállalatban 29 000 dinár volt. - Ilyen vásárlóképesség és nyers­­anyaghiány mellett a hazai piacon a tex­tilgyárak képtelenek megélni. Kivitel nélkül mi biztos tönkremegyünk — hangsúlyozta az igazgató. - Mindent megteszünk, hogy a zárlat feloldása után minél gyorsabban és könnyebben beinduljon a termelés és hogy verseny­­képesek legyünk a világpiacon. OROSZ Klára Kivitel nélkül a Novitel tönkremegy Ügyvédből násznagy Egy per vége két idős ember között Párját ritkítja az a bírósági ügy, ame­lyet a napokban tárgyaltak Szabadkán. Nem is az ügy különös, hanem ahogy végződött. A pereskedő felek ugyanis végül házasságot kötöttek. Ezzel a né­zeteltérés - remélhetőleg - tartósan megoldódott. S hogy az eset érdekesebb legyen, a feleket képviselő Bata Adrian­­ne és Buckó György ügyvédek nász­­naggyá léptek elő. Őket kérték fel ugyanis a felek, hogy - mivel már eddig is segédkeztek a per folyamán -, hogy a szerencsés befejezésnél jelen legyenek. A felperes és az alperes 1988-ban kö­tött házasságot, majd Szabadkára költöz­tek, az asszony házába. Ekkor hangzott el az az ajándékozási kijelentés, hogy a férj lakójogot kap a házban, élete végé­ig. Különféle nézeteltérés támadt azon­ban a 71 és 70 éves házastársak között. Ennek válás lett a vége, s az ajándéko­zással adott lakójogot vissza szerette vol­na venni volt férjétől az asszony. Meg­kezdődött a pereskedés, s tartott is pár hónapig. Az ügyvédek igyekeztek meg­győzni a felperest és az alperest, békés úton rendezzék az ügyet, ne a bíróság előtt vitatkozzanak. S addig folyt a győz­­ködés, hogy végül kiegyeztek: a férfi le­mond a lakójogról, ha ismét összeháza­sodnak. Csupán egy kérésük volt: a két ügyvéd legyen a násznagy. Amint a pe­reskedés lezárult, három nap múlva frigyre lépett a két idős ember. Mg Hétvégi természetjárás Az újvidéki természetbarátok bekap­csolódnak a Hegymászók novemberi ta­lálkozója elnevezésű akcióba, melyet a Jugodent Hegymászóegyesület szervez. A holnapi gyülekező reggel 9 órakor lesz a Szabadság-hídnál levő buszmegál­lónál. Vinko Tominac útvezetővel a gya­logtúrázók Újvidékről a Kamenicai-par­­kon át, Popovicáig, majd a Glavicán levő iparosotthonig sétálnak. Újvidéken ma FILM: ARENA: Nem vagyunk angya­lok, hazai komédia (16, 18, 20) KISTEREM: Kacsa Pali csodálatos világa, amerikai rajzfilm (11) Hevülékeny nő, amerikai pornó (16.30) Bolond éjszaka, amerikai dráma (18, 20.30) JADRAN: Régen elfelejtett ország, amerikai rajzfilm (16.30) Freddy halott, amerikai horror (18.30, 20.30) IFJÚSÁGI TRIBÜN: Volt egyszer egy amerika, amerikai (19.30) SZÍNHÁZ: ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ: Jan Anouilh: Női zenekar, kisszínpad (19.30) SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ: A. Adam: Giselle, balett, nagyszínpad (19). Fellép: Ashen Atallanc és Konsztantin Kosztjukov. B. Mihajlovié Mihiz: Banovié Stra­­hinja, dráma, kisszínpad (19) ÜGYELETES ORVOS: Felnőttek szá­mára: a Njegoš utca 4. szám alatti ren­delőben (19-től reggel 6 óráig), gyerme­kek számára a Njegoš utca 32. szám alat­ti rendelőben (19-től reggel 6 óráig) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: Éjje­li ügyelet: Bulvár Gyógyszertár, Mihajlo Pupin (az egykori Tito marsall) sugárút 7. (20-tól reggel 7 óráig). RENDEZVÉNY: Ma este 9 órakor a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban, az NS Plus klubban (az egykori Kazino diszkóban) a Kazna za uši belgrádi roc­kegyüttes ad hangversenyt. A belépő­jegy 500 dinár, a sportközpont pénztá­rán váltható. Együttműködés marketingszakértőkkel Az Újvidéki Fogyasztók Egyesülete szeretné a szakembereket is bekapcsolni tevékenységébe. A belgrádi Nemzetközi Management Intézet marketingszakér­tőivel nemrég együttes ülést tartott, me­lyen megbeszélték, ők is bekapcsolód­nak az említett egyesület munkájába. Részt vennének a termékbemutatókon, szemináriumokat, tanfolyamokat szer­veznének és rendelkezésre állnának minden olyan akcióban, amely a fo­gyasztó érdekeit szolgálná. Radojka Ni­­kolic, az egyesület elnöke elmondta, olyan módon szerveznék meg a termé­kek eladását, hogy a fogyasztók olcsób­ban vásárolhassanak, és különféle ked­vezményt kaphassanak. Szabadkán ma FILM: JADRAN: Tango Argentino, jugoszláv (17, 19, 21) MUNKÁS: A csodálatos Baker fivé­rek, amerikai (18, 20) Éjszakai élet, amerikai (16, 22) ZVEZDA: Leszámolás O. K. Corall­­nál, amerikai (17,30, 19,30) Diák és rágcsálók, amerikai rajzfilm (10). ÜGYELETES ORVOS: A Petőfi Sán­dor utcai mentőállomáson este 7-től reg­gel 7 óráig, telefon: 94 GYERMEKGYÓGYÁSZATI REN­DELŐ: Đuro Đaković utca 14., telefon: 36-136 GYÓGYSZERTÁR: A Városháza épü­letében, telefon: 25-528 EBEÉ-megfigyelők (új városháza, 6. emelet) telefonszáma: 024/27-237 (9.30- tól 16.30 óráig) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiállí­tás: Németh Nimród fotókiállítása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: Ivan Jandrić szabadkai keramikus önál­ló kiállítása ART CAFFÉ: Kovács Károly (Hor­gos) fotókiállítása GERONTOLÓGIAI KÖZPONT (Zarko Zrenjanin utcai klub): Matlári Verona szabadkai festő önálló kiállítása VÁROSHÁZA - előcsarnok: Szimbó­lumok - a Községközi Műemlékvédelmi Intézet kiállítása BUNJEVAČKO KOLO MŰVE­LŐDÉSI EGYESÜLET (Preradovic utca 4.): Stipan Sabic szabadkai festő önálló kiállítása CITY GALLERY: Ana Bukvic-Ivko­­vic kiállítása Gyerekekről, gyerekekért A fiatalok szabad idejének eltöltését kutató nemzetközi szervezet képviselői Szabadkán Tegnap Szabadkára látogatott a fiata­lok szabadidejének eltöltését kutató nemzetközi szervezet öttagú küldöttsé­ge. Ellátogattak a sándori pravoszláv és a barátok templomába, majd a délutáni órákban a nevelési problémákkal küsz­ködő gyerekek és fiatalok témakörében a nevelőintézetben vettek részt egy ke­­rekasztal-beszélgetésen. Ma délután a palicsi állatkertben megalakul az élet pe­remére szorult kiskorúak gondjaival foglalkozó községi bizottság, S. K. Á. Drága okulás Szabadkán: Sokba kerül, ha a „pók" viszi el az autót Hatásosabb a pók tevékenysége azok­kal szemben, akik tilosban parkolnak, mint a helyszíni bírságok megfizettetése. Azok a gépkocsi-tulajdonosok ugyanis, akik járművüket úgy parkolják, hogy ez­zel akadályozzák vagy veszélyeztetik a for­galmat, ne lepődjenek meg, ha nem talál­ják helyén az autót. A pók „szorgalmá­nak” és a közlekedési rendőröknek együttműködésével a városban elszállítják a szabálytalanul hagyott járművet, ez a tu­lajdonosnak 18 500 dinárjába kerül. A pók munkaideje általában nyolc óra, nyá­ron naponta tízet, mostanában ötöt for­dul. Ha szükséges lesz, meghosszabbítják a munkaidőt. Aminek többen látják kárát. Az inflációra való tekintettel várható, hogy a tarifa hamarosan ismét változik. Természetesen felfelé! Mg Az egyházközségek miserendje Csantavér Páduai Szent Antal-templom: vasár­nap reggel fél 7-kor szentmise a népért, fél 9-kor Hetyei Matild, Kőműves Fe­renc, Maric Stipan, Erdélyi Pál lelkiüdvé­ért, 10 órakor Fülöp Mihály, Földi Gyu­la, Németh János, Solymosi Géza, Án­gyal József lelkiüdvéért, hétfőn reggel 7 órakor gyászmise Dér Jolánért, kedden reggel 7 órakor Oláh Mátyásért, szer­dán 7 órakor Stefaniga Margitért, csü­törtökön reggel 7 órakor Szűz Mária tiszteletére a békéért, pénteken reggel 7 órakor Ságity Katalin, Tóth Bagi József, Juhász Anna és a hozzátartozók lelki üd­­vééért, szombaton reggel 7 órakor Dósa Mihály­ért. 1992. november 21., szombat DECEMBER ELSEJÉTŐL ÚJVIDÉKEN Drágább a fűtés és a meleg víz A városi végrehajtó bizottság novemberre kiszámította az óvodai ellátás gazdasági árát Habár a városi Távfűtő Művek a gáz köbméterének 38,7 százalékos növeke­dése miatt a szolgáltatási díj több mint 60 százalékos emelését követelte no­vember 16-ától, az újvidéki városi vég­rehajtó bizottság azonban 27,2 százalé­kot engedélyezett, december elsejétől. Döntését a bizottság azzal indokolta, hogy jelenleg a polgároknak csak a 46 százaléka fizeti rendszeresen a számlát. A túlzott díjnöveléssel elejét szeretnék venni a Stan, a Vízművek, a Távfűtő Művek bevétele további csökkenésének. December elsejétől a háztartások ré­szére a fűtési díj négyzetmétere az eddi­gi 386 dinár helyett 490 dinár (kilowat­tórákban kiszámítva 15,686 dinár), a meleg víz köbmétere pedig 1343 dinár lesz. Az ügyviteli helyiségében a fűtés kilowattóránként 47,040 dinár lesz. A bizottság kiszámította az óvodai el­látás novemberi gazdasági árát is: a tel­jes napi ellátás 44 328 dinár, az óvodai ellátás uzsonnával 18 648, míg uzsonna nélkül 14 310 dinár. A végreható bizott­ság a gazdasági ár 70 százalékát fogja fe­dezni a költségvetésből. Az óvodáknak ehhez kell igazodniuk. A szülőkre eső részt ők számítják ki, figyelembe véve, hogy a mintegy 10 ezer gyerek közül 1500 kedvezményt is élvez. Az óvodai ellátás áráról a végleges döntést a Ra­­dosno detinistvo igazgatóbizottságá­hoz. Ami az intézmény dolgozóinak sztrájk-követeléseit illeti (az egyik épp a szülök túlzott megterhelésével kapcsola­tos) Mladenko Kumovic, a bizottság al­­elnöke szerint a város októberrel bezá­rólag eleget tett minden kötelezettségé­nek a Radosno detinistvo iránt. A pénz­hiány valószínűleg a szülők rendszerte­len kötelességteljesítéséből ered, vala­mint az infláció is az oka, azáltal, hogy a költégvetésből az óvodáknak szánt pénz hátramenőleg érkezik. Zarko Putnik szerint a városnak csupán azt lehet fel­róni, hogy nem dolgozta ki az augusz­tus elseje óta érvényben levő köztársasá­gi gyermekvédelmi törvény kísérő előí­rásait. Számításuk szerint, amelyet a na- Hétfőn az utcára vonulnak az óvónők Habár a Radosno detinistvo Isko­láskor Előtti Intézmény 1016 dolgozó­ja tegnapra jelentett be sztrájkot, még­is úgy döntöttek, hogy ellátják szoká­sos feladatikat. Elégedetlenségüket in­kább úgy fejezik ki, hogy hétfőn 14 órakor kivonulnak a Szabadság­ térre, a városháza elé. Felszólítják a szülőket, hogy csatlakozzanak hozzájuk. pókban érvényes kiskereskedelmi árak­ra alapoztak, az óvodáknak elég lesz 200 millió dinár a költségvetésből, vala­mint 108 millió dinár a szülőktől ahhoz, hogy fedezni tudják költségeiket. A bizottság jóváhagyta a Hieb Rt.-nek a Futaki úti, a Halpiaci és a nagybani piacon egy-egy bódé megnyitására irányuló kérel­mét azzal a feltétellel, hogy ott a kenyeret 15 százalékkal, az előző nap sütöttet pedig 50 százalékkal olcsóbban árusítsák. M. É. TORDA Jó pénzt hoz a dohány Megkezdődött a felvásárlás­­ A fiatal termelőket vonzza a termesztés Tordán nagy hagyománya van a do­hánytermesztésnek. Mintegy kétszáz éve foglalkoznak vele. Az első telepesek (1776-1798), akik Szeged környékéről telepedtek ebbe a kis közép-bánáti hely­ségbe nagyobb részt dohánytermesztés­sel foglalkoztak. Az elmúlt században a lakosság fő jövedelmi forrása a dohány termesztése volt. A hivatalos feljegyzé­sek szerint a telepesek 1000 katasztrális holdon termesztették a dohányt. Az el­múlt század végén a szociális megmoz­dulásokat is az váltotta ki a faluban, hogy a hatóság felére csökkentette a do­hány­termesztésre kiadott engedélyek számát. A valamikori 1000 hold dohányültet­­vény azonban fokozatosan csökkent. Az első világháború befejezése után már csak ennek a területnek az egynegye­dén ültettek dohányt, de a harmincas években némi növekedés volt tapasztal­ható. A dohányt jól megfizették a vi­szonteladók. Kockázatos volt a dohányt a viszonteladóknak eladni, de megérte, mert háromszoros-négyszeres árat is kaptak a termelők a viszonteladóktól. A második világháború után azonban is­mét csökkent a dohányültetvény terüle­te. Drasztikus csökkenés az 50-es évek­ben kezdődött, amikor is a szegényebb réteg elhagyta a falut, városba költözött, hogy a jobb megélhetés reményében a gomba módra szaporodó gyárakban ke­resse meg a mindennapit. Egyes eszten­dőkben alig volt 50-60 hold dohányül­tetvény. Már néhány éve (1970-től) kezdve azonban ismét gyarapodott a dohánnyal beültetett terület. Egy-egy esztendőben 120-140 holdon is ter­mesztik a tordaiak a dohányt - emléke­zett vissza Csikota Ferenc helyi megbí­zott (dohánybíró). Az elmúlt napokban megkezdték a dohány­átvételt. Egyes termelők, mint Balog József, Csikós István két tonna dohányt is átadtak a zrenjanini dohány­gyárnak. A kiváló minőségű dohány az idén rendkívüli jövedelmet biztosít, mert a dohánygyár érdekelt a termelők megtartásában az elkövetkező eszten­dőkre is, s így a dohányt minősége sze­rint osztályozza. A zrenjanini dohánygyár már több mint egy évtizede minden kedvezményt megad a termelőknek. A régi nehéz ké­zi munkát felváltotta a dohánygyár által beszerzett ültetőgép és főzőgép, vala­mint az, hogy a dohányt nem kell cso­mózni, hanem a kötélről egyenesen ponyvába bálázzák, és azonnal szállítják. A kedvező termesztési feltételek újabb fiatal termelőket kapcsolt be a termesz­tésbe. Máris nagy az érdeklődés a jövő évi termesztés iránt. A kedvezőtlen idő­járás ellenére is mintegy 200 tonna jó­minőségű dohányra számítanak az idén. DOBAI József TEMERINBEN kevesen hizlalnak sertést eladásra Az utóbbi időben Temerinben is egy­re kevesebben foglalkoznak eladásos ál­lathizlalással. A legtöbben csak saját szükségletre hizlalnak. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy a temerini társastermelési egység szervezésében már huzamosabb ideje sem sertés, sem növendék marha szállítás nem volt. A sertéskínálat olyannyira elenyésző, hogy lehetetlen összegyűjteni a szállításhoz szükséges mennyiséget. A tenyésztők feleslegüket leginkább magánszemé­lyeknek adják el A növendékmarha-kí­­nálat valamelyest nagyobb, vásárlásuk iránt azonban nincs érdkelődés. A vágó­híd hetente felvásárol egy-két állatot. A legtöbben azonban kénytelenek a ma­gánfelvásárlóknál értékesíteni a jószá­­ot. Az általános pénztelenség időszakb­­an ugyanis rendkívül nehéz így eladni a húst. A temerini társastermelési egy­ség hirdetőtábláján levő felvásárlási árak úgyszólván dísznek vannak. A sertés ki­lója élősúlyban 750, a növendékmarháé pedig 600 dinár. Temerinben továbbra is vásárolják a morzsolt kukoricát, kilójáért 50 dinárt fizetnek, mégpedig az átadástól számí­tott 15 nap múlva. A baj csak az, hogy ez az ár 14 százalék nedvességtartalom esetén érvényes. Az idei termésű mor­zsolt kukoricának pedig általában ennél nagyobb a nedvességtartalma. Az idén a temerini földművesek a ta­valyinál lényegesen több búzát vetnek. A társastermelési egységben tavaly csak 100 termelő szerződött összesen 600 hold búza termesztésére. Az idén tegna­pig 339 termelő több mint 1700 hold búza vetésére kötött szerződést. A szer­ződést kötöttek számának ilyen arányú növekedése részben azzal is magyaráz­ható, hogy a földműveseknek nincsen pénzük és kénytelenek voltak szerződés­re, azaz hitelre, megvásárolni a vetőma­got, a műtrágyát. M. Cs. M. Újból megnyílt az Olympia vendéglő Tordán a Kozara Vendéglátóipari Vállalat Olympia nevű vendéglőjét, amely egy ideje már zárva volt, ismét megnyitot­tak. A létesítményt Szekeres István és Ta­­karics Sándor, a Kozara eddigi dolgozói vették bérbe, és rendbehozták. A vendég­lőben van biliárdasztal, ezenkívül televízió és magnózene. A vendéglő reggel 6 órá­tól éjfélig tart nyitva. DJ.

Next